Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-09 / 85. szám
Adalék a tankönyvvitához M egkülönböztetett érdeklődéssel figyelem azt a vitát, mely az általános és a középiskolai tankönyvek korszerűtlensége körül folyik, minden számottevő sajtóorgánumban. Figyelem, mert tantervi reformunk legforróbb szakaszához érkeztünk, tantervekben és tankönyvekben kell megfogalmazni mindazt, amit a párt oktatáspolitikai határozata —v elvi iránymutatóként — megszabott A feladat nyugodtan nevezhető grandiózusnak, hiszen tankönyveink többsége túljutott egy évtizedes születésnapján. A vita tehát szükségszerű, fontos, az előttünk álló munka egyik fázisa. De nem lényeges meghatározója! Mert, viszonylag könnyű feladat a kritikai álláspontokat pontokba szedni, e megállapításokat a tankönyvekből vett idézetekkel alátámasztani. Például: az általános iskola hetedik osztályos orosz tankönyvének 11. leckéje az alábbi mondattal zárul: „Fél tízkor a gyerekek leszedik az asztalról a terítéket, fogat mosnak, levetkőznek, megmosakodnak, és tíz órakor aludni mennek.” Vegyük sorba, ami az idézett mondat , megállapításai „mögött” olvasható. Ha fél tízkor kerül csak sor „asztalbontásra, akkor a vacsora nem kezdődhetett kilencnél előbb. Ez jpedig egy gyermek számára nagyon későn van étkezési szempontból, de még a felnőttnek sem egészséges, mert azt tanítjuk, hogy lefekvés előtt legalább 2-3 órával vacsorázzunk, hogy gyomrunk éjszakára ne legyen terhelt, mert a gyomornak is pihenni kell, s alvásunk is nyugodtabb, nem álmodunk „zöldségeket”. Továbbá: az esti tisztálkodás nem a fogmosással kezdődik, hanem a levetkő- zéssel, hogy a fogkrém habjával ne fröcsköljük össze ruhánkat. A „rázósabb” rész azonban a végére marad: vajon hány órakor alszik el az a gyermek, aki tíz órakor megy aludni? Minden bizonnyal gyereke válogatja, de annyi bizonyos, hogy reggel hét óráig nem fogja kipihenni magát, mert — ismételten ezt tanítjuk — egy serdülőkorban levő gyermeknek 10 órai alvásra szüksége van ahhoz, hogy pihenten ébredjen. Tudom én, hogy a gyakorlatban sokszor az is üdvös lenne, ha legalább 10-kor ágyba kerülne a gyermek. De sokszor jön közbe valami: egy jó film a tv-ben, vendégek — és a külön gyerekszoba ma még nem tipikus, inkább egyedi. Az ellentmondás gondolom egyértelmű : oroszórán is azt kellene tanítani, megerősíteni, amit az élővilágórán tanul a gyermek És ami még ennél is fontosabb, arra is jó volna időt engedni a pedagógusnak, hogy az elmélet és a gyakorlat közötti különbséget sok-sok neveléssel az elmélethez közelítse, mert rohanó idő ide, akceleráció oda, a szervezetet nem lehet becsapni, a pihenésből ellopott órák, a helytelen táplálkozásból eredő károsodások előbb-utóbb „benyújtják számlájukat” a „szervezet „egészségügyi miniszterének”, és változtatást parancsolnak. m' -rgy gondolom, hogy amikor II a gyermek neurózisának okait kutatjuk, akkor a túlterhelés mellett a tervszerű napirendek hiányát is észre kellene, hogy vegyük. Paradoxonnak tűnik, mégis megkockáztatom: a tanügyi reform, s „benne" a tankönyvek átírása bármilyen jól is sikerüljön majd, csak részeredményt fog hozni akkor, ha nem szakítunk gyökeresen az oktatócentrikus szemlélettel, s nem fordítunk kettőzött energiát nevelési feladatainak felhalmozott hegyének széthordására. mely már-már fenyegetően temet maga alá minden eredményt, amit az oktatás rubrikájától senki el nem vitathat! Szilárd Ádám IB USZ-programo újdonságok Igyekezik mindenki kedvére tenni az IBUSZ: négy világrész 41 országába ajánl egyéni és társasutazásokat. A szocialista országokba szervezett utazások középpontjában a Szovjetunió áll, az IBUSZ ötvennél több útvonalat állított össze. Márciustól októberig tartanak például a