Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1376. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM KÖZKINCS A KARDOSKÜTI TITOK (3. oldal) A KUNÁGÖTAI AGRÁRMÉRNÖK HÁZASPÁR (4. oldal) TÍZ NAP A SZOVJETUNIÓBAN . (S. oldal) Ani tíz percnél is több T r II ■ . ” r r | ■! Társadalmi üggyé válik a kisgazdaságok fejlesztése Ülésezett a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság Tíz perc általában nem nagy idő. Ennyit zokszó nélkül várakozunk bárkire akkor is. ha utcán találkozunk. Á színházakban meglepődnének, ha a hét órakor kezdődő előadáson nem hét tízkor gördülne fel a függöny. Tíz perccel a hazaérkezés szokott ideje után még a legaggódóbb férj, feleség sem lesi idegesen az ajtót, még nem kezd találgatásba. mi is történhetett. Tíz percet hogyan kérhetnénk számon az emberektől, akik ugyebár mégsem gépek? Többnyire nem is kérjük számon. A munkahelyeken sem. Ott is a megértő családiasság uralkodik. A főnökök tapintatosabbak, mint a blokkolóórák. Nemcsak a bejáró munkásoknál ve- ' szik tudomásul — akik valóban nem tehetnek róla —, ha késnek a közlekedés miatt. Másoknál nem firtatják az okokat. Ahol a blokkolóóra helyett jelenléti ív van, még egyszerűbb a helyzet Mit számít, hogy tíz perccel korábban, vagy később szedik össze? Pedig számít. De még mennyire számít! Valame- Ivik ezerötszáz embert foglalkoztató üzemben a takarékosság tartalékait kutatva megvizsgálták, mennyi a veszteség, ha naponta mindenki csupán tíz percet fecsérel el a munkaidejéből. Elképesztő számot kaptak. Az éves béralap, a termelési érték és a létszám összefüggésében, a napi tíz Dercek évi hatmillió forintra kerekednek. Még elképesztőbb a szóm. ha meggondoljuk, hogy ez a hatmillió csupán az ellenőrizhető a kimutatható tíz percet tartalmazza. A viszonylag könnyen tcttenérhető eseteket: a késést, a pletykálkodást, a magántelefonokat. a műszaki hiba, vagy anyaghiány okozta gépleállást. Nincsenek benne azok a többszörös tíz percek, amelyek ellenőrizhetetlenül tűnnek el napjainkból. Amikor valójában dolgozunk ugyan, csak épDen haszontalanul. Nincs benne az üzemmérnökök felesleges adminisztrációival töltött ideje, a különböző főhatóságoknak szóló, egymást keresztező kimutatásokra, jelentésekre, fordított napok tömege. nincs benne a nehézkes ügyvitel miatt egy iratot, levelet húsz-harmincszor lekopogtató gépírónő idegessége és az anyag után szaladgáló munkás tehetetlensége sem. Ezeket az időket számítőgéoes oknyomozással sem könnyű utolérni. Naoközben ezért vagy azért elmaradtunk a dolgunkkal, aztán túlórázunk, szedjük a nyugA Parlament következő ülésszakát előkészítő bizottsági tanácskozássorozat szerdán délelőtti eseményeként dr. Pesta László elnökletével összeült az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága: a képviselők elemezték az emberi környezet védelméről meghozandó törvényjavaslatát. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatóját követően a képviselők elsőrendűen annak a véleményüknek adtak kitatókat. Fáradtságra, kimerültségre panaszkodunk az orvosnak. Az ideges panaszok rejtélyes elváltozást okoznak a szervezetünkben, betegállományban próbáljuk gyógyítani munkanapjaink rendszertelenségét. Holott ezen a bajunkon nem tudnak segíteni az amúgy is túlterhelt orvosok. Hatásos orvosságra elsősorban a munkahelyeken találhatnánk. A célszerű, korszerű üzemszervezéssel ugyanis nemcsak azt lehet elérni, hogy a nép. gazdasági hatékonyság miatt ke. vésbé fájjon az ország feje. Kiegyensúlyozottan és -jól végzett munkánk biztos tudatában nekünk is kevesebb nyugtatóra lenne szükségünk. Nem ritkán valami furcsa bizonytalansággal távozunk munkahelyünkről. Ne legyen félreér, tés, nem a kenyerünket féltjük. Kellemetlen közérzetünket inkább az okozza, hogy szemoetű- nő ellentmondások közepette dolgozunk. Tudjuk, hogy az országnak, a vállalatnak egyaránt fegyelmezettebb. termelékenyebb munkára lenne szüksége. Azt is tudjuk, mit csinálhattunk volna jobban az nap. mit nem voltunk kéDesek elvégezni mások mulasztása miatt. Ismerjük saját hiányosságainkat, tudjuk, mit lehetne egyszerűsíteni, hol lenne szükség jobb szervezésre. De nem szólunk miatta,, mert sokszor még a saját rossz beideg. ződéseinktől sem tudunk megszabadulni. Miért az én fejein fájjon, ha a részlegvezető, a főosztályvezető, az igazgató nem intézkedik? — csitítjuk magunkat. De a fejünk azért fáj. A főnökünk lehet tapintatos, a lelki, ismeretünket nehezebb elcsitítani. Más kérdés, hogy a főnökök sincsenek könnyű helyzetben. Kevés a munkáskéz: a termelés érdekében kell a békesség, kis ügyeket nem érdemes fölfújni, mert az emberek megsértődnek, továbbállnak. Naponta tapasztalják azonban, hogv kényszerű en. gedékenységiik a visszájára fordid. Ettől a szemlélettől nemegyszer teljesítményben is mérhetően romlik a szorgalmas, odaadó munkások, alkalmazottak közérzete. Ha mások megengedhetik maguknak, ők is hajlamosabbak lesznek a hanyagságra. Vagy elveszítik a teljesített feladat örömét, vasv ha tartják is saját tisztességnormáikat, kételkedni kezdenek értékében. Ez még a napi t.íz Dercéknél is nagyobb veszteség. Pedig a tíz perceket nem engedhetjük meg magun knak. Viczián Erzsébet fejezést, hogy a környezetvédelem szerve összefüggésben van az ember egészségvédelmével, így a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok közé tartozik. A készülő legmagasabb szintű jogszabály célja, hogy rögzítse az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedékek életfeltételeinek rendszeres javítása érdekében az emberi környezet megóvásával kapcsolatos alapvető szabáiyo. kát. (MTI) Az MSZMP Békés megyei bizottságának gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága március 10-én, tegnap ülést tartott. Elsőként a megye mezőgazdasági termelést folytató kisgazdaságainak helyzetéről, az e tevékenységüket segítő feladatokról tárgyalt. A vita vezetője Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, a napirend előadója pedig Baukó Mihály, a gazdaságpolitikai osztály vezetője volt. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy — a szövetkezeti és állami szektor elsődlegessége mellett — népgazdasági érdek a kisegítő és háztáji gazdaságok fejlesztése. Ha az itteni termelést megszüntetnék és áthelyeznék a szocialista szektorba, ez országosan mintegy 150 milliárd forint beruházást igényelne és 700 ezer ember munkájára lenne szükség hozzá. Erre természetesen nincs lehetőség, de nem is cél. Ehelyett a termelési és értékesítési biztonság fokozására törekednek. Az elmúlt években jól, szervezetten tevékenykedtek a kisgazdaságok. Bizonyítja ezt, hogy megyénkben a negyedik ötéves terv átlagában a vágó- j sertés 51, a vágómarha 33,4, a baromfi 10, a tojás 52,3, a tej 24,5 százalékát adták. A leg- j utóbbi mezőgazdasági összeírás szerint a kisüzemi gazdaságokhoz kötődő emberek száma megyénkben meghaladja a 321 ezret. Jelentős számban kapcsolódik tehát a lakosság a mezőgazdasági termeléshez, elsősorban mint fogyasztó, de úgy is, mint árutermelő. Ami az egyes ágazatokat illeti, a sertéstenyésztésnek megyénkben nagy hagyománya van. Az országban Békés megyében tartják a kisgazdaságok a legtöbb sertést, az állomány több mint felét, csaknem 415 ezret. Az értékesítésben is jelentős arányt képviselnek, tavaly 407 ezret, az idén várhatóan 383 ezret értékesítenek. Ez azonban kevés. A megye sertésvágó kapacitása 1978—80-ra mintegy 7—800 ezer lesz. A lehetőségeket és az igényeket összevetve a közös gazdaságoktól 300, a kisgazdaságoktól 450—500 ezer árusertést szükséges felvásárolni a kapacitás lekötéséhez. A szarvasmarha-tenyésztésben az utóbbi időben visszaesés van. Jelenleg a szarvasmarha-állomány 30 százalékát tartják a kisgazdaságokban. A tehénlétszám csökkenésének megszüntetésére javítani szükséges a takarmányellátást, ösztönző támogatást, vagyis termelési és értékesítési biztonságot kell teremteni. E két fő ágazat mellett a baromfi, és tojásértékesítés fokozása is jelentős. Az idén tojásból 67 millió, baromfiból ' 275 vagon értékesítése várható. A vitaindítóban szó volt még a zöldségtermesztésről, amelyben ugyancsak tekintélyes a kisgazdaságok szerepe. A termelés és értékesítés szervezésében integrációra szükséges törekedni egy-egy községben a gesztor szerepét — a szarvasmarha. és sertéstenyésztés esetében — a termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság töltené be, a kisállattenyésztés szervezője pedig az ÁFÉSZ lehetne. Ezeken keresztül — képletesen szólva — a szemlélettől az értékesítésig társadalmi ügy. gyé lehet tenni a kisgazdaságok fejlesztését. Ezt hangsúlyozták a hozzászólók, s remélhetőleg ezt tükrözi majd a gyakorlat is.. A tanácskozás második napirendje a megyénkben működő nagvobb vállalatok és szövetkezetek helyzetének és további feladatainak megvitatása volt. Aradi szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe Tegnap, március 10-én délelőtt Jancu Contanstin, a Szak- szervezetek Arad megyei Tanácsa elnökének vezetésével kéttagú .szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe. A. küldöttség tagjai: Almási György, a Szakszervezetek Arad megyei Tanácsának tagja es Moraván Margit, az Arad megyei Élelmiszer és Kereskedelmi Dolgozók Bizottságának elnöke. A gyulavári határállomáson Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, Erdős Károly, az SZMT elnöke, valamint Dömény Ferenc, az SZMT politikai munkatársa fogadta őket. Délután az SZMT békéscsabai székházában a szakmák megyebizottságainak titkáraival találkoztak. Bocskai Mi- hálvrié tájékoztatta a delegációt megyénk szakszervezeti mozgalmának időszerű kérdéseiről, a szakszervezeti választások tapasztalatairól, valamint a legfontosabb szakszervezeti határozatokról. Az Arad megyei szakszervezeti küldöttség négy napig tartózkodik megyénkben. Többek között ellátogatnak az Orosházi Üveggyárba, ahol ismerkednek a szocialista brigádok munkájával. majd a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nél tesznek látogatást és a Szarvasi Állami Tangazdaságnál is. Szombaton fogadja a delegációt Gyulavári Pál, az MSZMP í Békés megyei Bizottságának tit- t kára. J» Ij güii exeiek Megkezdődött Békéscsabán a Luther utcában a gázvezeték lefektetése. A közművek elhelyezése után sor kerül majd az utca korszerűsítésére is. Ezúton is felhívjuk a járművezetők figyelmét, hogy a gázcsőfettetéj miatt az utca bizonyos szakaszain egyirányúsított forgalom van, ezért ezen az útvonalon fokozott figyelemmel közlekedjenek (Fotó: ücmény) Képviselők tanácskozása a környezetvédelemről
