Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
K / Paullk János az Igazgatóság elnöke beszél Mellette dr. Takács Lőrinc tanácselnök. a feladatokról. megválasztották a küldötteket a megyei küldöttértekezletre. A gyulai ÁFESZ-t ezen Tarkó Eszter, Gál Mátyás, Balog Sándor, Lengyel Istvánná és Paulik János képviseli. B. O. A községek sem lesznek „mostoha” gyerekek Küldöttgyűlés a gyulai ÁFÉSZ-nél A GYULA és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet ez elmúlt héten (»zombaton tartotta Gyulán a városi tanácsháza dísztermében küldöttgyűlését. Ott voltak az elnökség- ; ben a városi és a járási párt. állami és társadalmi szervek vezetői. A megnyitó és üdvözlések után Paullk János, az igazgatóság elnöke tartott beszámolót a fogyasztási szövetkezetek VI It. kongresszusára történő felkészülésről, az ez évi üzletpolitikai célkitűzésekről és az ötödik ötéves terv fontosabb feladatairól. Bevezetőjében szólt a negyedik ötéves tervidőszak gazdasági fejlődésről. Jólesően állapította meg, hogy a gazdálkodó ágazatok teljesítették a különböző áruforgalmi, és ipari szolgáltatások iránti követelményeket. Az utóbbi 5 év alatt örvendetesen erősödött a szövetkezeti jelleg, amit az is igazol, hogy a taglétszám ezerrel, a részjegyölap pedig 1 millió forinttal növekedett. A tagság nemcsak anyagiakban támogatta és segítette a szövetkezét előtt álló feladatok megvalósítását, az üzlethálózat fejlesztését, korszerűsítését, hanem kétkezi munkával is. A társadalmi munka értéke meghaladta a 300 ezer forintot. A tervidőszak végére a szövetkezet taglétszáma 1* megközelítette a tízezret, gyarapodott a részjegyalap is. amely összességében meghaladta a 2 millió 300 ezer forintot. A szövetkezet összárbevétele a vizsgált időszakban több mint 36 százalékkal nőtt. Ezen belül a legdinamikusabban a vendéglátás fejlődött 63 százalékos eredménnyel. A kiskereskedelem is több mint 53 százalékos fejlődést teljesített. Mindössze a felvásárlás maradt el némileg a tervtől, amelynek okaként az ebben az időszakban bekövetkezett állatbetegségeket és ingadozó felvásárlási árakat jelölte meg. részletesen elemezte az elmúlt évben történt változásokat, azt, hogv a szövetkezet továbbfejlődését, teljesítő képességének növelését a koncentrációval lehetett továbbfokozni és így került sor arra, hogy a kétegyhó- zi és lökösházi ÁFÉSZ csatlakozott a gyulaihoz. A szövetkezet a fékező gondok ellenére is az elmúlt esztendőben 360 milliós forgalmat bonyolított le. A kiskereskedelmi ágazatban a vegyesiparcikk forgalma fejlődött a legdinamikusabban, de nem sokkal maradt el az élelmiszer-ágazat sem. Itt említette meg, hogy a háztáji kisegítő gazdaságok segítése érdekében vállalt kereskedelmi kiegészítő feladat keretében mintegy 2ö0 vagon takarmányt értékesítettek a működési területükön. A vendéglátó ágazatban legnagyobb mértékű volt “z emelkedés az ételforgalmazásban. Elismerően szólt a szövetkezeten belül működő nyolc szakcsoportról, amelyek jól segítették a felvásárlást, ami tavaly elérte a 24 millió forintot. Megelégedetten állapította meg, hogy a szocialista brigádok, a dolgozók összefogása azt bizonyította, hogy készek a legnehezebb körülmények között is helytállni. Ennek egyik eredménye, hogy a hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulójára indított munkaverseny második szakasz értékelésekor 11 szocialista brigádot és 11 Kiváló boltot jutalmazhatott a vezetőség, és tizennyolcán kapták meg a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. A szövetkezet az elmúlt évben 10 és fél millió forint nyereséget ért el, amely- ivei lehetővé vált, hogy anyagi támogatást tudtak biztosítani a községek kultúr- és snortéleté- nek javításához, segítették az iskolák tatarozását, karbantartását, hozzájárulták az öregek napközi otthonainak fenntartásához és jelentékeny összeget adtak a megyei sport- és kultür- alsnhoz. Segítették az idős szövetkezeti tagokat részjeaj'-kiegészítésükben, de gordot fordítottak a boltok, üzletek fejlesztésére, amire az utóbbi öt esztendő alatt 25 millió forintot fordítottak. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet rendezett kereskedelmi és versenyképes vendéglátó hálózattal rendelkezik. Ismertette a küldöttek előtt ez évi terveiket, amelyben 1976-ban 400 millió forint árbevétel szerepel. Ebből legtöbbet a kereskedelmi ágazat teljesített majd 310 • milliós tervvel. Ismertette az idén sorra kerülő fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusára való felkészülést, és az ennek érdekében készített akció- programot. Ebben többek között szerepel, hogy a korszerű táplálkozást elősegítő hűtött és előhűtött árukat 15 százalékkal növelik, ugyanennyivel a tej és tejtermékek forgalmát is. A KORMÁNYPROGRAM elősegítése érdekében megteremtik annak feltételét, hogy a háztáji gazdaságokban megtermeljék és onnan felvásároljanak mintegy ff millió forint értékű zöldséget, 2 millió forint értékű gyümölcsöt, 3,5-—4 ezer mázsa nyulat és mintegy 20 millió forint értékű baromfit, galambot és tojást. A szövetkezet mozgalmi feladatai között szerepel 200 új tag beszervezése, negyedmillió forint értékű részjegynövelés és további jelentős értékű társadalmi munka megszervezése. Beszédében nagy teret szentelt a hálózatfejlesztés ötödik ötéves tervi elképzeléseinek. Biztos már, hogy Kétegyházán nagy alapterületű ABC-áruház és iparcikkbolt \ épül. Lökösházán kis ABC-áru- | házat, és presszót hoznak létre. ! Gyulán 1000 négyzetméteres í ^tápterülettel ABC-áruház és bisztró épül. Cel lán gázcseretelep, Szabadkígyóson, Eleken. Kétegy- házán és Dobozon TÜZÉP-telepi színek. Gyulaváriban felvásárló raktár készül. Összesen 8 5 millió j forintot fordítanak a köznépek- 1 ben megvalósuló beruházásokra. ! Mindezekhez kérte a tagság to- ) vábbl támogatását, segítségét. * A BESZÁMOLÓ után majd- 5 nem minden község küldötte j szót kért és mondta el vélcmé- í nvét. 'javaslatét a hallottakkal : kapcsolatban. Szót kért dr. Ta- ! kacs Lőrinc, Gyula város Taná- : csának elnöke is, aki hangsúlyoz. \ ta a szövetkezet fontosságát nem- | csak a városi lakosság ellátású- j ban. hanem a háztáji kisegítő j gazdaságokban megtermelt áruk 5 felvásárlásában, értékesítésében. ; Paulik János válaszadása után S ÉNEKLŐ ELEK Iskolai kórustalálkozó hasznos tapasztalatokkal Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az eleki általános Iskola és gimnázium énekkara érdekes kezdeményezéssel fordult 1975. évben Békés megye általános és középiskolai kórusaihoz. „Éneklő Elek” címen találkozóra hívták ezeket a kőrútokat. Nagyszerűen sikerült ez a példásan megrendezett első találkozó és maradandó élményt jelentett a-z ott részvett hét kórus tagjainak. A rendező iskola részéről nem szalmaláng volt ez a kezdeményezés és nem öncélú, magét mutogatni akaró szereplési vágy, hanem a kodályi gondolat jegyében minél több kórussal kapcsolatot teremtve, minél nagyobb tömegekben éleszteni és ébren tartani a zene iránt) azeretetet és lelkesedést. Éppen ezért megrendezték a második találkozót is. Meghívásuknak örömmel tettem eleget és kíváncsi i vártam, vajon milyen lesz a megkezdett út folytatása? Talán azért is, mert tudom, hogy eddig minden hivatalos elismerés és támogatás nélkül, karnagyuknak fanatikus hitéből és a kórus nagy lelkesedéséből fakadóan végzik ezt a jelentős kultúrpolitikai missziót. Nagy elismerés illeti azonban az iskola igazgatóságát, a nagyközségi tanácsot, a művelődési házat és a Lenin Termelőszövetkezetet, mert felismerve a kezdeményezés közművelődési jelentőségét, minden tekintetben támogatják azt. Nem kívánok foglalkozni kü- lön-külön az egyes kórusok produkcióival, mert ha verseny jellege is volt a találkozónak, még sem azon volt a hangsúly, hogy ki lett az első; jelentősebb az a bensőséges, egymás iránti szerétéiből fakadó hangulat, amelyben végig hallgatták egymás műsorát. Nagyon sok hivatalosan megrendezett nagy kórustalálkozónak legnagyobb hibája az, hogy a kórusok egymást nem tudják meghallgatni, s legtöbbször a szereplés után már indulnak is haza. Itt az előkészítést, rendezést a legnagyobb körültekintéssel, mindenki megelégedésére oldották meg. Ha csak általánosságban is, a szakmai résszel kapcsolatban meg kell említenem, hogy mind több és több igen jó iskolai karvezető működik már megyénkben, és műsorösszeállításban is igényesebbé váltak. Az ismert művek mellett keresik a kevésbé ismert számokat. Minden remény meg vaft arra, hogy ezeknek a kórusvezetőknek lelkes munkája nyomán, a kórusok tagjai majd az iskolából kikerülve is megmaradnak a muzsika, a kóruséneklés szeretetében. Sxokolay Bálifit az orosházi Madrigál kórus karnagya Aradon járt a csabai „Tízek ff A békéscsabai ifjúsági és úttörőház aranykoszorús Tizek Ifjúsági Klubja az Expressz diákutazási iroda megyei kirendeltségének szervezésében az simult héten Romániában, Aradon járt. A negyven fiatal — köztük a fiatal pedagógusok klubjának tagjai is — április 23-án indult a kétnapos „szomszédolásra”. Megérkezésük estéjén az aradi színház ifjúsági előadásán a temesvári magyar színház egyik bemutatóját nézték meg. Másnap délelőtt az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc 13 vértanújának emlékoszlopánál helyezték el koszorújukat. A kirándulás egyik emlékezetes eseménye volt az aradi Kultúrpalota történelmi, valamint néprajzi, régészeti és festészeti gyűjteményeinek megtekintése. Délután ä szomszédos kisvárosba, Lippára, majd a Maros-völgy őrzésére a XII. században épült solymosi vár-helyre látogattak • csabai fiatalok. Az élménygazdag kirándulás utolsó eseménye volt a jól sikerült találkozó az aradi vegyiművek ifjúsági klubjának tagjaival, ahol a két ország fiataljai közös disc jockey-progra- mon vettek részt. Szabálytalan forgatókönyv a Kulich Gyula Szocialista Brigádról A helyszín és a kollektíva t bíKismertr Mir tus ác . 1976. ÁPRILIS 28. A Békés megyei Méretes Szabók éí Szűcsök Ipari Szövetkezet egyenruha és férfiruha méretes szabósága Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján. A Kulich Gyula nevét viselő, a Szövetkezet Kiváló Brigádja címmel immár háromszor kitüntetett szocialista közösség 1962-ben alakult meg 10 résztvevővel. Tavaly csatlakozott hozzájuk a méretesek József Attila Szocialista Brigádja és most már 21 -en vannak. 13 nő és 8 férfi. A 21 tag közöl 19-en Szakmunkások, s a brigád 80 százaléka 30 éven aluli fiatal. Kép, amelyben O szó lesz a közösség emberformáló szerepéről (Butyka Józsefné ez év januárjában Vette át a brigád vezetését Pallag Lajostól. Szókimondó, határozott beszédű fiatalasszony. Női szabó a szakmája, de amióta felszabadult az egyenruha részlegnél dolgozik. Most ötödik éve, hogy rábízták a különféle egyen- ruhaíelszérelések árusításét. Közben tanult, 1966-ban leérettségizett a közgazdasági technikum esti tagozatán. Hallgat egy csöppet, majd Így válaszol a kérdésemre.) — Hogy miért vállaltam el a brigád vezetését? Annak idején, amikor a két brigád egyesült, az volt a cél, hogy mire az új szolgáltatóházba átköltözünk, összeszokjunk, jobban megismerjük, segítsük egymást. Persze, ez nem ment súrlódások nélkül, melyek néha még most is felbukkannak. A legnehezebb dolog az emberek tudatára hatni. Itt volt nemrégen a normarendezés. Elég, ha egy-két ember nem érti meg' azt, hogy amit a szövetkezet az egyik kezével esetleg elvesz a másikkal duplán Visszaadja. Én hiszek a közösség emberformáló erejében, ezért lettem brigádvezető. *— Mit tart a legfontosabbnak a munkájukban i —Vállalásaink között első helyen szerepel a ió és a szép munka. Nem mondom, hogy nincs mór tennivalónk ezen a területen. Annak ellenére, hogy sokat javítottunk a nadrágok minőségén, főleg az egyenruha varrásánál még vannak hiányosságok. Aztán nem utolsó szempont a ruhák határidőre való elkészítése sem. — Ez azt jelenti, hogy elégedetlen ? — Részben igen. Képzelje el, mi lenne ha elégedett lennék? Egyébként tavaly az országos^ szabászversenyen a brigád a negyedik helyet szerezte meg, ami úgy gondolom mór rangot jelent. Kép, arról, hogy nap mint nap W tapasztalja az ember: a párt helyes úton jár (A 21 éves, barna hajú Csapó Ilona 1969-ben jött el a szövetkezetbe férfiszabó-tanulónak. s négy éve tagja a brigádnak. Érdekli a politika, a közélet. Első éves tanuló volt, amikor beiratkozott a KISZ-be. Jelenleg adminisztrátor. A vőlegénye katona, jövő februárban szeret le, utána jöhet az esküvő, A mondatok kereken, szépen formálva hagyják el az ajkát) — Szeretek itt lenni, szívesen csinálom, amit rám bíznak. Szervezek, agitálok, ha kell. Tavaly 258 óra társadalmi munkát teljesített a brigád. Most a közművelődési vetélkedőre készülünk, amely 25-én, vasárnap lesz a Gyopár klubban. — Jól érzi magát, mint adminisztrátor? — Ez egy külön világ. Tulajdonképpen azért vállaltam el, mert nem volt aki csinálja. A varrodában 2,5—3 ezer forintot is megkerestem. Itt kevesebb. A szövetkezet érdeke így kívánta, azért nem mondtam ellent. De biztos vagyok benne, hogy vissza megyek én még a gép mellé. — Hallottam, nem sokára felveszik a pártba? I
