Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

A jobboldal menteni szeretné Spinolát Újabb adatok az összeesküvésről Portugáliában „bombaként" robbantak Günter Wallraff nyu. gatnémet újságíró Spinolával kapcsolatos leleplezései: két napja valamennyi lap első ol­dalán számol be a Sterilben megjelent riportról és az újabb fejleményekről. Az O Diario archívfotót hozott nyilvánosságra: az 1969-ben ké­szült fénykép Spinolát ábrázol­ja a salazari rezsim titkosrend­őrsége fasiszta vezetőinek asz­taltársaságában. A lap eddig bi­zalmasan kezelt dokumentumot közölt: a Spinola aláírását vise­lő okmányban Portugália volt köztársasági elnöke 1974. szep­tember 26-án, tehát a „csendes többség” emlékezetes elleníorra- idalmi államcsinykísérlete előtt két nappal megpróbált sajtócen- aúrát bevezetni az országban, I azzal a szándékkal, hogy bizto­sítsa készülő akciójának sikerét. A portugál jobboldali sajtó megpróbálja tisztára mosni a monoklis ex-tábornokot. A Tem­po című hetilap csütörtöki szá­mában Spinola genfi szóvivő­jének közlése alapján „kitslált- nak” minősíti a Stemben meg­jelenteket és megbízható íor- rásra hivatkozva azt írja, hogy a portugál szárazföldi hadsereg vezérkaránál is „teljesen hamis­nak” tartják a beszélgetésen el­hangzottakat, s tagadták, hogy az MDLP kapcsolatban állna a Legfelső Forradalmi Tanács há- rbm tagjával. Lisszaboni megfigyelők szerint Wallraff leleplezése után a por­tugál jobboldal bizonyára felül­vizsgálja azt a dédelgetett el­képzelését, hogy Spinolát indít­sa a júniusra tervezett elnökvá- I lasztáson. (MTI) Infláció és munkanélküliség a tőkés világban A fogyasztói árak százalékos emelkedése 1975-ben a munkanélküliek százalékos aránya t975-ben5.fi S3 10,0 alatt ESI 13,1-16,0 A külföldön dolgozók százalékos aránya 1975-ben mni 10,3-13.0 S3 16,0 felett Tényleges emelkedés M.9 ____________M A gazdasági visszaesés hatása továbbra is élesen jelentkezik a fejlett tőkés országokban. Az 1973-ban kibontakozott, gazdasági visszaesést a különbö­ző országok gazdaságélénkítő intézkedései sem tudták ellensú­lyozni. Az Egyesült Államok termelése nem érte el az 1973-as szintet, az ipari kapacitás 75%~ át használták ki. A japán ipari termelés 1.0,9%- kal esett vissza, Nagy-Britannia és Franciaország 2,5—2.5, az NSZK 3,6, Olaszország 4,0%-os nemzetijövedeiem-csökkenést „produkált” 1974-hez viszonyít­A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakéttől szerint az elmúlt év­ben az infláció ugyan enyhült, a munkanélküliség azonban to­vább terjedt. A tőkés világ 30 év óta legsúlyosabb foglalkoz­tatási válságát éli át, tavaly 5 millióval nőtt a munkanélküli­ek száma a világ 23 leggazda­gabb tőkés országában. Tavaly a tőkés világ 13 ipari államában 18 millió munkanélkülit tartot­tak nyilván, ami, a munkaképes korú lakosság 5.3%-át tette ki. A nők között 6,1%-os volt az ál­láskeresők száma. va. Tavaly az ipar egyik legfon­tosabb ága — a személygépko­csi-gyártás -a- Olaszországban 23,7, Nagy-Brita rimában 17,9, az Egyesült Államokban 5,4, Fran­ciaországban 3,0%-kal termeli kevesebbet az 1974. évinél. A munkanélküliek 41%-a 25 év alatti fiatal. Ez év februárjá­ban az Egyesült Államokban 7,2 millió, az NSZK-ban 1,34 millió, Japánban 1,24 millió, Francia- országban 934 ezer és Belgium­ban 226 ezer munkanélkülit tar­tottak nyilván. Építőipari Szövetkezet, Gyula FELVÉTELRE KERES BÁDOGOS. ÁCS, KÖM. SEGEDM., SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÖ SZAKMUNKÁST, VALAMINT RAKODÓT ÉS ASZTALOST. Jelentkezni lehet: Gyula, Nagyváradi út 74. KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi látogatásáréi Lázár .Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének a meghívására Szfcanko Todorov, a Bolgár Nép. köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke 1976. április 6. és 8. között hivatalos, baráti látoga­tást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál. a 1 Magyar Nép- köztársaság elnöki tanácsának elnöke szívélyes találkozón fo. gadta a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. Sztanko Todorov meglátogatta az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium építésgazdasógi és szervezési intézetét, a Ma­gyar 'Optikai Műveket és meg­tekintette a budapesti Skála nagyáruházát. A miniszterelnökök kölcsönö­sen tájékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről és véleményt cseréltek az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok, a két or­szág gazdasági és műszaki-tudo. mányos együttműködése fejlesz, tésének feladatait. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa az elmúlt évben, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa a napok­ban összegezte a fejlett szocia­lista társadalom építésének eredményeit, mind a két ország­ban és körvonalazta a követke. ző szakasz társadalmi, gazdasá­gi fejlődésének programját. A két kormányelnök megelé­gedéssel állapította meg, hogy a két nép hagyományos testvéri barátsága és együttműködése erősödik és fejlődik az élet min­den területen a marxizmus— leninizmus, a szocialista inter, nacionalizmus elvei alapján, a két nép a szocialista közösség és a béke javára. Hangsúlyozták, hogy a Kádár János és Todor Zsivkov vezette párt- és kormányküldöttségek rendszeres találkozói nagy je­lentőségűek a gyümölcsöző együttműködés fejlesztésében. Megállapították, hogy a ma. gas szintű találkozókon meg­szabott gazdasági együttműködé. si feladatokat sikeresen valósít­ják meg. Az elmúlt ötéves terv­időszakban a hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezmény előirány­zatait teljesítették; az áruforga­lom 60 százalékkal nőtt. A kormányfők hangsúlyozták, hogy a két ország kapcsolatait az egyeztetett népgazdasági ter­vek alapján fejlesztik az elkö­vetkező Időszakban is. A hosz- szú lejáratú kereskedelmi egyez­mény szerint a kölcsönös áru. csereforgalom 1976—80 között jelentősen növekszik. A szakosí­tott termékek részesedése az áruforgalomban, eléri a 40 szá­zalékot. Különös jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági kap­csolatok korszerű formáinak. Kiemelték, hogy az áruforgalom dinamikus fejlesztésével párhu­zamosan folytatni kell a terme, lesi együttműködés kiszélesíté­sére irányuló erőfeszítéseket a gépipar, a vegyipar és a népgaz­daság más ágazataiban. Mindez fontos hozzájárulás a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásához. A két kormányfő emlékeztetőt írt alá a gazdasági és a műsza­ki-tudományos kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseiről. A Miniszterelnökök megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kulturális és tájé­koztatási együttműködése to­vább szélesedett és erősödött. Ál­landóan bővülnek a magyar és a bolgár nép közvetlen érintke­zésének lehetőségei, a testvér, városi és testvérmegyei kapcso­latok. Ezek, valamint az idegen- forgalom fejlődése fontos ténye­zői a két nép barátságának. A kormányelnökök megállapí­tották, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség többi orszá­ga és valamennyi békeszerető erő következetes és kitartó tevé­kenységének eredményeként megerősödött az enyhülés irány, zata a nemzetközi életben. Kiemelték annak szükségessé­gét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott záróokmány elveit és ajánlásait az aláíró országok kormányai maradéktalanul meg­valósítsák. Figyelmet fordítót, tak arra, hogy egyes reakciós kö­rök igyekeznek nehézségeket gördíteni a Helsinki-szellem ér­vényesülése elé és kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy folytatják erőfeszítéseiket az európai biztonság és együttmű­ködés megszilárdítására. A két miniszterelnök sfkra- szállt azért, hogy a nemzetközi enyhülés folytatódjék és vissza­fordíthatatlanná váljék. Megál­lapították, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhülésnek kell kiegészítenie. Aláhúzták, szüksé­ges. hogy a közép-európai had­erő és fegyverzet csökkentésé­re és a leszerelésre irányuló tárgyalásokon olyan előrehala­dás történjék, amely hatékonyan segíti a fegyverkezési verseny megszüntetését, valamint az ál­talános és teljes leszerelést. A kormányelnökök hangsú­lyozták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa történelmi jelentő­séggel bír mind a Szovjetunió­ban folyó kommunista építő, munka, mind a nemzetközi hely­zet további javítása szempontjá­ból. Külön kiemelték annak fontosságát, hogy a kongresszus újból hitet tett a békeprogram sikeres megvalósítása mellett, s újabb nagy jelentőségű kezde­ményezéseket fogadott el a bé­kéért és a nemzetközi együtt­működésért. a népek független­ségéért és szabadságáért folyta­tott harc érdekében. Az új szovjet békeprogram támogatá­sa valamennyi ország és nép ér­dekében áll. Aláhúzták Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának jelentős érde­meit a nemzetközi feszültség csökkentésében. A miniszterelnökök különös je­lentőséget tulajdonítottak egy olyan szerződés megkötésének, amelynek célja az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban. A miniszterelnökök aláhúzták a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságá- nak nagy jelentőségét, a Varsói Szerződés és a KGST kivételesen fontos szerepét a békés építő­munka feltételeinek biztosítása, a tagállamok sokoldalú fejlődé­se, a nemzetközi béke és biz. tonség szempontjából. A két miniszterelnök tárgyalá­sai szívélyes és elvtársi légkör­ben folytak le és megerősítették a teljes nézetazonosságot vala­mennyi megvitatott kérdésben. A találkozó hozzájárult a két nép együttműködésének elmélyí­téséhez, a testvéri barátság to. vábbi megszilárdításához. Sztanko Todorov. a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnö­két aki a meghívást köszönettel elfogadta. • * * Csütörtökön elutazott Buda­pestről Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, valamint kísérete. (MTI) Két kongresszus között A Csehszlo­vák Kommu­nista Párt va­lamennyi kongresszusa nagy figyelmet szentelt a gazda­sági problémának, amely az or­szág társadalmi fejlődésének kulcskérdése volt és marad. Ez történt az 1971-ben megrende­zett XIV. korgresszuson is, amely elfogadta az ország V. öt­éves tervét. Hasonlóképpen ez várható az április 12-én össze­ülő XV. kongresszustól. Az V. ötéves terv azt tűzte ki célul, hogy a nemzeti jövedel­mét 28 százalékkal növeli, s ez­zel arányban fog fejlődni az ipar és a mezőgazdaság terme­lése, valamint az összes többi ágazat. E nagyszabású cél szá­mos nyugati kommentátort csá­bított kételkedő nyilatkozatra. Most, az V. ötéves terv befeje­zése után maguk az eredmények mutatják, hogy a két kongresz- szus közötti csehszlovák gazda­ságpolitika ugyan rendkívül igé­nyes, de teljesen reális volt. Jól dokumentálja ezt az ipar fejlő­dése. Az ipar az elmúlt idő­szakban a nemzeti jövedelem mintegy 60 százalékát adta; kö­rülbelül 2.7 millió személyt fog­lalkoztatott és az ország kivite­lében 85 százalékkal részesült. Imponáló tény, hogy a cseh­szlovák ipari termelés ma a tíz­szerese a háború előttinek, ami­kor pedig Csehszlovákia már az iparilag fejlett országok közé tartozott. A fejlődés pozitív vonása, hogy a termelés növekedése a munkatermelékenység javulásá­nak számlájára ment végbe, a foglalkoztatottak száma 1970 és 1974 között mindössze 2,5 száza­lékkal emelkedett. Az iparon belül kulcságazat — a gépgyár­tás — a tervezett 45 százalék helyett mintegy 48 százalékos növekedést ért el. Ebben szere­pet játszott az úgjmevezett ki­emelt programok megvalósítá­sára való áttérés. A nyersvas termelésben már 1974- ben túlteljesítették az 1975- re kijelölt 8,9 millió tonnás mennyiséget. Az acél egy lakos­ra számított termelése az or­szágban már 1974-ben 929 kilo­gramm volt, amellyel Csehszlo­vákia a 4. helyet foglalja el a világon, s felülmúl olyan álla­mokat. mint az NSZK, az Egye­sült Államok és Franciaország. Az energetika területén a két kongresszus között 3300 mega­watt teljesítményű erőműkapa­citást helyeztek üzembe, így az ország energetikai rendszerének összteljesítménye körülbelül 14 250 megawattra emelkedett. Növekedett a szén és a lignit termelése, jelentősen emelke­dett a szovjet kőolaj és föld­gáz behozatala, mely utób­biak — és különösen a kőolaj — a cseh­szlovák vegyipar fejlesztésének fontos alapanyagai. A kőolaj feldolgozás 1971 és 1974 közölt csaknem 46 százalékkal nőtt, s tavalyelőtt elérte a 14,7 millió tonnát. Hasonló ütemű volt az V. öt­éves terv időszakában a tartós fogyasztási cikkek gyártása. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban 100 háztartásra már tavalyelőtt 165 rádiókészülék, 93 televízió, 75 hűtőszekrény, 101 mosógép és 28 személygépkocsi jutott. Mindez jól jelzi a lakos­ság életszínvonalának folyama­tos növelésére irányuló törek­vést, aminek sikeres teljesítésé­ben jelentős szerep jutott a nemzetközi szocialista gazdasági integrációnak, s Csehszlovákia aktív részvételének az integrá­ció elmélyítésében. Az eredmé­nyek egyben jó alapot teremtet­tek az idén januárban megin­dult VI. ötéves terv sikerei» va- lóraváltátsához is. Az új ötéves terv során az ipari termelésnek további 34 százalékkal kell emelkednie, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság erősít­se a világ legfejlettebb ipari or­szágai között elfoglalt pozíció­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents