Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

A XI. kongresszus határozatainak előre a fejlett szocialista társadalomért! Szervezattabb, fogyalmazattebb a munka, jobb a gazdasági eredmény A Békéscsabái Textilfeldolgo­zó Szövetkezet tavaly #1 millió forint árbevételt ért el, az idén pedig 70 millió a terve. A gaz­daságosabb termelés elősegítésé­re a vezetőség már az év elején szervezési intézkedéseket tett. Ennek keretében csökkentették a nem termelő létszámot, mégpe­dig részben úgy, hogy azok he­lyett, akik tavaly év végén nyug­díjba mentek, nem vettek fel új dolgozókat. Alapos vizsgálat után megállapították azt is, hogy az irodai munkakörben kinek mennyi az elfoglaltsága, ki nél­külözhető. Egy műszerész is a termelőmunkába került. A termelést elősegíti a mun­kafegyelem megszilárdítására tett intézkedés is, különösen a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos normakarban tártáé. Kedvezően hat a termelékenység növelésére, hogy több termékből nagyszériás exportmegrendelést kapott a szövetkezet, öt- és tízezer közötti mennyiségben készül egyebek közt flúkabát egy francia, »»öl­töny és fiúka bét egy belga cég­nek, női kabát pedig egy NDK- beli vállalatnak. Ugyancsak no*T aaériában készül kötöttáru asovfet, lengyel, csehszlovák, kuvaiti s swrMMwni megrende­lésre. Mindez Igen kedve nőén hatott a szövetkezet I. negyedévi gazda­sági eredményére, ami jóval meghaladta a tavalyit. Ennek alapján lehetővé vált a dolgozók átlagbérének 5,3 százalékos eme lese. A továbbiakban megvan­nak a feltételei a zökkenőmen­tes termelésnek, a gazdasági eredmény további növelésének. Elősegíti ezt, hogy hamarosan három nagy teljesítményű új kör­kötőgépet helyez üzembe a seö- vetkezet, amit 1 millió 200 ezer forintért vásárolt A tevábbiak- lmn lervezi, hogy a konfekcióé üzemben a régi varrógépeket korszerűbbekre, nagyobb telje- sttményűekre eeerélik ki, ami mintegy 6 millió forintba kerül majd. Kitüntetett üzemeink Május 1., a munka ünnepe alkalmából a következő ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi egységek kaptak kitüntetést: A Kiváló Vállalat címet kapta a Békés megyei Állami j Építőipari Vállalat, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Békés megyei Ké­ményseprő- és Tüzeléstechni­kai Vállalat, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Békés megyei Beruházási Vállalat, a Békéscsabai Kö­töttárugyár, a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat, az Orosháza Faipari Vállalat, a békéscsabai Városi Tanács V. B. költségvetési üzeme, az orosházi Városi Tanács V. B. költségvetési üzeme, a szarva­si Városi Tanács V. B. költ­ségvetési üzeme és a Gyulai Kertészeti és Városgazdálko­dási Vállalat A Kiváló Vasúti Csomópont címet kapta a MÁV békéscsabai vasútállo­mása. Kiváló Mezőgazdasági Vállalat kitüntetésben része­sült a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. valamint a Tiszán­túli Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalat A Kiváló Ipari Szövetkezet címet kapta a measőberényi faipari, az end- rödi szabó-, a szarvasi vas­fém-, a Békési Építőipari Szövetkezet a Könnyűipari Minisztérium Dicsérő Okle­velét pedig a Tótkomlósi Ve­gyesipari Szövetkezet. Kiváló Termelőszövetkezet címet kapott az orosházi Dó­zsa, az orosházi Béke, az oros­házi Petőfi, a gyulai Körös- táj, a szarvasi Dózsa, a füzes- gyarmati Vörös Csillag, a gyomai Győzelem, a hunyai Hunyadi, a mezőberényi Pe­tőfi, a kamuti Béke, a kardos­kúti Rákóczi és a medgyes- bodzási Egyetértés Tsz, Ki­váló Mezőgazdasági Társulás lett a tótkomlósi SERKÖV, a magyarbánhegyeei BARTÖV, a Sárréti Tej, a mezókováes- házi TÖVÁLL és a kondorosi keverő. A Belkereskedelmi Minisz­térium és a KPVDSZ által adományozott Kiváló Szövet­kezet címet a Gyoma és Vi­déke, valamint a Békés és Vidéke ÁFÉSZ kapta. A Bel­kereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Dicsérő Oklevelé­vel tüntették ki a Békés me­gyei Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalatot, a Sarkad és vidéke, valamint a Békéscsa­ba és Vidéke ÁFÉSZ-t. Ebben a tervidőszakban Új kereskedelmi egységekkel gazdagodik Békéscsaba Még 1973-ban hozott határo­zatot a békéscsabai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a vá­ros zöldség-gyümölcs ellátásá­nak javítására, az üzlethálózat bővítésére. Ennek megfelelően a negyedik ötéves tervben több hús-, zöldség-gyümölcs boltot ad­tak át a megyeszékhelyen. A fej­lesztésrebben a tervidőszakban tovább folytatják. A Tanácsköztársaság útján épülő 1000 négyzetméteres áru­házban árusítanak majd húst, zöldséget, gyümölcsöt. Még eb­ben az évben megnyílik a MÉK által létesített zöldség-gyümölcs, és húsüzlet a Tanácsköztársaság útja és a Kinizsi utca »árkán. Szintén 1976-ban adják át a húsipari vállalat hússzaküzletét a Tanácsköztársaság útja 50. szám alatti épület földszintjén. Létrejött az élemiszerkiskeres- kedelmi vállalattal az a megálla­podás, miszerint az V. ötéves tervben három ABC-áruházat építenek Békéscsabán a Gyulai és Bartók Béla úton, valamint az Achim L. András lakótelepen. Ugyanakkor bővítik Erzsébethe- lyen a Sziklai Sándor és a Rózsa Ferenc utcában levő zöldség- gyümölcs boltokat. A MÉSZÖV és a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉS/i közösen új be­vásárlóközpontot hoz létre a vá­rosban. Az 1000 négyzetméter te­rületű kereskedelmi központban — többek között — vetőmagva­kat, kerti szerszámokat és kis­gépeket, növényvédő szereket is árusítanak majd. • • Onelszámolás — önellenőrzés T ávolról sem egyszerű az üzemi adminisztráció szervezése. Sohasem volt az, mert ott helyben kellett dönteni, hogy melyik tevékeny­séget milyen módszerrel és mélységében szükséges feldol­gozni. Az utóbbi 25 esztendőben — nagy vonalakban — minden­hol kialakították a termelés folyamatainak nyilvántartását, a kiadások és a bevételek ala­kulását. Most, hogy fejlődött a termelés — más a technika és a technológia, mint tíz évvel ezelőtt —, mind sürgetőbb az üzemi adminisztráció korszerű­sítése. Ezt is a megnövekedett feladatokhoz szükséges igazíta­ni. A termeléssel összefüggő adatok egységbe foglalása, elemzése, alapja az éves ter­vekből adódó teendők önel- számoiásának, önellenőrzésé­nek. Több tsz,-ben már tavaly áttértek az ágazati szervezésre. Az idén tovább növekedett a/, ágazati vezetést és önelszámo­lást meghonosító üzemek szá­ma. Sajnos nem mindegyik­ben követte az ágazati veze­önelszámoláe szerve­a tsz­kukori­Vetik a kukoricát IliMMMMISSSi« Megyerik mezögazdasagi üzemel teljes erővel vetik » kukoricát. Felvételünk haa készült, ahol a Dózsa Tsz kukoricavető brigádja dolgozik a szarvasi határ. (Fotss Bcmeny) test az zése. Jó dolog, hogy már ekben is a gabona-, a ca-, a cukorrépa-, a naprafor­gó-, a szálastakarmány ter­mesztését és a kertészetet a vezetőség megbízatása alapján szakember irányítja. Dolgoznak már az állattenyésztés különbö­ző területein is specialisták. Az viszont nem jó. hogy ezek a szakemberek csak a termelés lebonyolítására kaptak megbí­zatást, a költségek és a ráfor­dítások elemzésére, az össze- . függések feltárására már nem mindenhol. V alahogy még mindig nem sikerült szakítani azzal-a megszokott szemlélettel, melynek középpontjában csak a hozamok állnak. A mennyi­ségre való egyoldálú törekvés itt-ott árnyékot vet a tulajdon­képpeni gazdálkodásra, s a lényeg ezért olykor másodlagos­sá válik. Pedig a gazdaságos termelésre való törekvés nem képzelhető el anélkül, hogy megnézzük, mi, hol, mennyibe kerül. Az önelszámolás és az ön- ellenőrzés a termelés-szervezés kontrollja. Hogy ebből ki meny­nyit lát az üzem számára és saját munkájára hasznosnak, ez ma még vitatéma. De ezen nem lesz vita 1977-től, mert az 1976. januárjától érvényes sza­bályzók elsősorban a minőségi munkára, ösztönöznek. A mibe kerül valami, ennek megálla­pítása a döntő ahhoz, hogy is­mételten át lehessen tekinteni a termelés egy részét vagy egész folyamatát, a bevételek és a kiadások oldaláról. Vagy­is. elszámolni a térvfeladat teljesítéséről. A z ágazati önelszámolás bi­zonyos fokú önálló moz­gást feltételez üzemen belül. Az ágazatvezető és a köré tömörülő dolgozók kéz­hez kapják a véleményük alap­ján összeállított termelési és költségvetési tervet, amely te­hát tartalmazza a célhoz fel­használható anyagi eszközöket is. Ebből gazdálkodnak, s a termelési folyamat végén a terv túlteljesítése esetében prémiumban részesülnek. Az önelszámoló ágazat olyan mint egy nagyobb család. A ter­vek megvalósítását közösen be­szélik meg, döntést hoznak ar­ra, hogy melyik traktor, trak­toros milyen munkagéppel, tel­jesítménnyel vesz részt a ter­melési folyamatban. A tsz- demokrácia tehát itt így bonta­kozik ki. Azután az emberi ta­lálékonyság is számít, hiszen a traktor teljesítőképességének jó kihasználása mindenek­előtt ágazati érdek. Fél vagy negyed terheléssel gazdaság­talan egy-egy gépet üzemben tartani. Ilyenkor rendszerint a munkagépek kapcsolásához nyúlnak, amely már újítási fel­adat elé állítja az embereket. A technikai berendezések töké­letesítése, a nagyobb teljesít­mény elérése mögött szintén ágazati érdek áll. Az anyagi önállóság tehát magával hozza, a felősséget azért, hogy a költségszint ne emelkedjen, a hozamok viszont tovább nője­nek. T avaly az orosházi Űj Élet. Tsz-ben sikeresen pró­bálták ki az ágazati ve­zetést és ónelszámolást. A ter­melés ésszerű szervezése foly­tán a költségek csökkentek, a hozamok, a bevételek növeked­tek. Nyilván ez a jó szervező munka nagyban elősegítette azt, hogy a Minisztertanács „Vörös Zászló”-ja kitüntetést is meg­kapták az orosháziak. Az a tudat tehát, hogy a« tsz vezetése az ágazatra bízta a döntési jogkört bizonyos kér­désekben, beváltotta a reménye­ket. A termelés nyomon követése, az egész folyamat kiadásainak megtervezése, alaposan átgon­dolt közgazdasági számításokkal ma már a kor követelménye. A jó gazdálkodásnak ez az alfája és az ómegája. Másként, más módon alig képzelhető el — ettől az évtől — a termelés szervezése és folytatása. Korábban általában évente egy alkalommal a zárszámadá­si közgyűlésen hirdették ki az egyes termékek önköltségét. Évente egy alkalommal, a ter­melési folyamat végén nézték meg, hogy mi mibe került. Ilyenkor már csak tudomásul lehetett venni a költségeket, ja­vítani nem lehetett. Ez a mód­szer mai körülményeink kö­zött nehézkessé vált. Ma a ter­melés részfolyamatait is ellen­őrizni kell és viszonyítani a tervhez. A költségek és a be­vételek alakulását menet köz­ben is szükséges megvizsgálni, nemcsak a termelési folyamat végén. Másként nem vonható le helyes következtetés a gaz­daságosság fokozására, E zt az elemzést. minden esetben követnie kell va­lamilyen hatékony intéz­kedésnek, hogy az év végi meg­lepetéseket termelőszövetkezete ínkben elkerüljék. Duasi fewi*

Next

/
Thumbnails
Contents