Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

Rendelet az emelet-fátaftésikrftl it a tetitér-teépítéMkrftl A* építésügyi és yárosíejles«­tési miniszter és * pénzügymi­niszter új intézkedésben módosí­totta az emelet-ráépítésekről és a tetőtér-beépítésekről szóié ko­rábbi rendelkezéseket A változ­tatás lehetővé teszi, hogy új for­mával, tehát az emelet-ráépítés­sel és tetőtér-beépítéssel is bő­vüljön a vállalati lakásépítés le­hetősége. Kimondja ugyanis az új jogszabály, hogy az építtetői — beruházói — feladatot a taná­csi házkezelőségi szervvel kötött megállapodás és vegyestolajdon esetében a tulajdonosi hozzájá­rulás alapján a dolgozók lakás­építésének támogatásáról szóló rendelkezésekben meghatározott munkáltatói szervezet is ellát­hatja. ha a* illetékes tanács vég­rehajtó bizottságától megszerez­te a bérlőkiválasztási jogot a* érintett tanácsi bérlakásokra. Az új intézkedés kedvez a vállalatoknak, mert a ráépítés és a tetőtér-beépítés esetén előnyö­sebb a bérlőkiválasztási jog megszerzése, mint a teljesen új épületeknél. A vállalatnál dol­gozó, leendő bérlőnek is előnyös az új megoldás, mert az építés költségeire OTP-kölcsönt és vál­lalati támogatást kap. S ugyan­akkor a tanácsi bérlakás kiuta­lásakor nem kell fizetnie lakás- használatbavételi dijat — Ko­rábbi jogszabályoknak megfele­lően pedig az új bérlőkre jutó építési költségek 75 százalékig terjedő részére bérbeszámítási jogot kapnak, ennélfogva e költségek megtérüléséig lénye­gesen kevesebb lakbért kell fi- ■etniük. A módosító jogszabály(<t rész­V*tesen meghatározzák a ráépí­tés tervezésével kapcsolatos te­endőket, • pénzügyi forrásokat, a költségek megoszlását, az OTP-kölcsön feltételeit és mér­tékét, továbbá más fontos sza­bályokat A módosításról szóló együttes rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett (MTI) VASÁRNAP ESTE: Kobayashi Békéscsabán A szív és az igazságszolgáltatás remekműve Schiller •bemutató a békéscsabai színházban : A Magyar Televízió nemzetközi figyelemmel kísért karmester- versenyének győztese, Kobaya­shi Ken-Ichiro (képünkön) lesz vendége március 7-én, vasárnap este a békéscsabai zeneszerető közönségnek. Az este fél 8 óra­kor a Jókai Színházban kezdődő filharmónia-koncerten a Buda­pesti MÁV Szimfonikusok Ko­bayashi vezénylésével Mozart: C-dúr szimfóniáját, Schumann: a-moll zongoraversenyét, vala­mint Beethoven: VII. (Pastorale) szimfóniáját mutatják be. A vasárnapi hangverseny szólistá­ja Körmendi Klára zongoramű­vész lesz. A nagy érdeklődésre való tekintettel az Országos Fil­harmónia megyei kirendeltsége májusra ismét meghívta a nép­szerű japán karmestert Tovsztenogosr könyvét « -Gondolataim köré'-t olvasga­tom már több hónapja. „A ren­dezőnek az a kötelessége — írja —, hogy a színészeket „ráhan- goija" a megfelelő hangnemre, megmutassa, megmagyarázza, meghatározza a különféle szín­darabok is szerzők előadásmód­jának különbözőségeit. A vilá­gon semmi« sem ér, eeak üres. fecsegés • rendezőkhöz intézett felhívás, hogy találjanak ki „új színházi jelzésrendszert", ka nem kap egyéni értelmezést a színészben, ha nem válik olyan kulccsá, amellyel a színész és csakis a színész tárhatja tel a darab lényegét és formáját." Lehet, hogy nem szerencsés színházi bemutató ürügyén és az előadás értékelésekor idézettel kezdeni, de Georgij Tovsztono- gov, a Leningrad! Gorkij Nagy Drámai Színház főrendezőjének tanulmánykötetét forgatva be­kezdésről. bekezdésre feltalál­ható a válasz számos színházi problémánkra, és álproblémá­inkra is. A világos és kézenfek­vő magyarázatokat elemzéseket olvasva as ember nem is érti. miért bonyolítunk agyon némely dolgot olyanokat is, amelyek pof onegy szérűé k. Nem mondom art, hogy Tovsztonogov mindenkinél job­ban ért a színházhoz, de azt amit tud, és amit tökéletesen ért, Póz nélkül teszi, és nem hisz abban, hogy a színházi elő­adás attól lesz művészi, ha min­denáron .új jelzésrendszert" agyai ki a rendező; színész és közönség (mi több: a szerző) gyötrelmeire. Ritkán adódik alkalom, hogy a legnyíltabb szívvel és érzéssel tehesse az ember színházi be­számolója elé a kezdő idézetet Azt hiszem azért, mert elsősor­ban egyfajta rendezői eluralko­dás ballasztjaival küzd a mai magyar színház (és ezzel a kén­köves vita hangyaboly-centru- mába érkeztünk), mert ki tudja kik, hol és miért (mennyi kér­dés!) azt hitték, rendezői nagy. ságuk csak és egyedül az­zal bizonyítható, ha átértelmez­nek, ha erőszakolt „jelzésrend­szert" kreálnak, és ha a tarta­lom ellen rendezve a színházi kör négyszögesítésének bravúros illúzióját keltik. Számomra rég­óta gyanúsak azok az előadások, melyek után a szakma egy ré­sze „a nagyság mámorától ájul­ton", á közönség pedig értetle­nül emelkedik fel a színházi zsöllyéből. Nem vagyok és nem is leszek meggyőződve arról, hogy a hippimezbe bújtatott Hamletet ma jobban megértik, mint azt, aki Shakespeare hősét nem terheli le torz és indokolat­lan külsőségekkel. Ezúttal azonban Schillerről, a romantika óriásáról, az ember harmóniára, szépségre vágyódá­sáról vallott egy rendező, Udva­ros Béla. Azt mondja Tovsztono- gov: >tKépzeletünk (a rendezőé) határait a szerző szabja meg, és e határok áthágása a szerző el- Zen elkövetett árulásnak és hit- szegésnek tekintendő." Megdöb­benek, ahogy többször is elol­vasom ezt, és szeretném plakát­betűkkel kiszedetve odatartani azok elé, akik képtelenek fékez­ni magukat, akik megszállottan „átdolgoznak”, „elmélyítenek”, Sőt „átértelmeznek” szerzőket és színdarabokat, és teszik ezt a könyörtelen magabiztosság le­nyűgözően visszataszító gátlásta­lanságával. Aki megnézi a Jókai Színház „Ármány és szerelem” előadá­sát, meggyőződhet arról, hogy Udvaros Béla egyetlen, de sok oldalról megközelített rendezői elve az volt, amit a műsorfüzet­ben is megfogalmaz: „Azzal a szükségérzettel hoztuk létra elő­adásunkat, hoqy a tisztán embe­rihez fűződő általános és maga­sabb mérce fölszabadítsa, és fel­zaklatott világunkban újra egye­Millcr Lujza és Ferdinand: Maday Emőke, Kárpáti Tibor (Demény felvétele) sitit « lelkeket az igazság és a szépség zászlaja alatt." Romantikusan áradó, míves megfogalmazás. Schilleri hang, a tragikus színműhöz illő gon­dolati kör. Előlegezi a bizalmat, a tiszteletet. Hogy a rendező, aki arra vállalkozott, hogy szí­nészeit „ráhangolja” a megfelelő hangnemre — Schillerre gon­dolt, és mindarra, amit ez a tö­kéletes, lázító, romantikus drá­ma jelent. Schiller eszméire gondolt, hogy azokat felragyog- tassa, mert — hittel vallja, nem tévedhetek —, hogy ugyanúgy felragyoghatnak azok ma is, a huszadik század végén, mint ra­gyogtak a tizennyolcadikban. Milyen eszmékről van szó? Arról, hogy a színház a gya­korlati bölcsesség iskolája, út­mutató, csalhatatlan kulcs az emberi lélekhez; hogy a színpad igazságszolgáltatása ott kezdő­dik, ahol a világ törvényeinek birodalma véget ér; hogy a szín­ház a szív minden zugába bevi­lágít. Ha ezek tükrében nézzük az előadást, Udvaros Béla elkép­zeléseinek megvalósulását csal­hatatlanul látnunk kell. Színé­szeit majdnem egyformán ma­gas szinten hangolta rá arra a jelzésrendszerre, mellyel a szín­padi remekmű az itt. és most kö­zönsége szempontjából a legtel­jesebb schilleri élményt kelt­heti, a legmélyebben felráz, gon­dolatokra késztet, bevilágítva a nézőtéren ülők „szívének legrej­tettebb zugaiba.” Az érzelmek, szenvedélyek hullámverése, sorsok tragikus változásai, a tizennyolcadik szá­zadi Németország legvéresebb valósága — milyen különös! — valósággá változik bennünk, akik — ha tudjuk, ha nem — ugyanúgy törekszünk, ugyanúgy vágyódunk a harmóniára és a szépségre, ahogyan a Schiller- kori ember. Az értelmetlen pusztulás, a gátlástalan hata­lomvágy, a rafinált cselszöve­vény elmúlt emberi tulajdonsá­gok talán? A jó színház ma is csalhatat­lan kulcs az emberi lélekhez, íme a példa. És ha kinyílik az ember, ha százak után újabb százak döbbennek-csodálkoznak rá az igazságra, melyet a roman­tika nyelvén szinte parttalan szenvedéllyel, muzsikáló, lírai lángolással, tragikus, zuhanások­kal mutat fel a szerző —, akkor érdemes, akkor értelmes, nagy­szerű. Egységes, a különböző lehető­ségeket is számba véve színvo- »nplas előadás született színhá­zunkban. A rendező érdemei mellett a színészeké a számunk­ra közvetlenebb. A schilleri hangvétel vitathatatlan. Ez alól senki sem kivétel, és ez ritka je­lenség ezen a színpadon. Meg­ragadó alakítások sora kínálko­zik elismerésre. A sziklakemény és mégis megtörhető Von Wal­ter Bicskey Károly szerepépítő csalhatatlanságának biztonságá­ban; Dévay Camilla Lady Mil- fordja maradéktalanul megol­dott schilleri szerep, nemes pá­tosz és szélsőséges szenvedély, a szavak mögötti szövevényes lé­nyeg felmutatása; Körösztös Ist­ván Miller muzsikusa legna­gyobb alakításai között is re­meklés: ember; Wurm szerepé­ben Gálfy László rajzolja meg a magántitkár gonosz arcát hatá­sos színészi kifejezésekkel; ha­sonlóan Széplaky Endre, a pi- perkőc Von Kalbként, ellenáll­va a túlzások számos alkalmá­nak. Végül a szerelmesek, a szépség, a tragikum hordozói: Lujza szerepében Maday Emőke, Ferdinándként Kárpáti Tibor ígéretes tehetségek, megindító játékuk már nem is meglepetés. A színpadi teret Suki Antal töltötte ki mértéktartóan újsze­rű díszletével, néhány kosztüm­jével pedig Rimanóczy Yvonne is hozzáadta művészetét az „Ár­mány és szerelem” sikeréhez, Sass Ervin Művészek és fiatalok találkozói a színház- barátok klubjában Hat hónapja működik a Ku­li eh Gyula Ifjúsági és Úttörő- házban a színházbarátok klub­ja. Az elmúlt fél évben a Jókai Színház valamennyi bemutató­ját megtekintették a klub fiatal­jai. Shakespeare: Makrancos Kata című vígjátékából, Bárány Tamás: Város esti fényben című társadalmi riportjából vitát ren­deztek. A TIT művészeti szak­osztályának rendezésében a klubtagok részt vettek Schüler: Ármány és szerelem című tra­gédiájának ankétjén is. A csü­törtök esténként működő klub­ban gyakori vendégek a Jókai Színház művészei; Bicskey Ká­roly, Fodor Zsóka, Maday Emő­ke, Pintér Gyula, Polgár Árpád, ifj. Tatár Endre és Zsolnai Jú­lia adtak műsort a színházbarát fiataloknak. Dr. Keczer András ügyvezető igazgató és Orbán Ti­bor rendező vettek részt szak­mai vitákon. A klub jó kapcsolatot épített ki a város ifjúsági klubjaival: a Lenin Tsz tanyai klubjában Forgács Gábor műsorát, a fiatal pedagógusok klubjával közösen Szabady József Liszt-díjas teno­rista és Várady Zoltán karmes­ter estjét, míg a Gyopár klub fiataljaival Lukács József gon­dolatgazdag Déry Tibor-estjét tekintették meg. Március 18-én Metzner János, a Győri Kisfa­ludy Színház vezető rendezője, április 1-én pedig a Pécsi Balett szólistái lesznek a klub vendé­gei. 1978-ban a szfnhárf életünk több, Békés megyében született neves művészét hívja meg a színházba­rátok klubja, közöttük Giricz Mátyás Érdemes Művészt, a Sze­gedi Nemzeti Színház igazgató­ját, Miszlay István Jászai-díjast, a Budapesti József Attila Szín­ház igazgatóját, Réti Csaba Lis^t-dijas magánénekest és Sik Ferenc Jászai-díjast, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjét. h. m, Sokirányú képzés a szarvasi Öntözéses- Meliorációs Főiskolán A napokban ellátogattunk az öntözéses szakemberképzés fel­legvárába, Szarvasra. Dr. Mi- hályfalvy István, a debreceni Agrártudományi Egyetem Ön­tözéses-Meliorációs Főiskolai karának igazgatója elmondta, hogy a főiskola hallgatói között természetesen akadnak olyanok, akik csalódottnak érzik magu­kat, ha nem öntözéssel foglalko­zó gazdaságba kerülnek, pedig sokirányú képzés folyik a főis­kolán. Az oklevél megszerzése után a fiataloknak mintegy 30 százaléka nem mezőgazdasági pályán helyezkedik el. A leány­hallgatók főként adminisztrátori munkakörbe, a Budapestről, vagy nagyobb városokból érke­zők tanulmányaik befejezése után szintén nem a képzettsé­güknek megfelelő munkahelyek­re kerülnek. A gyakorlatban dolgozó szak­emberek rendszeres továbbkép- %zése is az intézet feladata. Éven­te 14 tanfolyam indul. A terme­lőszövetkezetek részére Békésen kiegészítő tanfolyamot tartanak, ennek időtartama 40 oktatási hét. Az országban egyedülálló gyep­gazdálkodási ágazaton szintén itt képeznek üzemmérnököket A főiskolán külföldi szakem­berek képzésével is foglalkoz­nak. A múlt évben például tan­zániaiakat, most pedig irakia­kat óktatnak hat hónapon át. Főként üzemszervezési és gépe­sítési szakon tanulnak, majd vizsgát tesznek. A harmadik, illetve a negye­dik félévtől kezdve —- szakok szerint — négyirányú képzés fo­lyik: öntözéses-növénytermeszté­si. gyepgazdálkodási, vízrende- zés-talajjavítási és tógazdasági ágazaton. Legtöbben sorrendben Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád, Békés és Szabolcs-Szatmár me­gyéből jelentkeznek. Beiskolázá­si keretszámuk 100, a túljelent­kezés általában két és félszeres. A felvételi tárgyak közül bioló­giából ettől az évtől kezdve kö­zös írásbelit írnak a pályázók. A főiskolán 46 oktató és 10 szakoktató tartja az előadáso­kat, illetve vezeti a szemináriu­mokat és a gyakorlati foglalko­zásokat. A tárgyi feltételek biztosítása céljából körülbelül egymillió fo­rintos költséggel új tmk-mű- hely, a géptani tanszék részére csarnok és oktatóhely, az autó- buszoknak garázs és javítómű­hely épül. Nagy előrelépést je­lentene egy növényház felépíté­se is, ahol a termelési tanszék és a növénytan-növényvédelmi tanszék oktatói és hallgatói tu­dományos kísérleteket folytatná­nak. Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents