Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

i \ Világ proletárjai, egyesüljetek! wn. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM MA: TÖBB MINT EGYM1LLIÁRD FORINT VÁROSFEJLESZTÉSRE (3. oldal) A GYERMEK- ÉS DIÁK­ÉLELMEZÉS HELYZETE BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) VIHAR UTÁN A TÖTKOMLÖSI VIHARSAROKBAN (5. oldal) Az SZKP XXV. kongresszusának nyolcadik munkanapja Jóváhagyták a harmadik napirend határozati javaslatát Csütörtökön zárt ülésen választják meg a párt Központi Bizottságát Moszkva Az SZKP XXV. kongresszusa saenián délelőtt Grigorij Rorna- novnak, az SZKP Politikai Bi­zottsága póttagjának elnökleté­vel folytatta a vitát Alekszej Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének a Szovjetunió népgaz­dasága 1976—1980. évi fejlődése fő irányaival foglalkozó beszá­molójáról. NYIKOLAJ GOLGYIN szov-. jet nehézipari-építési miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy Alekszej Koszigin beszá­molója magában foglalja a kom­munizmus szovjetunióbeli építé­sének tartalmas és világos prog­ramját. „Teljes mértékben jóvá­hagyjuk ennek a beszámolónak minden tételét, osztjuk azt a ja­vaslatot, hogy meg kell javítani a beruházások tervezését” — mondotta a miniszter. ALEKSZEJ SIBAJEV, a sza- ratovi területi pártbizottság el­ső titkára felszólalásában töb­bek között megállapította, hogy a IX. ötéves tervben (1971— 1975) a területen az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött a gépgyártás és a fémfeldolgozás, az elektronikai, a vegy- és a petrolkémiai ipar. Kétszáz ipari vállalat, üzem és más létesít­mény kezdte meg a termelést. — A Bajkál—Amúr vasútvo­nal napjainkban a szovjet ifjú­ság fő építkezése — húzta alá felszólalásában LEONYID KA­ZAKOV betonozó brigádvezető, aki a Bajkál-tavat a Csendes­óceánnal majdan összekötő vas­útvonal építkezésének nyugati szakaszán dolgozik. Határidő előtt megindult a közlekedés a vasútvonal néhány szakaszán. Hidat építettek a Lé­nán és az Amuron, a nagy szi­bériai folyókon — hangsúlyozta Kazakov. Az a kollektíva, amelyhez bri­gádom is tartozik, kötelezettsé­get vállalt arra, hogy 1976-ban 33 kilométer hosszúságú vasút­vonalat épít fel, vagyis túltelje­síti tervét. Az építők foglalko­zása az egyik legbékésebb a vi­lágon. S mi teljes szívvel he­lyeseljük az SZKP békeszerető lenini politikáját — mondotta végül Leonyid Kazakov. Ezt követően WILLIAM ASHTAN, a Kanadai KP kül- jttségének vezetője köszöntöt- a kongresszust. Majd JESUS FARIA, a Vene- íelai KP főtitkára szólalt fel. JORGE DEL PRADO, a Perui ommunista Párt Központi Bi- ütságának főtitkára volt az ZKP kongresszusa reggeli ülé­snek utolsó felszólalója A szerda déli ülésen MIHAIL ROKOEJEV közoktatásügyi mi- iszter ötmillió szovjet pedagó- us nevében biztosította támo- atásáról a kongresszus munká­it. Elmondta, hogy a Szovjet- nió elismerten első helyen áll ilágviszonylatban az ifjúsági özoktatás területén. Feladat- ént jelölte meg egyebek kö- ött, hogy a pedagógusok jób­an kössék össze az oktatást a ommunista neveléssel, Lenin példáján neveljék a fiatalokat a párt, a nép fáradhatatlan szol­gálatára. Ugyancsak állást fog­lalt a tanulás és a munka szer­vesebb összekapcsolása, a diá­koknak szakmák felé való irá­nyítása mellett. NYIKOLAJ TARASZOV kön­nyűipari miniszter beszédében elmondta, hogy az elmúlt öt­éves tervidőszakban a Szovjet­unióban 500 könnyűipari üzem épült, vagy került teljes felújí­tásra. A szovjet könnyűipar ter­melése 1980-ig 26—28 százalék­kal emelkedik. Előtérbe kerül­nek a választék gazdagításának és a minőség további javításá­nak kérdései, elsősorban a tex­tiliparban, a konfekció- és ci­pőiparban. Mint mondotta — szigorúbbá kell tenni a minő­ségellenőrzést. Érvényesíteni kell a technológiai fegyelmet A mi­niszter külön hangsúlyozta a munkatermelékenység emelésé­nek fontosságát, különös tekin­tettel a munkaerőhiányra. A kongresszus szerdai ülésein néhány szovjet autonóm köztár­saság területi szintű pártbizott­ságának vezetői is szót kaptak. MODOGOJF.V, az SZKP Burját területi bizottságának első titká­ra elmondotta, hogy Burjátia ma már repülőgépeket, villanymoto­rokat, automatikai eszközöket is gyárt. A Mongol Népköztársa­sággal 1200 km-en határos auto­nóm köztársaság áramot expor­tál Mongóliába. Burját földön 130 ásványi lelőhely kiaknázása folyik. A köztársaságra esik a Bajkál—Amúr vasútvonal építé­sének mintegy 500 km-es, meg­lehetősen nehéz szakasza. Mo- dogojev külön szólt a Bájkál-tó védelméről. A festői szépségű üdülővidéken újabb védett terü­leteket létesítettek, a Bajkálba ömlő folyókon 70 víztisztító mű­vet helyeztek el. UMAHANOV, a dagesztáni te­rületi pártbizottság első titkára a Kaspi-tenger idegenforgalmi hasznosításáról beszélt. Az észak-kaukázusi autonóm köz­társaság gazdasági sikereiről be­számolva kiemelte a nemzetiségi kérdés helyes megoldását és en­nek kedvező kihatását Dag'esztán g3rors fejlődésére. A területi el­ső titkár kitért arra, hogy a köz­társaságban súlyos földrengés pusztított. Ez alkalommal is kö­szönetét mondott a testvéri köz­társaságoknak a helyreállításhoz nyújtott gyors segítségért. Az SZKP XXV. kongresszusá­nak szerda délutáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Elsőnek PAVEL FEGYIRKÓ, a krasz- nojarszki határterületi pártbi­zottság első titkára emelkedett szólásra. Ezután következett ANATOLIJ KOSZTOUSZOV. szerszámgépgyártási és szer­számipari miniszter, majd JE- LENA SPAKOVA, a kujbisevi Rosszija csokoládégyár igazga­tója mondotta el hozzászólását. Az ülés utolsó felszólalója MIHAIL TRUNOV, az SZKP belgorodi területi bizottságának első titkára volt. Ezután az elnöklő Grigorij Romanov, utalva arra, hogy a harmadik napirendi ponthoz 61 delegátus jelentkezett hozzászó­lásra és 19 felszólalás hangzott el, közölte, hogy javaslat érke­zett a vita lezárására. A kong­resszus a javaslatot elfogadta. Ezután a napirendi pont előadó­ja, Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök mondta el rövid vi­taösszefoglalóját. Hjotr Mase- rov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja olvasta fel a szövegező bizottság által ki­dolgozott határozati javaslatot. A javaslatot a kongresszus egy­hangúlag jóváhagyta. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár Janus, a Magyar Szociausta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára Kirill Lavrovval, a Szovjetunió nép­művészével beszélget a kongresszus ülésének szünetében (Teleíotó—TASZSZ—MTI—KS) Csak egy út vezet a zöldségtermesztés felkarolásához: a MÉK és a tagszövetkezetek jó együttműködése Zárszámadó igazgatótanács-ülés a Békés megyei MÉK nél Hangulatában őszinte és nyílt volt a Békés megyei MÉK teg­napi igazgatótanács-ülése. Az 1975. évi zöldség- és gyümölcs­kereskedelem tapasztalatait ösz- szegezték, s a vita után jóvá­hagyták az e tevékenységből származó 14 millió 792 ezer fo­rint nyereséget és ennek felosz­tását. Török Imre, a MÉK igaz • gatója azt fejtegette, hogy a tag­szövetkezetek forgalma miért csökkent 1974-hez képest kere­ken 10 millió forinttal? Vajon a MÉK és a tagszövetkezetek meg- tettek-e mindent a jó együttmű­ködés jegyében azért, hogy a ke­reskedelem — a belföldi és a külföldi — több zöldséget kap­jon? Nem. Erre a válasz ilyen egyértelmű volt, mert ez az ága­zat a tsz-elcben és az ÁEÉSZ- eknél tavaly sajnos csökkenő tendenciát mutatott. Ugyanakkor a MÉK érdeme az, hogy a lakosság ellátása — melyért egy évvel ezelőtt sok bírálat érte — javult. Azok a társadalmi vizsgálatok, melyek a zöldség-nagykereskedelemben folytak 1975-ben (a népi ellenőr­zési bizottság, a PM Bevételi Fő- igazgatóság és a Körösök Vidéke Tsz-ek revizorai részéről) egyér­telműen rámutattak arra, hogy a MÉK-nek és a tagszövetkezetek­nek többet kell tenniük az ága­zat fejlesztéséért. A MÉK el­kezdte ezt a munkát úgy, hogy 390 vagonos burgonyatároló épí­tését előkészítette, 3,8 millió fo- I rintot fordított eszközeinek fel­újítására, bővítette tevékenységi körét takarmányok és Philaxia- készítmények értékesítésével. Jelenleg azon fáradozik az ap­parátus, hogy az 1976-ra kidol­gozott üzletpolitikai célokat mi­ként tudná még hatékonyabban valóra váltani, a kiskertekben jelentkező árufelesleget felvásá­rolni, értékesítésre előkészíteni. A vitában felszólalók — Uhlár János, Kaszaper, Buda Pál Tót­komlós, Goron József Telekge­rendás, dr. Pintér György, a SZÖVÉRT igazgatója és Baukó Mihály, a párt megyei bizottsá­gának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője — egyértelműen hangsúlyozták; a zöldségter­mesztés felkarolásához csak egy út vezet, mégpedig a MÉK és a tagszövetkezetek minden eddi­ginél jobb együttműködése. A megyében a zöldségter­melő-bázis adott; Sarkad, Kon­doros, Medgyesegyháza, Nagy- bánhegyes, Újkígyós és Békés­csaba környékén, a termőhely­ben levő lehetőségeket azonban 1975-ben nem sikerült kiaknáz­ni úgy, mint azt megelőzően. Így ebben az esztendőben az a legfontosabb feladat, hogy a zöldségtermesztés hatékonysá­gát valamennyi üzemben növel­jék. A MÉK 1976-ra a zöldség- termesztéshez szükséges terület 95 százalékát leszerződte. D. K. n kisgazdaságok sertéshizlalási gondjainak enyhítéséért Szakemberek tanácskozása Gyulán Tegnap, szerdán délelőtt Gyu­lán, az Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál a kisgazdasá­gok sertéshizlalási gondjairól tanácskoztak. A megbeszélésen — amelyet a párt megyei bi­zottságának gazdaságpolitikai osztálya szervezett — részt vet­tek az Állatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat, valamint a ME­SEÖV szakemberei. Ismeretes, hogy megyénkben a tanácsi szektorban és háztáji gazdaságokban az elmúlt évben jelentősen csökkent a hízottser- tés-termelés, s az elmúlt két évben megközelítően 17 ezerrel kevesebb kocát állítottak be a kisgazdaságok, mint az azt megelőző időben. E két okból mintegy 300 ezer darab sertés­sel kevesebb lett a tervezettnél. A hústermelést a húsfeldol­gozó-kapacitás növelése és az a körülmény, hogy megyénkben a megtermelt hízott sertések 50 százalékát a kisgazdaságok ad­ják, szükségessé teszik a kis- árutermelési kedv növelését. A tegnapi gyulai tanácskozás részvevői ennek útját, módoza­tait keresték. Szó volt arról, hogy a húsipari vállalat mellett fokozottabban segítsék a ház­táji, illetve a kisgazdaságok ser­téstermelési törekvéseit a ter­melőszövetkezetek, kapcsolódja­nak be az állami gazdaságok, valamint a területi ÁFÉSZ-ek. Segítsék a kisgazdaságokat ab­ban, hogy megszűnjenek takar­mányozási gondjaik, s gyorsít­sák a sertéshizlalási szerződé­sek kötését és az értékesítést

Next

/
Thumbnails
Contents