Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19?«. MÁRCIUS 23., KEDD Ara: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM MA EREDMÉNYES ÖT ESZTENDŐ GYULÁN (3. oldal) MAGYAR ASSZONYOK KATOWICÉBEN (5. oldal) GYOMSZAVAK <4. oldal) Á honvédelem az egész FIN 1976 Szakmunkástanulók amatőr színpadai Szabadkígyóson Új honvédelmi törvényt foga­dott el a múlt héten, csütörtöki ülésén az országgyűlés, hatályon kívül helyezve az 1960. évi 4. törvényt. Mint Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter a törvényjavaslat indoklásá­ban elmondotta, az elmúlt más­fél évtizedben olyan pozitív vál­tozások történtek társadalmunk­ban, amelyeknek a hatása a hon­védelemben is érvényesül: „A honvédelem nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, minden­napi munkánknak részévé vált. Ifjúságunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget kötele­zettségének a hadseregben és a határőrségnél.” A változó körülmények, a fej­lődé« különféle mozzanatai tet­ték tehát szükségessé az új hon­védelmi törvény megalkotását. Az elmúlt évek gyakorlata né­mely részletében már meghalad­ta a korábbi törvényben rögzí­tett elveket. Meghaladta, hiszen nem szabályozhatták több mint másfél évtizeddel ezelőtt a még csak néhány éve meglevő sajá­tosságokat. A törvényalkotásnak természetes velejárója az időn­kénti megújulás, újraalkotás. Enélkül a gyakorlat elszakadna az elvektől, a törvény fékezné a fejlődést. Aki némileg járatos a katonaéletben, maga is tapasz­talhatta, hogy az elmúlt évek­ben módosultak a szolgálatukat teljesítő fiatalok körülményei és kötelességei is. Nem könnyebbé vált a szolgá­lat, nem kisebbé a felelősség, sőt, a haditechnika korszerűsö­désével inkább bonyolultabbá, felelősségiéi j esebbé. Ugyanakkor bővültek — egyebek között az Ifjúsági Törvénnyel összhangban — a katonafiatalok jogai. A ko­rábbinál is többet vállal) magára a nénhadsereg a fiatalók neve­léséből. Elegendő arra utalnunk, hogy több ezren sorkatonaként fejezték be a nyolc általánost, s hogy ma már 16 szakmában fo­lyik szakmunkásképzés a hon­védségnél. A civil életben is hasznosítható a sorkatonai szol­gálatban szerzett ismeretek je­lentős része. Nem utolsósorban ezeknek a változásoknak is kö­szönhető. hogy a lakosság köré­ben tovább nőtt a katonák, a fegyveres testületek tagjai iránti tisztelet és bizalom. A honvédelmi törvény nem­csak a katonai szolgálatukat tel­jesítő fiatalokra, nemcsak a A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság március 19-én ter­melési tanácskozást tartott, ame­lyen Boros József igazgató a központban dolgozókat tájékoz­tatta az 1975. évi eredmények­ről és az V. ötéves tervidőszak feladatairól. Elmondta egyebek között, hogy tavaly az igazgató­ság jelentős megtakarítást ért el, ami a tervezettnél több út javí­tását és karbantartását tette le­hetővé. A megtakarítás részben a nagy tömegű útépítő anyag előszállításából ered, amire a MÁV kedvezményt biztosított Felhasználta az igazgatóság a lökösházi kavicsbányából és a helyi homokbányákból kiter- oMlt anyagot, jó szervezettség­nép ügye fegyveres e^k és testületek tag­jaira terjed Tti. Bár igen fontos fejezetei róluk szólnak. Őket érinti egyebek között a sorköte­les korhatár módosítása. Az ed­digi 23 évről 28 évre emeli a törvény a behívhatóság felső korhatárát, a szolgálat alól jog­ellenesen kibúvókat pedig negy­venéves korukig behivhatják. A mai gyakorlatnak megfelelően csökkenti, 24 hónapban szabja meg a törvény a sorkatonai szol­gálat időtartamát. A lakosság döntő többségét érinti a törvény a polgári védel­mi kötelezettség új szabályozá­sával — az alsó korhatárt nők­nél is, férfiaknál is 14 évről 16 évre emelve. Az életkor meg­hosszabbodása, az egészségügy általános javulása tette lehetővé, egyben indokolttá, a katonaköte­les kor felső korhatárának eme­lését. Nincs lehetőség valamennyi cikkelyre kitérnünk, nem is le­het feladatunk a részletek kom­mentálása. A törvény tanulmá­nyozását — ajánlatos mindenki­nek időt szakítania rá, éppen mert közvetlenül vagy közvetve valamennyi állampolgár érdekelt — nem helyettesítheti a kurta gondolatsor. Mindössze a lényeg­re utalhatunk, mely szerint az elfogadott törvény beilleszkedik társadalmi valóságunkba, figye­lembe veszi a már kialakult gya­korlatot, szabályozza mindazt az új jelenséget, amely a régebbi törvény megszületése óta kelet­kezett. Ismerniük kell a gazda­sági vezetőknek, hiszen a gazda­sági egységekről is tartalmaz in­tézkedéseket. Sokakat érdeklő fejezet szól a személyi tulajdon­ban levő ingatlan és ingóság fel­használhatóságáról, az esetleges kisajátítás és kártalanítás mód­járól. A haza védelme nem szű­kíthető le a katonai szolgálatra, a technikai ismeretek elsajátítá­sára. A törvény bevezető részé­ben erről ezt olvasatjuk: „A haza fegyverePvédglme el­sősorban a fegyveres erők és tes­tületek mindenkori tagjainak kötelessége, amelynek teljesíté­sére mindenkor készen állanak. Korunkban azonban a honvéde­lem az államtól és az egész tár­sadalomtól, a szocialista hazafi­sás: és internacionalizmus esz­méiétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háborúban.” A törvény t követelmény teljesíté­sének mikéntjéről határoz. gél pedig egyes útszakaszok kar­bantartásának az idejét lerövidí­tette. Jelentős ttolt a megtaka- ] rítás a gépkocsik üzemanyagé- j nak a felhasználásában is. Az V. ötéves tervidőszakban — az előzőhöz képest — másfél­szer nagyobb összeg áll rendel­kezésre', amiből a megyében 350 kilométeres szakaszon szélesítik, 600 kilométeres szakaszon vedig erősítik az utakat. A feladat vég­rehajtásához korszerűbb gepek, eszközök állnak majd rendelke­zésre. A termelési tanácskozás dön­tött a Kiváló Dolgozó cím. va­lamint a szocialista brigád cím ■ különböző fokozatainak az oda­ítéléséről. I A forradalmi ifjúsági na­pok keretében vasárnap dél­után rendezték meg első íz­ben Szabadkígyóson, a mező- gazdasági szakmunkásképző intézetben megyénk szakmun­kásirodalmi színpadainak ve­télkedőjét. A szakmunkástanu­lók versenye azonban nem előzmény nélküli: a KISZ me­gyei bizottsága korábban a két szomszédos megyével közösen a mezőgazdasági és élelmi- szeripari szakmunkásképzők résztvételével rendezte Sza­badkígyóson ezeket a vetélke­dőket. A cél megmaradt: a páros években megrendezésre kerülő versenyek alkalmat adnak a szereplő együttesek­nek a következő évi Erkel Diákünnepekre való felkészü­lésre, valamint alkalmat nyúj­tanak egymás megismerésére, az előadások színvonalának tö­kéletesítésére. Az idei versenyre — amely­nek második fordulója május 2-án lesz — megyénk 11 szak- / munkásképzője közül négy ne- I vezett be. Az orosháziak ........ é s keressük az igazságot!” címmel József Attila életéről szóló összeállítással, a mező- hegyesiek „A világ újra épül” című, a történelem nagy sors­fordulóiról szóló oratórikus művel, a gyulai 613 számú ipari szakmunkásképző szín­játszói a Főtárgyalás című gro­teszkkel, míg a házigazdák Alfred Nobel életéről szóló összeállítással léptek pódium­ra. Az amatőrpódiumok — le­gyen az színjátszó csoport vagy irodalmi színpad — tar­talmasságát, szerepléseik je­lentőségét a szórakoztatáson túl az irodalmi és a színházi ismeretterjesztés, valamint együtt létük, együtt alkotásuk közösségteremtő ereje adja meg. A közös érdeklődés nem­csak az együtt előadott mű harmóniáját követeli meg, ha­nem a mindenben való közös­séget: érdeklődést a kultúra minden értéke, eredménye iránt. Csupán ennek megléte esetében jó és értékes nem­csak a produkció, hanem az irodalmi színpad, a színjátszó­csoport működése is. A szabadkígyósi fesztivál — mert inkább ez és nem ver­seny, hiszen a Daniss Győző, az Élet és Tudomány rovat- szerkesztője vezette zsűri ér­tékelést adott és azonos ér­tékű okleveleket nyújtott át — A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa — a magyar—len­gyel kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésében szerzett kiemelkedő érdemeik elismeréséül — a Len­gyel Népköztársaság Érdem­rendje különböző fokozataival magyar személyiségeket tünte­tett ki. Kitüntetésben részesült dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője, Ka­tona István, a Népszabadság fő- szerkesztője, dr. Jánossy Lajos akadémikus, dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács ta­nácsi hivatalának elnöke, dr. Kovács Endre, a Magyar Tudo­mányos Akadémia történelem­tudományi intézetének osztály- vezetője, dr. Kuzsel Dezső, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium nemzetközi kapcso­latok főosztályának vezetője, dr. Karácsony Jenő, az Országos Tervhivatal nemzetközi kapcso­latok főosztályának helyettes ve­zetője és Ódor Géza, a Nehéz­ipari Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának he­lyettes vezetője. A kitüntetéseket dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete hétfőn a nagykövetségen nyújtotta át. tapasztalatai bizonyára még egységesebb munkára ösztönöz, érdekesebb, a fiatalok számá­ra többet mondó összeállítá­sokkal találkozhatunk a kö­vetkező, május 2-i fordulóban. Annyi azonban már most bi­zonyos: a FIN és az EDÜ je­gyében megrendezett találko­zó sikeres volt minden jelen­lévő számára. <N. L.) A kitüntetések átadásánál je­len volt dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője és Roska István külügyminiszter-helyettes. (MTI) Szakmunkásképző szakemberek tanácskozása Békéscsabán Békéscsabán hétfőn a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban a Munkaügyi Minisztérium ren­dezésében Békés, Csongrád és Szolnok megyék ipari szakmun­kásképző intézeteinek igazgatói, párttitkárai, a megyék pártbi­zottságainak, KlSZ-bizottságai- nak, megyei tanácsainak szak­munkásképzéssel foglalkozó ve­zető munkatársai tájértekezletet tartottak a szakmunkásképzés­ről. A tanácskozásom András László, a Munkaügyi Miniszté­rium szakoktatási és továbbkép­zési főosztályának vezetője el­mondta: a IV. ötéves tervben felépült 44 szakmunkásiskola több mint 460 tanteremmel, 33 iskolai tanműhely megközelítő­leg 3200 tanműhelyi munka­hellyel, 34 kollégium több mint 7600 hellyel. Az elmúlt öt év­ben nőtt az ezer tanulóra jutó főhivatású tanárok és a szakok­tatók száma is. 1970.'és 1975. kö­zött 333 ezer szakmunkástanuló felvételét határozta meg a terv. Ténylegesen azonban mintegy négyezerrel többet képeztek ki az ország szakmunkásintézetei­ben. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy a következő ötéves tervben elsőrendű feladat a szakmunkásképzés minőségi ja­vítása, ezen belül a nagyüzemi oktatómunka szélesítése. E cé­lok eléréséhez egyebek mellett az V. ötéves tervben várhatóan a nagyüzemi oktatómunka tár­gyi feltételeire több mint más- i fél milliárd forint alapot oszta­nak fel. A technikai haladás, a nép- I gazdaság szerkezeti' változásai­hoz szükséges igazítani a szak­munkásképzést — hangsúlyozták a békéscsabai tájértekezleten —, amelyet továbbiak követnek a közeljövőben Pécsett, Budapes­ten, Székesfehérvárott és Mis­kolcon. ÍMTÜ A gyulai szakmunkástanulók groteszkje társadalmunk fo­nákságait karikírozza ki. (Demény Gjaxl» felvétele) M. D. Meggyorsítják a megye útjainak a szélesítését, .erősítését Magyar személyiségeket tüntetett ki a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents