Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám
Csúcsforgalom az AGROKERtelepeken A cukorrépa-termelő gazdaságok 100 hazai gyártmányú magágy-előkészítő gépet vásároltak az elmúlt hetekben. A gépek határidőre, hiánytalanul érkeztek meg a telepekre, ily módon munkábaállításuk sem okozott gondot. Részben ezeknek a gépeknek köszönhető, hogy a vetési munkák meggyorsultak az elmúlt napokban. Az üzemekben javában készülődnek a legnagyobb területen végzett tavaszi munkára, a kukorica vetésére. A kereskedelem elegendő vetőgépet kínál a termelőknek. eddig 500 SPC—6 mintájú román kukoricavető gép érkezett. A kereskedelem soron kívül újabb gépszállítmányokat rendelt. Ezek a gépek április második felében érkeznek a telepekre. Az állattenyésztésben használt gépek iránt is megnőtt az érdeklődés. Az NDK-ból 80 nagyteljesítményű E—280 típusú önjáró szálastakarmány-be- takarító gép érkezett, ezeket az üzemek átvették, és továbbiakra adtak megrendelést. Az AG- ROTRÖSZT a juhtenyésztők régi igényét elégíti ki azzal, hogy 060 osztrák gyártmányú, úgynevezett egyfejes nyírógépre kötött szerződést. Május 15-ig valamennyi gép megérkezik. Élénk az érdeklődés a háztáji gépek iránt. Tőkés importból ezer hordozható, és 470 háti motoros permetezőgépet hoznak be. Kielégítő az ellátás a darálókból, morzsolókból, miután a szállítók időben teljesítették kötelezettségeiket. (MTI) Próbahalászat a Velencei-tavon A Velencei tevon a MOHOSZ szakemberei próbahalászatot tartottak, hogy megállapítsak a halállomány ősszel ételéi és állapotát. Az ellenőrző halászattal egyidőben 200 mázsa 2—3 nya- ras pontyot telepítenek a tóba. (MTI Fotó — KS) Korosmenti hibridkacsa a legújabb fajtajelölt Röntgenbesugárzással segítik az ivararány kedvező alakulását a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben Szarvason. a Holt-Körös partján, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen alakították ki 24 évvel ezelőtt a Hal tenyésztési Kísérleti Intézetet, a Haltenyésztési Kutató Intézet jogelődjét. Az volt a cél, hogy a korszerű táplálkozáskultúra elősegítésére minél több. könv- nyen emészthető, fehérjében gazdag halhúst termeljenek. A tudományos kutatók mindjárt többszörös hasznosításra rendezték be a területet. Előbb csak rizsföldön, későob azonban halastavakon is neveltek pecsenyekacsát. Ez kettős célt szolgált: azonos területről több húst kapott a népgazdaság, ráadásul a kacsa ürüléke természetes haltáplálékul szolgált. A halastavi pecsenyekacsanevelés jó eredményeket hozott. Csak kereskedelmi célra nevelték a zsege húsú víziszárnyasokat. Később emelkedtek a takarmányárak, a pecsenyekacsa átvételi ára azonban változatlan maradt. Ez késztette a tudományos kutatókat arra, hogy a halastavi pecsenyekacsa-nevelés gazdaságosságát vegyék figyelembe, olyan hibrideket ál-* lítsanak elő, amelyek rövidebb idő alatt, kevesebb takarmánynyal nagyobb súlygyarapodást érnek el. Mosonyi Géza, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet ógazatvezető genetikus szakmérnöke többek között elmondotta: azért kapták kutatási feladatként a halastavi pecsenyekacsa3 simMSS 1076. ÁPRILIS 14. tenyésztést, mert bizonyíthatóan kimagasló eredményeket produkált az intézet. Korábban csak Szarvasi-pekingi fajtával foglalkoztak. A kacsanevelés önköltségének 75—78 százalékát fordították takarmányozásra. Még a gazdaságosság szinten tartása is komoly gondot okozott. Ezért 1971-ben — átmeneti jelleggel — kétvonalas hibridet, a Szarvas 711 kacsát állítoták elő. Kereskedelmi célra szánták azzal, hogy a tógazdaságok vezetőit rászoktassák: a hibridkacsa nevelése sokkal nagyobb gondosságot igényel, de a haszon többszörös. % Előnevelt kacsákat adtak Szarvasról az ország különböző tájaira. Oly nagy Volt a siker, hogy a feldolgozó ipar felemelte az átvételi súlyt. Ekkor Szarvason előállították a 3 vonalas hibridet, amelyből 1975- ben már 90 ezer darabot neveltek fel. Az állami fajtaelismerésre bejelentett új kacsahibrid neve: Körösmenti hibridkacsa. Nagy előnye, hogy rövidebb idő alatt, kevesebb takarmánnyal nagyobb a súly- gyarapodása, a hús minősége pedig kifogástalan. Hogy mit fejlődött a halastavi pecsenyekacsa-nevelés Szarvason, arra szolgáljon az alábbi néhány példa: 1952-ben 65 nap alatt állítottak elő egy pecsenyekacsát, alig két kilón felüli súllyal. 1975-ben már 47 nap alatt elérték a 2,68 kilós átl^gsúlyt. Az intézetben 130 ezer kacsát neveltek fel, s minden tizenhatodik víziszárnyast a megtakarított takarmányból állították elő 1980-ban a tervek szerint 43 nap alatt 2,86 kilós kacsát nevelnek Szarvason. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben évente negyed- I millió kiskacsát keltetnek. Mi-1 vei halivadék-nevelés miatt nem lehet minden tóra kacsát helyezni, így nagy segítséget nyújtanak a partnergazdaságok, amelyek nagyüzemi méretekben hasznosítják a Szarvason jól bevált tenyésztési módokat. A kutatók arra törekszenek, hogy az új hibridek húsa jobb legyen a régi fajtáénál, rövidebb idő alatt, kevesebb költséggel adjanak 'nagyobb meny- nyiségű húst. Szabolcs megyétől Baranyáig számos tógazdaság, illetve termelőszövetkezet kap tenyészanyagot Szarvasról. Az utóbbi években ugyanis profil- váltás történt: árukacsa helvett tenyészkacsa előállítására rendezkedtek be. A szarvasi kutatók nemcsak szépen fejlett, előnevelt kacsát, de szaktanácsot is adnak a partnergazdaságoknak. Eljutnak a szarvasi kiskacsák ' Siófokra, Bikáiba, Szabolcsba és más tájra. II kutatók munkája sokirányú: nagyon fontos, hogy az egy tojóra jutó tojástermelés mennyi, milyen a kelési és az elhullási arány, valamint a takarmányértékesítés. Az elmúlt évben kialakított tenyésztési tervet maradéktalanul végrehajtják. Röntgenbesugárzálsal segítenek abban is, hogy kedvező legyen a kiskacsák között az ivararány. Nem véletlen, hogy az 1975. évi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet a 2 és 3 vonalas kacsahibridek előállításáért aranyérmet kapott. Célul tűzték azt is, hogy megszüntetik a kacsák tojástermelésének szezonális jellegét, így a feldolgozóipar az év különböző szakaszában kaphat zsengekacsát, amit tőkés piacon drága valutáért is értékesít a népgazdaság. A. R. ACHILLES-SAROK: az előkészítés A monda szerint az újszülött Achillest anyja a Styx vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye. Ám a kisded sarka, ahol az anyai kéz a vízbe engedéskor fogta, védtelen maradt... S most képzeljünk el egy jelenkori Achillest, akit szülő-, mostoha-, nevelőanya hol itt, hol ott ragad meg, s ráadásul a varázslatos erejű víz sem valami tiszta! Mert így valahogy alakul a sorsa — elhagyva a példabeszédet — a napvilágra jövő ipari, mezőgazdasági, kommunális létesítménynek. Hazánkban a beruházások átlagos kivitelezési ideje másfélszerese, kétszerese —, s bizonyos esetekben háromszorosa! — a nemzetközi összehasonlításban elfogadhatónak. A legfőbb ok: a gyatra előkészítés. Sokat, lassan öt esztendő alatt, 1970. és 1975. között nem csökkent az év Végén kivitelezés alatt álló építmények száma — 8,7 és 8,3 ezer —, ahogy a szakemberek fogalmaznak: egyszerre túl sokat, s ezért nagyon lassan építünk. Az ugyan biztató, hogy az 1971. végén folyamatban levő nyolcvan nagyberuházással szemben 1975-ben 44 állt, tehát ezen a területen a koncentráció növekedett, ám itt is, s még- inkább a vállalati fejlesztéseknél változatlanul gond a határidők, a költségek túllépése. E bajokat — alapos vizsgálatok igazolták — a felületes, csak részben végrehajtott előkészítés, s a kivitelezési szervezetlenség együttesen, s egymással kölcsönhatásban állva okozza. Tíz évet. az 1965—1975-ös időszakot tekintve, megnyúlt a beruházások átlagos kivitelezési ideje. Amit részben magyaráz a nagy, sok milliárdos, bonyolult .létesítmények súlyának fokozódása, de mivel magyarázhatjuk például azt, hogy ugyanolyan nagyságú és lényegében azonos rendeltetésű beruházásoknál a kivitelezési idő szembeszökő eltéréseket — nem ritkán 18—26 hónapot — mutat? . A pénzt elköltik, de... A szocialista szektor összes beruházásai az ötödik ötéves tervben 870 milliárd forintot tesznek ki, s ez 25—26 százalékkal több, mint az 1971. és 1975. közötti esztendőkben. Az évi átlagos növekedés mértéke 3,9 százalék, ami kisebb a korábbinál. Nincs kétségünk afelől, hogy ezt a pénzt elköltik, azaz a tervben megfogalmazott célt, az állóeszköz-állomány 32 százalékos növekedését elérik. Csakhogy például az iparban a forintok jó része a 'nyersanyagkitermelés és az energetikai fejlesztés fedezetéül szolgál, azaz más területeken fokozódik a beruházási feladatok kiválasztásának, s mielőbbi teljesítésének jelentősége. A termelékenység növelése, a korszerűbb termékek kibocsátása, azaz a gyors megtérülés viszont kizárólag akkor érhető el, ha alapos előkészítés után maga a kivitelezés rövid időt követel. Ez ma még kívánalom csupán, de néhány eset — nagyberuházásoknál — igazolja: az Achil- les-sarok elkerülhető. A sokat emlegetett szervezés gyakorlati alkalmazásával, vagy azzal, hogy a fejlesztést — még az előkészítés szakaszában, s nem már kivitelezés közben! — ismételten átgondolják. Hol a kamat? Senki sem vitathatja, hogy a korszerű technika és technológia növeli a beruházási költségeket, de ugyanakkor jogos követelmény: ez a többlet a megrövidí-' tett kivitelezési idővel térüljön meg. Az építőipar ötödik ötéves tervbeli műszaki fejlesztésének két fő iránya a komplex építés- gépesítés és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése. Valódi értelme mindkettőnek csak akkor van, ha felhasználásuk zavartalanságát a jó előkészítés szavatolja. Mert mit ér — sajnos, példák bizonyítják, hogy keveset — a legkorszerűbb géplánc, ha nem szabadult fel időben számára munkaterület? S vajon haszon-e, hogy néhány hét alatt fölállítják a könnyű- szerkezeti elemekből az épületet, de utána hosszú hónapokig szerelgetnek benne, s alakítanak át ezt meg azt, mert elmulasztották az ■ előkészítés időszakában az összehangolást,, azaz a szervezést?! Nemcsak a termelő beruházásoknál, hanem a kommunális fejlesztéseknél sem közömbös,' végeznek-e tervezők, kivitelezők, beruházók a megszabott határidőre. Ha1 egy iskola átadása húzódik el, szükségtantermeket kell keresni, s abba zsúfolni a gyerekeket, ha a közművek nincsenek készen, üresen állnak az új otthonok, bár már lakhatnának azokban. Sajnos, sok kamat vész így el. A majd veszélye Érdekes adalékokkal szolgál témánkhoz a Gazdaságkutató Intézet friss tudakozódása, amit az intézet ezer vállalatnál és szövetkezetnél végzett el. Egyebek között megállapították, hogy alig csökkent az extenzív jellegű beruházási szándék, s ugyan előtérbe került a technológiai fejlesztés — a vállalatok fele jelölte ezt meg kiemelkedő céljaként —, de ehhez nem kapcsolódik különösebben a minőség, értve ezen a gyártás és a gyártmány korszerűségét, a fajlagos ráfordítások kedvezőbbé tételét. A fejlesztési elképzelések esetlegessége, menet közbeni javítgatása, áttervezése, módosítása tehát már most fellelhető. S ha így látnak neki, lehet-e hatékony a megvalósítás? Elkezdjük, s azután majd. kialakul — ma ez a tipikus beruházói, s tervezői, kivitelező; magatartás. Igaz, sok minden történt a helyzet javítására. Vannak már műszaki-gazdasági normatívák, módosították a műszaki tervezés érdekeltségi rendszerét, szigorúbban mérlegelik a fejlesztési eszközök megtérülését, s így tovább. Mindez segíti, de nem pótolja a vezetői felelősséget, a közreműködők összehangolt tevékenységét. Mert igaz, sok minden eldől a beruházás helyszínén. Ám még inkább igaz a szakembereknek az a véleménye, hogy a fejlesztés sorsa, kedvező vagy kedvezőtlen menete lényegében már az első kapavágás előtt fölrajzolható. S ehhez a „ceruzát” az előkészítés adja. M. O. ÁFÉSZ-ek, szakszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyéni termelők részére A GÖNGYÖLEGELLÁTÓ VÁLLALAT kedvező feltételek mellett kölcsönöz belföldi göngyöleget és megvételre biztosít műanyag göngyöleget, csomagoló anyagokat, hajtafósátrat és mezőgazdasági szerszámnyeleket. Érdeklődni lehet: Békéscsaba, Gyár u. 4. Telefon: 12-990. Telex: 83294
