Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

A MmiOTtertqnács tárgyalta:

Költözik az ipar

Megkezdődtek a tavaszi mezőgépszállítások

A történelmi okokra is visz- szavezetheto aránytalanság ismert: Budapesten él az ország lakosságának egyötöde, egyszersmind a főváros adja hazánk ipari termelésének hozzávetőleg 35 százalékát. Napról napra olvassuk-halljuk: a budapesti

üzemek létszámgondokkal küzdenek. miközben egyik-másik településünkön még ma is keresik a megfelelő munkaalkalmat, Az is több fórumon elhangzott, hogy a fővárosban a lakásépítéshez — továbbá környezetvédelmi okok miatt — új szabad területek szükségesek. Ráadásul az elavult telephelyek felújítása az esetek többségében nem gazdaságos; ezért is került napirendre még a harmadik ötéves terv időszakában a fővárosi ipartelepítés.

A kormányszervek többször foglalkoztak e témával. Határozatokat hoztak: Budapesten a harmadik ötéves terv időszakában 77, a negyedik ötéves tery- ben 129, 1976—1980. között pedig további telephelyeket kell megszüntetni. Az üzemek vidékre költözését tetemes ipar- kitelepítési alap könnyíti. A negyedik ötéves tervidőszakban a vállalatok zöme eleget tett kötelezettségének: a felszámolásra ítélt 129 telephely közül 116 megszűnt, s ami kiváltképp örvendetes — 106 gyáregység vidékre települt! Így a fővárosban mintegy 19 ezren vállalhattak másutt — létszámgcnd-szo- rongafcta ipari üzemekben — munkát. Ugyanakkor vidéken 19—20 ezer új munkahely létesült.

A hetvenes évek első' felében hozzávetőleg 4,2 milliárd forintot fordítottak iparkitelepítésre. E hatalmas összeg 33 százalékát állami támogatásból, 37 százalékát pedig bankhitelből fedezhették a vállalatok — a vidéki iparfejlesztés tehát mindössze 30 százalékkal terhelte saját

forrásaidat. Aligha kell különösebben hangsúlyozni: ily módon mindenki jól járt. Budapesten a felszabaduló területek mintegy 40 százalékát lakás- és kommunális építkezésekre, csaknem 14 százalékát pedig szolgáltatási célokra hasznosíthatják.

Nem szüksége* közgazdasági szakismeret, ahhoz, hqgy mindenki számára nyilvánvaló legyen: például az ELZETT Fémlemezipari Művek sokkal hatékony abban-termelékeny ebben dolgozhat Berettyóújfalun (272 millió forintba került a -beruházás), mint 1975-ig Budapesten hét helyen. Az ELZETT-nél a fővárosban 2016 munkahely szűnt meg — Berettyóújfalun pedig 2400 munkahely létesült. De hivatkozhatunk a Látszeré- szeti Eszközök Gyárára, amely 1973-ban nyolc elavult telephelyet számolt fel Angyalföldön és Esztergomban létesített mintegy 36 millió forintért 400 embert foglalkoztató új üzemet, vagy a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalatra, amely ugyancsak 1973-ban, szintúgy Angyalföldről — hét helyről — költözött át Kunszentmiklós- Tassra. E beruházás eredményeként — 61,5 millió forintért — 371 munkahely létesült.

Jó példát mutatott a THEH- MOPLASZTIKA Műanyagfeldolgozó Ktsz — önként települt

át hét zuglói telephelyről Bükk- ábrányba: 1500 embert foglalkoztató ipari létesítménnyel gyarapodott Nagybátony, 500— 900 munkaalkalmat kapott Nyíregyháza, Békés, Kisvárda, Tiszafüred, Bodajk, Mezőtúr, Mátészalka, Nyírbátor... s még folytathatnánk a listát. Kiegészítve a mondattal: a fővárosi iparkitelepítés is, a programnak, Budapest és más települések együttes érdekeinek megfelelően — folytatódik*

F. T.

Munkahelyi

vezetőképzés

Csütörtökön, március 18-án fejeződik be a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei szervezetének negyvenórás tanfolyama, amelyen megyénk üzemeinek középszintű irányítói a korszerű vezetés legfontosabb tenni- és tudnivalóival ismerkedtek meg.

A tanfolyam hallgatói öt héten át minden csütörtökön, egész napos foglalkozáson vettek részt Békéscsabán, a Technika Házában. A március 18-i utolsó foglalkozáson a tanfolyam vezetői értékelik az ötheles képzés eredményességét, ezt kővetően a tanfolyam üzemlátogatással ér véget a Békéscsabai Kötöttárugyárban.

Az Orosházi Üveggyár húzotl- síküveg-gyáregységében 1973. decemberében fűtötték be a kemencét és 1974. mái’ciusában kezdték el a próbagyártást. Júniusig (átlagosan 2 milliméter vastagságot számítva) 874 ezer négyzetméter síküveg készült.

Tehát éppen két éve termel a másfél milliárd forintért épült óriási üzem, ahonnan — Tajti Nándor gyáregységvezető tájékoztatása szerint — 1974-ben 2 millió 712 ezer, 1975-ben pedig 7 millió 137 ezer négyzetméter síküveg került ki.

Ha számításba vesszük, hogy az itteni dolgozók Magyarországon a húzott síküveg készítésének az úttörői, akkor az első két év eredménye jónak mondható- S remélhető, hogy az idén mór 9 millió 800 ezer négyzet- méter síküveget állít elő a gyáregység, amiből 8 millió 600 ezer négyzetméter eladható lesz. Ennyi a technológiai berendelést szállító szovjet 'féllel kötött szerződés alapján az elvárható mennyiség.

— Ez az év is jól kezdődött. Januárban naponta átlag 28 ezer négyzetméter üveg készült, ami megfelel a követelménynek. Februárban kevesebb volt ugyan, de pótolhatjuk az elmaradást — állapítja meg Tajti Nándor.

Vasúton és országúton megkezdődött a tavaszi mezőgépszállítási szezon; érkeznek a külföldi-gépek és a hazai gyárak is most teljesítik az első negyedévre szóló megrendelések hátralevő tételeit. A fővárosi és a vidéki kereskedelmi központokban nagy a forgalom.

Az AGROTRÖSZT tájékoztatása szerint hiánytalanul megérkeztek a telepekre, illetve részben már a megrendelő üzemekbe is a tavaszi vetéshez szükséges román gyártmányú, SPC—6-os kukoricavető gépek, amel.yek rövidesen munkába I állnak a földeken. A telepek 500 gépet vettek át, a raktárakban levő további 40 géppel együtt maradéktalanul kielégítik a mezőgazdaság igényeit. A/ munkagépek közül a nagy teljesítGondot.okoz azonban, hogy a minőség egyelőre nem éri el a kívánt szintet, a selejt is több a megtűrtnél. De arról már mindenki meggyőződött, hogy a gépek, berendezések jók. „Csak” a vezetőknek és a munkásoknak kell még igazi „üvegesekké” válniuk.

Az elmúlt esztendő közepe óla magyar szakemberek irányítják a termelést. Csupán három szovjet szakember maradt itt tanácsadóként. ök a hibák elhárításához azonnali segítséget nyújtanak. Nélkülük olykor nem is tudnák az üveggyáriak, hogy mihez kezdjenek- Igaz, közben a magyarok is rájöttek a munka sok-sok fortélyára.

**•

Az idei cél tehát bruttó 9 millió 800 ezer négyzetméter síküveg elkészítése. Vajon megoldható-e ez a feladat?

Tajti Nándor úgy véli, hogy igen.

— A dolgozókkal megbeszéltük a tennivalókat. Ésszerűbbé tettük a szervezést és több tan- folyamot tartunk, hogy a dolgozók minél előbb váljanak jól képzett „üvegesekké”.

Leonyid Krepák technológustól, a szovjet szakértőcsoport vezetőjétől is véleményt kérek, s ő a következőket mondja:

— Jó a termelés, de még tanulniuk kell a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt. Gondosan kell ügyelni a technológiai fegyelem megtartására Is. Csak úgy érhető el a kitűzött cél.

Oláh Imrének, a hutahúzóüzem vezetőjének főként a minőség miatt vannak aggályai:

— Ezt a technológiát ismerni kell. Az olvasztás különösen igényes munka, hogy a húzógépnél a folyékony massza egyenlő hőmérsékletű legyen. Egész csekély eltérés miatt is egyenlőtlenné válik az üveg vastagsága — állapítja meg.

— És az észrevehető? — kérdezem.

— Néhány tizedmilliméter nem. Van is, ami az üveg vastagságának megfelelően megengedett „egyenlőtlenség”. Ha annál több — bár a laikus nemigen, de — a meo észreveszi. Az olyan üveg például tükörkészítéshez nem használható. A hun- garopan hőszigetelő üveghez sem, mert torzít.

— Fel lehet valamire használni a gyengébb minőségű üveget is?

— Tulajdonképpen a, b, c és d minőségű van. A „d” csak lesz, anélkül, hogy akarnánk, bár még ez is jó istállóablaknak vagy kertészetbe. De árban igen nagy a különbség az a, b, c és <1 között. Csak egyetlen százalékkal több „a”-minőség milliókat jelent az Orosházi Üveggyárnak. Mégis mi magunk ügyelünk arra, hogy a vásárló olyan minőI séget kapjon, amilyet rendel,

ményű traktorokhoz szükséges modern KLC-mintájú ekék első idei nagyobb szállítmánya már a telepeken van, ugyanúgy átvették a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat által gyártott Kombi 8.8 mintájú cukorrépa magágy- j előkészítő gép első idei sorozatát is.

A tavaszi szállításokhoz szükséges pótkocsikból elegendő a készlet, több mint 1800 van a raktárakban. Jó ütemben érkeznek a műtrágyaszóró gépek is, amelyeket az üzemek az átvétel után nyomban a földekre irá- I nyítanak. Az első negyedévre szerződött 300 gépből 280 már a megrendelőknél van. A Szovjetunióból az első negyedévre visz- szaigazolt tíz gördülő öntözőberendezés szintén a termelők rendelkezésére áll. (MTI)

mert meg akarjuk őrizni a gyár hírnevét.

* * *

Hangyái Károly művezető forintban is meghatározza azt az értéket, amit a gyáregység ~4o vezető beosztású dolgozójának és 360 munkásának .ebben az évben a társadalom asztalára le kell tennie:

— A hozzánk tartozó hunga- ropan üzemrésszel együtt 280 millió forint termelési érték elérése a feladatunk.

A1 legjobban őt is az foglalkoztatja, ami Oláh Imrét: a kemencénél a hőmérséklet beállítása. Ha pedig fennakadás van a gépeknél, mindenki íegyelme- zetten, teljes akarással segítsen kijavítani a hibát.

Véleménye szerint a dolgozók lényegében már értenek a szakmájukhoz, de a termelésben néha olyan akadályok jelentkeznek, amelyeknek az okát nem tudják megállapítani mindjárt. Most például az úgynevezett fo- nalasság (hullámosság) megszüntetésének a lehetőségén gondolkoznak.

Vratni Oszkár csoportvezető régi „üveges”, aki a Salgótarjáni Üveggyárból került ide. Egy évet töltött a Szovjetunióban is, ahol a húzottsíküveg-gyártást tanulta. Nagyon sokat tud tehát a szakmáról, ám a munkája során rájött arra, hogy az üveggyártás mindig új és új. helyzet elé állítja az embert. Mint ahogy a jó papnak, a jó „üvegesnek” is holtig kell tanulnia.

Biztos abban, ha sikerül megoldani, hogy egyenletes hőmérsékletű üvegmassza kerüljön a húz.ógépbe, akkor teljesíti a tervét a gyáregység. Annál is inkább, mert a gépkezelők már kezdik szeretni szakmájukat. És még valamivel indokolja ezt:

— Szép és korszerű az üzem, még egy ilyen Magyarországon nincs. Lehet eredményesen dolgozni, tanulni. S nem hiszem, hogy bárhol is jobban gondoskodnak a munkásokról, mint itt nálunk.

* * •

A 42 tagú Barátság brigád amelynek Vratni Oszkár a vezetője, abban az időben alakult meg, amikor elkezdődött a termelés. A szovjet tanácsadók közül is négyen brigádtagok lettek. Már tavaly elnyerte a brigád a szocialista címet. Talán most majd újra megkapja.

Ennek a brigádnak kell a 9 millió 800 ezer négyzetméter üveg egynegyedét elkészítenie. Háromnegyedét a többi három brigádnak.

Vratni Oszkár úgy véli, hogy a Barátság brigád tagjai a magyar-szovjet barátságot úgy juttatják majd a legjobban kifejezésre, ha eredményesen dolgoznak az igen jó szovjet gépeken.

Pásztor Béla

Utolsó simítások

Befejezéséhez közeledik a budapesti Skála Aruház építése. Az emeleti szinteken mar a berendezéseket szerelik. A mozgójárdák cs mozgólépcsők ,,próbaútjukat” futják. Az új áruház április első napjaiban nyitja meg kapuit (MTI Foto — Balaton József felv. — KS)

Igazi üvegesekké válnak