Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám
Országos társastánc-bainokság Április 15—16: Békéscsabára került a Vár Kupa Gyermekfilmek fesztiválja Békés megyében Megyénkből legjobban az Adamik—Hagymási páros szerepelt, amely végül is a negyedik helyen végzett (Fotó: Béla Ottó) nagy sikerrel francianégyest, majd a verseny kárószámaként bécsikeringőt táncolt Felczán Béla és Nyíri Mária betanításában. Rendkívüli sikerük volt a bemutatóknak is. Králik János és felesége „A” osztályos békéscsabai táncospár angolkeringőt, quick-steppet, tangót és csárdást magas fokon, míg Fáskerti Sándor—Góg Cecília, Metál Mihály és Marosán Judit, valamint Kállai János és Szilágyi Eszter a „C” kategóriás gyulai táncospárok a rumbát, angolkeringőt és tangót szintén magas fokon mutatták be. Fergeteges sikere ,yolt ezúttal is Felczán Béla és Nyiri Mária táncoktatók bemutatóinak, akik a Vieni és a Mo- dénai professionista bajnokságokon előadott különlegesen szép táncszámukkal a sambát, jivet, rumbát, csacsasát és passadoblét mutatták be. Nyiri Lajos táncpedagógus nagy rutinnal vezette le a versenyt. Szabó Tibor és zenekara ezúttal is kitűnően muzsikálta végig a verseny minden számát. Dr. Márai György A gyulai Erkel Művelődési Központ évről évre eredményesebben és tökéletesebb szervezettséggel bonyolítja le a D l kategóriájú országos társastáncbajnokságot, melynek során eldől a gyulai Városi Tanács által alapított Vár Kupa vándordíj sorsa is. Ebben az évben olyan élénk volt a bajnokság iránti érdeklődés, hogy a területi selejtezőkön 31 pár vált jogosulttá a versenyzésre, de április 10-én a városi tanácsházán csak 23 pár jelentkezett, ezek közül az elődöntőn 8 pár kiesett. A 20 párból 6 pár került be a döntőbe, ahol már az angolkeringő, bécsikeringő és quick-step mellett csacsasát, csárdást és jivet is táncolni kellett, A pontozók véleménye szerint az első helye ■ zést Rónai Zoltán—Urbán ibolya (Balassagyarmat) érte el. Tátrai Péter és Mig'end Klára (Budapest, Csokonai Művelődési Ház táncospára) a második helyet, míg a harmadik helyet Ámon György és Szonda Mária ugyancsak budapesti táncospár nyerte. Adamik Tibor és Hagymási Edit békéscsabai verseny zőket a negyedik, Szabó Mihály és Szauer Annamária ugyancsak békéscsabai pár az ötödik és végül Fáskerti Zoltán és Fehér Anikó gyulai táncospár a hatodik helj'ezést érdemelte ki. így a Vár- Kupa a legmagasabb pon'tszámmal , dicsekvő békéscsabai Megyei Művelődési Központ társastánc-klubjához került egy esztendőre. _ A gyulai Erkel Művelődési Központ társastánc-klub iának 12 pár táncosa, megnyitóként Antik idők ] tanúi... A bulgáriai Sztara Zagoróban, ■ a Városi Múzeum prehisztori- : kus gyűjteményének egyik leg- j érdekesebb tárgya egy, az idő- ■ számítás előtti 4000-ből szár- : mazó hangszer. A „tarambuka” ; nevű ütőhangszer agyagból ké- ■ szült, kúp alakú és mértani áb- ! rák díszítik. Az értékes leletet : Sztara Zagora. közelében, az As-,* maker dombnál végzett ásatá-"; sok során találták, viszonylag 5 jó állapotban. • * * * ; Bulgáriában a 30 legrégibb : szláv feliratú epigráfiai (íratta- ; ni) emlék közül 24-re a máso- • dik bolgár fővárosban, Veliki • Preszlavban bukkantak, rá. A ; legértékesebbek közöttük egy ; kőlap: „Mostics nemesember S sírja” felirattal, továbbá az I ..Anna, Isten szolgálója” felira- : t'i kőkereszt: a Tudors sírfel- ; irat: egy cirill betűkkel beirt ! kerámialap. Balogh Zsigmond fafaragó első ónálló kiállításáról . öt évvel ezelőtt tudósítottam. A kondorost művelődési ház nagytermében helyezték el alkotásait, Meglepett, hogy a paraszti élet számos mozzanatát: a nehéz fizikai munkát, a mindennapi küzdelmet, az ünnepek örömeit milyen élethűen örökítette meg. Emlékszem, az alkotq szerényen meghúzódott a sarokban. Amikor zsúfolásig megtelt a terem, s a szónok Balogh Zsigmond népművészeti munkáját méltatta. a barnabőrű fiatalember arcán végigperegtele a könnyek. * * * Azóta öt év telt el. Ismét felkerestem Balogh Zsigmondot, kíváncsi voltam: mire jutott, mit alkotott egy fél évtized alatt. A régi kislányában hiába kerestem, azóta gyönyörű kétszobás családi házat épített á Rákóczi utcában. A ház homlokzatán méltán hirdeti a tábla: „Tiszta udvar, rendes ház”. Az udvarban egy szál gyom sincs, de annál több szépen gondozott gyümölcsfa, rózsa, virág- és veteményágy. Betonjárda vezet az udvarban levő kisházba, ahol napi 12—14 órát dolgozik a fafaragás „szerelmese”. — sEz a szenvedélyem. Nagyon boldog vagyok, hogy végre azt csinálhatom, amit akarok — magyarázza. — Már kiskoromban érdekeltek a szobrok, az állatok, szerettem megfigyelni, mit hogyan csinálnak az emberek. Az apám vándorcigány volt, drótozol., foltozott. De mindig becsületes munkával kereste a családnak a kenyeret. 1976 a gyermekek nemzetközi éve. A világünnep mellé csatlakozik még egy: harminc évvel ezelőtt alakult meg a magyar úttörők országos szövetsége. A kettős ünneplés a figyelmet a gyermekek felé irányítja, így a Békés megyei Moziüzemi Vállalat is rendezvények sorára várja megyénk sok ezer kisdobosát, úttörőjét. A filmes-mozis gyermekrendezvények április utolsó napjaiban kezdődnek és az év utolsó napjaiban zárulnak. Ez idő alatt minden filmszínház négy ifjúsági, illetve gyermekfilmet vetít, A gyulai Erkel moziban kéthetenként a délutáni órákban mesemozi van: ide a legkisebbeket várják. A nyári szünidőben Békéscsabán tovább folytatják a lakótelepeken, egyes lakókörzetekben az elmúlt években oly sikeres szabadtéri vetítéseket. Még az iskolai tanítási idő alatt kilenc városban és nagyközségben rendeznek an- kétokat az egyes ifjúsági filmek bemutatói után. Ezekre a találkozókra az úttörőket várják. Érdemes figyelemmel kísérni a mozik műsorát: a moziüzemi vállalat a vetített filmekkel kapcsolatos szellemi totó lapokat oszt szét a gyermeklátogatók között. Akik a határidőre beküldik, értékes díjakat nyerhetnek a gyermeknapi sorsoláson. A filmes gyermekrendezvények utolsó sorozata decemberben lesz: a Télapó-ünnepélyeken a moziüzemi vállalat kérésre filmeket vetít a városok, járásszékhelyek gyermekközönségének. Április utolsó hetében tehát egy-egy hetes gyermekfilmfesztivál lesz öt helység hat mozijában. A dobozi moziban 25-én A rejtelmes sziget című, 29-én és 30-án a Kutyahűség című GYERMEKEK NEMZETKÖZI EVE 1976 filmeket vetítik. Április 26-án Békésen kezdődik a fesztivál: délutánonként fél négykor négy ifjúsági film jelent programot. A békéscsabai Szabadság, a gyulai Petőfi és az orosházi Partizán mozikban 29-én kezdődik a filmsorozat. A csabai Terv mozi május 3-án az első előadáson játssza a .Jack kapitány című színes szovjet filmet. Mit láthatnak még a gyerekek. Néhány cím a közel fé(l- száz bemutatásra kerülő filmből: a Babszemjankó a varázslónál és A kincselrejtő és komája egy-egy színes mesefilm- összeállítás: ismét vetítik a mozik a Hugó, a víziló, a János vitéz, a Robinson és a kannibálok című rajzfilmeket; Jules Verne művei közül A rejtelmes sziget, a Némó kapitány és a víz alatti város című filmváltozatok kerülnek mozivászonra. Ismét műsorukra tűzik a mozik a Cimborák és a Hegyen völgyön című magyar természet- filmekét, dr. Homoki Nagy István világhírű alkotásait. A fel- , sorolt filmeken kívül még nagyon sok érdekes alkotás kerül a mozik műsorára. A cél: óriás bányák létesítése A Szovjetunió legnagyobb bányája, a kuznyecki Raszpadsz- kája hamarosan 6 millió tonna szenet ad évente; háromszor annyit mint eddig. Megkezdte a termelést a bánya teljésen gépesített második szakasza is. A szovjet szénbányászat alapvető törekvése a korszerű eszközökkel felszerelt óriásbányák létrehozása. Donyeckben is több bányát alakítanak ki, amelyeknek évi teljesítménye meghaladja a 2 millió tonnát. Mindez jelentősen elősegíti, hogy a szépkitermelésben a Szovjetunió továbbra is megtartsa világelsőségét. w Ä paraszti élet örök téma marad Szovjetuniótól Kanadáig számos államba eljut Balogh Zsigmond fafaragó népi iparművész alkotása A rendkívüli szorgalmat, kitartást tőié örököltem. Túr ke vén éltünk kiskoromban. 