Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
A dpé miti6*écr9 ~ ■ , II.Ml II, m. -■■ ■ ... ---------Ú j módszer a hibák feltárására Növényvédelem a repcében VOLT olyan esztendő — az 1973-as — amelyben nem kevesebb, mint 400 újságcikk foglalkozott a cipők minőségével. A publikációk száma — a vásárlói panaszokkal arányban — azóta mérséklődött, de a eipőbolti eladók a megmondhatói, hogy reklamáció ma is akad bőven. A cipők minősége azonban ma már mégsem olyan „nemzeti ügy”, mint amikor még a parlamentben is elhangzott interpelláció e tárgyban. Pedig a termelés feltételei csak részben javulhattak, Az ipar egyik legfőbb gondja, hogy csökkenő munkáslétszám mellett, mind több árut kell termelni, s emellett az országba érkező nyersbőr minősége sem javai. Márpedig a nek, sőt a kereskedelmi vállalatoknak is. A rossz minőségre ugyanis mindenki ráfizet. Mert mit kezdhet a gyár, a termelő, mikor visszakapja hibás áruját? Ráfizet, mert a vevőt kártalanítani kell. KÖNNYEN belátható, hogy a rossz minőségű cipő gyártása, forgalmazása senkinek sem áll érdekében. Ellenkezőleg. Éppen ezért kutatják azokat a módszereket, amelyek segítségével változatlan adottságok mellett 1«, javítható a technológia, javítható a minőség. Hogy ne kelljen a vásárlónak hóna alatt a eipós- dobozzal találgatnia: vajon leválik, vagy nem válik le az új cipő talpa? Gál A repee kártevője — a fénybogár ellen — Wofalox-al permetez a két újonnan vásárolt permetezővel a mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ben Zsoldos Sándor és Torzó Lajos (Fotó: Márton Lászlói módszerek hasznosságára, amelyek a cipők minőségének javításában is segítségül hívhatók. Elvégre a hibahelyek gondos feltárása utat nyit a minőséget javító intézkedéseknek. Ezek áz intézkedések egyébként távolról sem csupán nekünk, cipőkoptató vásárlóknak kívánatosak, hanem a termelők9 BÍXlS WCg/. f MfUJSACÍ 1976. ÁPRILIS 25. Az egymillió íoriutol megtakarított Achim L. András Szocialista Brigád jogos reklamációk felét az alapanyag hibái, másik felét a megmunkálás, a gyártás hiányosságai okozzák. Ami a nyersbőrt ffletí, a kőre! jövőben aligha lesz népgaada- (águnk olyan helyzetben, hogy jobb minőségűt vásároljon a világpiacon. A gyárak ebben a tervidőszakban 20—25 százalékkal kívánjak fokozni a termelést, és nem számíthatnak arra, hogy munkaerő-ellátottságok javul. ALIGHANEM m . helyset Is késztette Dőlte Attilát, a Bőripari Kutató Intézet igazgatóját, hogy a közelmúltban megtartott előadásában a hibaforrások kutatásénak áj módszerét mutassa he • «mérem bereknek. Olyan ma- ie«wa Iákat -statisztikai módszert, eaaely aEámftógépee ad a tf eldől- gwáis segítségével mutatja ki, hogy a gyárakban, üzemegységekben, szalagoknál pontosan Hol, miként követik et azokat a hibákat, amelyek a vásárlói panaszokat okozzák. Ma a cipők túlnyomó többsége ragasztásos technológiával késéül, ■ ebből ered a reklamációk jav* is, amely » talp leválását teszi — jogosan — szóvá. A vizsgálat két esztendőre visz- srza menően, kilenc gyár adatait tápiálta be a kutatóintézet számítógépébe, s mutatta ki a hibahelyeket. Közelebbről azt, hogy milyen technológiánál, milyen ragasztó alkalmazásánál kisebb, vagy nagyobb a hiba lehetősége, milyen típusú cipót lehet a jobb minőség reményében gyártani. Ez a módszer áj a cipőiparban, s ennek köszönhető a szakemberek nagy érdeklődése is. Az előadást követő vita ban. a résztvevők megállapították, hogy a számítógépes adatfeldolgozás a gyártás hibáinak, pontosabban hibahelyeinek feltárására is alkalmas, és maguk a termelők is képesek magukat ilyen módon ellenőrizni. S éppen ez volt az előadás célja: felhívni a figyelmet a matematikai-statisztikai Az Áchim brigád egymillió forintos megtakarítása Rég most Is emlékezetem- ] ben vannak Kovács Józsefnek, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatójának szavai, amit akkor, mint országgyűlési képviselő mondott a parlamentben a szocialista brigádmozgalom erősödéséről. Nálunk a gazdaság vezetősége a pártvezetöséggel egyetértésben úgy határozott — mondta —, a szocialista brigádok vállalásait azzal is támogatja, hogy úgy használja fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, hogy azzal a szocialista brigádok önállóságát messzemenően segítse. Ennek a szemléletnek is tulajdonítható, hogy a dolgozók érdeklődése megnőtt a szocialista brigádmozgalom iránt. Így jött létre a gazdaság vetőmagüzemé- i ben is az Áchim L. András brigád, amely azóta ötödszörre bizonyította létjogosultságát a szocialista brigádmozgalom életé_ ben. A szocialista brigád öntevékenysége különösen az elmúlt évben éreztette kedvező hatását. A 40 tagú brigádról Gyaraki Gábor brigádvezető így vall : Gazdaságunk 34 millió 486 ezer forint nyereséggel zárta az 1975. Ö8 gazdasági évet. Ebből üzemünk, azaz brigádunk több mint 15 millió forint nyereséget tett gazdaságunk asztalára. Sok példát lehetne felsorolni a dolgozók javaslatairól a takaré- J kosságra, az energiafelhasználásra, a munkaidő jobb kihasználására, ami végsősoron nemcsak a , brigád, hanem az egész gazdaság i érdeket is szolgálja. Azért néhányat példázunk: a brigád vállalá- i sában szerepelt az alapanyag költségcsökkentés. Itt 26 ezer forintot sikerült megtakarítaniuk. Az energia-takarékos Ságban vállalták, hogy a korábbi években felhasznált általában 12,5 kilogramm fűtőolajat az egy mázsa kukorica szárításához lecsökkentek 10.5 kilóra. A valóságos tény. az elmúlt évben a 10,5 kiló helyett 6,5 kilót használtak fel, így a megtakarítás 961 ezer forint. Nem volt könnyű, de megérte. Társadalmi munkaóra vállalásukat is túlteljesítették. 390 he- j lyett 1156 órát végeztek társa- | dalmi munkában. Három kommunista műszakot szerveztek, a műszákért kapott keresetet a mu. ronyi általános iskolánál épülő napközi otthonnak adták. El. mondható, hogy a brigád a szocialista cím megvédéséért az elmúlt évben olyan eredményt ért el, ami a többi éveket eltörpíti. Persze amíg az emberek nem értik meg a termelési célokat, nem érdekli őket a bonyolultabb munka sem. Hogy megértették ? Annak egyenes eredménye a brigádtagok szakmai és általános műveltségének gyarapítása. Talán elsőként itt a brigádvezető értette meg a tanulás fontosságát és szükségességét. Elvégezte a nyolc általánost, és most első éves tanuló Orosházán, a mező- gazdasági szakiskolában. De örvendetes, hogy most már csaknem mindenki tanul, törekszik legalább az általános iskolai végzettség megszerzésére. Tanulnak, mert mint vallják: Az ilyen emberek fegyelmezettebben vesznek részt a gazdálkodás minden munkájában. Odáig is eljutottak, hogy az ó kollektívájuknak értékelése, egymás munkájának bírálata nagyobb hatású, mint a munkahelyi vezetők ítélete. Felelősségteljesen ér. tékelik egymás életfelfogását, munkahelyi magatartását. Ezt igazolja, hogy egyszer sem történt reklamáció a brigád önálló döntése ellen. És hogyan tovább ebben az évben? A kedvező munkahelyi. légkör sarkallta őket. hogy 1976-ra is kiemelkedő vállalást tegyenek. Csak egy néhányat ragadunk ki belőle. Az ez évi termelésből 30 910 mázsa tervezett fémzárolt mennyiséget 10 vagonnal teljesítik túl. Az egy mázsa májusi morzsolt kukorica szárítását maximum 10,5 kilogramm gázolaj felhasználásával megoldják. De szerepelnek olyan nemes cél. kitűzések is, mint a gyermekintézmények segítése. A szocialista együttélést erősíti az is, hogy a többi szocialista brigáddal együttműködési szerződést kötnek. Tudják, nagyot és merészet akarnak. De azt is tudják, hogy merhetnek vállalni, mert a brigád valamennyi tagja igennel felelt. Koeskár János Az ötéves évfordulóra a második bronz fokozat Azt beszélik... ... hogy mostanában Sffyre gyakrabban hallatnak magukról a fiatalok, * nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A KISZ KB felhívására például már tegnap sok ezren dolgoztak megyeszer- te társadalmi munkában, ma pedig folytatódik az akció. Miért érdekes ez?! A válasz pofonegyszerű: azért, mert végre nem a hosszú haj, a szakáll, az ifjúság öltözködése és udvariatlansága szerepel napirenden a sajtóban. Az elmarasztalások helyett most országos kommunista műszakról van szó, amelyet „ezek a mai fiatalok* csinálnak. Na bumm, minden csoda három napig tart — mondhatják erre a kétkedők, akiknek — állítom — nincs igazuk. Egyrészt, mert a mostani akció nem három-, hanem kétnapos, másrészt: ha egy kicsit odafigyeltünk a KlSZ-küldött- gyűlésekről szóló sajtóbeszámolókra, tudhatjuk, hogy a legutóbbi kongresszusuk óta milyen sok társadalmi munkát végeztek a fiatalok — egyáltalán nem kampányszerűen. Milyen érdekes is az élet! Bakot lőhet mondjuk tiz középkorú vagy idősebb, nagyobb élettapasztalattal rendelkező, érettebb fejjel gondolkodó felnőtt, s mégsem általánosítjuk különösebben magatartásukat. Ám ha egy-két fiatal teszi ezt, már könnyen ráhúzzuk a vizes lepedőt az egész ifjúságra . .. Nos, most lehet általánosítani a korábban oly gyakran lebecsült nemzedék akciója és akciói kapcsán. De azt hiszem, kár lenne e nagyszerű megmozdulás alkalmával nemzedéki vitát kezdeményezni, hiszen vitázunk éppen eleget. Természetesen megfontolt, jó eredményeket gyümölcsöző vitáknak nagxi szerepűk van a haladásban, ám arra gondolni is rossz, milyen keserű gyümölcsöt hoz néha egy-egy vita például az otthoni reggelikészítésről, folytatódik olykor a munkahelyen, és a felemelt eb- adó ellenére is, sajnos nem egyszer irigyeljük estefelé a kutya- tulajdonosokat: nekik legalább van mit oldalbarúgniuk ... Ám félre a tréfával! A napokban olvastam egy amszterdami versenyről, amelynek győztesét a zsűri hosszas viták után határozta meg. A verseny fő kérdése eképp hangzott: „Hogyan ünneplem szülővárosom 700t évfordulóját?” Erre egy 34 éves férfi „válaszolt” a legjobban: Az egész jubileumi évben napi egy órát ült a helyi múzeumban . . . egy üvegbúra alatt, hogy kiállítási tárgyként mutassa be Amszterdam átlagos lakóját. Sajnos nem értem teljesen mi ebben a pláne, ilyen verseny nálunk még nem voU. Viszont erős a gyanúm, hogy ezek a mai fiatalok a korábbi és a mostani munkaakcióikkal Békésben és az országban mindenütt a népi egy-egy órás ücsörgéssel szemben egészen más módját választották tipikusságuk bemutatásának ... Vitaszek Zoltán
