Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

A zöldségtermelés „bázistelepe” < «j lesz Nagykamarás Feldolgozó üzem létesül Medgyesegyházán fáklyás felvonulás, koszorúzás, emlék- ünnepség, kiállítás Zalka Máté születésének 80. évfordulójára készülnek Mátészalkán Nagyszabású ünnepségsorozat­tal emlékeznek meg április utolsó hetében Mátészalkán, a nagy forradalmár szűkebb na­pájában Zalka Máté születésé­nek 80. évfordulójáról. Az ün­nepségsorozat április 22-én kezdődik a város fiataljainak fáklyás felvonulásával, amely­nek befejezéseként megkoszo­rúzzák Zalka Máté mellszob­rát. Tábortüzet gyújtanak an­nak az iskolának az udvarán, melynek a nagy forradalmár is tanulója volt négy évig. A ne­vét viselő szocialista brigádok megkoszorúzzák az iskola fa­lón elhelyezett emléktáblát. Zalka Máté születésének 30. évfordulóján, , április 23-án a városi úttörőházban rendeznek emlékünnepséget. Április 25-én avatják fel ün­nepélyesen a város múzeumát, annak a Zalka Móté-emlékki- állításnak a megnyitásával együtt, amely gazdag írásos és fotóanyaggal szemlélteti a nagy forradalmár életútját a gyer­mekkortól a Szovjetunióban töltött éveken át egészen a spa­nyol szabadságharcig. — Az információt nyújtó, te­hát az új tudományos-techni­kai eredményeket ismertető adásainknak továbbra is fontos szerepük van a közművelődést segíteni hivatott műsoraink rendszerében — nyilatkozta az MTI munkatársának Simonffy Géza, a rádió ismeretterjesztő műsorainak szerkesztője. Munkások és tudósok részvé­telével zajlik a „Világablak” című sorozat felvétele, a meg­hívott szakemberek a különbö­ző tudományágak szempontjá­ból vitatják meg az adások vál­tozó témáit. Legközelebb a tűz titkairól, az anyag égéséről lesz szó abban a műsorban, amelyet a Gamma Művek KlSZ-klub- jában rögzítenek hangszalagra. A tudomány és az ipari ter­melés felgyorsult fejlődése kö­zött észlelhető szoros összefüg­gés miatt korunkat a tudomá­nyos-technikai forradalom kor­szakának is nevezzük. A tár­sadalmi-gazdasági fejlődés attól i függ, milyen mértékben tudjuk ! meggyorsítani a technikai ha- i ladást, a műszaki haladás vi- ( Tavaly október első napjaiban .cezdődött a tanév a dél-vietna­mi iskolákban. A késerelem oka, hogy új tankönyveket kellett ír­ni, el kellett készíteni az új ok­tatási programot. Az oktatási anyagok, különösen a humán tárgyak esetében, alapvetően kü­lönböztek a Thieu bábrezsimjé- nek uralma idején használtak­tól. Megkezdték az írástudatlan­ság felszámolását is. Ninh Thuan tartományban például több mint 4Ó0 egyetemista ok­Jj ints lemssi 1976. ÁPRILIS 21. í AZ UTÓBBI években többször hírt adtunk arról, hogy terjed Medgyesegyházán és környékén a zöldségtermelés. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult az ÁFÉSZ, amely igazi gazdája lett e fontos termelési ág kibonta­kozásának. A fogyasztási szövet­kezet ugyanis nemcsak erköl­csileg, hanem anyagilag is segí ti a háztáji kisgazdaságok ter­melését. A közelmúltban Nagykama­rásra voltunk hivatalosak, ahol a művelődési házban nagyszerű folytatását tapasztalhattuk an­nak, ami az utóbbi években a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ működési körzetében el­kezdődött. E község művelődési házában ugyanis több mint 200 házikerttel, háztáji földterület­tel rendelkező adott itt egymás­nak randevút. A házigazda ez esetben is az ÁFÉSZ volt. A meghívó a zöldség-gyümölcs­termelés és értékesítés várható lehetőségeinek megbeszélésére invitálta az érdeklődőket. A szövetkezet vezetősége ab­ban kívánt szót érteni a tanács­kozáson megjelentekkel, hogy a kornyék háztáji gazdaságaiból mennyivel számolhatnak az idén több zöldségfélével, mint ta­valy. A több zöldségre ebben az évben különösen nagv szükség lesz. Ugyanis a szövetkezet nagy szónt attól függ, milyen mér­tékben tudjuk meggyorsítani a tudomány általános fejlődését és a tudományos eredmények technikává, technológiává való át­alakítását. Ezért döntő problé­ma fejlődésünk jelen szakaszá­ban a kutatási eredmények ipa­ri alkalmazásának folyamata. Lényegében ez a gondolat a tudománypolitikai határozat legfőbb mondanivalója, s ezt hangoztatták a X. kongresszu­son a tudománnyal kapcsola­tos dokumentumok is. Űj so­rozatunk, amely az „ötlettől a megvalósulásig” címmel kerül a hallgatók elé, éppen azt tűz­te ki célul, hogy konkrét ese­tek, eredmények kapcsán ele­mezze, milyen feltételek befo­lyásolják ezt a folyamatot. A biológiai és földtudomá­nyok határán született nagy „szintáttörések” új megvilágí­tásba helyezik a föld és az élet fejlődéséről kialakított nézete­inket. Sokan úgy vélekednek, hogy a napjainkban kialakuló új világkép jobban eltér a 20 év előttitől, mint Kopernikusz tatta nyáron az írni nem tudó felnőtteket. A dél-vietnami lakosság okta­tásában jelentős szerep jut a könyvtáraknak. A nemzeti ün­nep, a Vietnami Demokratikus Köztársaság létrejöttének har­mincadik évfordulója alkalmá­ból Quang Ngai-ban, a hasonló nevű tartomány székhelyén fel­avatták az első népi könyvtárat. A több mint 15 ezer kötetes könyvtárat a dél-vietnami kul­turális minisztérium és különbö­ző szervezetek együtt hozták létre. Munkájukhoz jelentős se­gítséget nyújtottak az észak­vietnami Nghe-an tartomány la­kosai is, akik több mint 20 ezer könyvet küldtek Quang Ngai tartomány különböző népi könyvtárainak. (BUDAPRESS— VNA) elhatározásra jutott. Nevezete­sen ez ev júniusában megkezdi munkáját Medgyesegyházán az ÁFÉSZ feldolgozó üzeme, amely egy volt tanyasi iskola épületé­ben kapott helyet. A BÉKÉSCSABAI hűtőház — illetve annak országos központ­jával történt egyetértéssel — február második felében előze­tes együttműködési megállapo­dást kötött az üzem létrehozásá­ra a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ. AZ üz'em speciális gép­sorait a békéscsabai hűtőház ad­ja, s a legyártott termékeket na­ponként átveszi. Miskucza Pé­ter ÁFÉSZ-elnök elmondotta, hogy az üzem egész éven át dol­gozik. Szezonban a háztáji és házikertekben a szövetkezet ál­tal termeltetett, majd felvásá­rolt zöldségfélékből kész- illet­ve félkész árut állít elő. Ezután arról hallottunk, hogy a mint­egy 50 dolgozót foglalkoztató üzemtől már az idén 600 tonna tasakolt főzőtököt 250 tonna csumázott paradicsompaprikát, 750 tonna tisztított vöröshagy­mát, vagy 150 tonna tisztított gyöngyhagymát, továbbá 500 tonna tasakolt szilvásgombócot vár a hűtőház. Nem tévedés a tasakolt gombóc említése. Ugyanis e feldolgozó üzem nem szezon jelleggel működik majd: a téli hónapokban ez utóbbi ké­világképe Ptolemaeustól. A kü­lönféle tudományágakat átható történeti szemlélet lehetővé tette, hogy megértsük a. bioszfé­ra evolúcióját és ez szolgál­tat alapot ahhoz is, hogy vilá­gosabban meglássuk korunk nagy problémáit (a demográfiai, élelmiszer-, nyersanyagválság és a környezetszennyezés) mé­lyén rejlő összefüggéseket, ame­lyek a bioszféra évmilliók so­rán kialakult dinamikus egyen­súlyának . megdöntéséből is származnak. A „Négymilliárd éves utazás” című sorozat első része az ökológia általános, a második pedig az emberre al­kalmazott néhány sajátos kér­dést ismerteti. Az egyes témák hazai szakemberei mellett a műsor készítői megszólaltat­nak neves külföldi tudósokat | szitményből állít elő tetemes mennyiséget. Ezekután aligha szükséges to­vább bizonygatni a művelődési házban megtartott tanácskozás fontosságát. Az sem volt vé­letlen, hogy az ÁFÉSZ éppen Nagykamaráson tartott megbe­szélést a termelőkkel. Követke­zik ez abból a kézenfekvő tény­ből, miszerint a feldolgozó üzem alapanyaggal való ellátása jó­részt az itteni és a környékbeli háztáji gazdaságokra vár. MEG VAN-E azonban a reális alapja annak, hogy az elkövet­kező hónapokban folyamatosan tudjon dolgozni az üzem? Igen, és erről is Miskucza Péter ÁFÉSZ-elnöktől hallhattak a termelők, akiknek meleg sza­vakkal mondott köszönetét a je­lentős mennyiségű zöldségfélék leszerződéséért. 1975-ben 180 mázsa paradi­csompaprikát tudott felvásárol­ni az ÁFÉSZ, ugyanakkor erre az évre mintegy tizenhatszoro­sára, vagyis 2863 mázsára kötöt­tek szerződést a termelők. Ubor­kából tavaly 282 mázsát vásá­rolt fel a szövetkezet, most több mint hatszorosára, 1400 mázsára van az ÁFÉSZ-nelc szerződése. Salátás uborkát tavaly nem tud­tak felvásárolni, az idén viszont mintegy 700 mázsányira számí­tanak. Főzőtökből 2100 mázsára kötöttek szerződést a háztáji kistermelők. Egyébként a Med­gyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ működési körzetében 123-an pa­radicsompaprikát, 103-an ubor­kát, 22-en pedig főzőtököt ter­melnek. Adva lesz tehát, — ha az időjárás is kedvez — a reális alap ahhoz, hogy júniusban munkához lásson az ÁFÉSZ és a békéscsabai hűtőház közös üzeme. Valamit azonban még el kell mondani erről a nagykamarás! tanácskozásról. Nevezetesen azt, hogy termelők és szövetkezeti vezetők egyaránt őszintén be­széltek itt. A termelők vala- rnennvi kérdésükre egyértelmű választ kaotak.1A szövetkezet veze‘ői viszont — miután fel­sorakoztatok p segítségnyújtás különböző formáit — határozot­tan kinyilatkozták: az, ÁFÉSZ csak a családi munkán alapuló kisárutenmelést támogatja. és I csak addig amíg az nem léoi túl í a kiegészítő jövedelem tisztessé­ges kereteit. ILYEN őszinte beszélgetésre nersze csak ott és azok között kerülhet sor. akik már többször találkoztak, de mindig kölcsö­nös tiszteletet tanúsítva egy­más iránt. Itt. ezen a naevkama- rási tanácskozáson ezt i»bo+»tt érezni. Balkus Imre Lehet-e mindenki iskolája? Volt idő, amikor meghatározó szavú emberek nem sokra tar­tották a műveltséget. Sem az általánost, sem a szakmait. Volt idő, amikor mindent a lel­kesedéssel és öntudattal kellett volna helyettesíteni, aztán ki­derült, hogy egyik is, másik is homokvár és összeomlik, ha nem tartja össze a hiányozha- tatlan kötőanyag: a tudás. Volt idő — huszonöt, harminc éve igazságosan —, hogy jobb aján­lólevél volt a nép szolgálatára a négy elemi, mint az egyetemi diploma. Olyan idő is volt, amikor évekig konzerválni sze­rették volna ezt a hosszú távon használhatatlan állapotot azok, akik világfordulásunk után tíz —tizenöt évvel is tunyának mutatkoztak eszük pallérozásá­ra, mert úgy vélték: elég. ha a feketét meg tudják külön­böztetni a fehértől. Jött idő, amikor kiderült, hogy a meg­különböztetésre is alkalmatla­nok már, és itt van jelenünk­ben az idő, amikor létkérdéssé emelkedett: csak az a nép áll­ja meg a helyét a történelem forgatagában, amelyik tanul, több lesz szellemiekben, mint tegnap volt. Honnan jutottunk hová? Messziről. Közhely, de érzékle­tes közhely, hogy a sötétségből, a tudatlanságból, az ösztön­életből ki kellett lépni a fény­re, a „szellem napvilágába.” De hogyan? Szívós törelemmel, megmozdítani a tunya, lusta, önelégült semmittevést, és rá­döbbenteni : alig ismersz vala­mit a világból... A húsvéti televíziós progra­mok egyik komoly, elgondol­koztató állomása volt a vasár­napi „Tanulni sohasem késő” című beszélgetés az Iskolatele- víZió szeptemberben kezdődő „Mindenki iskolája” sorozatról. Magas szinten képviselték a résztvevők ezen a SZOT-ot, a KISZ-t, a TIT-et, az Oktatási és a ‘Kulturális Minisztériu­mot. Ennek ellenére hamarosan kiderült, hogy a sorozat jelen­tősége sokkal nagyobb, mint ahogy a véleménycserére az asztal körül ülők felkészültek. Rengeteg „jó lenne”, „tervez­zük”, „feladatunknak érezzük” és hasonló szóhasználat bizo­nyította az inkább szemlélődő, mint aktív közreműködést, mely a felmentést is előlegezi olykor, sikertelenség esetére. A határozott és félreérthetet­len odaállást inkább felfedez­hettük a közbeiktatott filmri­portok munkáshozzászólóinak szavaiból, míg a kerekasztal a jól megtanult értekezleti for­dulatok kifinomult csemegéivel szolgált a nézőnek. Volt aki azt fejtegette: ha a kiragasztott plakátok!!) ösztön­zésére bemegy a munkás a mű­velődési házba, ott majd el­mondják neki, hova menjen to­vább, ha tanulni akar. Elszomorító. Nem „lenne jobb” a munkások elé menni? Megküzdeni értük, hogy nagyon sokan érezzék: a keveset tu­dás nem dicsőség, még csak nem is jó pont?! A népművelés alapvető, kikerülhetetlen fel­adata a megfelelő tájékozódás és azután az igénykeltés. Per­sze, csak akkor, ha valóságos eredményekre számítunk. Ha nem, elég a plakát (jószerével mindenki csak erről beszélt!) és a kultúros — szándékosan nem írtam népművelőt —, aki ül a kuckójában, és lesi, jön-e valaki, akinek elmesélheti, on­nan hová menjen. Jó szolgálatot tett a vasárna­pi adás a „Mindenki iskolájá­nak”. Rávilágított arra, hogy négy hónappal a kezdés előtt több helyen csak ködös elkép­zelésekig jutott az előkészítés. Sass Ervin is. ÚJ HOROÓGHÁR A Fűrész- cs Hordóipari Vállalat csaknem 50 millió forintos beruházással új hordógyárat épített Cegléden. Az elmúlt na­pokban megindult a próbatermelés. A célgépekkel felszerelt üzem évi kapacitása 37 ezer hordó. A hordókat 400 és 500 liier Űrtartalommal; készítik (MTI Fotó: Koppány György felvétele — KS) Ötleitől a megvalósulásig, világablak, négymilliárd éves utazás A rádió természettudományi ismeretterjesztő rovatának terveiből Oktatás a felszabadult Dél-Vietnamban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents