Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. ÁPRILIS 30., TÉNTEK Ara: 80 fillér ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Világ proletárjai MA: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ BRIGÁDJAI (3. oldal) * TERMÉSZETVÉDELMI ANKÉT PUSZTAFÖLDVÁRON (3. oldal) Korszerűbb kiszolgálást a termelésben A vállalati belső tartalékok keresésekor könnyen megeshet, hogy csupán art figyelik: ki az, aki olykor vagy gyakran nem dolgozik és melyik gép mennyit áll. Ebből kiindulva kezdik azután vizsgálni — nagyon helyesen — a tétlenkedés vagy a gépállás okait. Tehát — így is mondhatjuk — közvetlen vesz- teségidő-feltárást végeznek: azt nézik, hogy a munkaidőből hány perc, hány óra futott el haszontalanul, mert hiányzott az anyag, a rajz vagy késett a karbantartó, a gépbeállító, vagy hiányzott a munkás a gép mellől, mert nincs vagy mert megbetegedett. Az ilyesmiből adódó időveszteségek tekintélyes óraszámot tesznek ki. Népgazdasági összesítésben az így elfutó percek az éves munkaidőalap — egyesek szerint — 10, mások szerint 25 százalékát is felemésztik. E kiesés csökkentése, kézenfekvőén, a jelenlegi vállalati erőforrások (ember és gép) azonnali jobb hasznosítását eredményezné: ugyanaz a géppark, létszám, ugyanannyi idő alatt több eredményt érhetne el. Ez közismert képlet és nincs is ma olyan vállalat, amely ne igyekezne, valamilyen módon csökkenteni az effajta veszteségeket. A vállalati gazdálkodásban azonban létezik olyan helyzet, amelyben senki sem áll, nem fut a perc tétlenül vagy haszontalanul, az erőforrások és a munkaidőalap lehetséges kihasználásától mégis messzire elmarad a vállalatok egész sora és az egész népgazdaság. Ezt a veszteséget nehéz felfedezni, ez nem szúr szemet. Arról van szó ugyanis, hogy a hazai iparban a közvetlen termelő tevékenységet kiszolgáló úgynevezett melléktevékenységeket igen sok ember végzi, lassan és alacsony hatásfokkal: az anyag- mozgatást, a karbantartást, a raktározást, a vállalati fűtést és energiaellátást stb. Vagy például a gépipari szerelőmunkát — általában — (az építőipart is) még mindig nem gépesítették megfelelően. A gépiparban például az alig gépesített szerelés a gépipar teljes munkáslétszámának 23, az anyagmozgatás a 12 százalékát köti le. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi szükséges melléktevékenység munkaerőgárdáját is — máris a teljes munkáslétszám feléhez közelítünk. Ez az arány nem csak a gépiparra vonatkozik, hanem — legfeljebb 1-2 százalék eltéréssel — tulajdonképpen az egész népgazdaságra. Az e körben foglalkoztatott emberek, ha még oly serények is, közvetlenül csak a töredékét állíthatják elő annak a termelési értéknek, amelyet a létszám másik fele, a termelő berendezések mellett, azokat kezelve előállít. A „melléktevékenység" címszó alatt összefoglalt teendők persze rendkívül szükségesek, az értékalkotó folyamat nélkülözhetetlen részei, ha ezekben zavar támad az súlyos fennakadásokat okoz a közvetlen készárutermelésben is. Sőt: valamennyi vállalat egyik feladata most éppen az, hogy a közvetlen termelőberendezések és a melléktevékenységek technikája, technológiája közötti összhangot megteremtse. Nem lehet szüntelenül csak a termelést végző berendezéseket korszerűsíteni — egyszer be kell „várni", hogy a kiszolgáló technika színvonala felzárkózhasson a termelő gépek műszaki tudományához, tempójához. Sok gyárban a jelek sokasága figyelmeztet arra, hogy eljött ennek az ideje. A két tevékenységcsoport közti színvonalbeli különbség napjainkra már jelentős veszteségforrás: a lassú, s többnyire a kézi munka színvonalán megrekedt kiszolgálás egyre inkább gátja a nagy értékű termelő technika maradéktalan kihasználásának. A veszteség tehát itt nem csak abban jelentkezik, hogy ezek a munkák sole embert kötnek le — noha ez is számottevő pazarlás — hanem konkrétan abban is, hogy kifejezetten lassú és bizonytalan a termelés kiszolgálása. A melléktevékenységek gépesítésével és racionalizálásával, ésszerűbb szervezésével jelentős számú munkaerőt szabadíthatnak fel, csoportosíthatnak át a vállalatok a közvetlen termelésbe, például a második, harmadik műszak megszervezéséhez. S nemcsak az anyagmozgatás gépesítése kínálja ezt a lehetőséget, hanem valamennyi kiszolgáló melléktevékenység korszerűsítése. A kohó- és gépipar közelmúltban kidolgozott egységes cselekvési programja számol ezzel a tartalékkal is: vállalatai figyelmébe ajánlotta a tervek ösz- szeállításához s a végrehajtásához is. Természetesen nemcsak a gépipari ágazatban van mód — ahogyan a cselekvési program fogalmazta — a technológiai szerkezet átalakítására, hanem az egész népgazdaságban. Valamennyi vállalatnál érdemes keresni a lehetőségeket és megteremteni a pénzügyi feltételeket is ahhoz, hogy egyre több embert szabadítsanak fel — a gépek és a szervezés segítségével — a termelést kiszolgáló, kevésbé hatékony munkák alól. Ez az embereknek is jó, akik ezzel alkotó jellegű munkakörbe kerülhetnek, jobb munkakörülmények közé. G. F, Testvérmegyei delegáció érkezett Penzából megyénkbe Csütörtökön, tegnap, a kora reggeli órákban szovjet testvérmegyénkből, Penzából 29 tagú küldöttség érkezett megyénkbe. A delegációt Hrisztoforov Nyi. kolaj Vasziljevics, az SZKP Penza megyei bizottságának tag- 1 ja, a megyei Népi .Ellenőrzési I Bizottság elnöke vezeti. Tagjai | munkások, kolhoztagok, építők, tanárok és pártmunkások, veteránok. Testvérmegyénk küldöttségét Magyarországra érkezésük után Debrecenben Kutas György, és dr. Pirit yi Károly ne, a párt megyei bizottságának munkátársai fogadták és kísérték Békéscsabára. Békéscsabán csütörtökön délelőtt a párt megyei székházában a küldöttséget Csaba Janói, osztályvezető köszöntötte, majd Csatári Béla, az* MSZiMP Békés megyei Bizottságának titkára tájékoztatta megyénk politikai. gazdasági és kulturális életéről. Testvérmegyénk küldöttei együtt ünnepük megyénk dolgozóival a munkásosztály nemzetközi napját, május 1-ét. Ott lesznek a gyulai, békéscsabai, orosházi, békési, szarvasi felvonulásokon, ünnepeségeken. Megyénkből szerdán reggel 30 tagú küldöttség utazott a szovjet Penza megyébe. A küldöttséget Varga István, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának első titkára vezeti. Delegációnk részt vesz testvérmegyénk városaiban megrendezett május 1-i ünnepségeken és baráti találkozókon. „AZÉRT AZ EGY TÁL LENCSÉÉRT?** (1. oldal) * MAGASABB KÖVETELMÉNYEK. (5. oldal) * ÜNNEPSÉG A KISKERNÉL (5. oldal) Május 7-én béke aktivaBlés Békéscsabán Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Április 29-én, ülést tartott a | Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége Békéscsabán, Zalai György alelnök elnökletével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos j Tanácsának tagja. Szegfű István, politikai munkatárs előterjesztése alapján a testület megvitatta és elfogadta a népfrontbizottsáiHiiimaiiauMi Vízre bocsátották a Balaton 4. kompját A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében vízre bocsátották a Balaton 4. kompját, amely a föidény elejétől Tihany—Szántód között közlekedik. (MTI Fotó — Bisztray Károly felv. — KS) s-jiv icozveieie a neiyi politikai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában című jelentést. Az elnökség úgy értékelte a népfrontmozgalom ezirányú munkáját, hogy dinamikusan fejlődik. Politikai munkájának hatásúra» a helyi lakosságnak növekszik társadalmi aktivitása. A továbbiakban Vichnál Pál, a megyei nemzetközi béke- és barátsági munkabizottság titkára terjesztette be a május 9-tól június 9-ig tartó békehónap programját. Ennek mintegy indítójaként békeaktíva ülést tartanak május 7-én Békéscsabán, arni egyben a békehónap megyei megnyitását is jelenti. A békehónap idején szovjet, lengyel, NDK, csehszlovák és bolgár barátsági napokat rendeznek megyénk több városában és községében. Az elnökségi ülés bejelentések tudomásul vételével ért véget. iVag-?gyűlés Gyulán Százharminc éves a megyei kórház A gyulai megyei kórház holnap, május 1-én, ünnepli fennállásának 130. évfordulóját Ez alkalomból Gyulán tegnap kezdődött meg az Erkel Művelődési Központban a Magyar Belgyógyász Társaság dél-magyar- országi szekciója, amely Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye és Szeged város belszakorvosai- nak területi fóruma. A szekció hét évvel ezelőtt Gyulán tartotta első (nagygyűlését, most a rendezés joga ismét Békés megyéé lett, ezen belül városunké. Tegnap, csütörtökön üdvözlő beszéddel köszöntötte a megnyitáson résztvevőket, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, és dr. Buda István, a kórház igazgató főorvosa. A nagygyűlés ünnepi előadója ez évben Kul- ka Frigyes professzor, a szegedi tüdőgyógyász és tüdősebész, aki az idült légúti megbetegedések modern vizsgálati módszereiről és kezeléséről tart előadást. A tanácskozáson nemcsak bel-, hanem tüdőgyógyászok és körzeti orvosok is nagy számban vesznek részt, hiszen az ilyen betegek kezelésében mindannyian közösen tevékenykednek.
