Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

/ Valódi lehetőségek Tehet-e szülő többet, mint hogy a lehető legjobb sor­sot kívánja a gyerekének? De rr,egteheti-e. hogy egyedül dönt­se el, mi az a legjobb, joga van- e hozzá, hogy saját mércéjét te­kintse kizárólagosnak? A pályaválasztás előtt álló j fiúk, lányok szüleit hallgatva, gyakran úgy tűnik, mintha ők állnának döntés előtt, nem a gyerekeik. Ök mérlegelnek, ők latolgatnak, ők bújják a pálya­választási tanácsadókat, ők de­rítik fel, melyik egyetemen, fő-; iskolán hányszoros a túljelent­kezés, hol a legtöbb a bejutási esély. Gondoskodásukat eleve garanciának tekintik arra. hogy ami számukra a boldogulás elő­feltételének látszik, az fiuknak, lányuknak is a boldogság forrá­sa lesz. Rosszat akarnak? Dehogy. Csak a saját fejükkel gondol­koznak, ahelyett, hogy a gyere­keket késztetnék gondolkozásra. Megfosztják a fiatalokat az ön­álló döntés lehetőségétől és fe­lelősségétől. S ha most el is fo. godják a szülők választását, ké­sőbb. esetleges csalódásaiknál, éppen ezért tesznek nekik szem­rehányást. tőlük kérik számon a saját döntés elszalasztott jo­gát. A szülők jószándékához nem férhet kétség. Erejükön felüli áldozatokra is hajlandók. Mindent elkövetnek, hogy jó hí­rű gimnáziumokba kerüljenek a gyerekek, mert így nagyobb a továbbjutás esélye; jobban iz­gulnak az egyetemi felvételi si­keréért, mint a csemetéik, s ha ez mégsem következik be, kez­dődik az újabb szaladgálás, hogy legalább valami divatos, „menő” szakmára leljenek. A gyerekek védőszárnyaik alól figyelik a fejleményeket. Alkalmuk sincs rá, hogy saját szárnyukat pró­bálgassák. Kimarad a számítás­ból. hogy ez az erőpróba előbb- utóbb elkerülhetetlenül bekövet­kezik. Mert a szülők hiába tesznek meg mindent, hogy kivételes helyzetet biztosítsanak számuk­ra, az életben mégsem a kivé­telek uralkodnak. Nem lehet mindenkiből mérnök, orvos Pusztaottlaka—Csabaszaba- di—Békéscsaba útvonalon április elsején elvesztettük a T 174/2 tip. WEIMAR rakodó teherhorogját és felfogó bilincsét. Kérjük a becsületes meg­találót, szállítsa vissza vagy értesítsen bennünket, juta­lomban részesül. Cím: Mezőkovácsházi Járás Tsz-einek Önálló Közös Építési Vállalkozása, Mezőkovácsháza. vagy tudós, a szakmák renge­tegében sem csak a divatos foglalkozásokra van szükség. A középiskolát végzett fiatalok­nak csak bizonyos hányada ke­rülhet egyetemre, ahogy a fel­kapott szakmákra fölvehetők száma sem korlátlan. A diploma reményében gim_ náziumot Szorgalmazó szülőknek most fokozottan gon­dolniuk kell erre. Eddig sem volt könnyű kedvük, igényük sze­rint elhelyezkedni az érettségi­zetteknek. Igényeik is kevésbé voltak összhangban a lehetősé­geikkel. mint például a szakkö­zépiskolát végzetteknek. Az igé­nyek és a lehetőségek között azonban még nagyobb lesz a fe­szültség — ezután. Az íróaszta­lok számát nem lehet tovább szaporítani, sok van belőlük, gyakran feleslegesek a mostani­ak is. A „létszámstop” kénysze­rű intézkedés, saját, jól felfo­gott érdekünkre szorít rá. Ha a gyerekek még nem is fogják föl ennek jelentőségét, megfeledkez- hetnek-e erről a szülök? A pályaválasztás előtt álló fiataloknak annyi reális lehető­ségük van. hogy mindenki meg­találhatja a testére szabottat, így a kitérőktől, a felesleges csalódásoktól, a későbbi „pálya­módosítás” kényszerétől is meg lehet kímélni őket. Jobban jár­nak ők is, ha a vélt remények helyett valódi lehetőségeiket is­merik meg. Azt. amit a társada­lom is nyújt. Ugyanakkor: társa­dalmunkban nincsenek zárt ka­puk. A műhelyekből ugyanaz az út vezet az egyetemekre, mint a gimnáziumokból. Tehetséggel, szorgalommal eddig is sokan megtalálták, végigjárták. Saját erejükből • szereztek diplomát, maguk küzdöttek meg választott hivatásukért. Az utánuk következők helyzete sok tekintetben könnyebb lesz. Törvény lett. hogy ettől az évtől a szakmunkásbizonjiítvány mellé középiskolai végzettséget szerző fiatal munkások nappali tagoza­ton végezhetik el az egyetemet, megkapják átlagkeresetüket is. ha megfelelnek a feltételeknek. Rajtuk múlik, nekivágnak-e. A z otthoni szóra hallgató gyerekekből egyszer óha­tatlanul nyitott szemű felnőttek lesznek. Felnőttként kell szem­benézni velük, megfelelni a kérdésre: megtettünk-e min­dent, hogy helyükre találjanak az életben? Választ várnak a szülőktől, de azoktól is, akik a másik végletbe estek és í.em szorították rá időben gyerekei­ket a tanulásra. Mind a két esetben könnyen kevésnek bizo- nyulthat a jószándékra hivatko­zás. V. E. Hirdetmény! Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy békéscsabai kirendeltségünk József A. u. 5. sz. alól — 1976. április 20-tól — Gábor Aron u. 1. ®z. alá költözik. Hibabejelentés, fogyasztói panaszok ügyintézése, áramszámlák kiegyenlítése a jövőben fenti címen történik. Telefonok: hibabejelentés 12-672 számlareklamációk 12-673 Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzemigazgatósága Kereskedelem - szolgáltatás Gondolatok egy tanácskozás után Már hagyomány, hogy a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya minden évben összehívja az érintett ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari szakembere­ket, a tanácsok szakigazgatási szerveinek, az SZMT-nek, a MESZÖV-nek a képviselőit. Ezen az ankéton megtárgyalják, elemzik a megye élelmiszer-el­látásának helyzetét, kijelölik a feladatokat. A közelmúltban megtartott tanácskozáson el­hangzott előadásra, felszólalá­sokra térünk vissza néhány gondolat erejéig. Differenciált áruellátás? A kereskedelem óriási erőfe­szítéseket tesz azért, hogy fel­adatát maradéktalanul teljesítse, részt vállaljon a párt életszín­vonal-politikájának a megvaló­sításából. Békés megyében a negyedik ötéves terv időszaká­ban a fogyasztási szövetkezetek 65,4, az állami kereskedelem 45,9 százalékkal növelte a for­galmát. Ebben az évben válto­zatlan áron számolva 4—5 szá­zalékos emelkedést terveznek. Az ellátás biztonságos, kiegyen­súlyozott lesz a következő évek­ben, de nem gondtalan. Mit je­lent ez? Mindenekelőtt azt, hogy élelmiszerből az 1976-ra elő­irányzott kiskereskedelmi for­galom lebonyolításához általá­ban az árualapok biztosítottak. Ugyanakkor néhány fontos cikk hiányzik majd az üzletek pol­cairól vagy szűkös lesz a vá­laszték. Továbbra is gondot okoznak a bébiételek, hiszen az ipar jóval kevesebbet tud szállí­tani ebben az esztendőben is a beígért mennyiségnél és válasz­téknál. Ugyanez a helyzet az édességeknél. A megnövekedett keresletet a lépéshátrányban le- | vő édesipar nem tudja kielégí-, teni. A megyében 1976-ban 3—| 3,5 százalékkal lesz több sör, mint az előző évben. Persze ez sem elég. A meglévő sörgyárak mellett1 újabbakra lenne Szükség, hogy zavartalan legyen az ellátás. A húsárak változása nagy feladatot ró a kereskedelmi dol­gozókra. Hangsúlyozták, hogy a legfontosabb a felkészülés, mert ez a fogyasztási szerkezet némi változását is magával hozza. A húsipari vállalat képviselője el­mondotta, hogy megyénkben egy év alatt az úgynevezett „ke­retes” húsokból 9. a „keret nél­küliből” pedig 14 százalékkal emelkedett a forgalom. Ebbeír az évben természetesen csökke­nésre számítanak, elsősorban sertéshúsból. Több fogy viszont marhahúsból, húskészítmények­ből. A vitában elhangzott az is, hogy lesz elegendő baromfi és hal. A Halértékesítő Vállalat bé­késcsabai fiókja máris 780 má­zsa élő halat ad el naponta. A jelenlevők közül többen lándzsát törtek a differenciált áruellátás, illetve terítés mellett. Mi ennek a lényege? Az, hogy egyes árucikkeket csak az arra kijelölt üzletek árusíthatnak. Nos, felvetődik a kérdés: Helyes ez? Abban igaza volt az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat A dobozi Petőfi Mg. Ter­melőszövetkezet bognárrészlege vállalatok és egyéni meg­rendelők részére szerszámnyelek készítését rövid határidőre vállalja. Érdeklődni és megrende­lést leadni a központi gép­javító üzem műszaki irodá­jában lehet. 1976. Április ifi. igazgatójának és a MÉSZÖV képviselőjének, semmi szükség arra, hogy italboltban hiány­cikknek számító díszdobozokat, drága csokoládékat áruljanak. De nagyon vigyázni kell a diffe­renciálásra, nehogy az alapvető élelmicikkek hiányához vezes­sen az amúgy is mostohán kezelt periférikus boltokban. Még egyszer a kenyérről Igaz, a kenyérellátásról, min­denekelőtt a pékáruk pazarlásá­ról más cikkek keretében már szóltunk. Ügy véljük, mégsem érdektelen visszatérni rá. Annál is inkább, mivel az 1-es sütő­ipari vállalatnak volt olyan ja­vaslata, miszerint a kijelölt, úgynevezett „bázisboltokat” dél­után is ellátnák friss kenyérrel, mivel a jelenlegi szállítási rend­szerben ezt minden üzletnél nem tudják megvalósítani, arra hivatkozva: kevés a szállító- jármű, sok az üzlet. A keres­kedelem — nagyon helyesen — ezt nem tudja elfogadni. Az áruellátás ilyen mérvű megosz­tása ellenkezne a kereskedelem­politikai irányelvekkel és a la­kosság érdekeivel. Megdöbben­tő az is, hogy ugyanez a sütő­ipari vállalat és kereskedelmi partnerei között eddig még soha nem jött létre szállítási szerző­dés. A kenyér, a péksütemény kiszállítása mindenféle jogi for­mula nélkül, spontán történik a megyeszékhelyen és környékén. Így az esetleges kötbérigényt nem tudják benyújtani a keres­kedelmi vállalatok, szövetkeze­tek, a minőségi, mennyiségi rek­lamációkat csak „baráti alapon” intézik el. A szállítást gyorsítaná, ha a tejhez hasonlóan a kenyeret is még nyitás előtt kivinnék az üzletekbe. Erre már van példa, Gyulán a 16-os számú Super- marketben. Sajnos, majdnem egyedi példa, mert a kiskeres­kedelmi egységek zömében nincs aki átvegye az árut, más­részt kicsi a boltok tárolási le­hetősége. At élelmiszer kiske- i reskedelmi vállalat békéscsabai | 129-es boltjában például napon­ta négyszer kell kenyeret szál­lítani, olyan kicsi a raktár. Vevők és eladók Véleményünk szerint hiba, hogy az ankéton csak a vevők szemlélet-változtatásával kap­csolatban utaltak az eladók sze­repére. A kereskedői munka szépségéről, öröméről talán senki sem beszélt. Kétségtelen: ez nem nagyon divatos mostaná­ban. Kesergünk — ami egyéb­ként igaz —, hogy kevés az el­adó és még kevesebb a szakkép­zett kereskedő. A statisztika bi­zonyítja: a megye ÁFÉSZ-bolt- jaiban a szakképzett munkaerő- hiány 25, az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat üzleteiben 4f százalékos. Valóban, nem ró­zsás a helyzet, de vigyázzunk, nehogy eltúlozzuk a dolgokat. A munkaerőhiány, a szakképzet­lenség ne csak ürügy legyen a kereskedelem kezében a laza munkafegyelemre, ellenkezőleg • tegyünk meg mindent a kiszol­gálás kultuxáltságának* javítá­sáért. Nem dicséretes az a ma­gatartás, amelyet az ÉKV 53-as számú békéscsabai önkiszolgáló­boltjában tapasztaltunk immár több esetben. A reggeli csúcs- forgalomban az eladók „elvo­nulnak” reggelizni, s csak egy pénztáros, s egy eladó dol­gozik, a vevők meg hosz- szú ’sorokban türelmetlen­kednek. Az üzlet falán bekére- tezett oklevél hirdeti: ez a kol­lektíva szocialista brigád. Igen, a nehézségek ellenére el kellene már végre érni oda, hogy min­denki megértse: a kereskedelem — szolgáltatás. Aki a pult mö­gé áll, érezze, tudja ezt és így is tegye a dolgát. Mert nemcsak neki nehéz a munkája, hanem a szövődében, a téglagyárban, a présgép mellett dolgozó, vasa­kat emelgető munkásnőnek is. Javítani kell a kereskedelem dolgozóinak helyzetén, ezt sen­ki sem vitatja, de azt úgy te­gyük, hogy ne menjen az ellátás rovására. Ez fontos politikai kérdés, amelyet egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni. Seres Sándor „Kerekedik forgószél...” Megjelent a Kincskereső áprilisi »száma Méltóképpen emlékezik az út- | törők folyóirata, a Kincskereső j tavaszi hónapunk . egyik leg- j szebb ünnepéről, a költészet' napjáról. Csengő-bongó rímek, tavaszi virágok illata, gyöngy- ragyogású csillagok, fényre éhes napraforgók, kerekedő forgószél, bolondos április, amikor nagy lánggal ég a hó, cippzáras ba­nánhaj furcsán játékos képzetei kergetik egymást a lapokat for­gatva. A mosolyfakasztó, szép zengésű sorok József Attila, Ju­hász Ferenc, Kiss Benedek, Ká- nyádi Sándor, Áprily Lajos, Ga- lambosi László, Szilágyi Domo­kos költői fantáziáját dicsérik. Ez a versválogatás feltámasztja a 10—14 évesek versszeretetét, vagy fokozza a meglevő igényt. Ingrid Sjöstrand svéd költő a gyermekek legrejtettebb világá­ról vall nemrég megjelent köte­tében, amelyből ízelítőt kapunk az újságban Tótfalusi István fordításában. Tizenöt éve emel­kedett a világűrbe az első űrha­jós, a szovjet Jurij Gagarin. Reá emlékezünk, amikor Garai Gá­bor: Asztronauta című költemé­nyét olvassuk. Tarbay Ede, Gyárfás Endre, Ivan Nyikonov meghökkentő, kedves humorú, kicsit utópisz­tikus prózai írásával jelentke­zik a Kincskeresőben. Három gyerek kapitánynak képzelve! magát, hősiesen harcol a bálná­val, rozmárt vadászik az állat- j kertnek, űrhajósokat ment ki a I tengerből Gyárfás elbeszélésé-1 ben. Kovács Sándor fordította Nyikonov novelláját, az örök­mozgó alkotásának történetét. Horváth Péter a csuzlizó, rádió- készítéssel kísérletező Hápéről, s kis öccse elhibázott kalandjá­ról írt egyszerűségében is meg­ható elbeszélést. Tóth Béla, izgalmas, új soro­zatot indított a Török malom címen. A történet a XVI. száza­di Sztambulban kezdődik. Deli­ről, az árva asztaloslegényről, szerelméről Zulejkáról, a " kö­nyörtelen Kizilbasról olvasva teljes szívvel aggódunk a fiata­lok sorsáért, várjuk a történet további kibontakozását. Elkísér bennünket a Kincs­kereső az Egri csillagok nyomá­ban a Gárdonyi-emlékmúzeum­ba, ajánlja számunkra Dávid Csaba: Buda megvétele című kuruckorban játszódó regényét. Mintegy 80 ezer példányban jelenik meg a Kincskereső, ezért igen sokat tettek az elő- fizetésgyűj tő-verseny győztesei, akiknek nevét megismerhetjük az áprilisi számból. Büszkék vagyunk a Gyulai 2-es számú Általános Iskolára, ahol szor­galmas olvasói vannak a lapnak. Más megyénkbeli iskola nevét is szívesen olvastuk volna, az iro­dalom szeretete minden úttörő­pajtás javára válik. A rejtvényt kedvelőkről sem feledkezik meg a gyerekek lapja, a tetszetős, kifejező illusztrációkat ebben a számban Würtz Ádám készí­tette. ftede Zsuka

Next

/
Thumbnails
Contents