Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

Politikusabban, szervezettebben, egységesebben A békésszentandrási KISZ-tagok részt vállalnak a község gondjainak megoldásában Mértéktartó beszámoló, oldott hangulat, jól hasznosítható ja­vaslatokat körvonalazó hozzá­szólások, operatív, munkára serkentő határozatokS Néhány szóban így jellemezhető a kong­resszusra készülő békésszent- anörási KISZ-esek küldötteinek múlt hét végi értekezlete. Az 1973-ban megválasztott községi KISZ-csúcsvezetöség adott számot ezen a küldött- értekezleten a KISZ KB ápri­lisi határozatának helyi végre­hajtásáról, első helyen hang­súlyozva azt, hogy az utóbbi két évben az ifjúsági mozga­lom Békésszentandráson is te­kintélyt szerzett a fiatalokra gyakorolt kedvező politikai, ideológiai hatásával, elismerést vívott ki a község gazdasági, közösségi eredményeihez való jelentős hozzájárulásával. Példaként érdemes megemlí­teni külön is a Zalka Tsz KISZ-alapszervezetének véd­nökségvállalását. a húsprogram helyi megvalósítása felett. Az ifjúkommunisták ebben a moz­galomban mintegy félmillió fo­rint értékű társadalmi munká­val segítették a szövetkezeti célkitűzések teljesítését. Nem kisebb a községben dolgozó hét ifjúsági brigád — ezek közül négy a KISZ kezdeményezésére alakult — érdeme sem. Az ,.If­júsági brigádok a IV. ötéves tervért” megyei versenyben a szőnyegüzem és a Délkörösi Vízgazdálkodási Társulat ifjú­sági brigádjai jártak a békés- szentandrási brigádok között az élen. A gazdasági építőmunkában szerzett érdemekkel egy sorban kell említenünk a község fia­taljainak a különböző akciók­ba!) — nemzetközi szolidaritá­si megmozdulásokban, a KISZ az úttörőkért mozgalomban, az Edzett Ifjúságért versenyek­ben, a vasgyűjtésben — elért sikereit. Ismét csak példa: az úttörőmozgalom jubileumi ün­nepségére a KISZ-esek egy nyári úttörőtábort alakítanak ki „születésnapi ajándékként” a békésszentandrási pajtások­nak. Végül összegezzük a felszó­lalásokban elhangzott legfonto­sabb megállapításokat: a kül­döttek egybehangzó véleménye szerint az elkövetkező időszak legfontosabb feladata, hogy a 145 tagot tömörítő fi alapszer­vezet szorosabb együttműködést alakítson ki. Szervezettebben kell a község társadalmi éle­tébe is bekapcsolódniuk a szentandrási ifjúkommunisták­nak. A po’itikai oktatás súlyá­nak, a társadalmi akciók je­lentőségének növelésével pedig azt kell elérnünk, hogy az if­júsági mozgalom meghatározó­vá váljon a falu fiataljainak életében, eszmei, politikai fej­lődésében. Mihdezt természetesen az if­júsági szövetség békésszentand­rási alapszervezetei, csúcsveze­tősége és tagjai egyedül, segít­ség nélkül nem érhetik el. Szükséges, hogy. a pártalap- szervezetek a korábbinál job­ban érvényesítsék irányító sze­repüket, jelentősebb feladatok­kal bízzák meg a párttag KISZ-tagokat az ifjúsági mun­kában. Ezenkívül a község po­litikai, társadalmi és állami ve­zetői a megelőző időszakban kialakultakhoz képest jobban kell, hogy számítsanak a fia­talokra a helyi gondok megol­dásában, ugyanakkor támogat­niuk is jobban kell őket helyes törekvéseikben. A ibékésszentandrási KISZ- küldöttértekezlet e tapasztala­tok összegzésével a csúcsveze­tőség beszámolóját, a KISZ KB kongresszusi dokumentumait el­fogadta, határozatot hozott a községi salakpálya KlSZ-véd- nökséggel történő kialakítására és megválasztotta az új csúcs- vezetőséget. Fűtés- és légtechnikai konferencia kezdődött Az Építőipari Tudományod Egyesület szervezésében kedden fűtés- és légtechnikai konfe­rencia kezdődött Budapesten, az építők Dózsa György úti szék­házában. A háromnapos ta­nácskozáson mintegy 450 ha­zai és külföldi szakember vesz részt, összesen 67 előadás hang­zik el. A konferenciát dr. Sza­Helytörténeti vetélkedő bó János építésügyi és város- fejlesztési minisztériumi állam­titkár nyitotta meg, aki beve­zető előadásában egyebek kö­zött rámutatott, hogy a kor­szerű építés a több célú épü­letgépészeti rendszerek beállí­tását igényli, amelyek a fűtést, a hűtést, a légkondicionálást szolgálják. A tanácskozásnak külön jelentőséget ad, hogy ezeknek a rendszereknek a gazdaságos energiafelhasználási kérdéseit vitatják meg a részt­vevők. Többet mint as eddigiek Az Alföldön üzembe helyezték a DHR 20fl-as típusú 200 tonnás olajfúrótornyot. Az ország első nagy teljesítményű berendezését a Ganz-MAVAG és a Nagykanizsai Gépgyár fejlesztette ki és helyezte üzembe (MTI Fotó — Páhok Péter — KS) Fiatalok a szülővárosukról Eredményes négy év volt Falugyűlés Sarkadkeresztúron — Bocsánat, nem tudja vé­letlenül, hogy mikor nyitották meg a szlovák tájházat? ... Ilyen és ehhez hasonló kér­désekkel állították meg Békés­csabán a járókelőket azok a fia­talok, akik március 21-én, va­sárnap délelőtt a Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Schönherz Zoltán KISZ-szervezete által meghird<»!ett „Ki tud többet Békéscsabáról” című helytörté­neti vetélkedőn vettek részt. A szakközépiskola új épüle­tében reggel 8 óráig több mint hatvan csapat adta le a jelent­kezését. A kéttagú csapatok a megyeszékhely üzemeinek, kö­zépiskoláinak küldöttei voltak. Szemenyei Sándor, a KISZ Városi bizottsága munka­BÉK ÉS CSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR középiskolai végzettségű fiúkat vesz fel az új, korszerű festö- kikészítő üzemrészbe. Az újonnan belépő fiatalok részére szakmai tanfolyamot szervezünk. Érdeklődni: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. 3 Bim W 1976. MÁRCIUS 24. társának megnyitója után a csapatok stencilezett lapon megkapták a versenyfeladato­kat. Békéscsaba különböző em­lékműveiről, azok alkotóiról, a helytörténeti érdekességekről szóltak a kérdések. A verseny­zők az utcát járva keresték meg az emléktáblákat, szobrokat. Az izgalmas hajrá után Pil­lér Sándor igazgató adta át a díjakat. Rostás Sándor, a köz- gazdasági szakközépiskola Ku- lich Gyula alapszervezetének tagja lett az első, elnyerve ez­zel a városi KISZ-bizottság vándorserlegét. Második ugyan­csak a „Közgé” Pablo Neruda alapszervezetének csapata: Or­vos Éva és Lipták Mária. Utá­nuk következtek a Rózsa Fe­renc Gimnázium Kilián György alapszervezetének versenyzői: Czipó Mária és Fekete Adél. — Nem gondoltam volna, hogy első leszek! — mondta Rostás Sándor amikor meg­tudta az eredményt, mert a társam nem jött el és így egye­dül nem is akartam kiállni. Voltak bizony kérdések, amik alaposan megizzasztották, de a legtöbbjét tudtam. A legjobban az lepett meg, hogy amikor kérdezősködtem az utcán, meny- . nyien nem tudtak válaszolni a I legalapvetőbb dolgokra. Mint' például arra, hogy hol találha­tó Achim L. András szobra. Ezért is volt jó ez a vetélke­dő, mert nemcsak mi, a ver­senyzők kérdezhettük meg ma­gunktól, vajon ismerjük-e a saját lakóhelyünket, a sző­kébb szülőföldünket... ? (— zsa) Négy éve választották meg a népfront községi bizottságát Sarkadkeresztúron. Most elér­keztek ahhoz a naphoz, mikor számot kellett adniuk arról, hogyan tevékenykedtek az el­telt időben. A falugyűlés részt­vevői érdeklődve várták a be­számolót, mely ugyan nem mondott újdonságokat — hi­szen a népfrontbizottság min­dennapi munkáját a szemük láttára, velük együtt végezte — mégis így összefoglalva adott igazán képet az elmúlt időszak tevékenységéről. Legfontosabb és legfelelősség- teljesebb munkájuk a tanács­tagi jelölések előkészítése volt. Visszatekintve a választások óta eltelt időre megállapítható, hogy ezt a nehéz munkát sike­resen végezték el — jól vá­lasztottak. A tanácstagok ak­tivak, ellátják feladataikat, se­gítik a község politikai, gazda­sági fejlődését: A népfrontmunka lényeges részének tartják a különböző társadalmi munkaakciók szer­vezését. A lakóhely szépítése, csinosítása el sem képzelhető a lakosság aktív közreműködése nélkül. A számok azt bizonyít­ják, hogy a községi népfront­bizottság — a tanácstagok köz­reműködésével — jól mozgósí­totta a sarkadkeresztúriakat. 1973-ban még csak 20 ezer fo­rint volt a társadalmi munka éves értéke, tavaly már meg­haladta a 250. ezer forintot. Részt vett a falu lakossága az iskola építésében, járdabővités­ben, vízelvezető csátorna tisz­tításában és gondját viselték a község parkjainak. A KISZ- esek is sokat tettek azért, hogy kulturált környezetben élhesse­nek. A négy év alatt számos jó és megvalósítást érdemlő ter­vet dolgozott ki a népfrontbi­zottság, de ezek közül jó né­hányat pénz hiányában nem lehetett megvalósítani, így az­tán maradt munkájuk az újon­nan megválasztott bizottsági ta­goknak. A legfontosabb most a törpevízmű megépítése, melyhez még az idén hozzákezdenek. A nagy munkánál szükség lesz valamennyi népfrontaktivista közreműködésére. Lelkesedésben nincs hiány, és biztos, hogy jól elvégzik a rájuk bízott mun­kát, mert ezt az egész község kéri majd számon tőlük. Ivóvíz gáztalanító Hazánkban gáztalanításra szorul a föld gyomrából fel­színre hozott ivóvíz többsége. Erre vonatkozóan, az Országos Vízügyi Hivatal felhívására beérkezett harminc pályamun­kából válogatták ki a legjobb berendezéseket. A vízügyi szer­vek felmérése szerint, az ivó-, illetve az ipari víznek 80 szá­zaléka tartalmaz a megenge­dettnél magasabb gázt. Az or­szág egyes vidékein, mint pél­dául a Tiszántúl déli és keleti részén, éghető gázokat hoz ma­gával az artézi kutak vize. Helyenként ez olyan mértékű volt, hogy le kellett fojtani áz új víznyerő helyeket. Haszno­sításukra a most kísérletben levő gáztalanító berendezések üzemi alkalmazásakor kerülhet sor. A prototípusok már elké­szültek, sorozatgyártásukat 1977- ben kezdi meg a vállalat. Lányai MAGÁNEPÍ TTETOK! KÖZÜLETEK! VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI ÜZEMEK! FIGYELEM! Kétszer fényezett szalagparketta kapható. Beépítése gyors, praktikus, az építtető saját maga is el­készítheti a burkolatot, ami a beköltözést meggyorsít­ja. Alkalmas falburkolásra is. KERESSE BIZALOMMAL LERAKATUNKAT, ahol 162—235,— Ft/köbméter áron megvásárolhatja. Cím: Marosmenti ÁFÉSZ Makó, Tükör u. 1. Ügyintéző: Szűcs. Telefon: 695.

Next

/
Thumbnails
Contents