Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

Békéscsabai szőnyegek a milánói vásáron

Több nyugat-ettrópai «raJcmei vásár«! vesz részt a tavaszi hónapokban az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat a hazai porcelán-, szőnyeg- és bútoripar termékeivel. Az április végén nyíló hannoveri vásáron klasszikus és modern formájú porcelánfigurákat. hagyományos ás új mintázatú étkészleteket mutat be. A gépi és kézi szövéssel készült szőnyegek tarka sokaságát — amelyeket a LATEX, « Soproni Szőnyeggyár és a békéscsabai htsz kéezített — a milánói vásáron állítja W a vállalat.

Az ARTEX nyugat-európai cégekkel bonyolítja tőkés exportforgalmának csaknem 90 százalékát. Az utóbbi időben tovább bővülnek kapcsolataik a Közel- Kelet országaival is. így többek között iraki és kuvaiti cégekkel számos szerződést írtak alá. Az egyik nemrég megkötött megállapodás alapján nagyobb meny- nyiségű háztartási porcelánt és csaknem félmillió dollár értékű gépiezőnyeget szállítanak ebben az évben Kuvaitba. A néhány éve kiépített japán piaci kapcsolatok is tovább fejlődnek, ennek megfelelően az idén eddig 500 ezer dollár értékű szőnyeg és közületi bútor eladásáról írtak alá szerződést (MTI)

Több no került a vezetésbe — Eredményes választási munka a népfrontnál

A Hazafias Népfront megyei nőbizottsága a napokban tartotta 9oron következő taneszközé sát Lapusnyik Lajosné, a nőbizottság elnöke a Hazafias Népfront Országos Tanácsa állásfoglalásáról, s a mozgalomban végzett műnkéről adott tájékoztatót. Az állásfoglalás szerint a céL hogy a politikai élet minden területén vegyenek részt a nők. A nőbizottságok a jövőben a Hazafias Népfront mellett működő nőpolitikái munkabizottságokká kell hogy átalakuljanak, ahol nemre való tekintet nélkül egységesen dolgoznak, s törődnek azzal, hogy mindinkább aktivizálják a lányokat, asszonyokat a népfrontmunkában.

Gál József né, a nőbizottság titkára a népfrontválasztások eddigi tapasztalatairól, a nők részvételéről tájékoztatta a bizottság tagjait. Elmondotta, hogy a választások során a nők igen aktívan vettek részt a munkában, arányuk körülbelül 50 százalék volt. Többen kerültek a bizottságokba is, munkájuk elismeréséül választották be őket Az eddigi tapasztalatok szerint a nők aránya a választott szervekben 38 százalék.

A vita során többen azóltak

hozzá, javaslatokat, módszereket és tapasztalatokat mondtak eL A tanácskozáson részt vett és hozzászólt Nagy Imré- né, az MSZMP megyei bizottságának nőfelelőse és Hursán Gvörgyné, az SZMT nőbizottság titkára.

Áprlfig 261

Országgyűlési képviselő jelölőgyűlés Békéscsabán

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Békés megyei 1- es számú országgyűlési képviselői választókerületben

az időkön képviselőválasztás megtartását 1978. május 23-ra tűzte ki. Minit az általános választásokból ismeretes, a választási aktust megelőzik a képviselő jelölőgyűlések, ugyani« a tás megtartását 1978, májéi öles jogát « választók jelölő- gyűlése gyakorolja. A jelölő- gyűlésen az érintett kerületek választásra jogosult polgárai számukra a legalkalmasabbnak tartott állampolgárt jelölik, aki a Hazafias Népfront jelöltjeként kerül majd a szavazólapra.

A Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsága a választási

elnökséggel és az országgyűlési választókerületi bizottság közreműködésével hétfőn, április

26-án délután fél 3 órai kezdettel országgyűlés képviselő jelölőgyűlést tart Békéscsabán, a Trefort u. 2/2. szám alatt az Építők Kultúrotthonában.

Szükségesnek tartjuk tájékoztatásul ismertetni, hogy melyik kerületek választópolgárait érinti a képviselő választás. Az 1-es számú országgvőlési képviselői választókerülethez tartozik: Békéscsaba I„ II., IV„ VI. és VII. kerülete, valamint a Budapest— Lökősháza vasútvonaltól északra fekvő külterületek. A jelölőgyűlésen bárki részt vehet és gyakorolhatja az alkotmányunkban biztosított állampolgári jogát.

Jövőtervezés Gyulán

A Gyulai Várfürdő környéke és a Fehér-Körös mellett létesítendő üdülőközpont részletes rendezési tervét a közelmúltban készítette el a Szegedi Tervező Vállalat. Helyes gyakorlattá vált Gyulán, hogy a

BIRKANYÍRÁS

Amikor megláttam őket így, bundájuktól megfosztottam kiszaladt a számon:

— Na mi van, birkanyírás volt?

— Mev.

Eszembe jutott, hogy én is

mindig így válaszoltam a kérdésre gyerekkoromban, ha fodrásztól jövet útközben megállítottak arra célozva-, nem áll valami előnyösen az új frizurám, vagyis — jól megkopasztottak.

Az általam megszólított és

ugyancsak lecsupaszított három növendékjuh meg az őket köve_ [ tő akárhány sorstársuk itt a Kö- j rösi Állami Gazdaság köszigeti ] juhászati telepén szemmel láthatólag nem sokat törődött csúfolódásommal. A nudizmusról mit sem tudva, békésen bégetVe, gyönyörű hófehéren, meztelenül so_ lakoztak a „íodrászműhely” részükre kijelölt sarkában.

Es rendíthetetlen nyugalommal tűrték sorsukat azok is, amelyek éppen, az olló alá kerültek.

— Nem mondhatom, hogy sok

hajunk van velük — mondja Rácz Ambrus, a, juhnyíró brigád vezetője, azután még hozzá_ teszi:

— Akad igaz egy-két csiklandós birka, akkor azután minden tudományunkat elő kell szedni.

— Hol árulják ezt a tudományt?

— Hát én a feleségemtől tanultam. Ö meg az apjától, az apja meg a nagyapjától. Így azután birkanyirás idején össze is állhat a család s ha itt végeztünk, már várnak bennünket egy ' házzal odébb.

— No és ha nincs már több

fodrászra váró birka?

— Akkor pihenünk egyet, mert ez nem akármilyen munka ám, A legjobbak — Dági Tamás, Horváth János, Pintér Józsefné meg a feleségem — külön-külön

4

mrnsM- 1»?«, ÁPRILIS 25.

(Fotó: Márton László)

több mint ötvenet nyírnak meg egy nap. Számolja ki, az legkevesebb 256 kiló gyapjú fejenként.

— Legalább jól keresnek.

— Hát meg lehet belőle élni, ha ügyesen beosztja az ember.

A juhnyiró brigád tagjai end- rődiek. A Körösi Állami Gazdaság 7500 juhát azonban -magukban nem győzték volna „ollóval”. Dévavanvaiakkal, gyomaiakkal egészült ki a csapat. Tóth László- né például dévaványai, tíz évvel ezelőtt még a gazdaság konyháján dolgozott, azután háztartásbeli lett. A brigádvezető, Csák Imre bácsi hívta vissza annak idején azzal, hogy megtanítja birkát nyírni. Jól kereshet vele.

— Két hónapig szoktam itt lenni. Az olyan négyezer forint. Már megvan a helye is.

A mérlegnél Hun József ága- zatvezetö-helyettes áll. Gazdát cserélnek a biléták. Egv bunda egy biléta. Érdemes gyűjteni. Azért fizetnek.

— Nagyon szép az idei gyapjú — állapítja meg Mogyorósi József, a felügyelőség embere, aki a törzskönyvezett anyajuhok gyapjútermelését jegyzi, közben még kiegészíti megállapítását:

— Az utóbbi három év legszebb gyapjúja ez. Bizony isten!

Kísérőm és kalauzom, Molnár György központi állattenyésztő szerint ez a dicséret még csak nem [$ hízelgés.

— Az az igazság, hogy amióta a juhokat rácspadon tartjuk, az átlagosnál jóVal tisztább a gyapjújuk. Javult a hozam és a minőség is. Ezt már biztosan mondhatom, mert az emberek túl vannak már a munka felén. Őket szoktuk felfogadni mindig. Értik a dolgukat Nekünk erre a két hónapra — április, májusra — nem érdemes egv külön brigádot fenntartanunk. Nem is szívesen kötnék le magukat a nyírók. Ezt az apáról fiúra szálló tudást jobban tudják így — gazdaságról gazdaságra járva — kamatoztatni.

— Persze van ebben egy olyan dolog is, hogy a gyapjúnak — legalábbis a termelés gazdasági ösztönzőit tekintve — nincs még akkora becsülete, mint amilyet megérdemelne.

Megyeri Zsoltnak, a Körösi Állami Gazdaság közgazdasági igazgató-helyettesének előbbi szavai a juhászainak, a gyapjú- termelésnek a népgazdaságban betöltött szerepére vonatkoznak, de nem igazak magára az állami j gazdaságra. Hiszen Kőszigeten | nem régen indult az a 30 millió forintos beruházással járó több éves fejlesztési program, amelynek eredményeként a kőszigeti juhászat az ország egyik legkorszerűbb tejes- és pecsenyebárányt, valamint gyapjút termelő telepe lesz. Mert Kőszigeten be. csülete van a gyapjúnak is.

Egy érdekesség: Ausztráliában a külföldi delegációk fogadásán a nagy köztiszteletnek örvendő állampolgárok is részt vesznek. Soraikban mindig ott van meghívottként a juhnyírók versenyének évi győztese is. Igaz, az ausztrál gyapjú — fogalom. De miért ne lehetne az a magyar is? Legalább itthon!

Köváry E, Pc-ter

nagyobb jelentőségű városrendezési terveket jóváhagyás előtt vitára bocsátják. Ez történt most is. A körültekintő és lelkiismeretes munkát tükröző tervekhez sok érdeklődő fűzött mérlegelésre érdemes javasla- tot

Az egysége* terv lényegében

két nagyobb részre bontható: a fürdő és várkörnyék rendezésére, fejlesztésére, illetve a váró* belterülete és a Fehér- Körös között kialakítandó pihenő-, üdülőterület megépítésére. Célja a tervnek, hogy a fürdő gyógyjellegét jobban biztosítsa azáltal is, hogy külön strandolási, pihenési lehetőséget teremt annak közelében.

Nincs lehetőség, hogy a terv minden részletére kitérjünk. Így csak néhány igen fontos, nem egyszer vitatható koncepciót ismertetünk. A terv szerint a vár szomszédságában levő földszintes házak helyére üdülőket, szállodákat kell majd építeni úgy, hogy közöttük valamelyest rálátás maradjon a várra. A Várfürdő nyári bejárata mellé a kastély felől háromszintes gyógyszálló építését javasolja a terv, a Szt. László utcai oldalra pedig egy ABC- áruházat. A Csiga-kert és környéke lényegében változatlan marad. Az új üdülőterület terve tartalmaz minden szükségest, amellyel azt vonzóvá és kellemessé lehet tenni a pihenni szándékozók számára. A szükséges kiszolgáló épületeken kívül van itt csónakázótó, úszómedencék, úttörőtábor, sportlétesítmény, kemping és hétvégi sorházak.

Néhány javaslat megfogalmazódott a jelenlevőkben, amelyeken érdemes elgondolkodni, mielőtt a tervekre kerül a jóváhagyó pecsét. Néhányat említünk ezek közül. A vár szomszédságában levő földszintes házakat Szanálni kell majd. de nem lenne célszerű helyükbe emeletes épületeket tenni. A vár messze földön egyedülálló történelmi műemlék, amely ma is sok mindenre használható. Többszintes épületekkel ketrecbe zárni nem szabad. Sőt. még a román kollégium avitt épületeitől is meg kellene szabadítani. Az üdülő- és szállodasor a Tiborc utca északi oldalán jobb helyen lenne. Így a vár és szép környékének együttesét mind az átutazók, mind az üdülők zavarmentesen élvezhetnék. Többen aggódtak amiatt, hogy a fürdő bejáratához tervezett gyógyszálló modern épülete a kastély, vár, lovarda műemlékegyütte- sének harmonikus összhangját felborítaná. Célszerűbb helye lenne a jelenlegi SZOT-szálló környékén valahol.

A méa alia egy évtizeddel ezelőtt nagynak mondott Várfürdő területe ma már gyakran szűknek bizonyul. Újabb

üdülők, szállodák épületével ez

állandósul. Nehezen érthető, hogy az Élővíz-csatorna déli partján levő, a Várfürdővel egységet alkotó Csiga-kertet miért nem kapcsolják a fürdőhöz? Olyan területtel lenne így gazdagabb a fürdő, amelynek létrehozásához egy évszázad kelL Útlezárással, a szabadtéri színpad áttelepítésével (ez úgyis gyakran zavarja a Várszínház előadásait), két-három medence építésével és egy összekötő híddal megoldható a kérdés. Megfontolandó az is, hogy a fürdöző vendégeknek ABC-áru- házra-e, vagy étteremre van inkább szükségük? Sokak véleménye szerint az utóbbira.

A város melletti üdülőközpont — nagyszerű gondolat. Ha megépül, jól tehermentesítheti a Várfürdőt és eredményesen elégítheti ki a több mozgásra vágyók igényeit. Maga a Fehér- Körós is sok lehetőséget rejt e vonatkozásban. Két vitatható része van a tervnek. Az egyik az, hogy szükséges-e hétvégi házak építését engedélyezni ezen a területen, még szigorú előírások mellett is? Aztán: az úttörőtábort úttörő- és ifjúsági táborrá kellene növelni a hétvégi házak építésére tervezett- hely rovására. Az ifjúsági turizmus dinamikusan erősödő mozgalom. Számolni kell ennek egyre növekvő igényeivel.

Merész, de megvalósítható tervrajzokat láttak a résztvevők a falakra kifüggesztve. Lehet, hogy a terveknek is az lesz a sorsuk, mint a másfél évtizeddel ezelőttieknek. Akkor nagyon merésznek tűntek azok is és ma már bizonyosság, hogy az élet sokkal merészebbet valósított meg. Megvalósításukhoz nem zajos türelmetlenségre, hanem következetes, kitartó aprómunkára volt és van szükség.

Jelenleg Gyula a Tisza—Maros közének Szeged után legjelentősebb idegenforgalmi helye. Olyan, amely egyre színvonalasabban képes komplex szolgáltatást nyújtani vendégeinek. Hiszen a látogató nemcsak fürödni akar, hanem igényesen szórakozni, , kulturálódni, és hangulatos környezetben tölteni el szabadságát. Vendégforgalma évről évre közelebb kerül az egymillióhoz, pedig szálláshelye alig van.

Mind naqyobb jelentőséget nyer életünkben az úgynevezett „tercier” ágazat. Az, amely — leegyszerűsítve — a' szolgáltatásokat nyújtja. Igényeink , is ilyen irányba nőnek legerőteljesebben. Ezek a reális alapjai azoknak a ma merésznek tűnő terveknek, amelyek közül csak egy az, amelyről Gyulán esett szó, de mind- esvik a miénk is, mert értünk van.

— m —