Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
ötezer 900 traktor, kétezer kombájn a mezőgazdaságnak Előtérben a mezőgazdasági gépberuházások bájnpark számszerű gyarapodóA kooperáció-lánc hossza far. T. ötéves terv idején a mezőgazdasági termelésben fokozódik a gépesítés szerepe, egyebek között ezt jelzi, hogy — az előző tervidőszakhoz képest — fordulat következik be az építési és a gépesítési beruházások arányában. A tervidőszak induló évében, idén ez az arányeltolódás már megmutatkozik. Amennyiben az üzemek csaknem 11 milliárd forintot fordítanak gépbeszerzésre és „csak” hat milliárd forintot építkezésre. Ennek megfelelően a termelést gyorsan növelő eszközök, berendezések kereskedelmi kínálata fokozatosan bővül. (Elsősorban nem számszerű növekedésről van szó, inkább a gépek teljesítményének, termelékenységének növeléséről.) A tervidőszakban például 60-ról várhatóan 90 lóerőre fokozódik a traktorok átlagos teljesítménye és a komHANGSZÓRÓ Ecseri lakodalmas A felszabadulás nemcsak politikailag és gazdaságilag jelentett megújulást hazánk életében, hanem páratlan szellemi és kulturális pezsgést is hozott 1945. tavasza. Az ország újra felfedezte saját népművészetét, s így történhetett, hogy a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is sorra alakultak a különböző népi együttesek. Az 1948-ban meghirdetett I. országos néptáncversenyen már több száz induló képviselte a hazai tájak mozgásművészetét. Megyénk kiemelkedő szerepet vállalt a nemes versengés sikere érdekében, hiszen a Gyulán megrendezett döntők nagydíját a békéscsabai Batsányi Együttes kapta, amelynek vezetője Rábai Miklós volt. A fiatal békéscsabai tanárt rövidesen megbízták az újonnan alakult Állami Népi Együttes vezetésével. A nagy sikerű, együttes megalakulásának 25. évfordulójára emlékezett a Húszas Stúdió legutóbbi adása, amelyet az Ecseri lakodalmas címmel kedd este sugárzott a Kossuth Rádió. Három világrész harmincöt országában a népi együttes művészei sok millió hívet szereztek a magyar táncnak. Kulturális nagyköveteinknek is nevezték a világjáró táncosokat, mert gyakran politikai küldetést is teljesítettek, amikor feszült nemzetközi viszonyok közt is hirdették a szocialista művészetet. Az együttes munkája évtizedeken át egybeforrott Rábai Miklós nevével, aki az ének, zene és tánc ötvözetéből egy új színpadi műfajt teremtett. Az elapító tagoknak még az otthonról hozott mindennapi hús-vér élet volt a néptánc. A mai hagyományőrző fiatalok ‘ pedig magas technikai tudással pótolják az elődök úttörő munkáját. — Az együttesnek" modemet, magyart és európait kell alkotnia, ha a világ színpadain a saját mondanivalóját akarja kifejezni — mondta a műsorban hangfelvételről megszólaló Rábai Miklós, aki fájdalmasan hamar ment el közülünk. Megkezdett munkáját azok a tanít- ványai folytatják, akik most új műsorral, egy népi táncra komponált Ady-oratóriummal lépnek a közönség elé. Ének, zene és tánc. A jubileumát ünneplő együttes műsoraiból a rádió csak ízelítőt adhatott. De a megszólaló művészek színes emlékei pótolni tudták még a látvány hiányát is. (Andódy) s sa nélkül emelkedik olyan mértékben az arató-cséplőgépek teljesítménye, hogy a gabona- és a kukoricabetakarítás idejét átlagosan 20—30 százalékkal lehet csökkenteni, ami egyúttal az aratási veszteségek esetenként 6—8 százalékos csökkentését is lehetővé teszi. 1976-ban 5900 traktort vásárolhatnak meg a mezőgazdasági termelők. A gépek túlnyomó többsége a szovjet MTZ—50 típusból kerül ki. Az ennél nagyobb teljesítményű DT—75-ös lánctalpas traktorból is megfelelő lesz az ellátás, további javulást jelent majd a lóerők növelésénél a második félévben érkező T—150K típusú négy- kerékmeghajtású traktor, amelyből kétszázat vesz át az AGROTRÖSZT szovjet külkereskedelmi partnerétől. Ugyancsak a második félévben várható a csehszlovák Zetor-trakto- rok első nagyobb szállítmánya. 