Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

Kongresszusra készülnek \ Megkezdik az új városközpont építését Békéscsabán Kik kapnak lakást ebben az évben —A lemaradást az év közepéig pótolják — Milyen lesz az új lakáskiutalási és vevőkijelölési névjegyzék A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet (Utalja! is ké­szülnek a KISZ soron következő kongresszusára. Az egyéni vál­lalásokon kívül közös brigádfelajánlással is köszöntik majd az ifjúkommunisták kongresszusát. A Petőfi ifjúsági brigád havi nyolc óra társadalmi munkát és kommunistamúszakot aján­lott fel. A brigád két tagja: I^sckó Magdolna és Violán Zsó­fia fontos exportmunkán dolgozik (Fotó: Demény) Békéscsabán 3058 lakásigény­lőt tartanak nyilván. Naponta mintegy szárán keresik fel a lakáshivatalt. Legtöbben azt kérdik, mikor kapják meg a la­kást. — Még nem épült meg — vá­laszolják gyakran a hivatalban. Az őszinteség nem nyugtatja meg az ügyfeleket, különösen azokat nem, akik már a múlt évi lakáskiutalási és vevőkijé- lölési névjegyzékben is szere­peltek. Még az is előfordul, hogy visszaéléssel gyanúsítják meg az ügyintézőket. Persze alaptalanul. A megyei tanács és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vizsgála­tot tartott a lakásügyi hatóság­nál. Szabálytalanságot nem ál­lapított meg, sőt mi több, a la­kásügyek intézését példamuta­tónak találták. Ezt a munkát ugyanis nagy körültekintéssel intézik. Bevonják a lakásügyi társadalmi bizottságot is. A bi­zottság egy-égv tagja az ügyfél­fogadási napon is részt vesz, s a helyszínt szemléket karöltve tartják meg az ügyintézőkkel. Cél. hogy elsősorban azok kap­janak lakást, akik leginkább rá vannak szorulva. Tagadhatatlan, vannak gon­dok. Legtöbbje azonban olyan, amelyről a lakáshivatal nem tehet. A múlt év elején ügy mu­tatkozott. hogy a lakásgazdálko­dásban nem lesz zökkenő. El­Hatvanhétmillió forintos termelési érték — Előtérben a minőség javítása — Több papucs készül az idén Mérlegzdró közgyűlés a Körösvidéki Cipész Szövetkezetben Megkezdődtek megyénkben az ] ipari szövetkezetek mérlegzáró J közgyűlései, ahol számot adnak j az elmúlt év eredményeiről és meghatározzák a további fel­adatokat. Így volt ez a közel­múltban Békéscsabán, a Körös­vidéki Cipész Szövetkezetben is. Nézzük, miről adott számot Ament Ferenc elnök a szövet­kezet 1075. évi tevékenységét értékelve? Mindenekelőtt arról, hogy ösz- szességében teljesítették a múlt évben kitűzött feladatokat. Pa­pucsból több mint 472 ezer. egyéb lábbeliből pedig 27 ezer párat gyártottak egy év alatt. A szövetkezet termelése érték­ben a tervezett 03 millióval szemben elérté a 67 millió fo­rintot, ami 6,7 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A számokból kitűnik, hogy nye­reségtervüket csaknem 20' szá­zalékkal teljesítették túl, ami azt is jelenti, hogy az 1975-ös nyereség két és félszerese az egy évvel korábbinak. A tőkés export — amely a termelés 15 százalékát teszi ki — tavalyi árbevétele 6,5 millió forint volt. A beszámoló őszintén feltár­ta azokat a gondokat, hiányos­ságokat, amelyekkel küzdött és küzd a szövetkezet. Ezek kö­zül elsősorban az anyagbeszer­zés nehézségeit, a rossz minő­ségű alapanyagokat említhet­nénk. A minőség állandó javí­tása a szövetkezet legfontosabb feladata közé tartózik. Annál is inkább, mivel 1974-ben egy­millió forintot tett ki a vásár­lói reklamáció. Éppen ezért, elemezve az okokat és a miér­teket, intézkedéseket foganato- lítottak, amelyek elősegíthetik a jobb minőségű termékek elő­állítását. Ezek közül csak né­hányat említünk: megszigorí­tották a beérkező anyagok mi­nőségi áruátvételét, a gyártás­úé«! ellenőrzést a szabászattól egészen a végtermékig. A se- lejtet gyártókat felelősségre vonják. A párt- és kormányhatároza­tok