Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
A Jelenkor márciusi száma Megjelent a Jelenkor márciusi száma. A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Illyés Gyula költeményeit olvashatjuk. A lírai rovatban emellett Arató Károly, Fodor András, Kalász Márton és Ténagy Sándor versei kaptak helyet. A prózai írások sorában Gera György, Hernádi Gyula, Pál Rita és Vámos Miklós elbeszélését, valamint Tamás Menyhért riportját közli a folyóirat. A művészeti rovatban Németh Lajos és Láncz Sándor cikkét olvashatjuk. Irodalom- tudósaink fóruma című új sorozatában a Magyar Rádió azonos című műsorának szövegeit közli a Jelenkor. Az első interjút Sőtér István akadémikussal készítette Bodnár György irodalom- történész. A Rákóezi-évforduló- hoz kapcsolódik Féczely László A kuruc költészet egyik remeke című tanulmánya. — Űj szépirodalmi műveket ismertető kritikai rovat és a hagyományos krónika zárja a folyóirat új számát. Hetvenhárman az építőtáborban Húskombinát — KlSZ-védnökséggel Hétfőn, március 1-én délelőtt ünnepélyesen kaput nyitott a Gyulai Húskombinát kivitelezését segítő II. megyei. ifjúmunkás építőtábor. A 73 táborlakó — megyénk községeinek sé városainak ifjúkommunistái — három hónapon át vesz részt a kombinát építési munkáiban. Az építőtábor megnyitásával a beruházás felett vállalt megyei KISZ-védnökség a második évébe lépett, figyelemreméltó eredményekkel zárva az első esztendőt. Hus/.onoyolcezer óra A beruházásban érdekelt 23 nagyvállalat KlSZ-szervezetei- nek képviselői 1975. februárjában írták alá a megyei KISZ- bizottság kezdeményezésére azt a szocialista szerződést, amelyben védnökséget vállaltak az Iskolabővítés, orvosi rendelő, étteremépítés Békéssámsonban A Békés—Csongrád megyehatárán fekvő, 3100 lelket számláló Békéssámsonban eredményes ötéves tervet zártak. Egyebek között űj körzeti orvosi rendelő épült szolgálati lakással, átadták rendeltetésének az új éttermet, presszót, ezzel ma már naponta, 130—140 előfizetéses ebédet szolgálnak fel kulturált körülmények között. Az elmúlt évben adták át rendeltetésének a társadalmi ösz- szefogással épült három új tantermet. Rendkívül sokat segítettek ebben a lakosok, de hozzájárultak az építkezéshez, az | anyagbeszerzéshez, szállításhoz | azok az orosházi, hódmezővásár- i helyi üzemek is, ahová békés-j sámsoni lakosok járnak dolgoz- i ni. Bőviilt a villanyhálózat, a járda. Enyhült a nők foglalkoztatási gondja is. A HŰD1KÖT békéssámsoni telepén 160 asszony és leány dolgozik. Megszervezték a bedolgozást Tótkomlóson, Sző- regre és Makóra. Hímeznek, varrnak, csuhét fonnak az ügyes kezű lányok, asszonyok, amivel állandó kex’esethez jutnak anélkül, hogy eljárnának a faluból. Az elkövetkező években a törpevízmű építése, a belvízelvezetés, utak, hidak korszerűsítése kerül előtérbe. Korszerűsítik az üzlethálózatot. Az elmúlt években 79 új családi ház épült a községben, 38 meglevőt bővítettek, korszerűsítettek. Az V. ötéves tervben tovább épül, szépül Békéssámson. Laboratórium a keverőben A Békés megyei GabonaEor- galmi és Malomipari Vállalat mezőkovácsházi takarmánykeverő üzemében az év elején átadták rendeltetésének az új laboratóriumot. Ezzel a keverék- takarmányok gyártása és forgalmazása zökkenőmentesebbé vált. Az üzembe érkező nyersanyagok és a kész tápok bel tartalmi értékének vizsgálatát a helyszínen elvégezhetik, nem kell a központi laboratóriumnak megküldött minták vizsgálati eredményére heteket várni. Tövisháti Józsefné, a mezőkovácsházi laboratórium vezetője naponta a 3 műszakban előállított 1 600 mázsa takarmánytáp minősítését végzi el. Foto: Demeny építkezés gyorsítása és határidő előtti befejezése felett. A mozgalom egy évének kétségkívül egyik leglátványosabb eredménye a tavaly szeptember 15-én 27 ifjúmunkással megnyitott első építőtábor. A 27 fiatal ugyanis a tábor három hónapja alatt több mint 14 ezer órát dolgozott rendes munkaidőben, s ezenkívül mintegy másfél ezer óra túlmunkát is teljesített. így a beruházás befejezésének hathónapos előrehozásához mintegy két héttel járultak hozzá a tábor fiatal szakmunkásai. Az építőtábor teljesítménye mellett szólni