Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

1976. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP ARA: 1,20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Küldöttgyűlés'76 Pártkongresszus Prágában A kommunista és munkáspár­toknak, az egész nemzetközi munkásmozgalomnak kiemelke­dő eseménye lesz a Csehszlovák Kommunista Párt április I2-én összeülő XV. kongresszusa. A nemzetközi közvélemény és a csehszlovák társadalom fokozott érdeklődése olyan párt tanács­kozását előzi meg, amely az utóbbi öt esztendőben is a nép­pel együtt, a népért bontakoz­tatta ki politikáját és hűen kép­viselte a munkásosztály, vala­mennyi dolgozó érdekeit. A kongresszus alkalmat ad a megtett út felmérésére is. A szomszédos Csehszlovákia test­véri • népeinek sorsa sok tekin­tetben hasonlóan alakult a mienkhez. A szabadságot oda is a szovjet hadsereg kato­nái vitték el. Velük együtt har­colt a Ludvik Svoboda vezette csehszlovák hadtest, a cseh, a szlovák és a magyar partizánok egész serege. A csehszlovák el­lenállási mozgalomnak elévül­hetetlen érdemei vannak az or­szág felszabadításában és az óriási véráldozattal járó népi ellenállás élén kezdettől a kom. munisták álltak. A fasiszta meg­szállás hat esztendeje alatt ők ösztönözték, szervezték és irá­nyították az antifasiszta harcot, kezdeményezték és vezették dia­dalra a szlovák nemzeti felke­lést és a prágaiak önfeláldozó megmozdulását. A csehszlovák kommunisták huszonötezer már. tirral állítottak örök emléket a kommunista hazafiságnak. Miként nálunk, Csehszlovákia véráztatta földjén is új törté­nelmi korszak nyitánya lett a felszabadulás: a népi demokrá­cia és a szocializmus korszakáé. 1948 februárjában a kommunista párt vezetésével az ország dol­gozó népe kiszorította a hata­lomból a tőkés restaurációra tö. rekvő erőket és elindult a szo­cialista fejlődés útján. 1949 májusában a CSKP IX. kongresszusa kitűzte a szocia­lista építés fő irányait: a nehéz­ipar fejlesztését, a mezőgazda­ság kollektivizálását, Szlovákia iparosítását. A fejlődés fontos állomása volt a CSKP 1960. jú­liusi konferenciája, amely a helyzetet úgy értékelte, hogy Csehszlovákiában győzött a szocializmus, és jóváhagyta az új alkotmányt, amelynek alap­ján az ország nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra vál­A Viharsarok ifiúkommunistáinak ielszava: toztatta. Nem kevésbé fontos a föderációs törvény elfogadása 1968 végén, amely megfelelő ke­reteket szolgáltatott a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatának teljes rendezéséhez- illetve az azt követő nemzetiségi törvény, amely segítette, hogy a nemzeti, ségek is végérvényesen megta­lálják helyüket az országban. A több, mint három évtized gazdasági sikereit mindenek­előtt az ipari teljesítőképesség jellemzi. Ma a csehszlovák ipar alig hat hét alatt termel annyit, mint az 1937. esztendőben. Ez pedig hallatlanul nagy ered­mény, hiszen Csehszlovákia már a két világháború között is Kö­zép- és Kelet-Európa iparilag legfejlettebb országa volt. Jól lemérhető a fejlődés az utóbbi öt esztendőben. 1975-ben a nem. zeti jövedelem csaknem har­minc százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben. az ipari termelés 38, a mezőgazdasági 14. a lakos­ság reáljövedelme pedig 2.8 szá­zalékkal nőtt az említett idő­szakban. Maradéktalanul megvalósult a párt XIV. kongresszusa által el­határozott szociális program: a tervezett félmillió lakás helyett 614 ezer épült fél; hatmilliárd koronával növekedtek a nyugdí­jasok bevételei; sikerrel valósí­tották meg a nép anyagi és kul­turális színvonalának emelésé­vel kapcsolatos elképzeléseket, s az előirányzott ütemben nőtt a lakosság életszínvonala annak ellenére, hogy a nemzetközi gazdasági élet negatív tenden­ciái Csehszlovákia gazdasági életére is hatnak. A népgazdaság és az egész társadalom dinamikus fejlődésé­nek mindig is alapvető felté­tele volt a szocialista országok-, kai, mindenekelőtt a Szovjet­unióval meglévő sokoldalú kap­csolatok elmélyítése, a KGST-n belüli együttműködés. A CSKP — amint azt a kongresszusi irányelvek szerepét betöltő- múlt év októberi központi bizottsági körlevél is tanúsítja — a jövő­ben is minden erejével a Varsói Szerződésben tömörült testvéri szocialista országok egységének és összefogásának, a proletár internacionalizmusnak az erősí­tésén munkálkodik. A CSKP XV. kongresszusának előestéjén sok sikert kívánunk a csehszlovák kommunistáknak, szocializmust építő Csehszlová­kia minden dolgozójának. (KS) Hirdetjük és megvalósítjuk