Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
\ Négyszázhetvenötmillió forint az idén kedvezményes szakszervezeti üdültetésre Az elmúlt évinél ötezerrel többen. összesen 380 ezren üdülhetnek 1976-ban kedvezményesen a szakszervezetek üdülőházaiban; a Balaton partján, a hegyvidékeken és a gyógyvizek mellett. A SZOT üdültetési és társadalombiztosítási főigazgatóságának tájékoztatása szerint ez évben több mint 475 millió forinttal járul ho—á az állam és a szakszervezeti mozgalom a dolgozók pihenéséhez — a beutaltak átlagú-’ san mindössze a költségek 27 százalékát fizetik A főszezon májusban kezdődik, a SZOT- üdülőházak egy részében és a szanatóriumokban azonban már most élénk a forgalom. Több mint, 84 ezren vehetnek részt a családos üdülésben: a nagycsaládosoknak külön kedvezményeket is biztosítanak, a hármadik vagy a további gyermekeknek az üdülés díjtalan. Bevált a gyermekgondozási segélyen levő anyák pihentetése is, a soproni Textiles, a balatonlel- lei Viktória, a leányfalui Építőmunkás és a mátraházi Vasutasüdülőt rendezték be számukra. Az idén összesen 1500 anya pihenhet ezeken a helyeken gyér- I mekével, speciális ellátást kapnak, s az üdülőkben védőnőszolgálatot is szerveznek számukra. A gyógyüdültetésben is sok ezren vesznek részt Hajdúszoboszlón, Gyulán, Hévizén és más helyeken, a SZOT szanatóriumaiban pedig orvosi felügyelet mellett csaknem 8000 rászoruló pihenhet három héten át. A SZOT szervezésében 1976-ban 4200 pályakezdő ifjúmunkás töltheti szabadsága egy részét a Balaton mellett, egy hétre 150 forintba kerül számukra az ellátás. Néhány új, illetve rekonstruált üdülővel bővül az országos hálózat, Szántódon 80 új faház várja ez évtől a nagycsaládosokat, összesen 400-an pihenhetnek itt egyszerre. Megnyílt a korszerűsített siófoki SZOT bányászüdülő, újdonság lesz az idén, hogy néhány balatoni üdülőben, egyebek mellett Siófokon és Földváron kondicionáló szobákat rendeznek be a vendégeknek. A kulturális programok egy részét is jóelőre megszervezték nyárra, a megállapodások szerint a zeneművészeti főiskola hallgatói például 360 koncertet adnak ez évben az üdülővendégeknek, a TIT szervezésében pedig mintegy 3000 ismeretterjesztő előadás hangzik majd el. A családos és a gyermeküdülőkben az Állami Bábszínház tart majd rendszeresen előadást a kicsinyeknek. Pedagógusok jutalomul ja a Szovjetunióba és Finnországba A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottsága és az IBUSZ szervezésében megyénkből 30 tagú pedagóguscsoport utazik repülőgéppel március lóén nyolc napra a Szovjetunióba és Finnországba. A jutalomutazáson gazdag programban lesz részük, hiszen útjuk első állomásán, Lenin- grádban a város nevezetességeivel, az Ermitázzsal, Péter-Pál erőddel, Auróra cirkálóval ismerkednek. Kirándulnak a város környéki Puskinoba is, és egy színházi, előadás megtekintésére is sor kerül. Ezt követően Helsinkibe visz ar út. Itt a város idegenforgalmi látványosságait tekintik meg, többek között a Finlandia házat, az Olympiai Stadiont, a Parlamentet és nem marad el a kuriózumnak számító szauna sem. A csoport március 22-én az éjszakai órákban érkezik vissza Békéscsabára. gyártási kooperáció, Orenburg, Vinnyica—Albertirsa, Uszty— Ilim és így tovább... Ha visz- szatekintünk az elmúlt évtizedekre, joggal állapíthatjuk me^: a magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító, legnagyobb hazai létesítményeink megteremtésében közreműködött a Szovjetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el szovjet földre a különböző komplex vegyi- és élelmiszerüzemek, a híradás- technikai berendezések, az Ikarus autóbuszok és sok-spk más gyártmányunk. Ma már barát és ellenség egyaránt elismeri: az, hogy a tőkés országokat sújtó nyersanyagválság a szocialista országokat nem rázta meg„ ennek az erősödő gazdasági ösz- szefogásnak köszönhető. A terv- koordinációk, a hosszú távra szóló szerződések vetették meg. az alapját annak, hogy a szocialista országok ma 1980-ig, sőt a századfordulóig speciális terveket készíthetnek. A szocialista integráció erősödése azonban nem automatikusan megy végbe, az érdekek egyeztetése minden országtól nagy felelősséget, előrelátást igényel. Ebből a szempontból joggal mondhatjuk példamutatónak, ahogy ezt a kérdést a szovjet párt- és kormányvezetés kezeli. „Természetes — mondotta az SZKP főtitkára kongresszusi beszédében —, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak M »dódnak. Mi nem egyszer megvitattuk ezeket a kérdéseket a Központi Bizottság ülésein, a Politikai Bizottságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről. A KB Politikai Bizottsága pontosan így kezeli ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri országok által közösen elhatározott intézkedések végrehajtása, a velük szemben . vállalt kötelezettségeinknek szigorú és pontos teljesítése szent kötelessége az Állami Tervbizottságnak, a minisztériumoknak, az egyesüléseknek és vállalatoknak, mindazoknak. akik ezzel a munka- területtel kapcsolatban állnak”. A magyar párt, a magyar kormány is látja ebben a vonatkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együttműködésben rejlő előnyök és, tartalékok kihasználására. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a különböző szerződésekben vállaltaknak maradéktalanul, jó minőségű termékek szállításával eleget tegyünk. A gyakorlat, a már megkötött két- és többoldalú szerződések, az újabb és újabb kooperációk igazolják azt, amit Kádár János a XXV. kongresz- szuson is hangsúlyozott felszólalásában: teljes erővel részt veszünk a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításában. Keserii Ernő Közkincs a kardoskúti titok TULAJDONKÉPPEN egy termelési titok megismerése vitt Kardoskútra. Az első kérdést még jóval odaérkezésem előtt így fogalmaztam meg: hogyan lehet egy 6500 hízó kibocsátására épült telepről 7234 vágósertést, adni? Amikor Benkő Lajos telepvezetőnek elmondtam érkezésem célját, ezt mondta: — A tsz-eknek, sőt az állami gazdaságoknak sem mindegy, milyen a sertéságazat jövedelmezősége, de az országnak sem közömbös, hogyan üzemelnek a több száz millió forintból épített szakosított telepek. Megyei átlagban 1975-ben 96 százalék körül használták ki a szakosított sertéstelepek férőhelyeit. Ez a szám Kardoskúton 117 százalék! A növekedés azért is jelentős, mert két évvel korábban csak 60 százalékos férőhely-kihasználással üzemeltek s szakosított telepek. Emiatt sok bírálat érte az ott dolgozó.szakembereket. A kardoskútiak telepe már akkor is 100 százalék feletti férőhely-kihasználással tér-' melt. — Mi az oka ennek? Benkő Lajos ezeket mondta: — A tervezői előírás szerint havi 150-el szemben mi átlagban 179 kocát termékenyítünk Erre a rátartásra azért van szükség, hogy a fiaztató férőhelyeket ténylegesen 100 százalékban tudjuk igénybe venni. Ugyanis nem minden megtermékenyített koca fial le. Ez az arány nálunk 90 százalék. EZZEL A MÓDSZERREL Kardoskúton évente 2,2-es kocaforgóval 21,2 malachoz jutnak kocánként. Ezen a telepen 35 napos korban választanak. A fiaztatóban további 40 napig tartják a malacokat, a tervezői 50 napos előírással szemben. A 75 napos malacok kezdetben a tömbösített hizlaldába kerültek. — Itt pazaroltuk a férőhelyet — említette a telepvezető —, mért a 20—25 kilós malacokat a 110 kilós sertéseknek épített helyeken tartottuk. Hogyan lehetne ésszerűbben kihasználni a férőhelyeket? Vitatkoztunk, konzultáltunk, s azután megszületett a határozat. A hizlaldában három hajót előhizlaldának kell átrendezni. Eredetileg a három hajóban 750 sertést tartottunk, most pedig 1250-et! A termelési adatok tanulsága szerint ezzel az eljárással 500 férőhelyet nyertünk. A fiaztatóban pedig kutri- cánként 10 napot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fiaztatóban az eddigi négy helyett ötször fiaztatunk, s az ötödik fialtatás majdnem 2 ezer malacot hoz. — Terveznek-e további bővítést? — Ebben az évben a tsz saját anyagi forrásaiból épít egy 1200 férőhelyes előhizlaldát. így 1977- töl további 1500-zal növeljük a hízókibocsátást. — Hogyan alakul a gazdaságosság ? — A tervezők minden általunk ismert körülményt számbavéve 4,54 kiló abrak felhasználásával garantáltak egy kiló élősúlyt, a technológia következetes betartásával. Ez a szám telepi átlagban 3,84, csak hízó sertésre számolva 3,49 kiló. Tehát érdemes volt átrendeznünk a telepet. A 28 forintos kilónkénti fel- vásárlási árhoz, a hasított súlyban történő átvétel bevezetésével, 1,91 forintot kap ez a szövetkezet. Ez lényegében az Itt folyó igen magas színvonalon szervezett sertéstenyésztés és -hizlalás legnagyobb elismerése. 1976. MÁRCIUS 11. Ehhez tette hozzá a telepvezető: — Szakosított telepünk most már havonta rendszeresen hozza a 2—3 millió forint árbevételt. Ezzel pénzügyileg jól megalapoztuk szövetkezetünket. A növénytermelési munkákhoz nem kérünk a banktól rövid lejáratú termelési hitelt. — Orosháza szomszédsága vajon hat-e a munkaerő-ellátottságra ? — A város szívóhatását mi nem érezzük. Sőt, a telep dolgozóinak 60—70 százaléka minden nap Orosházáról jár munkába A telep valamennyi munkafázi- i sában dolgozóknak hozam sze- rint, tehát a gondos és a becsületes munkáért fizetünk. A hizlaldában dolgozók napi keresete ' 208 forint, a fiaztatóban tevékenykedőké valamivel kevesebb. I AZ EREDMÉNYEK titka Kardoskúton a jól szervezett és begyakorolt munka, melynek egyik forrása az a közösség, amelynek a Szántó János nevét viselő szocialista brigád a motorja. A termelési hozamok itt nemcsak azért kiemelkedőek, mert a dolgozók munkaszerető emberek, hanem azért is, mert ismerik az ország hústermelési gondját, s ezen szeretnének segíteni lehetőségeik mind tökéletesebb kihasználásával. Ezért is tárták fel titkukat, ezzel mintegy dicsérve az Állattenyésztési Kutató Intézet kollektíváját. Ők olcsó, hazai anyagból, hazai technológiával dolgozták ki — nem is rosszul — a mi viszor^yaink között igazán korszerű kardoskúti telepet. Kár, hogy ebből a típusból az országban csak kettő épült és üzemel. Dupsi Károly Töredékek a képviselőcsoport ülése után Környezetvédelem a hétköznapok gondjai között jr az országgyűlési képvise- lök tanácskozásán hallottam. Nem először kerül a figyelem középpontjába a folyó, a levegő szennyeződése, a zajártalom és megannyi más. Most mégis különös fontosságot tulajdonítunk e témának — hiszen az országgyűlés környezetvédelmi törvény megalkotására készül. Megyénk országgyűlési képviselői is taglalták a káros gyakorlatok visszaszorításának, megelőzésének lehetőségeit. A fokozódó urbanizáció, a technika térhódítása számos területen szélesebb kaput nyithat a környezeti ártalmak előtt, ha idejében nem zárjuk le azokat Megyénkben is sok veszély leselkedik a gondatlanság, a nemtörődömség miatt. Az egyik képviselő kifejezte vágyát és reményét: a most születendő törvény majd rábírja az illetékeseket ar. ra, hogy a szarvasi holtágba sem folyjon be a szennyvíz. Most még naponta ezer köbméter szennyvíz jut a holtágra. E jelzésekre válasz: „Tudjuk”. Igen egyszerű és tömör válasz, csak éppen ettől pusztulhat ki a teljes halállomány! És példázhatnánk még jó néhány károsító ártalmakról, melyeket megzabolázhatunk majdan ' a törvény erejének igénybevételével — hangsúlyozta a képviselő. Ám minden csak a törvény? A képviselők így is boncolgatták a törvényjavaslatot. Eddig is voltak és vannak rendeletek, melyeknek végrehajtása sajnos elmaradt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állami intézkedések hatástalanok maradnak, ha azokat a társadalom nem támogatja és nem segíti érvényre juttatni. Éppen ezért azt a következtetést vonták le, hogy a környezetvédelmet társadalmi programmá kell tenni, úgy, hogy a gazdasági és társadalmi szervezetek öntevékenyen segítsék annak valóra váltását. Az országgyűlési képviselők vitájából az is kitűnt, hogy az emberek érdeklődésének felkeltésére a legcél- rzerűbb „gazdának” ígérkezik a Hazafias Népfront. A népfrontmozgalomnak megvannak ehhez a sajátos eszközei és sajátos formái. Ezek a környezetvédelmi munkaközösségek. Megyénkben is egyre élénkül ennek a munkaközösségnek a tevékenysége. Nemrég zárult le egy társadalmi vita a Körösök vizének védelméről, éopen a Hazafias Népfront rendezésében. Sok hasznos javaslat hangzott el — többek között olyat? is: az állami és társadalmi szervek kü- lön-külön, egymástól függetlenül foglalkoznak a környezetvédelemmel, éDDen ezért a munka- közösség építsen ki szoros kapcsolatot elsősorban a tanácsokkal. A közvéleményben már nagy igény van arra, hogy a la- ; kóhelyek rendje, tisztasága jobb legyen, de legalábbis ne romoljon tovább. Ezt szolgálják a Virágos, tiszta városért, községért stb. mozgalmak. Nem újkeletű egy másik: emlékszem még iskolás koromba» a 30-as években rendszeresen megrendezett „Erdők, madarak és fák napjára”. Fákat ültettünk, madáretetőket készítettünk és így emlékeztünk meg Hermann Ottóról, a nagy természettudósról is. Örvendetes, hogy a népfrontbizottságok újra meghirdették a „Madarak és fák napját”. Ennek szépségét és hasznosságát elfogadtatni a gyerekekkel azonban már nehezebb. Az egyik képviselő így mondta: már vannak gyerekek, akik fát ültetnek, madáretetőt, készítenek, de sajnos több még a légpuskás, aki az éneklő madarakra vadászik. A tiltó rendelet hatása még várat magára ... E kis kitérő is példázza, hogy niilyen nagy szükség van a társadalom aktív közreműködésére és a jó irányba való ösztönzésre. Tény, hogy a népfrontbizottságok egyre határozottabban ismerik ezt fel. Ez azonban a társadalmi része a dolognak. Van valami más, amit így fogalmaztak a képviselők: a környezetvédelmi, társadalmi tevékenység akkor lesz hatékony, ha azt a tanácsok a város és községfejlesztés szerves részévé teszik. Ez már anyagiakat is jelent, mégis kívánalom, hogy a fejlesztési tervekben szerepeljen a környezet- védelem is. A tervezők és a kivitelezők tekintsék egységesnek a tájfejlesztés és tájépítési területeket. Különös gondot fordítsanak a környezet és a természet védelmére. Mit is tehetnek a népfront- bizottságok már most, de különösképpen a törvény megjelenése után? Első helyen áll a lakóterület, melletti fásítás, parkosítás. Nagyobb településeken a szennyezőgócok feltárásának segítése, megszüntetése. Az állami óvórendszabályok, rendeletek betartása és betartatása a társadalom segítségének igénybevételével. Környezetvédelmi fórumok szervezése, pályázatok, vetélkedők kiírása. Egyszóval egységes környezetvédelmi szemlélet kialakítása, amelynek alapján az emberek elítélik azokat, akik vétenek e magatartás ellen. r Í gy válik majd mindennapi tevékenységünkké és egyre szűnő hétköznapi gondjainkká mindaz, ami a törvényben megfogalmazódik. Rocskár János
