Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
f A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1916. ÁPRILIS 4„ VASÁRNAP ARA: 1,20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Éljen szabad hazánk! Ili világot építünk Sarlós István ünnepi köszöntője ApriU* 4-t alkalmából Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szombaton ünnepi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Április negyediké előestéjén az időben mind jobban távolodó, de a tudatunkban és érzelmeinkben elevenen élő felszabadulás eseményeire emlékezünk. Immár 31 év távlatából vizsgáljuk a hazánk életében döntő szerepet játszó változásokat és tekintjük a felszabadulás napját történelmünk kiemelkedő mérföldkövének. A múlt ismerete fontos föltétele a ma megértésének és a jövő tudatos tervezésének. A múlt bennünk él: forrása szokásainknak és a levonható tanulságok révén ösztönzője tetteinknek. A történelem jó tanítómester azok számára, akik ismerik az események mozgatórugóit és akik a társadalmi fejlődés érdekében cselekedni, dolgozni akarnak. A magyar nép múltját évszázadokon át az a harc jellemezte, amelyet a függetlenségért, a társadalmi haladásért, nemzeti jogainkért és a szabadságért folytattak elődeink. Folyamatos volt ez a küzdelem, mert mindig éltek hazánkban a népet tisztelő és reális célokat kitűzni tudó hazafiak, ők a korszellemét megértve mindig a haladó mozgalmak élére álltak. A kiemelkedő tehetségek sohasem voltak társtalanok: tanításaik követőkre találtak azokban a hazafiakban, akik az ország sorsának megjavításáért akarta* dolgozni. A felszabadulás előtt a legmagasabb csúcsra 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásával, az első magyar proletárdiktatúra megteremtésével jutott a magyar nép. Az 1919-es 133 nap történelmet formáló volt: megmutatta, miként lehet emberi életet teremteni ebben az országban, s megmutatta azt is, hogy a magyar munkás, paraszt és értelmiségi nemcsak mint ellenzéki erő állja meg a helyét, hanem akkor is, amikor a hatalmat gyakorolja. Ismerjük a magyar uralkodó osztályok válaszát, amit az első munkáshatalomnak 1919. augusztus elseje után adtak: 25 évig terror és nyomor jellemezte a magyarországi életet. Ez volt az a korszak, amikor határainkon innen és túl sokan már látni vélték a sírt „hol nemzetünk süllyed el”. Közel volt a nemzethalál veszélye, de a végső pusztulást elkerültük, mert éltek a bátrak, akik tenni mertek, s akik a jobb jövőért harcoló tömegeket harcba tudták vinni. Élt a remény az emberekben, hittek abban, hogy 1919 álmai, egyszer megvalósulnak. A második világháború legnehezebb napjaiban is bíztunk abban, hogy a világ első proletár állama, a Szovjetunió, amikor arra lehetőség adódik segítséget nyújt a végső föíszabadulásért vívott harchoz. Hittünk abban, hogy azok, akik 1917-ben elfoglalták a Téli Palotát s akik szétverték az intervenciósok ellenforradalmi seregeit, felülkerekednek az új betolakodókon is. A sztálingrádi ét a leningrádi győzelmek bizonyossá tették, hogy legyőzhetetlen a szovjet nép, és jelezték azt is, hogy közel van már a győzelem napja. A szovjet nép kiverte hazája területéről a fasiszta megszállókat és határain túl is folytatta a fölszabadító háborút. Szétverte a német és magyar fasiszták fegyveres erőit és 1945. április 4-ére befejezte hazánk fölszabadítását. A fasizmust ugyanaz a fegyvert tartó kéz zúzta szét, amely a harcok után kenyeret és szabadságot adott a mindkettőre éhes embereknek. A népért harcoló szovjet katona így lett a szocializmus zászlaja alatt a béke katonája, a népek együttműködésének harcosa. Fölszabadultunk, és lehetőségünk adódott arra, hogy véglegesen a nép vegye kezébe a haza sorsának irányítását Régi vágyaink a szocializmus fölépítéséről változatlanul tovább éltek, de most már erőnk is volt ahhoz, hogy fölépítsük és megvédjük a béke országát. Megváltoztak nemzetközi körülményeink is: bebizonyosodott, hogy okos politikával, józan tervekkel és együttműködési szándékkal szilárd támaszra és szövetségesre találunk a hásonló módon gondolkodó és dolgozó népekben. Üj világot építettünk és építünk a magunk és az eljövendő nemzedékek számára. Emelt fővel léptünk újra a történelem színpadára, mert volt és van erőnk arra, hogy a magunkén túl más népek sorsának jobbra fordulásával is törődjünk. Ma egy olyan megváltozott világban élünk, melyben a szocializmus és más haladó rendszerek mellett még léteznek a régi társadalmi rendszerek is, anélkül, hogy politikai és gazdasági törekvéseik változtak volna. De változtak, pontosabban szólva korlátozódtak a lehetőségeik céljaik megvalósítására. Ennek oka, hogy létrejött a szocializmus világrendszere, hogy egy sor nemzet önmagát szabadította fel a gyarmati sorból, hogy szemünk, láttán erősödnek a világ forradalmi mozgalmai. Meghatározó a szocializmus erőinek a szerepe, ezért reális a lehetősége annak, hogy kiiktassuk a történelemből a háborút, s hogy minden nemzetközi problémára tárgyalások útján találjunk megoldást. A szocializmus épitésének megkezdése, a kedvezően alakuló nemzetközi légkör, együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocializmust építő országgal, megalapozta a magyar nép új és egyre szebb életét. Az öndicséret látszata nélkül szólhatunk azokról a változásokról, amelyek pártunk következetes politikájának eredményeként gazdasági, politikai és szellemi életünkben bekövetkeztek. Fejlődésünk során a régi gondok helyébe a növekvő igénveknek megfelelően új gondok ’ léptek és lépnek. Ez így van jól, mert ez az ember mindennapi törekvéseinek és alkotókészségének a következménye. Sikereink jelentősek, de korántsem lehetünk elégedettek. Jobban élünk, de még nem olyan jól, mint ahogy azt szeretnék. Mindenkinek jut a kö- (F oly tatás a 2. oldalon) Koszorúzási ünnepségek, úttörőavatás, KISZ-fogadalom■ r - | r ■!* a I rr , r • r tetei április 4-e eloestejen Megyénk községeiben, nagy- | községeiben, városaiban teg- nap. április 3-án délelőtt emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 31. évfordulójáról. Megkoszorúzták a szovjet hősök sírjait és a felszabadulási emlékművet. Békéscsabán délelőtt tíz órakor a szovjet hősök sírjait koszorúzták meg a párt-, a tanács, a tömegszervezetek, fegyveres testületek, az üzemek, intézmények képviselői és a szovjet delegáció. Fél 11-kor a felszabadulási emlékműnél koszorút helyeztek el: Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Gyulavári Pál megyei titkár, dr. Fekete Antal, a párt békéscsabai városi bizottságának első titkára, Sasala János, városi tit* kár, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Botyánszki Jáncsné, a megyei tanács apparátusi párt- bizottságának vb-tagja. Megkoszorúzta az emlékművet Szofo- nov Nyikolaj Mihalojevics ezredes, Levcsenko Nikolaj And- rejevics alezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. Zimbran Pascu, az Arad megyei Tanács elnöke, a Román Kommunista Párt Arad megyei végrehajtó bizottságának tagja, a román párt- és állami küldöttség vezetője, valamint a küldöttség tagjai. Megkoszorúzták az emlékművet megyénk társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a fegyveres testületek parancsnokai. Délelőtt fél 12-kor a Szabadság téri Lenin-szobomál Békéscsaba több mint ezer fiatalja tett ünnepélyes KlSZ-fogadal- mat. A fiatalok fogadalomtételét dr. Becsei József, a párt békéscsabai városi bizottságának titkára fogadta. Orosházán hazánk történelmi sorsfordulóját, az ország felszabadulását méltóképpen ünnepelte a város és a járás lakossága is. Szabadságunk születéséről, tegnap; április 3-án délután többezres tömeg emlékezett meg Orosházán, a szovjet és román hősök temetőjében. A hagyományos koszorúzási ünnepségen Tarján József, az MSZMP orosházi városi végrehajtó bizottság tagja, az üveggyár pártbizottságának titkára mondott beszédet. A hála szavaival emlékezett a felszabadító testvéri szovjet—román—bolgár—jugoszláv és más nemzetiségű hősökre, tisztelettel adózva helytállásukért. Szólt az elmúlt 31 év alatt megtett útról, amelyen eljutottunk a fejlett szocialista társadalom építéséig. Az ünnepi beszéd után a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek, fegyveres testületek, tömegmozgalmak képviselői, az üzemek, intézmények dolgozói elhelyezték az emlékezés virágait a szovjet és román hősi emlékműnél. Gyulán ragyogó napsütés köszöntötte a város lakosságát tegnap, április 3-án. Amit a természet elmulasztott, azt a kertészeti vállalat dolgozói „helyrehozták”, virágokkal díszítették az utcákat. Már szombaton igazi ünnepi hangulat uralkodott városszerte. Az ünnepi rendezvény- sorozat a KISZ városi küldött- gyűlésével kezdődött. A fiatalok felelősségtől áthatva tekintettek vissza az elmúlt évek alatt elvégzett munkára és határozták még az előttük levő feladatokat. Délelőtt tíz órakor a szakmunkásképző intézet tanulói I rendeztek ünnepséget a felszabadulási ligetben levő emlékműnél. Közben a városba érkezett, hogy részt vegyen az ünnepen Alekszej Mitrijevics Pu- gacsov alezredes és felesége, akiket már régi ismerősként köszönthettek a pártbizottságon, ahol Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára fogadta a vendégeket. A felszabadulási emlékműnél dr. Takács Lőrinc tanácselnök tartott megemlékezést, majd a párt-, az állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselői elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúit az emlékműnél és a szovjet hősök sírjánál. Békésen szombat délelőtt zászlók díszítették az utcákat. Délutánra az emberek is ünneplőt öltöttek. A város állami, társadalmi szervezeteinek, üzemeinek és termelőszövetkezeteinek dolgozói a szovjet hősi emlékműnél kegyelettel emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 31. évfordulójáról. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Zelk Zoltán: Egy vörös katona sírjánál című versét szavalta el a gimnázium egyik tanulója. Majd Makoviczki János, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a szovjet katonák hősies helytállásáról, s arról a felejthetetlen nagy áldozatról, melyet hazánk felszabadításáért hoztak. Az emlékmű talapzatánál a város állami, társadalmi szervei, üzemei és termelőszövetkezetei elhelyezték az örök hála koszorúit. Megható ünnepség volt a szovjet hősök sírjánál is