a párt politikáját Tizenöt tagú KISZ-bizottságot választott a megyei küldöttgyűlés Hazaérkezett Lipcséből a nehézipari miniszter Simon Pál, nehézipari minisz­ter hazaérkezett Lipcséből a KGST vegyipari állandó bizott­ságának 48. üléséről. A tagorszá­gok megvitatták a távlati fej­leszlesi együttműködés koncep­cióját és jóváhagyták az együtt­működési programot. Az ülés szakon aláírták az Interchim ál­tal kidolgozott műanyag-segéd anyag beruházási egyezményt. (MTI) A KISZ Békés megyei küldöttgyűlésének elnöksége Á kongressszusra készülődő Ifjúsági mozga­lom megyei küldötteinek gyűlését április 10-én a délelőtt kilenc órakor felcsendülő KlSZ-indulo hangjai nyitották meg Békéscsabán, a Kulicii Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. A küldöttgyűlés elnökségében megijénk párt-, KISZ-, állami és társadalmi életének vezetői mellett helyet foglalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, valamint Herczeg Margit, m KISZ KB Intéző Bizottságának tagja. A megye 22 ezer KISZ-tagját képviselő ISO küldött az előre kiadott írásbeli beszámoló is­meretében figyelhette Ilovszki Lajos elnöki meg­nyitója után a szónoki emelvényre lépő Szabó Miklóst, a KISZ KB tagját, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát, aki a KISZ MB nevében adott szóbeli kiegészítést az anyaghoz: II KISZ Békés megyei bizottságénak beszámolója Tisztelt Küldöttgyűlés! Kedves Elvtársitok, Elvtársak! Megyénk kommunista ifjúsági mozgalmának jelentős állomásá­hoz érkeztünk. Mai küldöttgyű­lésünk feladata, hogy eddigi eredményeinkre építve megha­tározzuk tevékenységünk to­vábbi fejlesztésének irányát, módszereit. Úgy véljük, valamennyien egyetértünk abban, hogy kedve­ző társadalmi környezetben ke­rül sor mai szárwetésünkre. Büszkén elmondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseinek sikeres végrehajtásában KISZ- tagságunk, a szocialista és ifjú­sági brigádok tagjai és szerveze­ten kívüli fiatalok egyaránt lel­kesedéssel, eredményesen vettek részt. A mindennapi termelő- munkában, tanulásban való helytállást megyénk felnőtt köz­véleménye egyre inkább elisme­ri. Nagymértékben növekedett ezzel egyidőben az állami és gazdasági vezetők, a társadalmi és tömegszervezetek ifjúságpo­litikai tevékenysége. Ma már tiszta lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy az ifjúság- politikai munka szervezeti ke­retei megyénkben kialakultak, megerősödtek. Az ifjúsági szö­vetség képviselőit megtalálhat­juk minden olyan testületben és tórumon, ahol a fiatalokat is érintő kérdésekről esik szó. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy vélemé­nyünk szerint megfelelő fia­talokat javasolunk különböző A megyei KISZ-bizottság szó­beli beszámolóját Szabó Mik­lós első titkár terjesztette a küldöttgyűlés elé testületekbe. Ez jogainknak és felelősségünknek csupán egyik oldala. Megválasztás vagy el­fogadás után folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérnünk ezeknek a fiataloknak a mun­káját. Kedves Elvtársak! Az MSZMP megyei bizottsá­ga, területi és üzemi szervei minden eddiginél nagyobb se­gítséget adtak mozgalmi mun­kánkhoz Megyénk ifjúkommu- nistáinak e legmagasabb fóru­mán mindannyiunk nevében kö­szönetét mond Békés megye kommunistáinak e lelkes és eredményes ifjúságpolitikai te­vékenységéért. Ugyanilyen eredményesen fej­lődtek egyébként kapcsolataink a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával. Kérjük a szakszerve­zeteket, hogy továbbra is segít­sék az ifjúsági versenymozgal- inakat, a KISZ érdekvédelmi funkciójának gyakorlását. Kedves Elvtársak! A VIII. KISZ kongresszusi határozatainak végrehajtásán munkálkodva jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy javult a fiatalok munkához való vi­szonya. Az írásos beszámolóban részletesen szólunk a IV. ötéves terv teljesítésében vállalt és vég­rehajtott feladatainkról. Az V. ötéves terv teljesítéséért azon­ban az eddiginél is nagyobb erő­feszítéseket kell tennünk. Javas­lom, fogalmazzuk meg elérendő célként, hogy a KISZ IX. kong­resszusáig valamennyi KISZ-tag kapcsolódjon be a szocialista munkaverseny valamely kollek­tív vagy egyéni formájába. A munkásosztály utánpótlásá­nak nevelésében és a munkás- sáválás folyamatának segíté­sében kiemelt szerepet szá­nunk a szakmunkás-tanulók­kal való foglalkozásnak. A KISZ-szervezetek kommu­nista műszakokkal, társadalmi munkaakciókkal, az ezekből be­folyó összegek egy részéből já­ruljanak hozzá új kollégiumi (Folytatás a 3. oldatott'

Next

/
Thumbnails
Contents