30 éve telepedtünk le Kondoroson. Én a Dolgozók Tsz-ben voltam növénytermesztési munkás. Akkor még nem voltak korszerű gépek. Zsákoltam, kézzel kaszáltam a zöldtakarmányt, egyeltem. majd felszedtem és fejeltem a cukorrépát. Tettem, amit kellett. Volt alkalmam megfigyelni az emberek, az állatok szokásait, munkáit. — Az első kiállításán bemutatták azt a falovat, amit életében először faragott egy esős pihenőnapon. Mi lett a sorsa? — Nem bírtam megválni tőle. ^ Pedig akkor egy negyven kilós süldőt ígértek érte. Nagyon szeretem az állatokat. Sok állatfigurát faragok ma is, természetesen juhászt és gulyást is. Legjobban az emberek foglalkoztatnak. A paraszti élet marad örök témám. A borozó című sorozatot a kocsmában figyeltem meg. Számos vasárnap tisztes távolból elkísérem a templomba a szlovák népviseletbe öltözött idős .asszonyokat, akik imakönyvvel a kezükben iparkodnak misét hallgatni. Eljárok temetésekre, névadó ünnepségekre, egyszóval minden olyan helyre, ahol újabb ötletet meríthetek a munkámhoz. — Az elmúlt fél évtizedben mi volt a legnagyobb élménye? — Az, amikor két évvel ezelőtt — pontosan negyvenedik születésnapomra — megkaptam a fafaragó Népi Iparművész címet. Ügy éreztem, hogy süly- lyed alattam a talaj. Szólni sem tudtam, csak sírtam örömömben. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban egyszer napszámban voltam kapálni. Hazafelé menet látom, hogy a gazdag gyerekek távolugrást gyakorolnak. Megpróbáltam -én is. Oly jól sikerült, hogy a tanító többször megismételtette velem. De a versenyen nem vehettem részt, mert cigány voltam ... Miután körülnéztem a műhelyben, a házigazda a lakásba invitált. Itt is rend, tisztaság, a szobákban vadonatúj bútorok. szőnyegek, függönyök és rengeteg faragás. Az előszobában faragott kanapé, gondolkodó, magas támlájú szék, . soli faragott tányér. Minden darabon ráismerni a Kondoros-környéki népi motívumokra, a vadvirágokra, az erdők-mezök jellegzetes növényeire, Békés megyei pedagógiai napok ,A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete, a megyei pedagógus továbbképző intézet és a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata április 15—16-án Békés megyei pedagógiai napokat rendez Békéscsabán. Az első napon Nagy pedagógusok Békés megyében címmel előadássorozat hangzik el, melyet az SZMT székhazában tartanak. Ezen dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság fő- utkára beszél a neveléstörténet helyéről és feladatairól, majd Szegedi Kis István, Tessedik Sámuel, Vajda Péter, Czabán Samu és Kemény Gábor munkásságával ismerkednek meg a részvevők egy-egy korreferátum keretében. Délután a Békés megyei Pedagógus Továbbképző Intézetben megyénk pedagógiai irodalmának szerepéről beszél dr. Lénárd Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár és Tóth Lajos, a PTI munkatársa. Másnap, április 16-án délelőtt a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének eredményeit és soron következő feladatait összegzik az ifjúsági házban sorra kerülő tanácskozáson. A vitaindítót követően hat tájékoztató hangzik el a közművelődés fontosabb területeiről. Egymillióid tonna foszforit Kazahsztán területén megkezdték egy új íöszforitlelőhely ipari hasznosítását. Több mint egyrnilliárd tonna értékes nyersanyag található itt mindössze 1—1,5 méteres mélységben. A Kazah Köztársaság üzemei állítják elő a Szovjetunióban termelt elemi foszfor csaknem 90 százalékát. Az Amu- Darja és a Szir-Darja medencéinek gyapot- és rizsföldjeire, valamint az élelmiszertermelő Észak-Kazahsztánba szállítják a terméshozamokat fokozó értékes anyagot. (BUDAPRESS— APN) — A munkámból keveset láthat: minden zsűrizett faragást átvesznek, s az iparművészeti boltokban értékesítik. Először dr. Szabó Lorándné, a szarvasi Háziipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke és Varga László fafaragó biztatott a faragásra. Kiszámoltam; öt év alatt több mint 2500 figurát készítettem. Voltak sikereim, de értek kudarcok is. Én nem tudtam, hogy oly nehéz elviselni a kudarcot, de az újabb siker visszaadta az önbizalmamat. Országos népi iparművészi kiállításokon többször lettem második, és amikor Debrecenben félredobta a zsűri a figuráimat, azt hittem: nem élem túl. Aztán szülőfalumban, Túrkevén nagy sikert aratott a kiállításom. Ott voltak a falu vezetői, egyszerű emberei, fiatalok, öregek. ■ Megcsodálták munkámat és gratuláltak ... * * * Tavaly Kondoroson rendeztek kiállítást alkotásaiból és a vendégkönyvbe 1800-an írtak be elismerő szavakat. Most Kapoli- kiállílásra készül. Amikor további terveiről faggatom, szinte félénken mondja: — Szeretnék egy önálló kiállítást rendezni Békéscsabán. Jó lenne egyszer beköltözni a megyeszékhelyre, ahol többször találkozhatnék szobrászokkal, festőművészekkel, jóindulatú tanácsadókkal. Reméljük, ez az óhaja is teljesül majd. Ary Róza
