Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1976. ÁPRILIS 10., SZOMBAT Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM BÉKÉS VÁROS JÖVŐJÉRŐL (1. oldal) KEREKÁSZTAL- BESZÉLGETÉS A SZERKESZTŐSÉGBEN (6. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal) Normát - de korszerűen! Tovább csökken — minden eddigi határozat, rendelet és fi. gyelmeztetés ellenére — a teljesítménybérben dolgozók száma: Ez annyit jelent, hogy egyre kevesebb munkakörben alkalmazzák a munkanormákat, ami önmagában — a normázás jelenlegi és bizony elavult gyakorlatát tekintve — nem is lenne olyan nagy baj. Nem lenne,’ ha a rossz, módszerek helyett jobbat alkalmaznának, ha egyáltalán normamunkát végeznének az üzemekben, a szó valódi értelmében. A norma ugyanis — mint hitték és vallják sokan — nem valamiféle bérszorzó. Nem az a célja, hogy segítségével megválaszolják a „ha ennyit gyártassz (mondjuk egy présgépen), akkor mennyit keresel?” kérdést. Való igaz: a norma a teljesítménybérezés egíyik alapja, lehetősége; de csak ezért normákat kreálni — a logika megcsúfolása és lemondás egy olyan eszközről, olyan módszerről, amely a munkafolyamatok racionalizálásának lehet a kiinduló pontja. Ipari üzemekben dolgozóknak nem kell megerőltetniük a fantáziájukat a következő — csak illusztratív példaként használt — eset elképzeléséhez: vadonatúj, nagyon modern, sok pénzért vásárolt gépsor kerül a műhelybe. Megvalósulhat végre a régóta áhított helyi technológiai forradalom, a gépsor segítségével — elvileg — ugrásszerűen növelhető a termelékenység. Uzembehelyezés, próbaüzem, betanulási idő — többször is meghosszabbítva — és a munka csak nem megy. Sőt: a helyzet rosszabb, mint a korábbi, elavult módszerek alkalmazása idején. Amikor már majd mindenki a pokolba kívánja az egész csodaberendezést, valakinek eszébe jut: nézessük meg az egész folyamatot a szervező szakemberekkel. A szervezők külön mérik az , egyes műveletek, munkafázisok idejét és gyorsan kiderül, hogy a gépsor melletti munkafolyamatok időben „összerendezetle- nek”. Van ahol túl sok az idő, másutt hajszoltan, pillanatnyi megállás nélkül sem képesek győzni a tempót. A szervezők — akik ez esetben tulajdonkép. pen normamunkát végeznek —. a kapott időadatok alapján korrigálják, időben átrendezik, ösz- szehangolják a folyamatot és a korábbi panaszok megszűnnek. A példából is kitűnik, hogy a norma: a munka mérései A különböző munkafolyamatok — egymáshoz sokoldalúan kapcsolódva — időben zajlanak le. Közöttük az optimális összhang — amitől alapvetően függ a munka hatékonysága — elsősorban időbeli összehangoltságot jelent és követel. Az időbeli összehangolatlanság (példa erre az iménti gépsor melletti zűrzavar), soha sem csak a fizetési boríték vastagságát befolyásoló veszteséget idéz elő, nanem együttjár a termelési eszközök kihasználatlanságával, a gépek és berendezések állásidejének növekedésével, a felesleges kész? leiek, (Selejtek és hulladékok keletkezésével. Jellemző — és ez is a korszerűtlen. majd hogy nem semmire sem jó normamunka konzerválását jelzi —, hogy „nor- mázni” kizárólag a fizikai munkakörökben szoktak. Az alkalmazottak mindenféle munkanorma vagy egyéb teljesítménykövetelmények nélkül dolgoznak. Munkanorma az íróasztalok világában? Alighanem kevés, ennél bizarrabb dolog létezhet az íróasztalok mellett ülők számára. Pedig akadnak erre példák jócskán, olyan országokban, ahol a belső tartalékok kihasználásával amúgy sem állnak rosszul, minek következtében esetleg könnyebben megengedhetnék maguknak, hogy például az adminisztratív munkaerőt a nálunk szokásos módszerek és ne szigorúan körülhatárolt teljesítmény-követelmények szerint foglalkoztassák. A termelékenység növelésének fontos hajtóereje a normák folyamatos rendbentartása, ami viszont nem azonosítható a nálunk alkalmazott — és általában nyugtalanságot ideges hangulatot keltő, ráadásul műszakilag többnyire megalapozatlan — úgynevezett normakarbantartással. Mert lehet úgy is normamunkát végezni, ahogy például a közelmúltban tették Mo- sonmagyaróvárott, a Fémszerelvénygyárban. Pontos, megbízható időadatokkal dolgoztak, ezek alapján forgatták át az egész termelési rendet, korszerűsítették a munkahelyeket, s tették nemcsak termelékenyebbé (a régihez képest 70 százalékkal), de kényelmesebbé is a munkát. Mindennek együttes következményeként 17 százalékkal növekednek a gyárban a kereseti lehetőségek. Mindezt nem a régi módszereken nevelődött „stopperórás” emberek, hanem az idővel gazdálkodni tudó, az időben gondolkodó szervezők végezték. Vértes Csaba Magyar—román pénzügyi tárgyalások Flore a Dumitreacu, a Román Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere Faluvégi Lajos pénzügyminiszter meghívására Magyarországra érkezett. A íni- niszterek a két országot kölcsönösen érdeklő pénzügyi kérdé- »süü-äl tan^ikoznak. Florea Dumitrescut pénteken fogadta Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykö- i vete. (MTI) lljabb intenzív fejlesztés az üveggyárban Növekszik a tőkés és a szocialista export — Jó minőség, új piac — Több üveg jut belföldre is Az Orosházi Üveggyár idei programja csaknem 1,1 milliárd forint termelési érték előállítása. Ezt a három termelőegység, az öblös-, a húzottsíküveg- és a hőszigetelő. Hungaropán üveget előállító üzem adja. Az arányokat tekintve első helyen áll az öblösüveget gyártó üzem mintegy hétszázmillió forint termelési értékkel, ezt követi az új húzott- síküveg-üzem háromszázmillió forinttal, végül pedig a Hungaropán üzem, amely évente — kapacitását csak részben kihasználva — hatvanezer négyzetméter üveget állít elő. A gyár az első negyedévben a tervezett háromszázmilió forint termelési értéket produkálta. Ennek az időszaknak a jellemző, je az export növekedése volt. Értékben ez mintegy negyven- millió forintot tett ki, fele tőkés. fele pedig szocialista országokba irányult. Az öblosüve- get az NSZK-ba és az NDK-ba, a hengerelt, valamint a húzott síküveget a Szovjetunióba és Angliába exportálták. Különösen ez utóbbi jelentős, lévén új piac, amely elégedett is a gyár termékének minőségével. Ugyancsak a minőséggel összefüggő, hogy a hengerelt síküveg visszahódította a korábban elvesztett tőkés piacot, ahol most újabb értékesítési lehetőség kínálkozik. összességében tehát kedvezőek az exportkilátások, olyannyira, hogy a múlt évihez képest a tőkés országokba irányuló kivitel ötven, a szocialista export negyven százalékkal nő. Nem csupán az idei program, hanem az ötödik ötéves terv is számol az export tekintélyes növelésével. Ennek megvalósítására az idén kezdődik a második intenzív fejlesztés néven ’ ismert program. Első lépésként a hármas hutát bővítik, s ezzel kéz. dődik valójában az a devizahiteles fejlesztés, amelynek célja, hogy évente kilencezer tonnával több öblösüveget gyártsanak ex. portra. Az értékesítési lehetőség itt adott, igény hosszú távon is van, tehát már meglévő és nem most keresendő piacra épül a program. A mintegy százmilliós fejlesztés még ebben az évben megkezdődik. Ezt követően — számolva a belföldi igények növekedésére — bővítik a többi hutát is. A belföldi programhoz 420 millió forint értékű fejlesztéssel számolnak, ami negyvenezer tonna kapacitásnövekedést tesz lehetővé. Az említett devizahiteles fejlesztéssel együtt tehát ötszáz- millió forinttal, évi ötvenezer tonnás kapacitásnövelés érhető el, ami rendkívül gazdaságos. Ebből az összegből ugyanis építésre szinte semmit nem kell fordítani, csupán termelékenyebb gépek beállítására van szükség. Ez a módszer egyszer már bevált, a negyedik ötéves tervben — az első intenzív fejlesztés keretében — 240 millió forint költséggel huszonötezer tonnával növelték az évi teljesítményt. S. F. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. Az ülésen az építésügyi ágazat V. ötéves tervi feladatairól számoltak te. A következő öt esztendőben az építésügyi ágazat feladatai is jelentősen nőnek, a tervszámítások — 1980-ig — az építési szükségletet 580 milliárd forintban jelölik meg. Az építőiparnak különösen a nagyberuházások jelentenek növekvő feladatot, amely az előző tervidőszakhoz képest mintegy 70 szó- j zalékkal nő, és értékben kifejez. I ve eléri az 51—53 milliáfd forintot. Hasonló fontosságú feladat a lakásfejlesztési program megvalósítása, valamint a közműépítés. és a fenntartási építés. Az V. ötéves terv .mintegy 430— 440 ezer lakás megépítését irányozza elő. Az egészségügyi ellátás jobbá- tételében változatlanul kiemelt feladat a kórházak fejlesztése, amely egyrészt 10 500 korszerűen felszerelt új gyógyintézeti ágy létesítését, másrészt a régi intézmén'yek egy részének rekonstrukcióját igényli. Bővítik a bölcsődék, a csecsemőotthonok és az egészségügyi gyermek- és szociális otthonok hálózatát is. A tervben szerepel mintegy 75 000 új óvodai hely, 5 200 általános iskolai, középiskolai, valamint szakmunkásképző osztály és mű- helytanlerem, illetve 24—25 ezer diákotthoni hely létesítése. (MTI) Tanácskozás a gazdasági szabályzókról a mezőgazdaságban Szerkesztőségi kerekaszlal-besz éigetéa (Tudósítás a 6. oldal»*,.)
