Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

Szocialista brigádok vetélkedője Vésztőn Műveltség — és az üzem Kassáik koayrck április 4 tiszteletére A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában most jelent meg a (Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXV. kongresszusáról be­számoló kötet. Leonyid Iljics Brezanyevnek, az S/5KP főtitká- rának előadói beszédét és vita- összefoglalóját, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának hozzászólását, valamint több más fontos dokumentumot tar­talmaz. Az SZKP kiemelkedő je­lentőségű kongresszusa mellett a kiadó a későbbiekben sorra tu­dósít a nemzetközi kommunista mozgalom fontos eseményeiként sorra kerülő kongresszusokról. A felszabadulásunk évforduló­ját, április 4-ét köszöntő köny­vek sorában több érdekes mű látott napvilágot. Ismét kapható a Magyarorszag felszabadítós« című tanulmánykötet. Az ismert magyar és szovjet hadtörténé­szek összefogásával született munkában a szerzők hitelesen szólnak a Vörös Hadsereg Ma­gyarország területén vívott, 194 napig tartó drámai küzdelméről, a német fasiszta hadsereg szét­húzásáról. A Nagy Honvédő Há­ború története című munkával rég várt kötetet vehetnek kéz­be az érdeklődők. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár központja „A” csarnokának mintegy 3 ezer négyzetméternyi területén Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Német De­mokratikus Köztársaság és Svéd­ország nyolc világhírű cége, to­vábbá 17 magyar vállalat vonul­tatja fel a legkorszerűbb lakás-, épület- és távfűtő-berendezése­ket, készülékeket, műszereket, háztartási és ipari hűtőberende­zéseket, levegőcserélő és áramol­tató gépeket, hőmérséklet- és légállapot-szabályozókat, s szá­mos különféle automatát, szere­lési anyagokat, karbantartási esz­közt. Ä legnagyobb külföldi ki­állító az NDK Technocommerz vállalata, amely 270 négyzetmé­Vésztőn a nagyközségi párt- és KISZ-bizottság, valamint a szo- cialwtabrigád-klub rendezésében 6-10 ternyi területen kínál gazdag választékot különböző klfmaké- szülékekből, radiál ventillátorok­ból, kompresszorokból és mély­hűtő szerkezetekből. A magyar vállalatok kínálata különösen nagy választékot mu­tat különböző klíma olaj- és gáz­tüzelésű fűtőkészülékekből, be­rendezésekből, elszfvo-,’ sz'ellőző- és hőcserélő termékekből. Kiál­lítják a külföldön is keresett ma­gyar mélyhűtőházak, gyümölcs­tárolók több különleges szerke­zetét, berendezését is. Megyénket e rangos, nemzetkö­zi eseményen a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat képvi­seli a különböző kiállításon dí­jat nyert ÉTI gőzkazánokkal.. felszabadulásunk évfordulója tiszteletére az idén is megren­dezték a már hagyományos bri­gádvetélkedőt, melyen a község­ben működő szocialista brigádok négy-négytagú csapatai vettek részt. Mind a kilenc csapat jól felkészült, jól feleltek, pedig ne­héz kérdéseket adott fel nekik a játékvezető, Borús Józsefire. A vetélkedő fő témája gazdaságpo­litikánk időszerű kérdései vol­tak, de ezenkívül kulturális, tör - ténelmi és sportkérdések is po­rondra kerültek. Nem volt könnyű helyzetben a zsűri — melynek elnöke Tóth Sándor, a szeghalmi járási párt- bizottság titkára volt, tagjai Gurmai Gyula, járási KISZ-tit- kár, Fazekas István, a vésztői pártbizottság titkára, Kaszai Já­nos, a községi tanács titkára és Varga Béla községi KISZ-titkár voltak — mikor el kellett dönte­niük, mely csapatok végezzenek az első 3 helyen. Végül a vész­tői Községi Tanács költségvetési üzem Egyetértés Szocialista Bri­gádja lett az első, a vésztői MÁV Vontatási Főnökség Gagarin Szo­cialista Brigádja a második he­lyezett, míg a bronzérem a Kö­rösmenti Tsz Kinizsi Ifjúsági Szocialista Brigádjának jutott. C ’súfos és méltatlan vita folyt a közelmúltban egy nagyüzemben. Arról volt szó, hogy az üzem illetékesei kö_ zül néhányan megkísérelték a továbbtanuló dolgozóktól megta­gadni a törvényes tanulmányi szabadságot és közülük a bejá­róktól az útiköltség-hozzájáru­lást is. A takarékosságra hivat­koztak. A pártszervezet es a szakszervezet erélyes közbelépé­sére volt szükség, hogy a to­vábbtanuló dolgozók ne rövidül­jenek meg. Mondhatnánk: ritka eset.. Rendhagyó, nem jellemző. Hi­szen a vállalatok, gyárak, intéz­mények vezetői ma segítik és nem akadályozzák a dolgozók tanulását, művelődését. A támo­gatás valóban nem tagadható, gyakorlati megvalósulása még­sem mindig sima. Felesleges pél­dákat felhozni, hogy egyes he­lyeken milyen nehézségekbe üt­közik — a jóindulat és a meg­értés mellett is — a megfelelő szabad idő biztosítása, a kedvező műszakbeosztás megvalósítása stb. Igaz, ellenpéldákat is mond­hatnék — példákat arra. hogy az üzemek, ipariak és mezőgaz­daságiak, miként biztosítják a feltételeket dolgozóik művelődé­séhez. Nem mondhatjuk tehát, hogy valamiféle „általános szemlélet- változásra’’ van szükség. De azt igen, hogy nem árt alaposabban elgondolkodni néha azon, mi­lyen gyakorlati haszonnal jár a munkások, alkalmazottak műve­lődése a munkahely számára. A szakmai ismeretek gyarapodásá­nak a haszna magától érte­tődő. itt felesleges a bizonyítás. De igen nagy haszna, bár forin­tokban csak később, s áttétele­sen mérhető haszna van az ál­talános műveltség gyarapodásá- ftak is. .Szemléletbeli félresiklá- sok. félreértések inkább ekörül adódnak manapság, ezért érde­mes ezt a dolgot jobban szem­ügyre venni. Rádiós beszélgetésben kérdez­te a múlt év végén egy vidéki nagyüzem termelési osztályve­zetője: milyen termelési javakat nyújt a gyárnak, ha egy gépke­zelő általános gimnáziumi érett­ségit szerez? A kérdés hangsú­lyában benne volt a válasza is: semmilyent. Ha már minden, áron tanulni akar, szerezzen in. kább magasabb szakmai képesí­tést. Csak hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Kétségtelen, hogy az általános műveltség — le­gyünk szerényebbek: az általá­nos műveltség alapjainak — megszerzése elsősorban inkább az egyénnek, mint az üzemnek van hasznára. Szakképzett mun­kaerőhiányával küszködő ipar- vállalat vezetői számára csekély öröm, hogy néhány tucat mun­kásuk — például — általános gimnáziumi érettségi megszer­zésére készül. Közvetlen érteke- eredménye a munkahely számá­ra aligha van — mondják. Igaz is, nem is Mindenesetre: a műveltségben gyarapodás tár­sadalmi értéke ilyen számítással nem közelíthető még. Ellenérv­ként mondjuk el a közhelyszerű igazságot, hogy magasabb kép­zettségű, szélesebb látókörű em­berekkel könnyebb szót váltani szakmai kérdésekről is ■— hogy a kultúra nagyobb felületeivel való találkozás felébreszti az ér­deklődést a részletek, adott eset­ben a szakmai ismeretek iránt is. Hogy, aki magasabbról lát, az többet lát. & hogy a gyárnak azért is érdeke a kollektíva álta­lános ismereteinek emelése, mert annak haszna a jobb kö­zösségi szellemben, az eienkebb gondolkodásban mutatkozik meg hamarosan. Nem kétséges, hogy a nagyobb távlatokban gondolkodó embe­rek számára ezeknek az érvek­nek súlyuk van. Kivált, ha mód­jukban van körülpülantam, be­nyomásokat szerezni olyan ipari, mezógazdasagi közösségekben, ahol a kulturális élet nemcsak formális, időnkénti műsoros es­tek rendezésében, hanem elmé­lyült, tartalmas művelődési te­vékenységben nyilatkozik meg. E sorok írója az elmúlt hóna­pokban éppen ilyen jellegű tájé­kozódás céljából járt több vál­lalatnál, mezőgazdasági üzem­ben. A tapasztalatokról „tételesen" beszámolni itt lehetetlen. — de idézhetők azoknak a beszélge­téseknek a summája, amelyek egy-egy munkáskollektívával való találkozás folyamán alakul­tak ki. Többen e'mondták: az általános iskola felsőbb osztá­lyaiba (akik valami miatt nem fejezték be a tanulmányaikat), a gimnáziumba, főiskolák levelező tagozataira elsősorban természe­tesen a jobb egyéni boldogulás reménye vitte el őket. Az em­ber — régi igazság — önmaga számára tanul. De elmondták azt is, hogy a kultúra különféle forrásainak megismerése a tar­talmasabb közösségi élet megte­remtéséhez is hozzájárul. Eszme­cseréik, beszélgetéseik magva­sabb tárgy körül forognak. Ér­tőbben nézik a világ dolgait Vi­lágnézetük tudatosabbá válik. Közelebb kerülnek a politikához is. A művészeti élményeket cél­tudatosabban keresik. Gyakrab­ban járnak színházba. A televí­ziós műsorok között igényeseb­ben válogatnak. Közelebb kerül, nek lakóhelyük, városuk műve­lődési intézményeihez. Olvasmá­nyaikról gyakrabban, elmélyül­tebben beszélgetnek el egymás­sal. Meglehet. így túlságosan „ki- símitottnak” hat mindez. Dehát a valóságban nem ilyen egysze­rűen és problémátlanul követ­keztek be a változások, mint ahogy fentebb felidéztük. A mű- veltség eredménye nem máról- holnapra mutatkozik meg, aki tegnap örömét lelte egv giceses porcelánban, holnapután nem fut súlyos művészi élményeket nyújtó tárlatokra. A folyamat lassú — de biztosan emelkedő tendenciát mutat. Egyik beszélgetőtársunk ki­fakadt: — Ki gondolta volna, hogy egy nagyüzemben bizony­gatni kell az általános műveltség fontosságát és az üzemben hasz­nosítható értékeit? Bizonyára nem tapasztalatok nélkül beszélt igy. Lehettek kel­lemetlen élményei. H ircj feladat volna tehát a művelődési lehetőségek megteremtése? Nem, ezt nem mondhatjuk; áz üzemek, vállalatok nagy többségé meg­adja hozzá a lehetőségeket, a támogatást. Néhány helyen elő­fordulhat. hogy küzdeni kell ezekért. De ebben a küzdelem­ben sok a szövetséges. Nem ne­héz megjósolni, hogy a küzdők­nek lesz Igazuk — mert az álta­lános műveltségben, szellemi ja­vakban gazdagodó munkáskol­lektíva minden üzemnek érdeké, hiszen érdeke az egész társada­lomnak is. T. I. 5 iSSäJSSSSJSss 197S. APKJU* 6. Légihíd Budapest—Tyumeny között Budapest és a szovjetunióbeli Tyumeny között léglhidat létesítettek, hogy az AEROFLOT AN— IZ típusú öriásgépel % Tyumeny környéki olajmezokre szállítsak a magyar szivattyúállomások tuséi-főberendezéseit. A hatalmas gép égy-egy utján 10—13 torma terhet visz magival (MIT Fotó — Dara István teiv. — KS) Hungaroklima 76 Nemzetközi fűtés-, hűtés- és klímatechnikai kiállítás április

Next

/
Thumbnails
Contents