Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

\ Négyszázhetvenötmillió forint az idén kedvezményes szakszervezeti üdültetésre Az elmúlt évinél ötezerrel töb­ben. összesen 380 ezren üdülhet­nek 1976-ban kedvezményesen a szakszervezetek üdülőházaiban; a Balaton partján, a hegyvidé­keken és a gyógyvizek mellett. A SZOT üdültetési és társadalom­biztosítási főigazgatóságának tá­jékoztatása szerint ez évben több mint 475 millió forinttal járul ho—á az állam és a szakszerve­zeti mozgalom a dolgozók pihe­néséhez — a beutaltak átlagú-’ san mindössze a költségek 27 százalékát fizetik A főszezon májusban kezdődik, a SZOT- üdülőházak egy részében és a szanatóriumokban azonban már most élénk a forgalom. Több mint, 84 ezren vehetnek részt a családos üdülésben: a nagycsaládosoknak külön ked­vezményeket is biztosítanak, a hármadik vagy a további gyer­mekeknek az üdülés díjtalan. Bevált a gyermekgondozási se­gélyen levő anyák pihentetése is, a soproni Textiles, a balatonlel- lei Viktória, a leányfalui Építő­munkás és a mátraházi Vasutas­üdülőt rendezték be számukra. Az idén összesen 1500 anya pi­henhet ezeken a helyeken gyér- I mekével, speciális ellátást kap­nak, s az üdülőkben védőnőszol­gálatot is szerveznek számukra. A gyógyüdültetésben is sok ez­ren vesznek részt Hajdúszobosz­lón, Gyulán, Hévizén és más he­lyeken, a SZOT szanatóriumai­ban pedig orvosi felügyelet mel­lett csaknem 8000 rászoruló pi­henhet három héten át. A SZOT szervezésében 1976-ban 4200 pá­lyakezdő ifjúmunkás töltheti sza­badsága egy részét a Balaton mellett, egy hétre 150 forintba kerül számukra az ellátás. Néhány új, illetve rekonstru­ált üdülővel bővül az országos hálózat, Szántódon 80 új faház várja ez évtől a nagycsaládoso­kat, összesen 400-an pihenhet­nek itt egyszerre. Megnyílt a korszerűsített siófoki SZOT bá­nyászüdülő, újdonság lesz az idén, hogy néhány balatoni üdü­lőben, egyebek mellett Siófokon és Földváron kondicionáló szo­bákat rendeznek be a vendégek­nek. A kulturális programok egy részét is jóelőre megszervezték nyárra, a megállapodások sze­rint a zeneművészeti főiskola hallgatói például 360 koncertet adnak ez évben az üdülővendé­geknek, a TIT szervezésében pe­dig mintegy 3000 ismeretterjesz­tő előadás hangzik majd el. A családos és a gyermeküdülőkben az Állami Bábszínház tart majd rendszeresen előadást a kicsi­nyeknek. Pedagógusok jutalomul ja a Szovjetunióba és Finnországba A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottsága és az IBUSZ szervezésében megyénk­ből 30 tagú pedagóguscsoport utazik repülőgéppel március ló­én nyolc napra a Szovjetunióba és Finnországba. A jutalomutazáson gazdag programban lesz részük, hiszen útjuk első állomásán, Lenin- grádban a város nevezetességei­vel, az Ermitázzsal, Péter-Pál erőddel, Auróra cirkálóval is­merkednek. Kirándulnak a vá­ros környéki Puskinoba is, és egy színházi, előadás megtekin­tésére is sor kerül. Ezt követően Helsinkibe visz ar út. Itt a vá­ros idegenforgalmi látványossá­gait tekintik meg, többek között a Finlandia házat, az Olympiai Stadiont, a Parlamentet és nem marad el a kuriózumnak számí­tó szauna sem. A csoport március 22-én az éjszakai órákban érkezik vissza Békéscsabára. gyártási kooperáció, Orenburg, Vinnyica—Albertirsa, Uszty— Ilim és így tovább... Ha visz- szatekintünk az elmúlt évtize­dekre, joggal állapíthatjuk me^: a magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító, legnagyobb hazai létesítményeink megte­remtésében közreműködött a Szovjetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el szovjet föld­re a különböző komplex vegyi- és élelmiszerüzemek, a híradás- technikai berendezések, az Ika­rus autóbuszok és sok-spk más gyártmányunk. Ma már barát és ellenség egyaránt elismeri: az, hogy a tőkés országokat sújtó nyers­anyagválság a szocialista or­szágokat nem rázta meg„ en­nek az erősödő gazdasági ösz- szefogásnak köszönhető. A terv- koordinációk, a hosszú távra szóló szerződések vetették meg. az alapját annak, hogy a szo­cialista országok ma 1980-ig, sőt a századfordulóig speciális terveket készíthetnek. A szocialista integráció erő­södése azonban nem automa­tikusan megy végbe, az érde­kek egyeztetése minden ország­tól nagy felelősséget, előrelá­tást igényel. Ebből a szempont­ból joggal mondhatjuk példa­mutatónak, ahogy ezt a kér­dést a szovjet párt- és kor­mányvezetés kezeli. „Természe­tes — mondotta az SZKP fő­titkára kongresszusi beszédé­ben —, hogy ilyen nagy és új­szerű munkában bonyodalmak M »dódnak. Mi nem egyszer megvitattuk ezeket a kérdése­ket a Központi Bizottság ülé­sein, a Politikai Bizottságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gaz­dasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, kö­zösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről. A KB Politi­kai Bizottsága pontosan így ke­zeli ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri országok által közösen elhatározott intézkedé­sek végrehajtása, a velük szem­ben . vállalt kötelezettségeink­nek szigorú és pontos teljesí­tése szent kötelessége az Álla­mi Tervbizottságnak, a mi­nisztériumoknak, az egyesülé­seknek és vállalatoknak, mind­azoknak. akik ezzel a munka- területtel kapcsolatban állnak”. A magyar párt, a magyar kormány is látja ebben a vo­natkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együtt­működésben rejlő előnyök és, tartalékok kihasználására. Erő­feszítéseket teszünk annak ér­dekében, hogy a különböző szerződésekben vállaltaknak maradéktalanul, jó minőségű termékek szállításával eleget tegyünk. A gyakorlat, a már megkötött két- és többoldalú szerződések, az újabb és újabb kooperációk igazolják azt, amit Kádár János a XXV. kongresz- szuson is hangsúlyozott felszó­lalásában: teljes erővel részt veszünk a szocialista gazdasági integráció programjának meg­valósításában. Keserii Ernő Közkincs a kardoskúti titok TULAJDONKÉPPEN egy ter­melési titok megismerése vitt Kardoskútra. Az első kérdést még jóval odaérkezésem előtt így fogalmaztam meg: hogyan le­het egy 6500 hízó kibocsátására épült telepről 7234 vágósertést, adni? Amikor Benkő Lajos te­lepvezetőnek elmondtam érkezé­sem célját, ezt mondta: — A tsz-eknek, sőt az állami gazdaságoknak sem mindegy, milyen a sertéságazat jövedel­mezősége, de az országnak sem közömbös, hogyan üzemelnek a több száz millió forintból épített szakosított telepek. Megyei átlagban 1975-ben 96 százalék körül használták ki a szakosított sertéstelepek férőhe­lyeit. Ez a szám Kardoskúton 117 százalék! A növekedés azért is jelentős, mert két évvel ko­rábban csak 60 százalékos férő­hely-kihasználással üzemeltek s szakosított telepek. Emiatt sok bírálat érte az ott dolgozó.szak­embereket. A kardoskútiak tele­pe már akkor is 100 százalék fe­letti férőhely-kihasználással tér-' melt. — Mi az oka ennek? Benkő Lajos ezeket mondta: — A tervezői előírás szerint havi 150-el szemben mi átlag­ban 179 kocát termékenyítünk Erre a rátartásra azért van szük­ség, hogy a fiaztató férőhelye­ket ténylegesen 100 százalékban tudjuk igénybe venni. Ugyanis nem minden megtermékenyített koca fial le. Ez az arány nálunk 90 százalék. EZZEL A MÓDSZERREL Kardoskúton évente 2,2-es koca­forgóval 21,2 malachoz jutnak kocánként. Ezen a telepen 35 na­pos korban választanak. A fiaz­tatóban további 40 napig tartják a malacokat, a tervezői 50 napos előírással szemben. A 75 napos malacok kezdetben a tömbösített hizlaldába kerültek. — Itt pazaroltuk a férőhelyet — említette a telepvezető —, mért a 20—25 kilós malacokat a 110 kilós sertéseknek épített he­lyeken tartottuk. Hogyan lehet­ne ésszerűbben kihasználni a fé­rőhelyeket? Vitatkoztunk, kon­zultáltunk, s azután megszüle­tett a határozat. A hizlaldában három hajót előhizlaldának kell átrendezni. Eredetileg a három hajóban 750 sertést tartottunk, most pedig 1250-et! A termelési adatok tanulsága szerint ezzel az eljárással 500 férőhelyet nyer­tünk. A fiaztatóban pedig kutri- cánként 10 napot. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a fiaz­tatóban az eddigi négy helyett ötször fiaztatunk, s az ötödik fi­altatás majdnem 2 ezer malacot hoz. — Terveznek-e további bőví­tést? — Ebben az évben a tsz saját anyagi forrásaiból épít egy 1200 férőhelyes előhizlaldát. így 1977- töl további 1500-zal növeljük a hízókibocsátást. — Hogyan alakul a gazdasá­gosság ? — A tervezők minden általunk ismert körülményt számbavéve 4,54 kiló abrak felhasználásával garantáltak egy kiló élősúlyt, a technológia következetes betar­tásával. Ez a szám telepi átlag­ban 3,84, csak hízó sertésre szá­molva 3,49 kiló. Tehát érdemes volt átrendeznünk a telepet. A 28 forintos kilónkénti fel- vásárlási árhoz, a hasított súly­ban történő átvétel bevezetésé­vel, 1,91 forintot kap ez a szö­vetkezet. Ez lényegében az Itt folyó igen magas színvonalon szervezett sertéstenyésztés és -hizlalás legnagyobb elismerése. 1976. MÁRCIUS 11. Ehhez tette hozzá a telepve­zető: — Szakosított telepünk most már havonta rendszeresen hozza a 2—3 millió forint árbevételt. Ezzel pénzügyileg jól megala­poztuk szövetkezetünket. A nö­vénytermelési munkákhoz nem kérünk a banktól rövid lejáratú termelési hitelt. — Orosháza szomszédsága va­jon hat-e a munkaerő-ellátott­ságra ? — A város szívóhatását mi nem érezzük. Sőt, a telep dolgo­zóinak 60—70 százaléka minden nap Orosházáról jár munkába A telep valamennyi munkafázi- i sában dolgozóknak hozam sze- rint, tehát a gondos és a becsü­letes munkáért fizetünk. A hiz­laldában dolgozók napi keresete ' 208 forint, a fiaztatóban tevé­kenykedőké valamivel kevesebb. I AZ EREDMÉNYEK titka Kar­doskúton a jól szervezett és be­gyakorolt munka, melynek egyik forrása az a közösség, amelynek a Szántó János nevét viselő szo­cialista brigád a motorja. A ter­melési hozamok itt nemcsak azért kiemelkedőek, mert a dolgozók munkaszerető emberek, hanem azért is, mert ismerik az ország hústermelési gondját, s ezen szeretnének segíteni lehe­tőségeik mind tökéletesebb ki­használásával. Ezért is tárták fel titkukat, ezzel mintegy dicsérve az Állattenyésztési Kutató Inté­zet kollektíváját. Ők olcsó, hazai anyagból, hazai technológiával dolgozták ki — nem is rosszul — a mi viszor^yaink között igazán korszerű kardoskúti telepet. Kár, hogy ebből a típusból az országban csak kettő épült és üzemel. Dupsi Károly Töredékek a képviselőcsoport ülése után Környezetvédelem a hétköznapok gondjai között jr az országgyűlési képvise- lök tanácskozásán hallot­tam. Nem először kerül a figye­lem középpontjába a folyó, a le­vegő szennyeződése, a zajárta­lom és megannyi más. Most még­is különös fontosságot tulajdo­nítunk e témának — hiszen az országgyűlés környezetvédelmi törvény megalkotására készül. Megyénk országgyűlési képvise­lői is taglalták a káros gyakorla­tok visszaszorításának, megelőzé­sének lehetőségeit. A fokozódó urbanizáció, a technika térhódí­tása számos területen szélesebb kaput nyithat a környezeti ártal­mak előtt, ha idejében nem zár­juk le azokat Megyénkben is sok veszély le­selkedik a gondatlanság, a nem­törődömség miatt. Az egyik kép­viselő kifejezte vágyát és remé­nyét: a most születendő törvény majd rábírja az illetékeseket ar. ra, hogy a szarvasi holtágba sem folyjon be a szennyvíz. Most még naponta ezer köbméter szennyvíz jut a holtágra. E jel­zésekre válasz: „Tudjuk”. Igen egyszerű és tömör válasz, csak éppen ettől pusztulhat ki a tel­jes halállomány! És példázhat­nánk még jó néhány károsító ár­talmakról, melyeket megzabo­lázhatunk majdan ' a törvény erejének igénybevételével — hangsúlyozta a képviselő. Ám minden csak a törvény? A képviselők így is boncolgat­ták a törvényjavaslatot. Eddig is voltak és vannak rendeletek, melyeknek végrehajtása sajnos elmaradt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állami intézkedések ha­tástalanok maradnak, ha azokat a társadalom nem támogatja és nem segíti érvényre juttatni. Ép­pen ezért azt a következtetést vonták le, hogy a környezetvé­delmet társadalmi programmá kell tenni, úgy, hogy a gazdasá­gi és társadalmi szervezetek ön­tevékenyen segítsék annak való­ra váltását. Az országgyűlési képviselők vitájából az is ki­tűnt, hogy az emberek érdeklő­désének felkeltésére a legcél- rzerűbb „gazdának” ígérkezik a Hazafias Népfront. A népfront­mozgalomnak megvannak ehhez a sajátos eszközei és sajátos formái. Ezek a környezetvédel­mi munkaközösségek. Megyénk­ben is egyre élénkül ennek a munkaközösségnek a tevékeny­sége. Nemrég zárult le egy tár­sadalmi vita a Körösök vizének védelméről, éopen a Hazafias Népfront rendezésében. Sok hasznos javaslat hangzott el — többek között olyat? is: az állami és társadalmi szervek kü- lön-külön, egymástól függetlenül foglalkoznak a környezetvéde­lemmel, éDDen ezért a munka- közösség építsen ki szoros kap­csolatot elsősorban a tanácsok­kal. A közvéleményben már nagy igény van arra, hogy a la- ; kóhelyek rendje, tisztasága jobb legyen, de legalábbis ne romol­jon tovább. Ezt szolgálják a Vi­rágos, tiszta városért, községért stb. mozgalmak. Nem újkeletű egy másik: em­lékszem még iskolás koromba» a 30-as években rendszeresen megrendezett „Erdők, madarak és fák napjára”. Fákat ültettünk, madáretetőket készítettünk és így emlékeztünk meg Hermann Ot­tóról, a nagy természettudósról is. Örvendetes, hogy a népfront­bizottságok újra meghirdették a „Madarak és fák napját”. Ennek szépségét és hasznosságát elfo­gadtatni a gyerekekkel azonban már nehezebb. Az egyik képvi­selő így mondta: már vannak gyerekek, akik fát ültetnek, madáretetőt, készítenek, de saj­nos több még a légpuskás, aki az éneklő madarakra vadászik. A tiltó rendelet hatása még vá­rat magára ... E kis kitérő is példázza, hogy niilyen nagy szükség van a tár­sadalom aktív közreműködésére és a jó irányba való ösztönzés­re. Tény, hogy a népfrontbizott­ságok egyre határozottabban is­merik ezt fel. Ez azonban a tár­sadalmi része a dolognak. Van valami más, amit így fogalmaz­tak a képviselők: a környezetvé­delmi, társadalmi tevékenység akkor lesz hatékony, ha azt a tanácsok a város és községfej­lesztés szerves részévé teszik. Ez már anyagiakat is jelent, mégis kívánalom, hogy a fejlesztési ter­vekben szerepeljen a környezet- védelem is. A tervezők és a ki­vitelezők tekintsék egységesnek a tájfejlesztés és tájépítési terü­leteket. Különös gondot fordítsa­nak a környezet és a természet védelmére. Mit is tehetnek a népfront- bizottságok már most, de külö­nösképpen a törvény megjelené­se után? Első helyen áll a lakó­terület, melletti fásítás, parkosí­tás. Nagyobb településeken a szennyezőgócok feltárásának se­gítése, megszüntetése. Az állami óvórendszabályok, rendeletek betartása és betartatása a társa­dalom segítségének igénybevéte­lével. Környezetvédelmi fóru­mok szervezése, pályázatok, ve­télkedők kiírása. Egyszóval egy­séges környezetvédelmi szemlé­let kialakítása, amelynek alap­ján az emberek elítélik azokat, akik vétenek e magatartás el­len. r Í gy válik majd mindennapi tevékenységünkké és egyre szűnő hétköznapi gondja­inkká mindaz, ami a törvényben megfogalmazódik. Rocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents