Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

Srerdert tOrrényiargglata: A szovjet—egyiptomi szerződés felbontása Anvar Síadat egyiptomi állam­id a parlament vasárnapi ülé­sén több mint háromórás be­szédben foglalkozott országa bel- és külpolitikai problémái­val, s miután vázolta Egyiptom belpolitikai életének bizonyos fokú átalakításával kapcsolatos elképzeléseit, törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, indítványozva az 1971-ben kö­tött szovjet—egyiptomi barátsá­gi és együttműködési szerződés egyoldalú felmondását. Beszédének belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó részében az államfő különös nyomatokkal hangsúlyozta az elnöki hatalom megerősítésének szükségességét; közölte, hogy nem vezetik be az országban a többpártrendszert, de támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az ASZU-n belül hozzanak létre három fó­rumot „a jobboldal, a baloldal és a centrum képviseletére”. A szovjet—egyiplomi szerző­dés egyoldalú felmondásának in­doklásaként Szadat arra hivat­kozott, hogy a Szovjetunió nem támogatja az egyiptomi kormány „liberalizálási” politikáját. Az- ' zal érvelt továbbá, hogy a Szov­jetunió „nem elégíti ki Egyip­tom fegyveralkatrész-igényeit, valamint nem mutat hajlandó­ságot a jelentős egyiptomi adós- j ságok törlesztésének könnyítésé­re. Egyúttal védelmébe vette kormánya Amerika-barát politi- | káiát, s elismételte azt a több- i szőr hangoztatott nézetét, hogy ( a közel-keleti válság megoldásá­ban ..az Egyesült Államok tartja \ kezében a kártyák kilencvenki­lenc százalékát”. Ezzel igazolta azt. hogy Kairó csatlakozott -az Egyesült Államok politikai vo­nalvezetéséhez.. Ugyanakkor ki­jelentette: „Nem állítom, hogy az Egyesült Államok a mi olda­lunkra fog állni, de megváltoz­tatta vak részrehajlását Izrael iránt." Az. elnök által előterjesztett törvényjavaslat kimondja: „Utal. va az alkotmányra és az 1971. évi 884-es számú köztársasági rendeletre, a nemzetgyűlés jó váhagyásával elhatározott az Egviptomi Arab Köztársaság és a Szovjetunió között 1971. má­jus 22-én Kairóban aláírt meg­állapodás felmondása.” A tör­vén vjavaslatot a nemzetgyűlés hétfőn vitatta meg, a szavazás­ról lapzártáig nem érkezett hír. A Belga Szocialista Párt küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett a Belga Szoci­alista Párt küldöttsége Jós van Eynde, a párt elnöksége tagjá­nak vezetésével. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Gyen es András, a* MSZMP Központi Bizottságának titká­ra fogadta. (MTI) Baloldali sikerek a francia járási választásokon A francia járási választások (amelyek során a járások felé­ben újraválasztották a megyei tanácsokat, vagyis a járások képviselőit a megyei tanácsok­ban) nagy sikert hoztak a bal­oldali pártoknakABár a vasár­napi szavazás teljes eredménye még nem ismeretes, a végered­ményt megközelítő eddigi ada­tok alapján máris bizonyos, hogy a baloldali pártok több mandátumot szereztek, mint a jobboldal. 11 megyében elhódí­tották a kormánykoalíciótól a megyei tanács többségét, > ezzel együtt a megyei tanács elnökének helyi viszonylatban Jelentés Angolából Csak a kommunistákkal együtt Nyilatkozatok a „Portugál Szolidaritási Bizottság" üléséről A Szocialista Intemacionálé „Portugál Szolidaritási Bizottsá­gának” Povoa de Varzimi va­sárnapi tanácskozásán elhatá­rozták, hogy politikai, gazdasá­gi és pártközi támogatásban ré­szesítik Portugáliát., a Portugál Szocialista Pártot. Segítséget nyújtanak nekik a nyugat-euró­pai intézményekben is: ,az Eu­rópa Tanácsban, az Európai Gaz­dasági Közösségben és az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Tár­sulásban (EFTA), továbbá a „Demokratikus Szakszervezeti Mozgalomban” — mondja az ér­tekezletről kiadott hivatalos köz­lemény. Kormányközi bilaterális segít­séget is kilátásba helyeztek. „Szo­lidaritásukról és igazi együtt­működési készségükről” biztosí­tották Soares szocialista pártját, állást foglaltak a portugál „ka- i tonai és politikai vezetőkkel” való kapcsolatok ápolása mel­lett. A jövőben is „befolyásolni” akarják az „európai kormányo­kat és a nemzetközi politikai erőket”, hogy „konstruktívan” viszonvuljanak Portugáliához. A Willy Brandt vezette „Por­tugál Szolidaritási Bizottság” tanácskozásán jelen volt Palme svéd, Nordli norvég, Den Uyl holland és Kreisky osztrák kor- 1 mányfő, továbbá Soares, Mitter- . rand, Gonzalez és de Martino, * a Portugál, a Francia, a Spanyol, ■ illetve az Olasz Szocialista Párt ! vezetője, Krestten, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi ; Szövetségének elnöke és Jani- • tschek, a Szocialista Internaci- : onálé főtitkára. Az értekezlet után vasárnap ; este megtartott portoi sajtókon- • ferencián Brandt közölte, hogy ! nem alakítottak „Spanyol Szoli- ; daritási Bizottságot”, jóllehet • megvitatták a spanyolországi Luandában hivatalosan beje­lentették, hogy eddig a világ 92 állama ismerte el az Angolai Népi Köztársaságot — 28 euró­pai, 41 afrikai, 6 amerikai és 17 ázsiai ország. *«* Az Angolai Népi Felszaba­dító Fegyveres Erők (FAPL.A) sikeresen felszámolják az UNI- TA-bandák utolsó ellenállási gócait is. Mint Antonio Ber­nardo Chiniama, a FAPLA ve­zérkari főnöke a Diario de Lu­anda című lapnak adott nyilat­kozatában közölte, az ország fegyveres erői harcban állnak a szétszóródott, megvert UNI- TA-csoportokkal, amelyek a ke­leti határ közelében a trópusi erdőkben tevékenykednek. Hoz­záfűzte, hogy ezek a kis létszá­mú banditacsoportok semmilyen támogatást nem kapnak a helyi lakosságtól. Angola keleti részének váro­saiból és falvaiból a megszál­lók által kiűzött lakosság kezd visszatérni otthonába, rövide­sen megkezdik működésüket az iskolák, az egészségügyi intéz­mények és a vállalatok is. A keleti országrész súlyosan szen­vedett a hadműveletektől, az UNITA- és FNLA-bandák van­dalizmusától. A lerombolt gaz­daság helyreállításában a pol­gári lakossággal együtt részi vesznek a FAPLA katonái is: segítséget nyújtanak a parasz­toknak, megszervezik a mező- gazdasági és ipari vállalatok munkáját, helyreállítják a lakó­házakat és a középületeket. (TASZSZ) fontos pozícióját. A Párizs kör­nyéki hat megye közül három­ban kommunista áll majd e választás eredményeként a me­gyei tanács élén. A hétfő reggeli francia lapok egyhangúlag kiemelik; a bal­oldal sikere komoly figyelmez­tetés a kormány számára. A kormánytámogató lapok kese­rűen állapítják meg; a kor­mánykoalíció nem vette eléggé komolyan a gazdasági válság miatt mutatkozó széles körű elégedetlenséget. A L’Humaníte Georges Mar­chais nyilatkozatát közli. Az FKP főtitkára hangsúlyozza: a jobboldal komoly ' vereséget szenvedett, a baloldal pedig to­vább folytatja előretörését. A baloldalon belül a kommunis­ták megszilárdították pozíció­jukat, 72-vel növelték a megyei tanácsnokaik számát és két újabb megyében hódították el a tanács elnökének tisztét. Marchais szerint a választási eredményből két fő tanulságot kell levonni: az első az, hogy e választás kétségtelenül a de­mokratikus mozgalom megerő­södéséről tanúskodik. A másik tanulság az —■ mon­dotta Marchais —, hogy foly­tatni kell az FKP XXII. kong­resszusán hozott döntések meg­valósítását. Még jobban fokoz­ni kell az erőfeszítéseket az FKP súlyának és befolyásának további növelésére. (MTI) Az amerikai választási rendszer 1. Előválasztások, konvenciók A rendkívül bonyolult ameri­kai választási rendszert a külföt- . dí számára csak leegyszerűsítve helyzetet is.. Soares elmondta. S ]phet és érdemes felvázolni. „Eltekintettek ’ attól, hogy ősz- ( Mindjárt az első számú ogyszerü­Sre.Äku 3 dél-.TÓPa\ 2"?1- : sites; lényegében véve raakapo- alista és kommunista partok^ko- . litikai ]lataljT,at váltógazdálko­rabban javasolt tana^kozasat. dasban birtokló kél nagy pártról Mitterrand annak a véleményé- : szólunk noha számos kis párt is nek adott hangot, hogy a del- ; . ... . . európai országokban működő; letezlk> s<^ a'i't elnökjelöltet, a szocialista és szociáldemokrata S polgári propagandagépezet által pártók nem intézhetik a dolgo- ; gyakorlatilag agyonhallgatott kis zók ügyeit anélkül, hogy ne ven- j pártok számára — hosszú alkot­nék figyelembe a kommunisták j mányos harc után — csak újab- véleményét. „Nagyobb megér- : ban kezdenék valamelyest is tést” sürgetett a kommunisták kai való „nróblematik'is együtt működéssel” kapcsolatban. (MTI) Nemzetközi konferencia Helsinkiben Helsinkiben hétfőn befejezte munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megvalósításáról tartott konf^- rencia. A konferencia rendezője, az európai biztonságért küzdő finn országos bizottság határozata hangsúlyozza, hogy Finnország az európai országokkal fenntar­tott kapcsolataiban és különö­sen a Szovjetunióval már sok területen elérte az európai biz­tonsági értekezlet által kitűzött célokat, nevezetesen a nemzet­közi érintkezés kiterjesztését. Finnország és a Szovjetunió kapcsolatainak szintje jó) pél­dázza, hogy Európában lehető­ség van a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti együttműködés további fejlesz­tésére és elmélyítésére. Államcsínykísérlet Nigerben Seyni Kountche alezredes, a Nigeri Köztársaság elnöke hét­főn a niameyei rádióban beje­lentette, hogy vasárnap éjsza­ka államcsínykísérletet fojtot­tak el az országban. Az államfő bejelentése sze­rint a katonaság és a köztár­sasági gárda letartóztatta a puccskísérlet vezetőit, Moussa Bayere őrnagyot a területi gaz­dasági ügyek és környezetvé­delem volt miniszterét, Sidi Mihamed kapitányt és Ahmed Mouddourt, a Nigeri Dolgozók egyenlő lehetőséget nyújtani a televíziókban és a rádiókban. A valóságban persze semmiféle egyenlőségről nincs szó! Har­madik párti emlékezetes kísér­let ebben a században tulajdon­képpen csak háromszor volt: a század elején. A második világ­háborút követően a baloldal tö­mörült Roosevelt egykori alel- nöke, Henry Wallace körül; a 60-as évek vége óta a csak név­rokon fajüldöző, szélsőjobbolda­li, alabamai George Wallace mozgalma bizonyult minden ad­diginál sikeresebb harmadik párti kísérletnek. Egyelőre te­hát a kormányzásban és a tör­vényhozásban háborítatlan a két nagy párt egyeduralma: a demokratáké és a republikánu­soké. Előválasztások Februártól júniusig az álla­mok mind nagyobb részében megrendezik az előválasztást, , . amely egyébként egy század- Országos Szövetségének főtitká- : e|ej; harmadik párti kísérlet rát. • öröksége. Célja az illető párt Az államfő közölte, hogy a : saját táborának megszavaztatá- hatóságok ellenőrzésük alatt ; sa: kit tartanak a párt hívei a tartják a helyzetet és nyuga- ■ legütőképesebb jelöltnek — az lomra szólította fel a lakossá- • elnökségre, kormányzóságra, goL (Reuter) « szenátorságra, képviselőségre (és még egyéb helyi tisztségekre is). Az előválasztáson tehát azok szavazhatnak, akik valamelyik párt hívének jegyeztették be magukat az állami hatóságnál. Az európaitól eltérő amerikai pártéletben (mármint a két nagy pártnál) tulajdonképpen csak az elnökválasztások és válasz­tások idején mozgósítják a tago­kat. Mindkét párt előválasztói ugyanazokban a szavazókörze­tekben adják le voksukat, mint a novemberi állami, tehát hiva­talos választáson (és még keve­sebben élnek e jogukkal, mint az országos választáson, amikor általában a választásra jogosul­tak alig 40 százaléka járul az urnákhoz). Csak ezúttal a saját pártjuk jelöltkínálatából vá­laszthatnak. Az előválasztások eredménye azonban nemcsak népszerűségi ranglista, hanem küldöttkiválasztás is az elnök- jelölő konvencióra Az elnökje­löltek a megszerzett szavazatok arányában kapják meg az illető állam delegátusait a demokra­táknál, a repubikánusoknál vi­szont az előválasztás győztese kapja meg az állam valamennyi konvencióküldöttének szavaza­tát. Elnökjelölő konvenció Mivel az előválasztások szá­ma megszaporodott, már a kon­venciók küldötteinek háromne­gyedét azokból választják ki, a többieket a pártgépezet jelöli. A konvenciót júliusban és augusz­tusban tartják; rendszerint a Fehér Házat birtokló párt ren­dezi meg később. A demokraták­nál több mint háromezer, a re­publikánusoknál másfél ezer kö­rül van a delegátusok száma. Az elnökjelöltség megszerzéséhez egyszerű többség kell. Ezt rend­szerint már az első szavazási fordulóban megkapja a győztes. De előfordult már több szavazási menet is; 1924-ben a demokra­ták a 104. szavazást fordulóban jutottak dűlőre. Amikor az elnök­jelölt már megvan, ó választja meg az alelnökiéi öl tét (termé­szetesen bonyolult politikai al­kudozások eredményeként), bár a demokraták újabban az alel- nököt is választják. Az elnök- és alelnökjelölt alkotja az úgy­nevezett „tickeket”, vagyis a pá­rost, amely megmérkőzik a má­sik párt két jelöltjével. Választások Szeptember első keddjén, te­hát a két konvenció lezajlása után kezdődik hivatalosan a vá­lasztási kampány, amely ugyan már hónapok, sőt, évek óta fo­lyik. És november első keddjén járulnak az urnákhoz a szava­zók, hogy válasszanak a két pá­ros közül, továbbá megválasszák a 435 képviselőt, a 100 tagú sze­nátus egyharmadát és az 50 kor­mányzó nagyjából egyharmadát (Kongresszusi választásokat két évenként, elnökit négy éven­ként rendeznek.) Ám a szavazók közvetve választanak: az 50 ál­lam mindegyikében a többséget szerző jelölt megkapja a lakos­ság számarányának megfelelő valamennyi állami elektor sza­vazatát, és hivatalosan ez az elektori testület választja meg az elnököt december elején. Az elektorok azonban a hagyomá­nyok szerint (bár néhol jogilag nem) kötelesek az államukban többséget kapott párosra sza­vazni. Matematikailag tehát elő­fordulhat, hogy valamelyik je­lölt győz az elektori testületben, noha országosan kevesebb sza­vazatot szedett össze. Ha egy harmadik párti jelölt néhány ál­lamban mindkét nagy párt je­löltje előtt végezne, az ő szava­zóblokkja az elektori testület­ben felboríthatná a 100 éve za­vartalanul működő ügymenetet. (Folytatjuk) Avar János

Next

/
Thumbnails
Contents