kell a védnökségi napok jelentőségéről, hiszen ezeken a napokon egy-egy alkalommal több száz KISZ-es töltötte szabad szombatját, vasárnapját munkával a húskombinát építkezésén. Az eltelt egy év alatt a 10 kommunista műszakban összesen 1500 fiatal kapcsolódott be a munkálatokba és teljesített több mint 12 ezer órát. Munkájuk értéke a becslések szerint meghaladja a fél millió forintot. El kell mondanunk azt is, hogy nemcsak a védnökségi napokon és az építőtáborban ledolgozott 28 ezer óra jelzi ennek a megyei ifjúsági mozgalomnak az eredményességét. A számszerű teljesítmények értékétől semmivel sem marad el annak a. nagyfokú társadalmi aktivitásnak a szerepe, amelyet a KISZ e kezdeményezése váltott ki. Beloo, tesztláp, foci A védnökségi napokon tudniillik a megye különböző pontjairól Gyulára sereglett ifjúkommunisták mellett „megjelentek'1 azok a nélkülözhetetlen munkagépek, szállítóeszközök és szerszámok, amelyekkel vállalataink — köztük a Sarkadi Cukorgyár, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság. Volán-kirendeltség — is a segítők sorába léptek. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, mint generál- kivitelező, a mozgósításban is élen járt. A vállalat KlSZ-szer- vezete a védnökségi napok szervezésében. az építkezésen dolgozó 3 ifjúsági brigád irányításában tette a legtöbbet, ugyan akkor a védnökség politikai je lentőségének hangsúlyozására szorgalmazta, hogy a kombinát ifjú építői külön KlSZ-alap- szervezetet alakítsanak, A KISZ-védnökségnek ugyanis a konkrét építőmunka segítésével egyidőben fontos feladata, a védnökségben részt vevő fiatalok politikai, szakmai nevelése. Az egy év alatt népszerűvé vált és rendszeresen megrendezett „Védnökségi vetélke- dő”-kön kitöltött teszt-lapok azt bizonyítják, hogy megyénk KISZ-esei a napi politikai, általános ideológiai és műveltségi kérdésekben éppen olyan járatosak, mint amilyen tettreké- szek az építkezésen. Az első építőtábor tapasztalatai is arra ösztönözték a védnök- ségi mozgalmat irányító operatív bizottságot, hogy a munkasikerekre alapozva a mozgalomnak éppen ezt a másik oldalát — nevelő, emberformáló szerepét — erősítse. Vagyis, hogy a programok szervezésében a munka, a tanulás a játék és a sport egyaránt kapja meg a megfelelő hangsúlyt. Kongresszus idején is A gyulai Húskombinátot az építkezés goyrsításának figyelembe vételével 1978. június 30- án kell átadni a szerelőknek. A KISZ-védnökség ezt követően sem szűnik meg, az üzemi feltételek biztosításában továbbra is részt vállalnak a fiatalok. Teendő azonban még addig is akad bőven. Az építőtábor munkájának, életének szervezése az elkövetkező negyedév legfőbb feladata. Erre az időszakra esik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa is, amelyre a tábor lakóinak ugyanúgy készülniük kell, mint a szövetség nvnden más tagjának — azoknak is, akik majd a „Kongresz- szusi védnökség! napok”-on állnak csatasorba megyénk nagy beruházásának sikeres megvalósításáért. Kővári E. Péter A tejverseny győztesei A megyei tejtermelési versenybe 42 termelőszövetkezet éa állami gazdaság tehenészete nevezett be. A kiírás alapján • versenybizottság most, március 1-i értékelésekor a tehénállomány nagyságát, a fOO tehénre jutó borjúszaporulatot, a tehenenkén- ti átlagos tejhozamot, a tej zsír- tartalmát és tisztaságát, valamint önköltségét elemezve, az átlagos tejhozam 1974. évihez viszonyított emelkedését figyelembe véve összesen 1 000 ponttal jutalmazhatta a versenyben résztvevő magyar-tarka tehenészetek elmúlt évi eredményét. Mindezek alapján az állami gazdaságok közül legjobbnak a szeghalmi, a közös gazdaságok közül a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz bizonyult, 920, illetve 800 ponttal kiérdemelték a 23 ezer forintot jelentő nagydí* jut. A Szeghalmi Állami Gazdaságban 3 693, a mezókovácshazi tsz-ben 3 478 liter a tehenen- kénti átlagos évi tejhozam, kiváló a tej minősége és megfelelő a tejtermelés önköltsége. A Sárréti Tejtársulás 20 ezer forintos különdíját a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a megosztott 10 ezer forintos különdí- jat a dévaványai Aranykalász es a gyomai Alkotmány Tsz nyerte. A verseny 20 ezer forintos első díjasa 2 813 literes átlagos tejhozammal, 100 tehénre jutó 99 borjúval, jó minőségű tejjel, literenként 4 forint 29 filléres önköltséggel az eleki Lenin T#z lett. A 15 ezer forintos második díjat a Békéscsabai Állami Gazdaság ezres tehenészete kapta, míg a 10 ezer forintos harmadik helyre az Orosházi Állami Gazdaság, az ötezer forintos negyedik helyre pedig az orosházi Dózsa Tsz került. A versenybizottság külön is értékelte az 1974-es eredményekhez képest legnagyobb fejlődést elérő tehenészeteket. Ennek alapján a gyulavári Lenin Tsz veheti majd át március második felében, az ünnepélyes eredményhirdetésen a 20 ezer forintot jelentő első díjat • szarvasi Dózsa Tszt-t és a bucsai 'Üj Barázda Termelőszövetkezetet megelőzve. K. E. P. Lucernatermelési rendszer tudományos alapon Hárimnapas szakmai tanácskozás a szarvasi ÖKl-ben A lucernavetőmag-előállítást KGST-feladatként kapta Magyarország, a zöldlucerna-termc. lés pedig szerves része az országos hús-, illetve íehérjeprog- ramnak. E nagyszerű feladatok gyakorlati megvalósításából nem kis szerepet vállalt megyénk. A Körösvölgy legklasszikusabb lucernatermő tájkörzetében, a Sárréten termelési rendszerek alakultak az elmúlt években, mégpedig tudományos alapon. A szeghalmi lucernavetőmag- termelési rendszerhez tartozó partnergazdaságök négyezer hektáron fognak magot, a fü. zesgyarmati lucernatermelési rendszer gazdaságai pedig 20 ezer hektáron rendezkedtek be a magas fehérjetartalmú zöldtakarmány termesztésére, illetve feldolgozására. Ide tartozik e tájkörzet rét-, legelőgazdálkodásának fellendítése, valamint a növénytermelési melléktermékek: kukoricaszár, cukorrépafej és takarmányszalma pogácsának, préselvénynek való feldolgozása, értékesítése. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében Szarvason az Öntözéses Kutató Intézetben háromnapos szakmai tanácskozást rendeztek. amelyen részt vettek az ÖKI illetékes tudományos kutatói, a rendszergazdasagok szakvezetői, a partnergazdaságök agrár szakemberei. A lucerna vetőmag-, Illetve a zöldlucerna-termelés rendszereinek technológiáját ugyanis az ÜKI tudományos munkatársai dolgozták ki. A kutatásban elért eredményeket a rendszerek a gyakorlatban realizálják. A kutatók tavasztól őszig kinn a földeken adnak szakmai tanácsot, együtt rendeznek szakmai bemutatókat, vetőmaggal is segít a kutató intézet, mégpedig a tájkörzetnek legjobban megfelelő fajtákból. Ilyenkor, a tavaszi munkák megkezdése előtt az ÖKI-ben vitatják meg a lucernatermesztés időszerű kérdéseit. Előadást hallanak a résztvevők egyebek között az agrotechnikai feladatokról, a takarmány tárolásáról, tartósításáról, a mellék- termékek előállításáról, a végtermékek hazai és külföldi értékesítésének lehetőségeiről. Megvitatják a lucernatelepítés tennivalóit, hisz ez év tavaszán a két rendszer gazdaságai összesen 2 809 hektáron telepítenek új lucernást. A tudományos együttműködés egyébként már eddig is kimagasló eredményeket hozott a Sárréten és környékén. Az elmúlt évben például megyénk lucernatermelést átlaga hektáronként 45 mázsa volt, a rendszerhez tartozó gazdaságoké 65, a szárítóüzemekkel rendelkező partnergazdaságoké 73 mázsa. Általában a nagyszénást, a szarvasi 1 tájfajtát, a szarvasi 2 fajtajelöltet és a tápiószelei 1 fajtát termelik. A két rendszer egyébként szorosan együttműködik, hisz a vetőmagtermelési rendszernek is az a célja, hogy végül is takarmánytermesztésre a legjobb minőségű és magas hozamú fajtákból adjon magot. Említésre méltó az is, hogy a magfogásnál előtérbe kerül, a természetes megporzás biztosítása. Számítanak a vadméhek segítségére, ezenkivül igénybe veszik a szolnoki Vetőmag Vállalat szolgáltatását: mesterségesen szaporított méhecskéket, un. Megachile rotundákat vásárolnak. A bábbölcsőket hűtőkamrában tartják, s a tudományos megfigyelések alapján naptári programozás szerint keltetik a méhecskéket. A szeghalmi lucerna vetőmagtermelési'rendszer gazdaságai az idén 300—500 kaptárt vásárolnak s egymilliónál több mesterségesen szaporított méhecskét állítanak a lucernamagfogás szolgálatába.
