Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

191«. ÁPRILIS 54., SZÓMBA1! Ar»; 1,— forint XXXI, ÉVFOLYAM, 97. SZÁM MA; ÖN ELSZÁMOLÁS — Önellenőrzés (3. oldal) BIZTOSÍTÁS — BIZTONSÁG <4. oldal) SZHftKESSZEN VELÜNK (7. oktal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. április 22-i üléséről Gyorsítani szükséges a kollektív szerződések készítését Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 191«. áp­rilis 25-én Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának elnökle­tével kibővített illést tartott. Az filésen a Központi Bizottság tag­jain kívül rész vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke éa titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizott­ságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékese* meg kszcImáH- bnn elhunyt tagjáról, Kónyi Gyula elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyen es András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának •»terjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tatót; „ — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának riőí erjeszt és ében az 1916. évi népgazdasági terv megkezdésének ta­pasztalatairól szóló jelentést. L A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a nero- zotiBÖ» életben folytatódik a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének po­litikája és az enyhülés térhó­dítása. Bz az irányzat megfelel minden nép érdekének és ked­vező feltételeket teremt a kom­munizmus, a szocializmus épí­téséhez. a tőkés országok dolgo­zóinak osztályküzdelmeihez, a nemzeti és társadalmi felszaba­dító mozgalmak harcához. A szélsőséges imperialista körök fokozzák erőfeszítéseiket, hogy feltartóztassák az enyhülési fo­lyamatot, megakadályozzák a ha­ladó erők előretörését. Az eny­hülés ellen lép fel Kína maois­ta vezetése is. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erőinek azonban megvan a le­hetőségük, hogy megvédjék és tovább fejlesszék az elért ered­ményeket, fokozzák az imperia­lista-ellenes harcot, s földünk újabb körzeteire terjesszék ki az enyhülést. O Európdban az enyhülés folyamatának előrehala­dásával jó feltételek teremtőd­tek a béke és a biztonság to­vábbi megszilárdításához. Ki­bontakozott a földrész sorsáért felelősséget érző és vállaló tö­megeknek,. a különböző világ­nézetű és politikai meggyőződé­sű embereknek, a jobb nemzet­közi együttműködésen munkál­kodó társadalmi szervezeteknek a mozgalma és harca. A tőkés országok vezetői körében is mind többen ismerik fel a tör­ténelmileg kialakult realitáso­kat. Az európai biztonság ügyét a haladás hívei szerte a világon támogatják. A Magyar Népköztársaság a történelmi jelentőségű helsinki tanácskozáson elfogadott alap­elvek egységes és kölcsönös vég­rehajtásáért száll síkra. Külpo­litikájában érvényesíti a záró­okmány ajánlásait és ennek meg­felelő együttműködésre törek­szik minden olyan kormánnyal, amely elfogadja a békés egy­más mellett élés elvét. Ezt ab­ban a meggyőződésben teszi, hogy az aktív részvétel az eny­hülést folyamat kfbontóhostatá- saban, a kapcsolatok bővítésé- « ben minden országnak és nép­nek. érdeke. Kezdeményezzen részt veszünk a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak sokol­dalú fejlesztésében. Az egyenjo­gúság és a kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk hosszú távú megegyezésekkel is szabá­lyozott gazdasági együttműkö­désre mindazon országokkal, amelyek ebben érdekeltek. Szükségesnek tartjuk a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Közös Piac közötti intéz­ményes kapcsolatokat. Ezek megteremtéséhez a KGST meg­felelő kezdeményező lépéseket tett. Hívei és megvalósítói va­gyunk a valódi kulturális érté­kek cseréjének, az információs és emberi kapcsolatok szélesíté­sének. de visszautasítunk min­den beavatkozási kísérletet or­szágunk belügyeibe. A Varsói Szerződés más tagállamaival együtt arra törekszünk, hogy a közép-európai haderők és fegy­verzet csökkentésében az egyen­lő biztonság elve alapján konk­rét eredmények szülessenek. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a közel-keleti válság megoldásá­ban nem történt előrelépés. Iz­rael változatlanul megszállva tart arab területeket, folytatja agresszív politikáját, az Egye­sült Államok támogatásával fenntartja a feszültséget, és fegyveres összeütközéseket pro­vokál. A válság fenntartásában érde­kelt imperialista körök az arab reakcióval együtt arra törek­szenek, hogy megosszák a hala­dó arab erőket, és megakadá­lyozzák a válság rendezését, az igazságos és tartós béke meg­teremtését. A szovjet—egyiptomi barátsá­gi és együttműködési szerződés egyoldalú felbontása árt az egyiptomi és más arab népek ügyének, nehezíti a közel-keleti válság rendezését. Meggyőződé­sünk, hogy az arab népek igaz ügyét azok a progresszív arab erők képviselik, amelyek az im­perializmus és a vele szövetke­zők nyomásának nem engedve, a haladás nemzetközi erőire tá­maszkodva, továbbra is kitar­tóan harcolnak az izraeli agresz- szió következményeinek felszá­molásáért Pártunk álláspontja változat­lanul az, hogy a Közel-Keleten a válságot csak átfogóan, az ösz- szes érdekelt fél részvételével lehet rendezni. Ennek feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt arab terüle­tekről, a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak helyreállí­tása. a térségben levő vala­mennyi állam és nép békéjének, biztonságának szavatolása. (Folytatás a 2. oldalon) □lést tartott az A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa elnöksége április 23-án, tegnap délelőtt ülést tar­tott. Napirendjén az 1976—1980- as évekre szóló, most készülő kollektív szerződések eddigi ta­pasztalatainak megvitatása, va­lamint a munkahelyi testnevelés helyzetének értékelése szerepelt. A vállalatoknál most készítik az 1976—1980-ig terjedő időre szóló kollektív szerződéseket. Az előírt határidőre — 1976. márci­us 31-re — alig néhány helyen készültek csak el a tervezettel, zömmel ebben a hónapban állí­tották össze. A készülő kollektív SZMT elnöksége szerződések messzemenően fi­gyelembe veszik az V. öteves vállalati középtávú tervben rög­zített feladatokat, valamint az önálló fejezetként szereplő komplex szociális tervfeladato­kat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e témákkal megfelelően foglalkoznak a vál­lalatoknál s meg tudják terem­teni a terv, valamint a kollektív szerződés egységét. Xlj feladat a vállalati jóléti éa szociális, kulturális alap létreho­zása, amely a felsoroltak anyagi alapját képezik. A jóléti alap lét­rehozása nagyobb biztonságot ad a vállalatoknak, mivel garantál­tan biztosítja a szociális, kulturá­lis és sportcélokra fordítandó évenként növekvő összeget. A kollektív szerződés tervezetei megfelelően rendezik a munka- viszonnyal kapcsolatos kérdése­ket. Intézkednek a törzsgárda megbecsüléséről, s konkrétan meghatározzák, mit kell érteni a kiváló munka, a példamutató magatartás fogalma alatt. A kollektív szerződésekben az új közgazdasági szabályzók sze­rint rendezik a munka díjazásá­val kapcáölátos kérdéseket, meg­határozzák a vállalati bérrend­szereket és bérformákat. Rögzí­tik a szerződések az anyagi és erkölcsi ösztönzők rendszerét, serkentve ezzel is a több és jobb minőségű munkára. Minden kol­lektív szerződésben jelentős he­lyet foglalnak el a béren kívüli juttatások. Itt határozzák meg a jóléti alap kereteit, illetve azt, hogy melyikre milyen összeget szánnak. Örvendetes, hogy a vál­lalatok egyre inkább támogatják dolgozóik lakásépítését. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket a vizs­gált vállalatok mindegyikénél, egymástól eltérően ugyan, de a lehetőségek figyelembevételé­vel rendezték. Figyelemreméltó azonban, hogy a lakásépítési tá­mogatást mindenütt csak a fej­lesztési alapból kívánják meg­oldani. Az elnökség javaslatokat tett a kollektív szei'ződések készíté­sének további feladataira. Az egyik ilyen, hogy mindenütt gyorsítani szükséges a tervezet készítésének ütemét. Helyes len­ne, ha a tervezetet valamennyi szakszervezeti bizalmi megkap­ná s gyáregységenként, üzemen­ként, üzemrészenként konzultán­sokat jelölnének ki. Célszerű lenne a tervezetet kibővített szakszervezeti csoportértekezle­teken is megtárgyalni. Az is in­dokolt, hogy a szakszervezeti szervek és a gazdaságvézetők a KlSZ-szervezeteket vonják be a tervezetek készítésébe. A dolgo­zókkal való tanácskozásokon el­hangzó észrevételeket, javaslato­kat a vállalati szakszervezeti ta­nács elé kerülő előterjesztés összeállításánál feltétlenül figye­lembe kell venni s a dolgozók­nak érdemi választ kell adni ja­vaslataikra. S. F. Hídépítés Békésszentandráson A Budapesti Hídépítő Vállalat teljes erővel építi Békésszent­andráson az új hidat. Szeretnék, ha a község határában hú­zódó csatorna vízszintjének teljes beállása előtt e hónap 58-ig kész lennének 70 darab 15 méter hosszú vasbetoncölöp ieveré_ sével. Ezzel időben egy félévet, a kivitelezési költségből pedig félmillió forint pluszköltséget takarítanak meg. Az új híd el­készültével 1977-ben megszűnik a községen belüli veszélyes S- kanyar, mert a 44-es útvonalat kétforgalmisávos. két leálló­sávos új nyomvonalra terelik (Fotó: Demény) Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Next

/
Thumbnails
Contents