Kijev—Jereván—Tbiliszi—Ki- jev túrák. Májustól augusztus végéig sok élményt ígérő fekete-tengeri hajóutazáson vehetnek részt hazánkfiai. Bizonyára nagy érdeklődést keltenek a szovjet tengeri' hajókon szervezett Leningrad—London vagy a Moszkva—Leningrád—Le Havre—Párizs társasutazások. Számottevően megnőtt az érdeklődés a csehszlovákfai és NDK-beli utazások iránt. Látnivalókban gazdag városokat érintő körutazásokat és hegyvidéki üdüléseket kínál az IBUSZ a magyar turistáknak. Akik viszont nyelvgyakorlás céljából utaznak külföldre, azoknak figyelmébe ajánljuk a júliusban és augusztusban — az utazási iroda közreműködésével szervezett — némét nyelvtanfolyamokat Potsdamban. A magyar utazóközönség körében változatlanul nagy az érdeklődés a tengerparti üdülések iránt. A román és a bolgár tengerpart kedvező földrajzi és éghajlati adottságai következtében lehetőség nyílik az üdülési idény meghosszabbítására. Kihagyván a zsúfoltság miatt kényelmetlen főidényt (júliust, augusztust), az IBUSZ 150—800 forint kedvezményt kínál a május végén, júniusban, illetve szeptember második felében és október elején a Fekete-tenger partjára szervezett utazásokon. Életrevaló ötletnek számít, hogy a román és a bolgár tengerparton üdülni szándékozó családok 10 éven aluli gyermeküket bizonyos esetekben ingyen üdültethetik, csupán az útiköltséget kell megfizetniük'. Ilyen esetben a kedvezmény 1600—4200 forint lehet! A külföldi utazásokat köny- nvítő legújabb intézkedések hatására az IBUSZ bővítette jugoszláviai ajánlatainak sorát. Bas- ka Voda júniustól szeptemberig 13 napos, Zadar pedig júniustól októberig 7 napos váltásokkal várja a magyar IBUSZ-utaso- , kát. Csupán Budapestről kiindulva 14l’ útvonalon 596 túrát szervez szerte Magyarországon az IBUSZ. Az országos programmá fejlesztett autósajánlatokat újabb két-háromnapos túrákkal bővítette. Az idei újdonságok közül említésre méltó a kilencféle irodalmi túra; utakat szervez az iroda a hazai várak megtekintésére, illetve a növény- és virágkedvelők részére arborétumokba és természetvédelmi területekre. Ajánlatai összeállításakor nagy gondot fordított az IBUSZ az árakra: programjainak kétharmada nem éri el a kétszáz forintot. A nyugdíjasok, a nekik szervezett utakon (396 túra!) átlagosan 10 százalék kedvezményt kapnak. Figyelmességnek is tekinthetjük, hogy az idei Rákóczi-év- forduló alkalmával — májustól októberig — egy-, két-, háromnapos túrákat szervez az IBUSZ a fejedelemmel, illetve a Rákóczl-szabadságharc eseményeivel kapcsolatos emlékhelyek fölkeresésére. (KS) LE NOVEL TÁJAKON 1. Torun, a műemlékváros Az. ami valósággal hihetetlen: hogyan maradt meg a Visztula-parti Torun városa a“z évszázadok háborús viharaiban? Közhelynek tűnik a szó, közhelynek a háborús vihar, de Torunban a történelem bizonyítja, hogy azokon a köveken, ahol most járunk, mi negyvenötén, gyulát magyar táncosok és kísérők, szóval, hogy ezeken a köveken csikorogtak porosz csizmák, francia csizmák, hitlerista csizmák, és ha egyetlen hangíolyamba sűríthetnék az öreg városháza tornyának gótikus ablakai a szenvedések jajszavát, üvöltene az ég Torun felett. Persze, ilyen különös csodákra soha nem vetemedik a természet, és a múlt sem, a jajszavak, a megaláztatások, a szomorúságok a »szívekben élnek tovább, és erősödnek fel az emlékezés óráiban. Bevallom, nem tudtam To- runról eddig. Ugyanúgy átsiklottam a térképen e városnév felett, mint annyi felett mostan is; Varsó, Krakkó, Poznan elnyomta az érdeklődést, a minden emberben ott lappangó utazó örök kíváncsiságát. Aztán, amikor alig két hete, negyvenötén odaérkeztünk, hogy hozzátegyünk mi is valamit a magyar—lengyel barátsághoz, Torun valóságosan csodákkal fogadott. Magyar szemnek, magyar érzelemnek kétségkívül ismeretlen csodákkal: várost őrző félezer éves várfalakkal, bástyákkal, ahonnan Napóleon tüzelj; az üldöző orosz csapatokra, templomokkal, ahol a szobrok, márványoszlopok és keresztelő- kutak a tizenharmadik századból maradtak fenn, sértetlenül, eredeti szépségükben. Tizenharmadik század! Az 1200-as évek előttünk. Amikor felénk, Magyarhonban a tatár pusztítás elől menekült IV. Béla, amikor a békési tájon már állt a vész- tő-mágori halmon a templom, melyet felfedezni csak hétszáz esztendővel később jöhetett szerencsés alkalom. A St. Jana főtemplomban keresztelték Kopernikusz Miklóst, „aki mozgásba hozta a Földet”, ott állunk most, a márványkút előtt, ahol a gyermeket tartották, 1473-ban. Firenzében Medici Lorenzo'volt a fejedelem, Magyarországon Mátyás a király... Az évszázadok alatt annyiszor letiport, államiságát is elvesztő Lengyelország műemlékei, hogy megmaradtak, meg magyarázhatatlan sokszor. Ez a város is. Torun. ahol március 24-től magVar hetet rendezett a varsói Magyar Kulturális Intézet. átmentett történelem. Ha a Kárpát-medence a „népek or- szágútja” volt, akkor a lengyel föld is ugyanaz, ahol hódítók diktálták a jogot, és hazafiak vállalkoztak reménytelen felkelésekre. Marian Rissmann, Torun első embere a híres, óvárosi „Csillagos ház” első emeletén fogadja küldöttségünket. Középkorú, törékeny alkatú férfi. A „prezi- dent”, a polgármester. A város Kopernikusz szülőháza, meglátogattuk ezt is történetét idézi, egyszeri!, halk szavakkal, közben csatazajt, ha- lálhörgést, győzelmi kiáltásokat és a formálódó új élet dalait hallja az ember. A „Csillagos ház” emeletén azonban csend van, és jelen a tizenhetedik század, Egyetlen fából faragott körlépcsőjét valamikor gazdag kereskedőpolgárok koptatták. A polgármester városának tudós ismerője. A múltról beszél, a jelenhez szól. A küzdelmekről, harcokról mond valóságos történeteket, és a mostan 130 ezer lakosú nagyvárost koronázza azzal is. Elmondja, hogyan lett az egykor gazdag Han- za-városból a ma Lengyelországának Európa-szerte nevezetes tudományos, szellemi és gazdasági gócpontja, hogyan éltek e vidéken á lengyelek porosz elnyomás alatt, hitleri megszállásban, ég hogyan küzdöttek a szabad Lengyelországért, hogyan szervezték meg toruni pilótákból az Angliában állomásozó 303-as repülő osztályt, és miért maradt 70 ezer toruni lengyelből mindössze 15 ezer 1945- re? , Mintha megrendelésre érkezett volna, a tavasz első, napsugaras napja siet elénk a polgármesteri fogadás után a toruni Stare Miaston, az óváros főterén. Már túl vagyunk az első bemutatkozás forró sikerén, a gyulai Körös Együttesről ír a helyi lap,' a „Nowosci”. A toruni magyar hét vendégei már találkoztak az „Iszkra”-klub tagjaival, és másfél órás „élő- újságot” szerkesztettek a vendéglátók és a vendégek közös örömére. Kérdések — válaszok Magyarországról, a magyar kultúráról, a gazdasági életről, a barátságról. A válaszadók között Hegedűs Bite Dániel, a varsói magyar nagykövetség tanácsosa, a Magyar Kultúrái is Intézet igazgatója, és Deák Ferenc, a békésiek vezetője. A klub amatőrművészei magyar dalokat adnak elő, a kamarazenekar Bar- tók-muzsikát. öreg este lesz, amikorra szállásunkra érkezünk. Két nap ösz- szegzése van soron, egyetlen szóban: felejthetetlen! Nem túlzás, így van. Torun barátsággal fogadott bennünket, mi barátsággal jöttünk, és érezzük, ennél is több, ami ébren tart bennünket még éjfél körül is. A Kozmosz Hotel ablakából látni az egész várost. A robosztus csarnok-templomokat, a városháza tornyát, a várfalakat. A Visztula ötívű hídján villamos robog keresztül. Csillog a víz odalent, és méltósággal hömpölyög. Sass Ervin Következik: A Visztula üzen j gMuass^si MW. ÁPRILIS §, \
