Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
«VIA 1976. MÁRCIUS 24., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM l BÉKÉSSZENT ANDRÄSI KISZ-TAGQK ÉS A KÖZSÉG GONDJAI (3. oldal) három vígjáték A JÓKAI SZÍNHÁZ BEMUTATÓIN (4. oldal) FÉL ÉVSZAZAD A CIPÓK KÖZÖTT (3. oldal) Ötletek — felelősséggel Több hetes késés a tavaszi munkák elkezdésében A nagyüzemek fejlesztési feladatai Programegyeztetés a tanácsi osztályvezetőkkel Szükségesek-e még manáp- ság is az újítók, ezermesterek, az alkotó ke^vű munkások, műszakiak kisebb-nagyobb ötletei, előrevihetik-e a gyártmány- és a gyártásfejlesztés ügyét a mai, korszerű technika keretei között? E kérdés sokszor felmerült az utóbbi 10—15 évben, ha az űjítómoz- galom fejlesztése került szóba, vagy a demokratizmus lehetősége egy-egy gyár műszaki fejlesztési programjának ösz- szeállításában. A kérdésre a válasz, általában és a szakirodalomban is — igen: kellenek a tervek végrehajtása közben, a gyakorlat sodrában születő megoldások, felismerések a munka hatásfokának, a gyártmányok hasznosságának javításához. Tegyük hozzá: a magyar iparban mindez különösen igaz, hiszen sem a szervezettség, sem a számítástechnika, vagy az általános műszaki színvonal nem áll még azon a fokon, hogy a dolgozók ötleteinek ne lenne helye a fejlesztés menetében. Ezeket a megállapításokat senki sem vonja kétségbe, ■* a gyakorlat mégsem alakul mindenütt és mindenkor ennek megfelelően. Tapasztalhatunk tartózkodást — itt többet, ott kevesebbet — a műszaki, szervezési ötletekkel szemben. (A kisebbekről szólunk moh, az észszerűsítés kategóriájáról, s nem a nagy horderejű újításokról, találmányokról, bár azok sem kapnak mindig, könnyen, zöld utat.) Ez a tartózkodás persze nem alaptalan: ma már bonyolult technikai rendszerek működtetéséről van szó, a gyártmányok nagy része — akár termelőeszköz, akár fogyasztási cikk — ugyancsak rendkívül összetett tulajdonságok hordozója, bonyolult szerkezettel, vagy kényes anyagösszetétellel. Eljárásokon, kipróbált recepteken, bevált konstrukciókon a változtatás, döntés előtt nagy felelősséggel jár, rengeteg szempontot kell mérlegelni, a következmények sorát végiggondolva, elemezve. Tehát napjainkban egy-egy újító, változtató ötlet elfogadása sokkalta nagyobb felelősséggel jár, mint bármikor eddig. Mindez az ötletet adó felelősséget is nagyban növeli. Neki sem szabad csak egy- irányban gondolkodnia, esetleg csak azt nézni, hogy a változtatással a saját munkahelyén mi válna köpnyebbé. Ma az alkotó invenció mellé az egyre határozottabb alkotó önellenőrzést is párosítani kell. Mindennek mégsem szabad visszatartania bárkit is a bátor kezdeményezéstől, ha új, jobb megoldásokat vél felfedezni. Az ötletek elbírálóinak sem szabad a kényelmes álláspontra helyezkedni: ha nem változtatunk, nincs gond. A magasabb technikai, szervezettségi és tervezési színvonal ugyanis nem azt jelenti, hogy csökken a műszaki és szervezési ötletek szerepe, hanem azt, hogy más, színvonalasabb, tartalmasabb elképzelésekre van szükség. A legfejlettebb ipari országokban széles körben alkalmazzák a gyárakban az érték- elemzés módszerét. Ezzel az eljárással (az utóbbi 20—30 évben terjedt el a világon), bármilyen tevékenységet, tervet, terméket apró elemeire szedhetnek szét, pontosan megmérhetik vele: mi a szükséges, mi a szükségtelen művelet, vagy anyagfajta, vagy anyag- és munkamennyiség egy-egy termék előállításában. Összevethetik a felhasználók kívánságaival, a jelen és a jövő műszaki, gazdasági szempontjaival. S e mérlegelés során mindig pontosan kirajzolódik: mit, miért érdemes változtatni, az mit von maga után, minek mi a haszna és az milyen ráfordítással érhető el. Az értékelemzés tehát nagy biztonságot adhat egy- egy ötlet elbírálásához, mindamellett, hogy ez a módszer elsősorban az ötletek leggazdagabb forrása. (Mibenlétét, szemléletmódját, munkastílusát részletesen ma már a magyar nyelvű szak- irodalomból is megismerhetjük.) Az értékelemzés az újító- mozgalom eredményességét növelhetné, mert lényegét tekintve a jobb, a hatásosabb megoldásokat szüntelenül kereső munkások, műszakiak színvonalas alkotó, elemző munkamódszere. Az érték- elemzést elsajátító, alkalmazó újító brigádok jelentős hasznára lehetnénék az egész népgazdaságnak, ha munkájukban, egyre általánosabban alkalmaznák ezt a módszert. 4- Évente (nemzetközi adatok szerint) milliárdokat hozó ötletek sokasága születhetne belőle az egész magyar iparban. Gerencsér Ferenc Az V. ötéves tervvel összefüggő megyei tennivalókról az utóbbi hónapokban a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői több alkalommal folytattak megbeszélést a különböző tárcák minisztereivel. A tapasztalatokat áttekintette a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd állást foglalt több olyan feladatban, melyek megvalósítása máris elkezdődhet. Ezekről tartottak tegnap programegyeztetést a tanácsi osztályvezetőkkel. A megbeszélésen részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Murányi Miklós, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, Nagy Mihály, a Körösök- Vidéke Tsz-ek Szövetségének titkára és Plenter Lajos, a Dél- Békés megyei Tsz-Szövetség titkárhelyettese. Elhangzott, hogy a hosszúra nyúlt tél több hetes késést okozott a tavaszi munkák elkezdésében. Ezért most a legfontosabb feladat a felkészülés fokozása. Ha beköszönt a jó idő, 3«—40 nap alatt kell elvégezni az összes tavaszi munkát, melyek nem kisebbek az előző évinél. A tavaszi műtrágyázást 25 ezer hektár kivételével már befejezték a tsz-ekben. A búzavetéseket sajnos megviselte a hótakaró nélküli hideg. A vetések 30 százaléka gyenge osztályzatot kapott az első szemlén, a többi jó és közepes minőségű. Egy évvel ezelőtt fejlettebb és tömöttebb volt a búzaállomány, mint most. A kalászos területek védelmére a hengerezés és a vegyszeres gyomirtás szervezését ajánlotta az osztályvezető, ugyanakkor a gyenge vetések felülvetéséről is intézkedni szükséges. Szóltak arról is, hogy a konzervgyár nem teljesítette .paradicsomtermesztési tervelőirányzatát, ugyanákkor a MÉK igen alacsony tervszámmal dolgozik. Ez azért elgondolkoztató, mert országosan a MÉK-ek nem fedezik a lakosság friss zöldségszükségletét. Megyénkben is fokozni szükséges a zöldségtermőterületet és a hozamokat. Az állattenyésztés céltudatosabb fejlesztésére az eddigieknél hathatósabb Intézkedéseket kell foganatosítani részben az állami szerveiének, részben pedig a termelésben érdekelt üzemeknek. Ezt követően a nagyüzemek fejlesztési feladata került előtérbe. Ebben az esztendőben nagy jelentőségű belvízvédelmi, mc. liorációs és talajjavítási beruházások kezdődnek. Ma, március 24-én már a nagykunsági XIV. öntözőcsatorna vízhasznosításáról tanácskoznak az érdekelt üzemekkel. Az AGROKER nagy teljesítményű gépeket kínál megvételre az idei termelési feladatok megoldására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága korábban határozatot hozott a kisárutermelés 1 szervezésére és kiszolgálására. E határozatból adódó helyi feladatokat is ismertették a tanácsi osztály- vezetőkkel. Végül szó volt a termelőszövetkezeteket érintő agrokémiai hálózat megteremtéséről, melyet az V. és a VI. ötéves terv idején központokkal, illetve nagyobb raktárak társulásos építésével oldanak meg a megyében. D. K. 35 százalékkal több vízgazdálkodási beruházás Ülést tartott az országos vízgazdálkodási bizottság Az ötödik oteves terv Den előirányzóit vízgazdálkodási feladatok hatékony megvalósításáról tárgyalt keddi ülésén az OVH székházában az Országos Vízgazdálkodási Bizottság. Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezette a vitát és fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez. Az ötödik ötéves tervben csaknem 44 milliárd forintot, az előző tervidőszakban**felhasznált mintegy 35 százalékkal többet fordítanak vízgazdálkodási beruházásokra, az állóeszközök fejlesztésére. Ennek kétharmadát használják |el a lakosság, a települések és az ipar vízellátásának, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a fürdőellátás és hévízhasznosítás fejlesztésére. A közműves ivóvízellátásban részesülő lakosok frányát az 1975- évi 65-66-ról 1900. végéig 7'2-73 százalékra növelik, s így a lakások 56 százalékát látják el ezzel a szolgáltatással A csatornázott területen élő lakosság aránya a tervidőszakban 33-ról 43 százalékra, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma pedig 1 millió 60 ezerről 1 millió 460 ezerre emelkedik. Továbbra is fontos feladat az árvízvédelmi és belvízvédelmi művek, szervezeíeK korszerűsítése, erősítése, hiszen 350—400 milliárd forint értékű nemzeti vagyont kell biztonságosan megvédeni az elöntéstől. Nagyobb térségekre koncentráltan fejlesztik a mezőgazdászi területek vízrendezését is. Az öntözés iei- lesztésáben a meglevő öntöző- berendezések gazdaságos kihasználása a legfontosabb feladat. A tervidőszakban . előirányzott mintegy 100 ezfr hektár új öntözőterület berendezésére azokban a térségekben kerülhet sor, amelyekben elégendő az öntözővíz és az öntözés a beruházás hatékony hasznosítását teszi lehetővé. (MTT' I Parkosítás Békéscsabán Ha még nem is mondható „kánikulainak” az idó, dt azért elkezdődött mindenütt a kerti munka. A Békés megyei Kertészeti Vállalat is hozzálátott Békéscsabán a közterületek parkosításához, szebbe íctelehez fFotó * Demény) t
