Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
Napraforgó a*» óotgozzók be a »egyswert gwe*w»gewk gépei ben, a hozzáértő gondozásban látjuk. A tenyészbési-termeszté- si eredmények megszilárdítását és növelését a jövőben a fajtakeresztezéssel végzett minőség- javítás, valamint a rendszerek által kialakított tartási technológiák bevezetése teszi lehetővé. Ennek alapján az agárdi rendszert kívánjuk bevezetni, amely az elavult szarvasmarhatelep rekonstrukciója után lehetséges. Termelőszövetkezetünk az elmúlt években sertéstenyésztési, vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási társulásban vett részt. Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint az alkalmazott termesztési technológiák megkövetelték a tároló és szárító kapacitás bővítését, illetve létrehozását. Mivel szárító kapacitással nem rendelkeztünk, ilyet saját erőből sem tudtunk létrehozni, a három szarvasi tsz közös megoldást választott, a múlt évben együttes beruházással megépült egy sűrítő berendezés, amelynek gesztor gazdái vagyunk. Mind a társulásokban való részvétel, mind pedig az utóbbi azt bizonyítja, hogy felismertük a kooperáció, az együttműködés jelentőségét. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a háztáji gazdálkodást segítsük. Ezt bizonyítja a háztájiba évente eladott gabonafélék tekintélyes mennyisége, amely Ennek twfajdonftSotó. hogy a háztájiban a hús-, a tej- és a to- j as termeté* a mólt évben csak-v nem 30 százalékkal nőtt. Magas jöTcádcm Ar együttes munka eredménye lemérhető a közös és az egyéni jövedelmek alakulásában is. Termelőszövetkezetünk 1974-ben 12.2 százalékos jövedelem színvonalemelést hajtott végre. A jó termelési eredmények lehetővé tették, hogy az egy főre jutó viszonylag alacsony színvonalat emeljük. Így tavaly már a 10 órás munkanapra jutó jövedelem meghaladta a 117 forintot. Jelenlegi jövedelem színvonalunk — figyelembe véve az érvényben levő lehetőségeket — távlatokban is kielégítő. Ami a közöst illeti, a múlt évben a halmozatlan termelési érték megközelítette a 32 millió forintot, szövetkezetünk bruttó jövedelme pedig elérte a 12 milliót. A növénytermesztés és az állattenyésztés együttes nettó árbevétele 26,6 millió forint volt, csaknem 3 millió forinttal több mint 1974-ben. Az eredményes gazdálkodás lehetővé tette a szociális gondoskodás fokozását is. Tavaly csaknem 430 ezer forint volt a szociális és kulturális alap összege, 100 ezer forinttal több, mint 1974-ben. Termelő- szövetkezetünk kiemelten gondoskodik a munkakörülmények Vet a John Deer traktor meghaladja a 3000 mázsát. Ezenkívül a termelőszövetkezeten keresztül értékesített állatok és állati termékek mennyisége alapján tömeg- és szemestakarmányt biztosítunk, s szerződéses formában valamennyi szállítási munkát elvégzőnk. Közös gazdaságunk háztáji agronómust állított be a tagság segítésére, a háztáji gazdálkodás fokozására. javításáról. Ezt bizonyítja a nemrég átadott öltöző, fürdő, ebédlő. Mindent egybevetve elmondhatjuk tehát, hogy a fennállásunk óta elért eredményeink mögött tagságunk szorgalmas munkája, szakértelme van, amely egyben a jövő biztosítéka is. (—> [Csaknem három évtized * I a közös úton j Á szarvasi Dózsa Tsz ónálló oldalkiadványa Termelőszövetkezetünk, • szarvasi Dózsa Tsz 1948. október 1-én alakult A 2360 hektáron gazdálkodó Szemünk öt közös gazdaság egyesülése révén jött lébe. összlétszámúnk meghaladja a 460-ait, a dolgozó tagok száma azonban nem éri el a 180-at. Termelőszövetkezetünk vezetősége a tagság csökkeni j létszámának arányában fokozta ■ a gépesítettség, a technológia ■ színvonalát. Egyik feladatunk, ■ hogy a differenciált bérezési elv, : a végzett munka díjazása és az ; érdekeltség jól szolgálja haté- ; kooyságunkat. Épp ezért vala- j mennyi területen átfogó premi* zálási rendszert dolgoztunk ki, ! amelynek pozitív hatása az i 1975-ös gazdasági esztendőben ; már jelentkezett. Ennek és • egész tavalyi munkánknak tulajdonítható, hogy fennállásunk óta első ízben elértük a „Kiváló Szövetkezet” címet. Növekvő hozamok Közös gazdaságunk két fő tevékenysége a növénytermesztés és az állattenyésztés. Az elsőn belül az áru- és takarmánynövények termesztése a legfontosabb. Az elmúlt esztendő eredményei kedvezőek. Néhány szám szolgáljon erre bizonyságul: őszi búzából 1973-ban a hektáronkénti átlagtermés 42,3 mázsa volt, 1974-ben 40,3 mázsa, a múlt évben pedig 44 mázsa. Hasonlóan kedvező volt az őszi árpa termése is. A legjelentősebb a kukorica, amely 1973-ban még csak 44,1 mázsát termett hektáronként, 1974-ben már meghaladta az 53 mázsát, tavaly pedig megközelítette az 58 mázsát. Ezenkívül jelentős még a napraforgó- é* a pillangós növénytermesztés. A felsoroltakból is megállapítható, hogy az 1973—74. évi bázishoz viszonyítva növekedett az árunövények hozama. Az emelkedés — amely a búzánál 6,5, az árpánál 2, a kukoricánál 19 százalékos — egyértelműen bizonyítja a termelés színvonalának javulását. Ezt több tényező együttes hatása tette lehetővé. A hozamok növekedését két dolog segítette elő, a rendszeres talajerő-utánpótlás és a korszerű termesztési eljárások alkalmazása. Ami az előbbit illeti, erre megint egy példát: 1973-ban 3477 mázsa összhatóanyagú műtrágyát használtunk fel, tavaly pedig csaknem 4700 mázsát. Ez azt jelenti, hogy 1973-hoz képest több mint 41 százalékkal nőtt a műtrágya- f elhasználás. Az elmúlt gazdasági évben a munkaerő éri 5—6 százalékos csökkenése egyre inkább szükségessé tette á gépesítés fokozását, új technológiai eljárások bevezetését és alkalmazását. Eleve úgy alakítottuk ki vetésszerkezetünket, hogy azok összhangban legyenek a népgazdasági érdekekkel, a szövetkezet lehetőségeivel és a tagság érdekeivel. Olyan növények termesztésére törekedtünk, amelyek gépesített technológiával biztonságos, jó eredményt adnak. Ennek lépcsőiéként kapcsolódtunk be 1974-ben a KITE termelési rendszerbe. Így a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzuk a kukorica-, a búza- és a napraforgótermesztésben. A terméseredmények gyors növekedését tehát elősegítette a rendszer által biztosított műszaki, szakmai segítség is. A technika és az ember, szakértelme pedig még további termelési tartalékokat rejt magában. Korszerűen, közösen Állattenyésztésünkben a társulásban működő sertéstenyésztés mellett a szarvasmarha-ágazat a legjelentősebb. Szarvasmarha-tenyésztésben a magyar- tarka- állományunk törzskönyvi nyilvántartásba került. A tbc- brucellózistól mentes állományt elsősorban tejtermelésre tartjuk. Ezt bizonyítja az egy tehénre jutó tej hozam növekedése is: 1973-ban 2260, tavaly pedig 3350 liter volt az egy tehénre jutó. tejhozam. Ezzel a teljesítménynyel 19751-ben a tejtermelési verseny nagydíját nyertük el. A fajta kettős hasznosítási lehetősége a mi állományunknál is biztosítható. Erre utal a szabad- tartásosan nevelt, hizlalt állatok kedvező súlygyarapodása. A jó eredmények forrását, — amelyet bázis éveinkhez, vagy az országos átlaghoz viszonyítunk — egyértelműen a jó szakvezetésV 198 férőhelyes tehénistálló a tehenészeti telepen A szarvasi termelőszövetkezetekkel közösen létrehozott, gépesített terményszárító
