Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

1916. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM. 68. SZÁM MA TAVASZ A GÉPMŰHELYBEN (4. oldal) SZABAD SZOMBAT AZ ISKOLÁBAN? (5. oldal) A ZÁSZLÓALJ. PARANCSNOK VISSZAEMLÉKEZÉSEI (6. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés Tovább javul a lakosság ivóvízellátása Öntözésfejlesztés és árvédekezés az Y. ötéves terv időszakában Pénteken — délelőtt W őritől — folytatta ta­nácskozását az országgyűlés, tavaszi ülésszaká­nak második napirendi témája, az embe­ri környezet védelméről szóló törvényjavas­lat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, házár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Ká­roly és Sarlós István az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság tit­kárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglali a Budapes­ten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A környezetvédelemről szóló vitában a tegna­pi ülésen felszólalt: Nánási László Szolnok me­gyei, dr. Radnai Éva Fejér megyei, dr. Gajdócsi István Bács-Kiskun megyei, dr Schnitzler Jó­zsef Hajdú-Bihar megyei, Fodor Istvánná Heves megyei, dr. Schmidt Ernő Vas megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Várhelyi József Zala megyei, Divald Béláné budapesti, Szávó Béla bu­dapesti, Hornyák Istvánná Borsod megyei kép­viselő. A vita után Bondor József zárszót mondott, majd határozathozatal következett. Az ország- gyűlés élőbb a parlament építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsá­gának a törvényjavaslathoz beterjesztett együt­tes módosító javaslatait, majd a törvényterveze­tet általánosságban és — a megszavazott módo­sításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfo­gadta. y Ez után — a napirendnek megfelelően — Ne­meslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter ter­jesztette elő beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehaj­tására, különös tekintettel a gépipar helyzetére, valamint a közúti járműfejlesztési program vég­rehajtásának helyzetére! Nemeslaki Tivadar beszéde „A gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésé­ben. Mind a termelés, mind az exportnövekedésben a népgaz­dasági átlagnál lényegesen töb­bet kell elérni.” A végrehajtás' legcélraveze­tőbb módszereinek megválasztá­sa jórészt attól függ, milyen körülmények között kell e je­lentős feladatoknak eleget ten­ni — hangsúlyozta Nemeslaki Tivadar, majd rámutatott: — A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium ebből kiindulva úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokat a korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tar­talékok megfelelő hasznosításá­val eredményesen végre lehet hajtani. — A hatékonyabb gazdálko­dás érdekében a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsí­tását, a termékszerkezet kor­szerűsítését. — A szelektív fejlesztési kon­cepciónak megfelelően az V. ötéves tervben előirányzott mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés mellett a di­namikusan fejlesztendő termé­kek, termékcsoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növek­szik. A dinamikusan fejleszten­dő területek, illetve termékek meghatározásánál a következő főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a termék vagy ter­mékcsoport sok, magasan kva­lifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni le­het. A gyártásban lehetőleg tradí­ciókkal, megfelelő szakmai kul­túrával rende’kezünk és azt fej­lesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozat- nagyságban. — A gvártás döntően hazai és szocialista importból szárma­zó anyagbázisra épüljön, s lehe­tőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. — A gyártmány- és gyártás­fejlesztés tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési kooperációkra és hosszú lejára­tú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. — A szűkös fejlesztési forrá­sok miatt zömmel rekonstruk­ciókkal legyen megoldható a termelésfejlesztés. — A termékszerkezet átala­kításának meggyorsítása elsőd­legesen vállalati feladat. A mó­dosított közgazdasági szabály­zók erre orientálják a vállala­tokat. Ezt a feladatot azonban nem lehet csak a szabályzók­ra, vagy csak a vállalatokra bízni, ezt az elmúlt évek ta­pasztalatai is igazolták. Bizo­nyítja ezt a közúti járműfej­lesztési program, amely erede­tileg a gyártmányok szélesebb körének — az autóbuszok mel­lett tehergépkocsik, dömperek, traktorok és különféle ' gépjár­mű főegységek kiemelt fejlesz­tését irányozta elő. Időközben a piaci igények változása miatt módosítani kel­lett céljainkat; erőforrásainkat — a kibontakozó szocialista gazdasági integrációra támasz­kodva — a ^ piaci igényeknek megfelelően az autóbusz, a fő­egységek gyártására koncent­ráltuk, ezzel egy időben leállí­tottuk a gazdaságtalan dömper­es traKiorgyanast, csokKeruet- tük a „Csepel” típusú teher­gépkocsik és Diesel-motorok gyártását. (Ez utóbbiak terme­lését az V. ötéves terv eszten- (Folytatás a 3. oldalon) összesen 1 milliárd 335 millió forint vízgazdálkodási beruházás valósulhat meg 1976-tól 1900-ig Békés megyében. Ebben foglalt állást tegnap Békéscsabán Vin- cze József, az OVH elnökhelyet­tese, Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese és Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Tovább ja­vul a lakosság vezetékes ivóvíz­ellátása. Űjabb törpevizművek épülnek és a meglevők bővül­nek. A Vízügyi Igazgatóság ár­védekezésre 200—200 millió fo­rintot fordít, ezzel tovább növeli a Körös-völgybe települt közsé­gek és városok lakosságának biz­tonságát. Befejezik a körösladá- nyi duzzasztómű építését a Se­bes-Körösön, s megindul a nagy­kunsági (NK) XIV-es öntöző­fürt fő műveinek beruházása is 110 millió forinttal. Sa jtótá jékoztató a munkásőrségen Tegnap, pénteken kétnapos sajtótájékoztató kezdődött Bé­késcsabán. A tájékoztatót a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatala, a Munkásőrség Országos és Békés megyei Parancsnoksága rendezte. A Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkára köszöntötte az or­szágos napilapok, képes hetila­pok, valamint a sajtóorgánumok munkatársait. Ezt követően Tóth Pál, a munkásőrség Békés me­gyei parancsnoka adott tájékoz­tatást a testület megyei egységei­nek az ifjúság hazafias, honvé­delmi nevelését segítő tevékeny­ségéről. A parancsnok tájékoztatóját követően Csarnai Ferenc, az Ifjú Gárda oi'szágos parancsnoka adott áttekintést a szervezet mű­ködéséről, a munkásőrséggel ki­alakított együttműködésről, amelynek nyomán az országban az Ifjú Gárda egységek 90 száza­léka vállalta, hogy munkásőr szakalegységgé képezi magát. A tájékoztató további részében Pa- kó József, a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnokságának osztály- vezetője adott számot egyebek között arról, hogy hazánkban kö­zel 140 Ifjú Gárda szakalegység működik és mintegy húszezer munkásőr-úttörővel foglalkoznak közvetlenül. Az újságírók ezt követően a munkásőrség megyei székházá­ban részt vettek a békéscsabai Conrádo Denitez, a kubai forra­dalmár-pedagógusról elnevezett 9. sz. általános iskola Kállai Éva úttörőcsapat ünnepi ülésén, ame­lyen három új munkásőrbrigá- dot vettek fel. Ezután a Haza Szolgálatáért Emlékérem ezüst fokozatát adták át Bartyik Ist- vánnénak, a 9. sz. általános is­kola igazgatójának, a kitüntetés bronz fokozatát Széplaki Endré- né pedagógusnak. A munkásőr emlékjelvényt hárman vették át Párt cs állami vezetők az országgyűlésen Változatlanul gond a paradicsom- termesztés Tegnap, március 19-én délelőtt Békéscsabára hívták a paradi­csomtermesztő gazdaságok veze­tőit, kertészeti , szakembereit azért, hogy a termesztéssel össze­függő mezőgazdasági és ipari gondokat megbeszéljék. A ta­nácskozást Antal József, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezető-helyettese vezette. Az üzemek képviselői beszámoltak arról, hogy az utóbbi hónapok­ban milyen erőfeszítéseket tet­tek a paradicsom termesztés fej­lesztésére. A megye északi kör­zetében a decemberi 300 nektár­ról 500 hektárra növelték a ter­mőterületet a tsz-szövetség szor­galmazására. A megye déli kör­zetében elmaradt a remélt ered­mény, mert időközben a zöldség, ágazat más növényeire összpon­tosították erőfeszítéseiket. A legnagyobb hiányosságnak állapították meg, hogy a gazda­sági vezetők nem fordítottak kel­lő figyelmet az ajánlásokra, pe­dig 700 vagon ipari paradicsom­ra lenne még szüksége a Békés­csabai Konzervgyárnak az ex­portkötelezettségek teljesítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents