Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

A MmiOTtertqnács tárgyalta: Költözik az ipar Megkezdődtek a tavaszi mezőgépszállítások A történelmi okokra is visz- szavezetheto aránytalanság is­mert: Budapesten él az ország lakosságának egyötöde, egyszer­smind a főváros adja hazánk ipari termelésének hozzávető­leg 35 százalékát. Napról napra olvassuk-halljuk: a budapesti üzemek létszámgondokkal küz­denek. miközben egyik-másik településünkön még ma is ke­resik a megfelelő munkaalkal­mat, Az is több fórumon el­hangzott, hogy a fővárosban a lakásépítéshez — továbbá kör­nyezetvédelmi okok miatt — új szabad területek szükségesek. Ráadásul az elavult telephelyek felújítása az esetek többségé­ben nem gazdaságos; ezért is került napirendre még a har­madik ötéves terv időszakában a fővárosi ipartelepítés. A kormányszervek többször foglalkoztak e témával. Határo­zatokat hoztak: Budapesten a harmadik ötéves terv időszaká­ban 77, a negyedik ötéves tery- ben 129, 1976—1980. között pe­dig további telephelyeket kell megszüntetni. Az üzemek vi­dékre költözését tetemes ipar- kitelepítési alap könnyíti. A negyedik ötéves tervidőszakban a vállalatok zöme eleget tett kötelezettségének: a felszámo­lásra ítélt 129 telephely közül 116 megszűnt, s ami kiváltképp örvendetes — 106 gyáregység vidékre települt! Így a főváros­ban mintegy 19 ezren vállalhat­tak másutt — létszámgcnd-szo- rongafcta ipari üzemekben — munkát. Ugyanakkor vidéken 19—20 ezer új munkahely léte­sült. A hetvenes évek első' felében hozzávetőleg 4,2 milliárd forin­tot fordítottak iparkitelepítésre. E hatalmas összeg 33 százalékát állami támogatásból, 37 száza­lékát pedig bankhitelből fedez­hették a vállalatok — a vidéki iparfejlesztés tehát mindössze 30 százalékkal terhelte saját forrásaidat. Aligha kell külö­nösebben hangsúlyozni: ily mó­don mindenki jól járt. Buda­pesten a felszabaduló területek mintegy 40 százalékát lakás- és kommunális építkezésekre, csaknem 14 százalékát pedig szolgáltatási célokra hasznosít­hatják. Nem szüksége* közgazdasági szakismeret, ahhoz, hqgy min­denki számára nyilvánvaló le­gyen: például az ELZETT Fém­lemezipari Művek sokkal haté­kony abban-termelékeny ebben dolgozhat Berettyóújfalun (272 millió forintba került a -beru­házás), mint 1975-ig Budapes­ten hét helyen. Az ELZETT-nél a fővárosban 2016 munkahely szűnt meg — Berettyóújfalun pedig 2400 munkahely létesült. De hivatkozhatunk a Látszeré- szeti Eszközök Gyárára, amely 1973-ban nyolc elavult telep­helyet számolt fel Angyalföl­dön és Esztergomban létesített mintegy 36 millió forintért 400 embert foglalkoztató új üze­met, vagy a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalatra, amely ugyancsak 1973-ban, szintúgy Angyalföldről — hét helyről — költözött át Kunszentmiklós- Tassra. E beruházás eredmé­nyeként — 61,5 millió forintért — 371 munkahely létesült. Jó példát mutatott a THEH- MOPLASZTIKA Műanyagfel­dolgozó Ktsz — önként települt át hét zuglói telephelyről Bükk- ábrányba: 1500 embert foglal­koztató ipari létesítménnyel gyarapodott Nagybátony, 500— 900 munkaalkalmat kapott Nyíregyháza, Békés, Kisvárda, Tiszafüred, Bodajk, Mezőtúr, Mátészalka, Nyírbátor... s még folytathatnánk a listát. Kiegé­szítve a mondattal: a főváro­si iparkitelepítés is, a program­nak, Budapest és más telepü­lések együttes érdekeinek meg­felelően — folytatódik* F. T. Munkahelyi vezetőképzés Csütörtökön, március 18-án fejeződik be a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság Békés megyei szervezetének negyvenórás tanfolyama, ame­lyen megyénk üzemeinek kö­zépszintű irányítói a korszerű vezetés legfontosabb tenni- és tudnivalóival ismerkedtek meg. A tanfolyam hallgatói öt hé­ten át minden csütörtökön, egész napos foglalkozáson vettek részt Békéscsabán, a Technika Házában. A március 18-i utolsó foglalkozáson a tanfolyam ve­zetői értékelik az ötheles képzés eredményességét, ezt kővetően a tanfolyam üzemlátogatással ér véget a Békéscsabai Kötöttáru­gyárban. Az Orosházi Üveggyár húzotl- síküveg-gyáregységében 1973. decemberében fűtötték be a ke­mencét és 1974. mái’ciusában kezdték el a próbagyártást. Jú­niusig (átlagosan 2 milliméter vastagságot számítva) 874 ezer négyzetméter síküveg készült. Tehát éppen két éve termel a másfél milliárd forintért épült óriási üzem, ahonnan — Tajti Nándor gyáregységvezető tájé­koztatása szerint — 1974-ben 2 millió 712 ezer, 1975-ben pedig 7 millió 137 ezer négyzetméter síküveg került ki. Ha számításba vesszük, hogy az itteni dolgozók Magyarorszá­gon a húzott síküveg készí­tésének az úttörői, akkor az első két év eredménye jónak mond­ható- S remélhető, hogy az idén mór 9 millió 800 ezer négyzet- méter síküveget állít elő a gyár­egység, amiből 8 millió 600 ezer négyzetméter eladható lesz. Ennyi a technológiai berende­lést szállító szovjet 'féllel kötött szerződés alapján az elvárható mennyiség. — Ez az év is jól kezdődött. Januárban naponta átlag 28 ezer négyzetméter üveg készült, ami megfelel a követelmény­nek. Februárban kevesebb volt ugyan, de pótolhatjuk az elma­radást — állapítja meg Tajti Nándor. Vasúton és országúton meg­kezdődött a tavaszi mezőgép­szállítási szezon; érkeznek a külföldi-gépek és a hazai gyárak is most teljesítik az első negyed­évre szóló megrendelések hátra­levő tételeit. A fővárosi és a vi­déki kereskedelmi központok­ban nagy a forgalom. Az AGROTRÖSZT tájékozta­tása szerint hiánytalanul meg­érkeztek a telepekre, illetve részben már a megrendelő üze­mekbe is a tavaszi vetéshez szükséges román gyártmányú, SPC—6-os kukoricavető gépek, amel.yek rövidesen munkába I állnak a földeken. A telepek 500 gépet vettek át, a raktárakban levő további 40 géppel együtt maradéktalanul kielégítik a mezőgazdaság igényeit. A/ mun­kagépek közül a nagy teljesít­Gondot.okoz azonban, hogy a minőség egyelőre nem éri el a kívánt szintet, a selejt is több a megtűrtnél. De arról már min­denki meggyőződött, hogy a gé­pek, berendezések jók. „Csak” a vezetőknek és a munkásoknak kell még igazi „üvegesekké” válniuk. Az elmúlt esztendő közepe óla magyar szakemberek irányítják a termelést. Csupán három szov­jet szakember maradt itt ta­nácsadóként. ök a hibák elhá­rításához azonnali segítséget nyújtanak. Nélkülük olykor nem is tudnák az üveggyáriak, hogy mihez kezdjenek- Igaz, közben a magyarok is rájöttek a mun­ka sok-sok fortélyára. **• Az idei cél tehát bruttó 9 mil­lió 800 ezer négyzetméter sík­üveg elkészítése. Vajon meg­oldható-e ez a feladat? Tajti Nándor úgy véli, hogy igen. — A dolgozókkal megbeszél­tük a tennivalókat. Ésszerűbbé tettük a szervezést és több tan- folyamot tartunk, hogy a dolgo­zók minél előbb váljanak jól képzett „üvegesekké”. Leonyid Krepák technológus­tól, a szovjet szakértőcsoport vezetőjétől is véleményt kérek, s ő a következőket mondja: — Jó a termelés, de még ta­nulniuk kell a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt. Gondo­san kell ügyelni a technológiai fegyelem megtartására Is. Csak úgy érhető el a kitűzött cél. Oláh Imrének, a hutahúzó­üzem vezetőjének főként a mi­nőség miatt vannak aggályai: — Ezt a technológiát ismerni kell. Az olvasztás különösen igé­nyes munka, hogy a húzógépnél a folyékony massza egyenlő hő­mérsékletű legyen. Egész cse­kély eltérés miatt is egyenlőt­lenné válik az üveg vastagsága — állapítja meg. — És az észrevehető? — kér­dezem. — Néhány tizedmilliméter nem. Van is, ami az üveg vas­tagságának megfelelően megen­gedett „egyenlőtlenség”. Ha an­nál több — bár a laikus nem­igen, de — a meo észreveszi. Az olyan üveg például tükörkészí­téshez nem használható. A hun- garopan hőszigetelő üveghez sem, mert torzít. — Fel lehet valamire használ­ni a gyengébb minőségű üveget is? — Tulajdonképpen a, b, c és d minőségű van. A „d” csak lesz, anélkül, hogy akarnánk, bár még ez is jó istállóablaknak vagy kertészetbe. De árban igen nagy a különbség az a, b, c és <1 között. Csak egyetlen százalék­kal több „a”-minőség milliókat jelent az Orosházi Üveggyárnak. Mégis mi magunk ügyelünk ar­ra, hogy a vásárló olyan minő­I séget kapjon, amilyet rendel, ményű traktorokhoz szükséges modern KLC-mintájú ekék első idei nagyobb szállítmánya már a telepeken van, ugyanúgy átvet­ték a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat által gyártott Kombi 8.8 mintájú cukorrépa magágy- j előkészítő gép első idei sorozatát is. A tavaszi szállításokhoz szük­séges pótkocsikból elegendő a készlet, több mint 1800 van a raktárakban. Jó ütemben érkez­nek a műtrágyaszóró gépek is, amelyeket az üzemek az átvétel után nyomban a földekre irá- I nyítanak. Az első negyedévre szerződött 300 gépből 280 már a megrendelőknél van. A Szovjet­unióból az első negyedévre visz- szaigazolt tíz gördülő öntözőbe­rendezés szintén a termelők rendelkezésére áll. (MTI) mert meg akarjuk őrizni a gyár hírnevét. * * * Hangyái Károly művezető fo­rintban is meghatározza azt az értéket, amit a gyáregység ~4o vezető beosztású dolgozójának és 360 munkásának .ebben az évben a társadalom asztalára le kell tennie: — A hozzánk tartozó hunga- ropan üzemrésszel együtt 280 millió forint termelési érték el­érése a feladatunk. A1 legjobban őt is az foglal­koztatja, ami Oláh Imrét: a ke­mencénél a hőmérséklet beállí­tása. Ha pedig fennakadás van a gépeknél, mindenki íegyelme- zetten, teljes akarással segítsen kijavítani a hibát. Véleménye szerint a dolgozók lényegében már értenek a szak­májukhoz, de a termelésben né­ha olyan akadályok jelentkez­nek, amelyeknek az okát nem tudják megállapítani mindjárt. Most például az úgynevezett fo- nalasság (hullámosság) meg­szüntetésének a lehetőségén gondolkoznak. Vratni Oszkár csoportvezető régi „üveges”, aki a Salgótarjáni Üveggyárból került ide. Egy évet töltött a Szovjetunióban is, ahol a húzottsíküveg-gyártást tanulta. Nagyon sokat tud tehát a szakmáról, ám a munkája so­rán rájött arra, hogy az üveg­gyártás mindig új és új. helyzet elé állítja az embert. Mint ahogy a jó papnak, a jó „üvegesnek” is holtig kell tanulnia. Biztos abban, ha sikerül meg­oldani, hogy egyenletes hőmér­sékletű üvegmassza kerüljön a húz.ógépbe, akkor teljesíti a ter­vét a gyáregység. Annál is in­kább, mert a gépkezelők már kezdik szeretni szakmájukat. És még valamivel indokolja ezt: — Szép és korszerű az üzem, még egy ilyen Magyarországon nincs. Lehet eredményesen dol­gozni, tanulni. S nem hiszem, hogy bárhol is jobban gondos­kodnak a munkásokról, mint itt nálunk. * * • A 42 tagú Barátság brigád amelynek Vratni Oszkár a ve­zetője, abban az időben alakult meg, amikor elkezdődött a ter­melés. A szovjet tanácsadók kö­zül is négyen brigádtagok lettek. Már tavaly elnyerte a brigád a szocialista címet. Talán most majd újra megkapja. Ennek a brigádnak kell a 9 millió 800 ezer négyzetméter üveg egynegyedét elkészítenie. Háromnegyedét a többi három brigádnak. Vratni Oszkár úgy véli, hogy a Barátság brigád tagjai a ma­gyar-szovjet barátságot úgy juttatják majd a legjobban ki­fejezésre, ha eredményesen dol­goznak az igen jó szovjet gépe­ken. Pásztor Béla Utolsó simítások Befejezéséhez közeledik a budapesti Skála Aruház építése. Az emeleti szinteken mar a beren­dezéseket szerelik. A mozgójárdák cs mozgólépcsők ,,próbaútjukat” futják. Az új áruház ápri­lis első napjaiban nyitja meg kapuit (MTI Foto — Balaton József felv. — KS) Igazi üvegesekké válnak

Next

/
Thumbnails
Contents