több olyan területre irányí­tották a szövetkezet figyelmét is, mint az üzem- és munka- szervezés, a műszaki fejlesztés, a takarékosság, a szolgáltatások bővítése — amelyekben máris szép eredményeket érlek el. Az OKISZ Labor segítségé­vel az anyaghányadok kidolgo­zásánál bevezették az előrajzo- lásos módszert, amely a pon­tos mérés és a takarékos anyag­felhasználás feltétele. A lakos­sági szolgáltatás bővítése szin­tén központi feladattá vált. A szövetkezetnek a megyében- 114 dolgozója foglalkozik lábbeli­javítással és méretes cipők ké­szítésével. Tavaly több mint hatmillió forint értékű munkát teljesítettek. Ami az anyag- és az energiatakarékosságot illeti, a kiadott anyagnormákhoz ké­pest a régi modelleknél négv- százalékos anvagmegtakarítést értek el. Villamos energiából, gépjármű-üzemanyagból 79 ezer forint értékűt takarítottak meg egy év alatt. A Körösvidéki Cipész Szö­vetkezetnek a mérlege a meg­lévő gondok és nehézségek el­lenére jónak mondható. Minden remény megvan arra, hogy az 1976-ra kitűzött 5,9 százalékos termelé6iérték-növekedést elér­jék, és fő profiljukból, a pa­pucsból 9,9 százalékkal többet gyártsanak, mint 1975-ben. (seres) készült annak rendje és módja szerint a lakáskiutalási és a vevőkijelölési névjegyzék. A vá­rosi tanács egyeztette a terve­ket a beruházó vállalatokkal. A beruházók vállalták, hogy 1975. december 31-ig 50 állami, 196 szövetkezeti és 267 OTP- lakást adnak át. Az ígéret szép szó, hátha még be is tartják. Csak hát! Ki ne ismerné azo­kat az okokat, amelyekre im­már szokássá vált hivatkozni. Tény, hogy a lakások átadása 6—7 hónapot késik. Sőt ennél hosszabb idejű késések is van­nak. A Békés megyei tanácsi Építőipari Vállalat viszi el a pálmát ebben. Az egyik lakó­tömböt 1972-ben kezdte meg építeni, átadásra viszont csak ebben az évben kerül sor. Tech­nika ide, korszerű építési mód oda, az idő halad. A lakásgazdálkodás gondját még tetézte a múlt évben a bel­víz is. Készületlenül érte a vá­rost. Több mint 100 ház ment tönkre. A belvízkárosultakat ideiglenesen, illetve véglegesen el kellett helvezni. Vagy 30 la­kás pedig időközben vált élet- veszélyessé. Ennek, valamint az építkezések elhúzódásának pe­dig az lett a következménye, hogy a nr " 4vi névjegyzékben szereplők ül 286-an nem kaptak lak ut. A városi tanács mindent megtesz, hogy a lema­radást az év közepéig pótolják. Áprilisban a felmérések alap­ján értesítést küldenek azok­nak, akik a múlt évi lakáslis- lán szerepelnek, hogy melyik lakótömbben és mikor kapnak lakást. A nagvszómú vállalat kölesöntámogatásra való tekin­tettel — főleg az OTP-lakások- ra a múlt évben nagyon sokat vettek fel a névjegyzékbe. A végrehajtó bizottság úsv foglalt ál'ást. hoev ezen a gyakorlaton változtatni kell. A névjegyzék­be csak annyi lakásisénjlő ke­rülhet, amennyi lakás fel Is épül az adott évben. Az új név­jegyzék júniusban készül el. A lehetőségeket pontosan számba veszik. A mostani ötéves terv nagy feladat elé állítja a városi ta­nácsot. Megkezdődik ugyanis a városközpont építése, azaz a legsűrűbben lakott helyeken bontják le a házakat. Így a ko­rábbihoz képest jóval több la­kót kell elhelyezni. Az év kö­zepére készül el a szanálási terv. Sor kerül többek között a Tolnai, a Kisszik, a Trefort, a Bartók, a Petőfi, a Katona, a Wlassies. a Jókai, a Sallai és a Tanácsköztársaság útja egv ré­szén az építési terület előké­szítésére. Az előzetes felmérések szerint mintegy 100—120 lakást bontanak le ebbén az évben, s legalább ugyanannyi család el­helyezéséről kell gondoskodnia a tanácsnak. Mindez azonban nem érinti a nagycsaládokra vonatkozó végrehajtó bizottsá­gi határozatot. Továbbra is so­ron kívül — a névjegyzékbe való felvételtől számítót két éven belül lakást kapnak. Ezen­kívül számba kell venni az életveszélyes épületeket is, me­lyek lakóit ugyancsak a tanács­nak kell elhelyeznie. Tehát ez­zel is csökkenni fog azoknak a száma, akik a névjegyzékbe kerülnek. A nagyarányú terület-előké­szítési munkák kedvezőtlenül érintik az OTP-lakás igénylő­ket is. Kevesebb OTP-lakás épül, mint az elkövetkező évek­ben. A munkáskölcsönben ré­szesülők sem jutnak azonnal lakáshoz. Számuk évről évre nő. Jelenleg 510 igénylőt tarta­nak nyilván. Ebben az évben azonban csak 393 OTP-lakás épül. Nagyon is indokolt tehát, hogy a vállalatok elsősorban azokat a dolgozókat támogas­sák. akik családi vagy egyéb körülményeik miatt leginkább rá vannak szorulva a lakásra, illetve rangsorolják az igénye­ket A névjegyzékbe felvett la­kásigénylők közül az OTP-la- kások 10 százalékára továbbra is a KlSZ-bizottság jelöli ki a vevőket. Mindez azonban nem azt je­lenti, hogy a korábbi évekhez képest csökkent a lakásépítés Békéscsabán. Sőt. ellenkezőleg, meggyorsult, hiszen míg 1060- tól 1975-ig, azaz 15 év alatt mintegv 5 ezer lakás épült, a mostani tervidőszakban pedig csaknem 4 ezer. Célcsoportos beruházásként 1238 állami és szövetkezeti, valamint 1509 OTP-lakáSt adnak át az ötéves terv végére. Ugyanakkor szin­te megduplázódik a korábbi évekhez képest a családi- és társasház építkezése. Az vi­szont. hogy ebben az évben ke­vesebb lakás épül. a dolgok ter­mészetéből adódik.. A nagyará­nyú építkezést, szükségszerűen meg kell előznie a terület elő­készítésének. Indokolt, hogv az építkezés üteméhez igazodjon a lakáski­utalási és a vevőkijelölési név­jegyzék. A nonlatlanság. a ha­táridők elhúzódása ugyanis sem a tanácsnak, sem a kivitelező vállalatoknak nem öregbíti a jó hírét azok szemében, akik la­kásra várnak, Scrcdi János Bővül a magyar—bolgár épíiőanyagipari együttműködés nyereségrészesedést osztottak a szövetkezetben. A konfekció- részleg dolgozói őrömmel veszik át a borítékot, amely tavalyi értéklerv-túlteljesitésüknek az eredménye (Fotó: Kocziszky) Az V. ötéves tervben Bulgária jelentősen növeli az üvegipar fontos alapanyaga, a kaleinált szóda gyártását, szállítását. Két­oldalú. megállapodás alapján Magyarország hozzájárult a ba­ráti ország új szódagyárának építéséhez, s ezt a támogatást az új ipartelep termékének szállí­tásával törleszti a boigár partner. Ezenfelül a kétoldalú árucsere alapján is szállít szódát a ma­gyar üvegiparnak. A baráti or­szág új ipartelepének építése a múlt évben befejeződött, s így az idén már a korábbinál lénye­gesen több, évente 10C ezer ton­na szódával látja el a magyar üveggyárakat. Fedezi a teljes szükségletet, s ezzel megszűnik a tőkés import, ugyanakkor hosszú távon is biztonságot nyűit az üvegipar fejlesztéséhez. Az V. ötéves tervben ugyanis az épitőanyagipari átlagnál jóval dinamikusabban növelik terme­lésüket az üveggyárak, s ezen- belül a tőkés exportot. Tőkés import helyett Bulgá­riától kap évente 2100 tonna földpátot a flnomkerámla-ipar és az üvegipar, a porcelángyá­rak pedig évente 8400 tonna kaolint. A magyar építőanyag­ipar a KGST-szakosításnak megfelelően elsősorban fehér ce­menttel viszonozza a bolgár épí­tőanyagot, de szállít még jelen­tős tételben csiszolószemcsét és különböző üvegipari gépeket, berendezéseket. A lakosság épí­tőanyag-ellátásához is jelentő­sen hozzájárulnak a bolgár szál­lítások. Az idén 10 ezer tonna bolgár mészhidrátot kannak a családi ház és kislakásépítők, s a tervidőszak végéig az évi szál­lítás tételét fokozatosan .30 ezer tonnára növelik. A háztartási porcelán, és üvegáruk választé­kának kiszélesítésére pedig eb­ben a tervidőszakban ugvanesak fokozatosan bővíti szállításait, amelynek értéke 1980-ig e ter­mékből eléri majd a 600 ezer ru­belt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents