Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

Együtt — egységesen est példamutató építkezés» RÉGI TÖRTÉNETEK arról Falugyűlésnek hirdették, s ha már nevében hordja funkcióját azt hihetnők, hogy ott emberek százai-ezrei tolonganak. A szó­noki beszéd közben pedig meg­jegyzések röppennek, olykor pe- térdaként vagy tisztelettel illet­ve a gyűlést, a jelentkezők sor­rendjében hányják-vetik meg a hallottakat, mérlegre téve a jót, utat keresve a jövő terveinek valóraváltásához. Nos, azt hittem ilyesmiben lesz részem a minap a kondorosi falugyűlésen, ahol is a. helyi népfrontbizottság adott számot négyéves munkájá­ról, s egyben megválasztotta az újabb ciklusa a népfrontbi­zottság tisztségviselőit. A várakozás azonban elma­radt. A jelenlevők nem szakítot­ták meg előadás közben a gyű­lés szónokait, hanem csöndben hallgatták a Hazafias Népfront községi bizottságának beszámo­lóját. Csöndben, figyelemmel és fegyelemmel, mert a sallangok­tól mentes beszámoló elemezte mindazt, amit a helyi bizottság négy év alatt tett. Számot adott arról, hogy a népfront aktívái­nak munkája nyomán hogyan kovácsolódott egységbe jobban a község népe, hogyan álltak csa­tasorba, hogy a helyi szervek ál­tal elképzelt tervek valóra vál­janak. Kifejezésre jutott, hogy a népfront helyi bizottsága nem formálisan, hanem aktívan kép­viseltette magát a párt, a társa­dalmi élet különböző fórumain. A bizottság tagjai és aktívái ott ügyködtek a különböző munka- bizottságokban. Megismerhették a távoli és közvetlen tennivaló­kat, javaslatokkal segíthettek egy-egy döntés kialakításában, a döntések után pedig a megvaló­sításra buzdították a lakosságot. Együtt-egységesen. Ez volt a mottója Tóth Pálnak, a nagyköz­ségi tanácselnök beszámolójának is. Mint mondotta: döntéseinket — a népfrontaktivák mozgósító munkája révén — a lakosság egyetértésével hoztuk meg. Ér­tük és velük együtt valósítottuk meg. Együtt azokkal, akik meg­győző szavukkal, példás munká­jukkal tettre sarkallták a köz­ség lakosságát. mindazokkal, akik részt vállaltak a különböző Március 25-e mozgalmas nap volt Kamuton. Három esemény is lezajlott e kis községben. Ezek közül a legnagyobb a helyszíni véradás volt. A községben min­den évben megszervezte a Vö- röskereszt-alapszervezet a vér- adónapot, s általában 80—100 jelentkező volt. Ezzel is elérte, hogy a kisközségek közül Dombiratos után a második leg­jobb eredményt elérő lett. Most viszont a lakosság különösen szép példát mutatott humani­tásból. Összesen 146-an adtak vért, és egy rendkívüli eseménye is volt a napnak. Hatan Békés­csabára utaztak, mért a kórház­ban egy betegnek azonnal friss vérre volt szüksége. A helyi Vöröskereszt egyéb­ként már hetekkel ezelőtt ké­szült erre a napra, plakátokon, meghívókon értesítette a lakó­kat, termelőszövetkezeti tagokat. A szervezésben segítettek az is­kola pedagógusai is, valamint dr. Rácz László körzeti orvos és az egészségügyi dolgozók. Este társadalmi munkákból, s szabad idejükben járdát, iskolai tan­termet, gyermekjátszóteret épí­tettek, fákat, dísznövényeket ül­tettek. Együtt azokkal, akik öt év alatt ötmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá községünk építéséhez, szé­pítéséhez. Tettre kész munkájuk nyomán bővült a diákotthon, a bölcsődé, az óvoda, az üregek napközi otthona, a közvilágítás. Így épülhetett 12 és fél kilomé­teres villanyhálózat a külterüle­ten. így juthatott el egy kilomé­ter hosszon jobb ivóvíz több család hajlékába, így építettek három és fél kilométer beton­járdát, egy harmadrészben tár­sadalmi munkával. Így épülhe­tett nevelői és orvosi lakás, s gyarapodhatott hatezer kötettel a községi könyvtár, alakíthattak ki három körzeti orvosi rendelőt, oldódhattak meg a belvíz miatti gondok, s megannyi más, ami szebbé, gondtalanabbá tette és teszi az életet. A sorolandók között ott szere­pelt a jövő elképzelése is. A je­lentőbbek is két tucatravalót tesznek ki. Nem új dolgok, nem látványos fordulatokat tartal­maznak, inkább folytatásuk, to­vább fejlesztésük mindannak, amiéi't a korábbi években fára­doztak: tovább kell fejleszteni a gyermekintézményeket; korsze­rűsíteni a művelődés hajlékát; a jövőben is kell járdát építeni, villanyhálózatot bővíteni, s még sok minden mást úgy, hogy tár­sadalmi munkával toldja meg a község lakossága a költségvetés­ben és a fejlesztési tervben vá­zolt elképzeléseket. Csöndben hallgatták végig a jelenlevők a megvalósult, s a jövőt szebbé tevő terveket. Nem volt indulattól fűtött felszólalás, hanem egységes taps és egységes szavazás, mely újabb időszakra kölcsönzött bizalmat a Hazafias Népfront helyi tisztségviselőinek, szavak nélkül úgy, hogy a köz­ségüket szerető kondorosiak a jövőben is ott lesznek mellettük | ahol tenni kell, mint eddig — I együtt-egységesen. Deák Gyula a művelődési házban kultúrmű­sorral zárult a program, ahol a gyomai táncegyüttes adott aján­dékműsort a véradóknak. Dr. Rucz László, a megyei vérellátó állomás igazgató főorvosa kö­szöntötte a részvevőket, Komá­romi Mátyás békési városi KISZ- titkár pedig a többszörös vér­adóknak kitüntetéseket adott át. A 25-i rendezvény alkalmából tizennyolcán váltak jogosulttá a kitüntetés arany-, ill. ezüst­ös 20-an a bronzíokozat átvételé­re. A bronzfokozatot ezen az ün­nepségen adták át, a többit majd a megyei összejövetelen, melyet minden évben egy alkalommal rendeznek. Az ünnepséget kö­vetően a helyi Béke Tsz étter­mében közös vacsorán vettek részt. Ugyanezen a napon rendezték meg a termelőszövetkezet által szervezett balesetvédelmi vizs­gát az ifjúsági házban, az isko­lában pedig a szocialista brigá­doknak filmvetítést tartottak. (kasnyik) mesélnek, hogy a nemzeti hősök emlékművéhez a harcosok si­sakjukban hordták a földet egé­szen addig, amíg egy hatalmas domb keletkezett. A békéscsabai 10-es számú Általános Iskola { úttörőinek épült csapatotthon is egy békés emlékműhöz hasonlít, hiszen az Állami Építőipari Vál­lalat dolgozóinak széles körű összefogása nyomón emelkednek az új otthon falai. — Az igazi meglepetések min­dig az utolsó pillanatig titokban maradnak, óm mi egy egész épületet adunk ajándékba a pajtásoknak és ezt bizony nehéz volna rejtegetni a gyerekek elől — mondja tréfásán Kerekes Ist­ván, a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat műszaki igazga­tója. — Több mint egy évtized­del ezelőtt mi építettük a 10-es számú iskolát és vállalatunk azóta is állandó jó kapcsolatban van a pajtásokkal és a pedagó­gusokkal. KISZ-fiataljaink pat­ronálják az úttörőrajokat, és a tanulók is gyakori vendégek ná­lunk. Sok dolgozónk gyereke jár ebbe az iskolába. A fiatalabb szakmunkásaink közül már töb­ben a tízesben végeztek. Meg­próbáljuk minél tartalmasabbá tenni az „Egy vállalat — egy iskola” mozgalmat, ezért most a Magyar Úttörő Szövetség 30 születésnapjára egy új csapat­otthonnal szeretnénk megaján­dékozni a pajtásokat. Vállala­tunk közel fél millió forint ér­tékben járult hozzá az építéshez. Az elmúlt évi kommunista szombatjainkon termelt 100 ezer forint mellé a szocialista brigá­dok vállalták a teljes kivitelezés munkálatait. VALAMENNYI DOLGOZÓNK összefogott, hogy júniu^ másodi- kát, az úttörőmozgalom születés­én a szabadságharc élén. Köz­ben azonban feladatává vált kiharcolni bejutását seregével a Habsburg katonai uralom alatt álló Erdélybe. Meg kel­lett jelennie a beiktatási aktu­son. Csak három évi fegyve­res küzdelem után találkozha­tott Marosvásárhelyen az erdé­lyi rendekkel. Az Erdélyért folyó küzdelem éveiben megnő Dél-Magyaror- szág hadászati jelentősége, többször lát nagyobb kuruc- alakulatokat a Körös-vidék né­pe is, mert előtérbe került a kuruc befolyás megerősítése Várad térségében és a török portóval kiépülő diplomáciai kapcsolat biztosítására Szeged és vidéke elfoglalása. Rákóczi 1704. májusában személyesen irányítja a Sze­ged elfoglalását célzó hadmű­veletet. Ez időtájt a török te­rületen olyan diplomáciai hí­resztelések tartják magukat, hogy a szultán Rákóczi megse­gítésére utasította belgrádi és temesvári illetékeseit. A Habs­burg császár követi jelentése szerint nyolc-tízezer főnyi erő­sítés toborzódik Szerbiában és Temesvár körül, hogy feltűnés nélkül csatlakozzék a kurucok­hoz. Ebből nem lett semmi, de a híresztelés mégsem alaptalan: a török szultán futára jelent­kezik Rákóczinál és hivatalo­san is felajánlja a szultán fegy­veres támogatását. ..Zavarban vagyok — írta Rákóczi a fran­napját, már az új csapatotthon­ban ünnepelhessék a pajtások. Szinte egyik hétről a másikra emelkedtek a magasba az új épület falai. Az egymást váltó brigádok munkásai talán még sehol se voltak olyan népszerű emberek, mint itt, ahol 800 gye­rek szurkol az építőknek. — Őszintén szólva még ma is alig hiszünk a szemünknek, olyan példás gyorsasággal készül a születésnapi ajándék — mondja Orosz György iskola- igazgató. — Az ősszel még csak beszélgettünk arról, hogy mi­lyen nagyon hiányzik az úttö­rőinknek egy önálló otthon. Az­tán egy hónap alatt elkészültek a tervek, leraktuk az alapkövet is. Most pedig rövidesen a belső szerelőmunkákat végzik az új könyvtárban, a játékszobában és a szakköri termekben. Csak a legnagyobb köszönettel beszél­hetünk az építőkről, akik ilyen gazdag ajándékkal segítenek bennünket. Persze a magunk módján mi is hozzájárulunk az új otthon berendezéséhez, hiszen tanulóink az őszi munkák ide­jén kapott keresetüket felaján­lották az otthon számára és a hulladékgyűjtésért kapott forin­tok is a közös pénztárba kerül­tek. A szülői munkaközösség tá­mogatásán kívül a vasipari ktsz- től is sok segítséget kapunk: új könyvtárunkhoz a ktsz brigád­jai készítik el társadalmi mun­kába a könyvállványokat. JÜNIUS 2. emlékezetes nap lesz mindnyájunk számára, mert az úttörőmozgalom születésnap­ján közösen ünnepelhetjük az építőket, a csapatotthon elkészí­tésében részt vevő valamennyi brigád tagot. cia király követének —. mert az ajánlatot elfogadni éppoly veszélyes, mint elutasítani. Egy ilyen szomszédos hatalom tá­mogatása könnyen olyan szol­gaságba taszíthat bennünket, amelv idővel vetekedhetnék a német elnyomással.” Miközben így kellett tépelőd- nie a.török szövetség elfogadá­sa dolgában, Szegednél értesül Rákóczi nagy reménységének kútbaeséséről, a szövetséges ba­jor-francia hadak kelet felé nyomulását augusztus 13-án feltartóztatták a császári hadak, pedig a tervek szerint mélyen behatolva a Habsburg biroda­lomba, egyesülniük kellett vol­na az előnyomuló kuruc sere­gekkel. Felhagyva Szeged ostromával Gyöngyösre távo­zik Rákóczi, ahol augusztus végén fegyverszüneti tárgya­lást folytat a bécsi udvar meg­bízottjával. Ezt követően az Erdélybe vivő út szabaddá té­telét célzó hadműveletek foly­tak. 1705. január-februárjában egy kuruc gyalogos ezred állomá­sozott Sarkadon, Szalontán és Halmágyon, hogy részt vegyen a váradi osztrák helyőrség ostromzárjában. S miután Sze­ged ostromának eredménytelen kísérletét követően rendkívül felfokozódott az aradi és a gyu­lai szerb határőrség tevékeny­sége: a kunsági csordák el- hajtásával veszélyeztették a hadélelmezést is, Rákóczi Ká­rolyi Sándort bízta meg 1705. Orosházi Kamarazenekar, Kodály-kórus, Pécsi Balett Ifjú zenebarát­hangversenyek raegyeszerte A következő héten megyénk városaiban és községeiben ismét ifjú zenebarátokkal népesülnek be a művelődési házak, előadó­termek. Március 29-én, hétfőn és 30-án, kedden Gyulán és Ma- gyarbánhegyesen, illetve Békés­csabán és Füzesgyarmaton ren­deznek hangversenyeket a má- soik évfolyamosoknak. A szláv népek zenéjével a fiatalokat Dagmar Wanke Szenfrey és An- talffy Albert (ének), Kóté László (hegedű) és Katona Ágnes (zon­gora) ismerteti meg. Kedden délelőtt a mezőko­vácsházi és a mezőhegyesi első évfolyamos zenebarátoknak Egy óra a zenekari próbateremben címmel az Orosházi Kamaraze­nekar tart koncertet. Közremű­ködik Inhoff Ede trombitán és Sztán István harsonán. Vezé­nyel Pechán Zoltán. A harmadik évfolyamosoknak a Debreceni Kodály-kórus tart hangversenyeket szerdán, csü­törtökön és pénteken. A Gulyás György vezette együttes a XX. századi magyar szerzők művei­ből állította össze programját. Hétfőtől péntekig tizenkét elő­adást tart a Pécsi Balett együt­tese. A „legidősebb” zenebará­tok, azaz a negyedik évfolyamo­sok Bartók Béla Mikrokozmosz című müvének balettváltozatát láthatják. áprilisában az Arad és Gyu­la elleni hadjárat vezetésével. Károlyi egységei már a fel­vonulás közben kénytelenek összecsapni a Berettyónál és a Körösöknél a térségben félel­metes szerb határőrökkel. A békésszentandrási rév körül lezajlott ütközetek híre beke­rült a szabadságharc időszaká­ban szerkesztett első magyar- országi (latin nyelvű) hírlapba (a lap címe magyar fordítás­ban: Igazmondó Magyar Mer- curius): „A Körösök melletti táborból 1705. május 28. — szól a hír — Károlyi Boné és Nyíri ezredeseket két ágyúval a rácok ellen küldi, akik Kun­hegyest felgyújtották. Nyírit golyó találja. 45 halott, az ágyúk odavesztek, a győzelem a rácoké. De Károlyi gyalog­sággal űzőbe veszi őket, s mikor a Körösön átkelnek, visszaszerzi az ágyúkat, tőlük még hármat zsákmányol, más zsákmányt is ejt és majdnem Gyuláig üldözi őket.” A Gyulát ostromló kurucok parancsnokának, Károlyinak, a sátra a törökzugi szőlőkben feküdt, a generális itt vette kézhez május 31-én Rákóczi sürgető levelét, hogy dolga vé­gezte után máshol harcoljon. A várban — amelyet Károlyi vázlata szerint széles vizek övrendszere vett körül — 300 szerb gyalogos és lovas; egy hadnagy parancsnoksága alatt 200 német gyalogos védekezett. A leírások szerint nem is ez ötszáz fő a vár erőssége, ha­nem a vízrendszer, a 4—5 öl széles falak és a körülmény, hogy a kurucoknak se idejük, se megfelelő ostromgépezetük. Amikor az ágyúk nem hozzák meg a kívánt sikert, Károlyi elhatározta, hogy a lőport a várfal felrobbantására használ­ja, így nyit utat. Éhhez -Rá­kóczi az egri táborból küld tűz­mestert és szekérrel lőport, meg az üzenetet: „Csak ke­FÉRFIFEHÉRNEMO-GYÁR békéscsabai gyára felvételre keres varrónőket két műszakra: korszerű munka, kulturált munkahely, új dolgozóknak betanulási időt és bért biztosítunk, kellő gyakorlat után havi 2 000.— Ft feletti kereseti lehetőség. Evenként 750,— Ft természetbeni juttatást adunk Minden második szombat szabad. Vidékieknek útiköltséget térítünk. Üzemi konyhánkon kedvezményes étkeztetés, gyerme­kes anyáknak bölcsődénkben és napközi otthonunkban gyermekeik számára helyet biztosítunk. Kitüntetés véradásért Mozgalma» nap Kamuton II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és a Körös-vidék — Repedések a gyulai vár falán — 1704. júniusa óta Rákóczi Erdély választott fejedelmeként

Next

/
Thumbnails
Contents