Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
Két ősbemutató a Várszínházban Mathiász* r Sajtótájékoztató a Fészek Klubban r Evadkezdés július másodékor) panzió Moldova György: Az Őrség panaszában tette immár halhatatlanná az ősi Zalát, megkapó tájleírásaival, lakóinak megszólaltatásával. Németh László drámájának színhelye szintén az ősi, a „sötét” Zalában van, egy különös vendégfogadóban, „ellátóban”, ahol Ágnes asszony vendégeit három nevelt lánya fogadja. Afféle senki szigete, Noé bárkája, állam az államban ez a kúriából átvedlett panzió, ahol „fél-tudós”, és „fél-cigány” népség alkotja a vendégsereget. Ide toppan be Hódi Barna professzor és idősebb fia, hogy Bélust hazavigyék, mert az öcs- kös erősen hanyagolja a tanulást, leckekönyvet hamisít, vizsgáin nem jelenik meg. Hódi túl van a negyvenen, feleségét tizenkét évvel ezelőtt tette sírba, aki csak csillogni vágyott, a látszatot tartotta méltónak. Igazán nem is a felesége hiányzik neki, hanem a miatta elmaradt irodalmi és tudósi dicsőség, amit most fiaiba helyezett késői becsvágyként, beléjük temetkezve, mint élő koporsókba, nekik nyújtva be a számlát elmaradt sikereiért. Érkezése után hamarosan kiderül, hogy Ágnes asz- szony nem más, mint az egykori szerelmes tanítvány, aki csalódván az akkor még híres professzorban, világot látni indul, majd élete főműveként létrehozza ezt a panziót, ahol felépítheti a saját világát, kirekesztve magát a társadalom egészéből. Rend és nyugalom honol a panzióban, mindenki élheti a maga kicsinyes, de nagynak gondolt életét. Hódi megjelenése azonban vihart kavar. Nemcsak az örök szerelem kihűlni nem akaró parazsa kezd izzani Ágnes asszony szívében és lelkében, hanem egyszerre felforrósodik az egész panzió légköre. Különös extázis lesz úrrá mindenkin, szerelmek gyúlnak lángra, hogy a dráma végén Hódi Lóránt (a bátyus), golyóval oltsa ki szerelme és élete fényét. Ügy érezzük, hogy a professzor most végképp összeroppan, hiszen utolsó mentsvára is koporsóba kerül. De tévedünk! Hódi kérges, cinikus, magányos farkas, aki sok pofont kapott és adatott magának az élettől és az élettel Fia halála nem egyéb számára, mint egyéni sorstragédiájának, üldöztetésének újabb igazolása. Emelt fővel hagyja el a panziót, és hagyja ott kisebbik fiát, hiába kérlelik maradásra. Nemrégiben Budapesten járt Havasi István városi tanácsos, közművelődési felügyelő, aki megbeszéléseket folytatott a Várszínház idei évadjának előkészületeiről. A gyulai Várszínház 13. évadjára készül. A tervekből, előkészületekből arra lehet következtetni, hogy ez az évad kiemelkedő lesz a várszínházi előadások eddigi történetében. Havasi István elsőként a Nemzeti Színházban Marton Endrével, a kétszeres Kossuth-díjas érdemes mövész- szel, a Nemzeti Színház igazgató főrendezőjével találkozott és egyeztette a terveket. Ugyanis Marton Endre rendezésében kerül a Várszínház színpadára Keresztury Dezső: Nehéz méltóÚttörővezetők ünnepsége Békéscsabán A Békés megyei Űttörőszö- vetség április 17-re, szombat délelőtt 9 órára meghívta a megye első úttörővezetőit a békéscsabai ifjúsági házba. A jubileumi ünnepség meghívóit a csorvási és békéscsabai rajz- szakkörös pajtások készítették. Az úttörőmozgalom 30 éves jubileumát ünnepük a pajtások a régi úttörőélet eseményeinek felkutatásával, az úttörőcsapatok történetének feldolgozásával. A megyei úttörőszövetség vezetői kérték a régi úttörővezetőket, hogy segítsék a gyerekek kutatómunkáját. Puskintól Csehovig Amatőr műfordítók a rádióban Ápriüs 17-én, szombaton délután 15 óra 33 perckor kezdődik a Petőfi rádióban az Iskolarádió orosz műfordítói pályázatának vetélkedője. 1975 szeptembere óta próbálkoztak az Iskolarádió orosz nyelvlecke sorozatából Puskin, Lermontov, Turgenyev, Tolsztoj vers-, novella-, regény- részleteinek fordításával. A pályázók közül a hat legjobb versenyez a rádióban, az* első helyezett elnyeri az MSZBT jutalmát — a Szovjetunióba utazhat. ság (Zrínyi) című történelmi drámája. A mű a Várszínház kérésére készült s így a gyulai előadás lesz az ősbemutatója. A végleges szereposztás még nem készült el, az azonban már biztos, hogy a főszerepet Sin- kovits Imre játssza, és a szereplők döntő többsége a Nemzeti Színház együtteséből kerül ki. Ugyancsak a Várszínház felkérésére írta Illyés Gyula: A mi erős várunk, avagy Dániel az övéi között, egyelőre ideiglenes című komédiát, mely Sík Ferenc rendezésében kerül a közönség elé. A mű színpadra állításában nagy az érdeme Czimmer Józsefnek, az Illyés- drámák dramaturgjának. Ez a komédia ugyancsak ősbemutató lesz. Végleges már, hogy az első bemutatóra, a Keresztury-drá- mára július 2-án kerül sor, s ezt követően még hét előadást rendeznek a drámából. Az Ily- lyés-bemutató július 17-én, szombaton lesz. A hagyományoknak megfelelően a két színházi program között hangversenyt is rendeznek és ezúttal az Ex Antiquis látogat Gyulára, Hacki Tamás vezetésével. Ugyancsak hagyományosnak számít már az ez időben rendezett folklórműsor is. Így július 30—31., augusztus 1-én lesz A gyulai vásáron című összeállítás. Ennek érdekessége, hogy az idén először vesz részt a műsorban a már ismerős együttes mellett a debreceni Hajdúk néptáncegyüttes. A műsort Born Miklós rendezi. A Várszínház rendezősége meglepetést is tartogat a színházszerető közönségnek Tervezik, hogy a vár alsó lovagtermében éjszakai előadásokat rendeznek. Ennek keretében lenne egy Sinkovits—Gombos összeállítású előadói est. Sor kerül egy érdekes kezdeményezésre a sepsiszentgyörgyi színház művészének, Nemes Leventének előadásában láthatjuk a Dózsa című monodrámát. Ugyancsak éjszakai előadás keretében a vár előtti térségen rendezik meg Lászlóffi Csaba: Vörösmarty bújdosása című történelmi játékát. Hosszú évek óta gondot okoz már, hogy a Gyulai Nyár című műsorfüzet megkésve kerül a közönséghez. Most remélhető, hogy május közepén „utcán” lesz a színes programokat kínáló műsorfüzet. Az előzetes tervek szerint a várszínházi előadásokról, a szereposztásról a művek írói, rendezői sajtótájékoztatót tartanak Budapesten április 27-én a Fészek Klubban. Az író eszméit megtestesítő ■ hős — mint oly sok Németh- ; drámában — családjának értet- ; lensége miatt elbukik, terveit ■ nem tudja megvalósítani. Bár jj Bélus maradásával felcsillan va- 2 lami remény, mely a kibonta- 2 kozáshoz vezethet, de ez túl hal- : vány ahhoz, hogy ez a tragikus, 2 esetenként tragikomikus alap- 2 koncepció enyhüljön. : Végezetül ide kell írni, hogy 2 az április 13-án, felvételről be- j mutatott dráma — o Veszprémi 5 Petőfi Színház előadásában — ! erősíti a jegyzetíró korábbi ér- * zését is: a vidéki színház egyre • jobban a színvonallal azonosul \ gondolataiban, mégpedig olyan jj szinten, mely semmivel sem ma- ; rád el, esetenként sőt!... a fő- jj városi nívótól. Szilárd Ádám * Htiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimuimiiiii. 6 •uífmu. 1976. ÁPRIMS 17. Orosházán, az ÁFÉSZ qutóalkatrész-szaküzletébe (Táncsics Mihály u. 1.) Most érkezett! WARTBURG — TRABANT , ZSIGULI — POLSKI FIAT SKODA — MOSZKVICS gépkocsikhoz üléshuzat és biztonsági öv Hosszabbítsa meg gépkocsimotorjának élettartamát, használjon üzemanyagához WINNIS adalékot Nyitva tartási idő folyamatosan 8-tól 18 óráig. Új múzeum Ni/ugat-DuuáiiiúIoM Helyreállították a soproni Fabricius-házat A 'Fabricius-ház belső — udvari, római eredetű része Nyu- gat-Dunántúl egyik legszebb építészeti alkotása. Az épület és a benne elhelyezett kiállítások egyaránt elnyerték a művészetet kedvelők tetszését. Helyreállították az épület Beloiannisz téri részét is, amelyet ugyancsak a soproni Liszt Ferenc Múzeum munkatársai rendeztek be. A ház a római város fórumának szomszédságában, a középkortól kezdve Sopron főterén helyezkedik el. A mai Fabricius- ház magja a XIV. század második felében épült. Ezt a következő századokban bővítették, alakították. Az I. emeleten levő, utcára néző két szoba és konyha (s ezekkel együtt a földszinti pince és présház) olyan térelrendezésű, amely a XVII. században a belvárosi polgárházak legjobb lakásaira jellemző. E lakások általában hathelyiségesek. Egy fűthető szoba, mellette egy kamra, konyha, pince, présház és egy változó szerepű és elnevezésű helyiség. A XVIII. század végére olyan lakástípus alakult ki, amelynek legfontosabb része az utcai homlokzat mögötti három szoba. A Fabricius-ház második emeletén levő három egymásba nyíló szoba, dekoratív kifestéssel 1770. körül keletkezett. A rekonstruálóknak nehéz dolguk volt. Kevés a XVII. századi képi és írott forrás. Magyarországon és Közép-Európá- ban ebben az időszakban a polgári élet és különösen annak mindennapi színtere — a lakás — nem volt ábrázolási téma a művészetekben. A legfontosabb bizonyítékok, a megőrzött bútorok és tárgyak mellett közvetett forrásokból is merítettek. A rekonstrukció alapjául olyan hivatalos iratok szolgáltak, amelyek szándékuk szerint nem az életmód és a lakás berendezésének megörökítésére készültek ugyan, mégis értékes és hiteles adatokat tartalmaznak. Ezek a meglehetősen nagy számban megmaradt ún. hagyatéki leltárak voltak. A pince és a présház berendezése a beépített prés mellett hordókból, kádakból és a bor kezeléséhez szükséges egyéb eszközökből állt. A kiállított prés 1720-ból való, a többi felszerelés fiatalabb ugyan, de formailag a XVII. századi hagyományokat őrzi. A XVII. századi lakószoba általában igen nagy. A Fabricius- ház fafödémes helyisége 68 négyzetméter alapterületű. A berendezési szokásokat tekintve a polgárság akkor nem törekedett egységes bútoregyüttes beszerzésére. Az ágyak szinte kizárólagosan menyezetesek voltak. A ruhaneműket, iratokat, edényeket és egyéb értékeket általában nagy méretű, festett vagy faragott ládákban tartották. A XVIII, századi lakásrész berendezése a korszakból megmaradt gazdag anyagból, bútorzatokból lényegesen könnyebb volt. Az egykori leltárak szerint a XVIII. század második felé-* ben a lakások szobái között megkezdődik a funkcionális elkülönítés. Külön helység szolgál vendégfogadásra, alvásra, ruhatárolásra és étkezésre. A Fabricius-ház három szobájának díszes festése is jelzi a különbségeket. A középső szobát fogadásra, a bal oldalit alvásra és ruhatárolásra használták, a jobb oldalit pedig étkezésre is alkalmas bútorokkal rendezték be. A lakások e korszakban berendezési tárgyakban is gazdagodnak. Több a kép, a tükör, a • gyertyatartó, a szőnyeg, megjelenik a függöny és a kályhaellenző. A kiállított bútorzat néhánynak a kivételével a soproni múzeum tulajdona. A Fabricius-ház új múzeumrészében a használati eszközök, bútorok szakszerű elhelyezése betekintést ad a XVII. és XVIII. századi polgári életbe. Lónyai Sándor