1976-ban 500 nagy teljesítmé-, nyű Rába—Steiger traktor kerül a gazdaságokba. Ezekhez a nagy teljesítményű gépekhez biztosítják a legfontosabb talajművelő gépeket. Ekékből például a hazai ipar szállítása mellett jelentős szovjet importtételeket is várnak és nagy teljesítményű tárcsákat is besze- reznek. A gazdaságok az idén kétezer új kombájnt szei űzhetnek be. Az ellátás zavartalan az SZK 5 és az SZK 6 típusokból, ezenkívül hatszáz E—512-es aratócséplőgépet értékesít a kereskedelem. Megjelennek a földeken az első Bison-Gigant típusú kombájnok is, amelyek Lengyelországból érkeznek. Zavartalan idén a traktorpótkocsi- ellátás, ellenben lényegesen több tehergépkocsira lenne szükség, mert a 4300 teherautóra szóló megrendelésnek csak a felét tudja a kereskedelem kielégíteni. (MTI) fGyors ütemben épül az észak-déli metróvonal Meggyorsítják az észak-déli metróvonal munkálatait: hozzáfognak a Nagyvárad tér és a Határ út közötti szakasz közműveinek áthelyezéséhez, valamint a kéreg alatti útpálya résfalainak építéséhez. A nagyszabású mun. kálatok az Üllői út még egy szakaszának lezárását indokolják. A közúti forgalmat és a tömegközlekedést jelentősen érintő útlezárásról a közlekedés szakemberei az MTI munkatársának elmondták: április 15-én a kora délutáni óráktól a forgalom elől lezárják az Üllői útnak a Nagyvárad tér és a Száva utca közötti szakaszát, s ezzel összességében mintegy három kilométer hosszú útvonalat iktatnak ki az Üllői úti forgalomból. DÉGÁZ Békéscsabai Üzemegysége felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: 1 pénzbeszedő (8 órás) azonnali belépéssel 2 pénzbeszedő (5 órás) részmunkaidős május 1-i belépéssel 1 takarítónő (5 órás) részmunkaidős azonnali belépéssel l' hivatalsegéd (5 órás) részmunkaidős azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet: DÉGÁZ Békéscsaba, Kétegyházi u. 1919. A Moszkvai Rádió pályázata Moszkva A Moszkvai Rádió és a Kora- szomol Központi Bizottsága pályázatot hirdet a Szovjetunió Kommunista Pártja március 5- én véget ért XXV. kongresszusának eredményeiről. A pályázaton részt venni kívánó magyar hallgatóknak öt kérdésre kell válaszolniuk. A feleletek postára adásának végső határideje május 15. A válaszokat tartalmazó levelek az alábbi címre küldendők: Moszkva, rádió, magyar osztály. Kérik, hogy a borítékon tüntessék fel: Pályázat: Az első három díj ingyenes utazás a Szovjetunióba, ezen kívül a legjobb feleleteket hanglemezekkel, emléktárgyakkal díjazzák. A pályázat kérdései a következők : 1. Miben jelölhető meg a tizedik szovjet ötéves terv fő feladata ? 2. Mikor fogadták el a szovjet békeprogramot és hogyan nyilatkozott arról az SZKP XXV. kongresszusa ? 3. Mit mondott a magyar- szovjet viszonyról az MSZMP küldöttségének vezetője az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszédében? 4. A KGST-tagországok mely közös építkezéseiben vesz részt Magyarország? Milyen szerep jut ebben az ifjúságnak? 5. Az utolsó kérdés a legnagyobb szovjet építkezésre vonatkozik, amelyet a Komszomol országos építkezéssé nyilvánított. A sajtó és a rádió „az évszázad építkezésének” nevezi. Melyik építkezésről van szó? Mit tud róla? (MTI) A munkaerőhiány akadályozza a szelektív fejlesztést is, vagyis kevesebb, de jól megválasztott célra összpontosítsák a munkaerőt, a beruházási lehetőségeket, A munkaerőhiány kétségkívül sok gondot okoz a vállalatoknak, zavarhatja a hatékonyság javítására kidolgozott fejlesztési tervek végrehajtását, a kapacitások jobb kihasználását! Érdemes azonban végiggondolni, hogy ezt a vészes munkaerőhiányt egy-egy vállalatnál végül is mi minden okozhatja, s ebből következően mivel ellensúlyozhatnák a leghatásosabban. Ne arról beszéljünk most, hogy ágazatonként és vállalatonként eltérőek lehetnek a kereseti viszonyok, vagy hogy az egyik gyárban jobbak a szociális létesítmények, s ezért az egyik helyen kevesebb az ember, a másikon pedig még kevesebb. Ez a helyzet ugyanis: a termelő-létszámot mindenütt keveslik. Ezeket az okokat azonban egyre több szakember tartja másodlagosnak. Szerintük a munkaerőhiány egyik alapvető oka sokkal inkább az, hogy a vállalatok többsége rengeteg terméket gyárt, s még inkább, hogy ezek alkatrészeit, részegységeit, tartozékait a vállalat gyártja saját magának. A vállalatok nagy része így szervezi a munkáját: lehetőség szerint szemernyi külső kooperációt sem igénybevéve. A kohó- és gépipari vállalatok' termelési értékének alig egyhatoda származik termelési együttműködés igénybevételéből. Ez az arány a fejlett ipari államokban lényegesen magasabb. Különösen a nagyobb vállalatok széles körben, nagy teljesítő képességű kooperációs gyűrűt szerveznek maguk köré: alkatrész, tartozék- és félkészter- mék-g'yártásra. A kisebb vállalatok e kooperációs gyűrűkben szakosodnak bizonyos főegységek gyártására, s ennek valamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az összeszerelő nagy és az alkatrészt készítő kisüzem egyaránt. A lényege ennek az együttműködési formának, hogy a vállalatok nem aprózzák szét a kapacitást és a munkaerőt ezernyi feladatra, s ezért sokkal hatékonyabb a munkájuk. Itthon a közúti járműgyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája annak, milyen értékes előnyök rejlenek az összeszerelő nagy gyárak köré szervezett kisebb, önálló vállalatokból álló kooperációs láncban. A magyar gépiparnak ez az ágazata tekinthető jelenleg talán a legkorszerűbbnek, a termelési értékét, a népgazdasági súlyát tekint-* ve, igen jó nemzetközi versenyképességgel. De itt valóban a kisebb és közepes gyárak egész sora az Ikarus-gyár szerelő szalagjaira küldi termékeit. A magyar iparban azonban a vállalatok többsége még mindig abban látja a rangot és a biztonságot, ha készterméket szállíthat a piacra, ha egy-egy termelési lánc végén állhat, ha másképp nem hát úgy, hogy az egész termelési folyamatot — néha a vasöntéstől kezdve — beviszi a gyárában, teljes önellátásra rendezkedve be. Ezért, hogy legyen elég munkás is, a végtelenül megnyújtott termelési folyamathoz, most sok helyen más, kisebb vállalatok beolvasztására is szívesen gondolnak. Ezzel az önellátás korszerűtlen, nehézkes és kevéssé gazdaságos gyakorlatát hosszú időre megmerevíthetik. Pedig az ágazati irányítással végrehajtott vállalatok közötti munkamegosztással is jobban kellene élni, hiszen ez — a munka, a feladatok átcsoportosítása végső soron a munkaerő átcsoportosítását szolgálja, emellett kevesebb zökkenővel és kieséssel, gyorsabban végrehajtható mint a kisebb-nagyobb vállalatok összevonása. Az ötéves vállalati tervek leghasznosabb célja lehetne, a távlati iparfejlesztés szempontjából is — a hazai vállalatok közötti munkamegosztás erőteljes kiépítése, a gyártmányválasztók jelentős szűkítésével együtt. A jól szervezett és jól működő termelési kooperációk, a részegység- és alkatrészgyártás szakosítása a szelektív iparfejlesztés egyik eszköze, módszere lehet. Gerencsér Ferenc 1976. ÄPKJlUä ifi. / Herendi jubileum A Herendi Porcelángyár 150. évfordulóját ünnepli az idén. Az oklevelek tanúsága szerint a gyár alapjait 14 munkással, 1836-ban Stingl Vince, majd Fischer Mór rakta le. A ma már 1350 dolgozót foglalkoztató gyár a világ 45 országába exportálja termékeit. Képünk az új korongozó csarnokban készült (MTI Fotó—Rózsás Sándor felv.—KS)
