Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

M üszaki újdonságok levegömeghajtAsü jármű Olaszországban olyan légnyo­mással működő járművet dol­goztak ki, amely nemigen káro­sítja a környezetet. Az autó energiaraktározója több sűrített levegős palackból, valamint egy íojtószelepes légmotorból áll. A működőképes modellt 9 sűrített levegős palackkal szerelték fel. A gépkocsik hagyományos hajtóművével szemben a sűrí­tett levegős rendszernek több előnye van, például a kisebb tö­meg, a sebes6égszabályozás egy­szerűsége, valamint a palackok­nak sűrített levegővel való gyors feltöltése. Az olasz cég közlésé szerint először könnyű szállító kocsi­kat készítenek ebből a típusból. Gondolnak e járművek beveté­sére a városi forgalomban és az ipari üzemekben is. Jelenleg a meghajtórendszer tökéletesíté­sén dolgoznak. HIDROGÉNNEL MŰKÖDŐ AUTÓ Olyan személyautót alkottak a Szovjetunióban, amely ben­zin helyett hidrogénnel műkö­dik. A Moszkvics 412 típusú kísér­leti gépkocsin a benzintartály he­lyére miniatűr reaktor került. A benne levő fémpor vízzel egye­sülve hidrogént választ ki, amely tüzelőanyagként kerül a motor hengerébe. A motor tüzelési rendszere nem robbanásveszé­lyes. A kocsiban nincsenek for­ró gázzal telt palackok. E forró gázból állandóan csak annyi termelődik, amennyi a motor egyes munkaütemeihez szüksé­ges. Ennek során a légkörbe az ártalmas kipufogógázok helyett tiszta vízpára kerül. Az újfajta Moszkvics motorjá­nak teljesítménye és a kocsi ál­tal megtehető távolság gyakorla­tilag azonos a régebbi típusoké­val. (Sz. L.) Angol fizikusok nagy teljesít­ményű lézert állítottak elő, amelyben a sugarakat kibocsátó gáz széndioxidból, nitrogénből és héliumból áll. A lézer a fényt nagyfeszültségű kisülés­sel való gerjesztés hatására bo­csátja ki. Teljesítménye 800— 900 -watt. Eredetileg hegesztési kísérleteket akartak végezni a készülékkel, de kiderült,- hogy erős gázsugárral Együtt alkal­mazva, a fémek és más anyagok vágására sokkal megfelelőbb. É célra egy gépet is konstru­áltak, amelyben a függőlegesen vezetett sugár egyhelyben áll. a munkadarab pedig vágás köz­ben mozog alatta. A lézersuga­rat kis átmérőjű nyalábbá fó­kuszálták, s körűié áramoltat­ták a munkadarab irányába a Márciusi Az ér harmadik, a tavasz el­ső hónapja a 31 napos március. A meteorológusok a hó első nap­jától számítják a „legszebb” év­szakot, a csillagászok szerint vi-^ szont a kikelet első napja már­cius 21-e, a tavaszi napéjegyen­lőség ideje. Ezen a napon a nap­keltétől napnyugtáig eltelő idő pontosan tizenkét óra, vagyis a nappal és az éjszaka hossza ép­pen megegyezik. Márciusban egyébként a nappal részesedése a 24 órából 11 óra 2 percről 12 óra 46 percre nő. A tavasz a mete­orológusok szerint május végéig tart; a csillagászati tavasz vi­szont június 22-ig, a nyári nap­forduló napjáig. A tavasz kezdetével összefüg­gő jellegzetes népszokás nálunk a kiszehajtás, amely legtovább a palóc falvakban élt. A kiszejá- rók női alakot formáló szalma­bábut hordoztak körül, majd el­égették, vagy vízbe hajították. Ez a művelet a szomszéd népeknél az évszakváltással függött össze: a bábu náluk a pusztulást, a telet jelképezte. Nálunk elsősor­ban a böjt végét, a bojtos éte­lektől való búcsúzást, a jó, zsí­ros sonka időszakát jelezte: Haj, ki kisze, haj! Isjjj be; sódar, jöjj! Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint, száz év átlagai azt mutatják, hogy a nappali felmelegedést es az éj­szakai lehűlést figyelembe véve a hónap közepére a hőmérséklet általában 5,5 fokra szokott nö­vekedni, a hóvégi napi átlagok pedig 8,8 körül alakulnak. A hó­nap közepe általában száraz, a várható csapadék 7,2 körül szo­kott alakulni. A napfényes órák száma egy hétre számítva a hó elején rendszerint 24,6 órát tesz ki, a hó végén pedig már meg­közelíti a heti 40 órát. A népi regula így vélekedik márciusról: ha a hónap száraz, április nedves, május hűvös; bő bor, búza lészen. Március 18., 19., 21.: Sándorv József, Benedek / Zsákkal hozza a meleget. | Névnapok szempontjából egy érdekesség: a hónap utolsó két napján egymás mellett van 30­gázt (fémekhez oxigént, nem­fémes anyagokhoz levegőt, ke­rámia anyagokhoz argont). A gáz feladata hogy lefújja a sugárnyaláb környezetéből a megolvadt anyagot, mely más­különben újra megszilárdulna. Igen szép, sima vágási felüle­tet lehet kapni ezzel a lézer-gáz- sugár kombinációval. Kivétel nélkül mindenféle anyag dara­bolására felhasználható a vágási mód. A 2 mm_nél vastagabb acéllemezt másodpercenkénti 2 méteres (!) sebességgel „fűré­szeli el” a lézersugár. Más vá­gási módszerek olcsóbbak ugyan, de vannak olyan körül­mények. amikor más úton nem is lehetne megoldani a feladatot (pl. titán vagy martenzites rozs­damentes acél vágása esetében). Lézer-„fűrész" az ipar számára mozaik án Zalán és 31-én Árpád napja. Az egykori „Ujj” és „O Kalen­dárium” így jellemezte márci­ust: Böjt van: héj böjtöl sok [gavalér’ erszénye. Mivel a’ Farsangon ki-ürült [szekrénnyé, Nem maradt egyebe, tsak az [üres 'sebje, Lám mégis tzifrán jár, noha [kong a’ feje. ■■•■■••■■■■aaaaaiflifle»iBaaiaaaiaiaaaaa Aforizmák Csak amikor behunyta szemet — akkor találta meg végre méltó helyét az életben. * * * Egy Rotterdamban elhangzott gyászbeszédből * * * Jobbat gondolj a nőről, mint amilyen jó magad vagy a valóságban. „RESPUBLICA" • L 2 3 4 5 6 7 8 9 10 u V 12 • • 13 14 • 15 9 16 17 • 18 19 • 20 21 22 9 23 24 25 • 26 27 • 28 29 30 • 3L • 32 33 34 • 35 36 • 37 • 38 • 39 • 40 4L • 42 • 43 u, • 45 46 • • 47 48 49 50 • 51 52 9 53 54 55 • 56 • 57 58 • 59 60 • 61 62 • • 63 • 64 f 65 I 66 67 • 68 69 1-> Mottó: Petőfi Sándor: „Respublica” című versé­ből idézünk a vízszintes 1. és a függőleges 12. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: L, C, B, Y.) 12. Verkli. 13. Segédeszköz nélkül is végezhető testedzés. 14. Csak félig szedi! 15. Hangtalan páva! 1«. Hátsó­indiai ország eredeti nevének egy része. 18. A raktáros teszi. 19. Kettős mássalhangzó. 20. Feltüz. 23. Csikós páros betűi. 24. örökség egyik faj­tája. 26. Szokás felvétel. 28. Tete­jére. 29. Jugoszláv Szocialista Szö­vetség központi lapja. 31. Mestersé­ges nemzetközi nyelv betűi. 32. Re­cseg. 34. Argon vegyjclc. 35. írogat. 37. Jégsport egyik kelléke. 38. IparP és kereskedelmi város Törökország­ban. 39. Az 1936-os olimpián győz­tes vízilabdacsapat tagja volt. 40. Egyforma hangszereken megszólaló dallamok *?gyike.. 42. A szabadság- harc idején szerkesztő, író (Imre). 43. Tiltószó. 44. ÁO. 45. Nem isme­rős, 47. Abd-Ei . ... az algériai szent háború vezetője. 49. A tehénhez ha­sonló külsejű afrikai antilopfajta. 51. A szerves vegyipar egyik legfon­tosabb alapanyaga. 53. ... atikus, ízületi megbetegedéssel összefüggő, 54. A brahmanista mitológia tüzis- tene, 56. Neves színművészünk (La­jos). 57. Az Északi-tengerbe torkolló folyó az NSZK-ban. 59. Személyes névmás. 60. Sorszám közismert rö­vidítése. 61. Szolmizációs hang. 63. Szerelem az eszperantóban. 64. Az óra ketyegés hangutánzásának fele. 65 ............brandy, meggylikőr, 'ordít­v a. 68. Valaminek a közeledtét előre sejtető mozzanata. FÜGGŐLEGES: 1. Púder. 2. Kese­rű emésztőnedv. 3. Sál szélei. 4. Kis­gyermek köszönés kettőzve. 5. A házhoz tartozik. 6. Rag. 7. írói al­kotásai. 8. Műveltető képző. 9. Több a kelletténél. 10. Zavaros, zűrös. 11. . . . izmus, kortévesztés, korszerűt­len dolog. 12. Az idézet második sora. (Zárt betűk: D. J, G. E.) 16. Bűnhődik. 17., Póz betűi. 20. Apró bogyojú, kellemesen savanykás gyü­mölcs. 21. Iparos. 22. Tó nagyságú víztárolók. 25. Mint a vízszintes. $4. számú. 27. Azonos vagy hasonló sorsú. 30. Régi nagy hajóhad vagy hadsereg neve. 33. Azután később olaszul. 36. A katonaságnál pár órá­ra való távozás. 37. Kálium, oxigén, hidrogén vegyjele. 38. Görög mito­lógiában * folyóisten szép leánya. 39. Szomszédos ország aprópénze. 41. Nagyobb hangszer. 42. Társasá­gában. 43. Állítsd le a további fo­lyósítást (két szó). 46. Becézett női n^v. 48. Ellentétes kötőszó. 50. Elege van belőle. 52. Nem azt a személyt (két szó). 55. Ez évi. 58. Mecset, mo- hamiedán 'emplom, 62. Hol betűi. 63. Gyerünk, lódulj bizalmas for­mában. 64. Két személyes névmás. 66. Reve egynemű betűi. 67. Kal­cium vegyjele. 68. Indulatszó. 69. zv. Erélyes intézkedés — Már megint nem hagytad szóhoz jutni? (Jelinek Lajos rajza)) Azt beszélik... ...hogy túlságosan sokat be­szélnek mostanában a montreali nyári olimpiai játékokról. A sok beszéd önmagában még nem lenne baj, de az újabb és újabb rossz hírek az olimpiai létesít­mények építéséről bizony „saj­nálatosak”. Valaki meg is je­gyezte: ilyen alapon akar mi is vállalhattuk volna az olimpia rendezését, hiszen sorozatos építkezési határidő-eltolódásokat csak úgy spontán, minden nagy­szabású sportesemény nélkül is tudunk produkálna Ami igaz, az igaz, szinte az egész világ izgalommal jigyeli az olimpiai előkészületeket, s drukkol, hogy időben megkez­dődhessenek a játékok. Mert akkor aztán az ország apraja, nagyja ott ül majd a tv kép­ernyője előtt, s lesi az izgal­masabbnál izgalmasabb pillana­tokat. A bemelegítést már a múlt szombaton, a labdarúgó NB I tavaszi fordulója rajtja­kor megkezdtük, s folytattuk most szerdán a magyar—angol utánpótlás válogatott focicsapa­tok küzdelmekor. Hah, be jó is volt izgulni szerdán 2:0-ás ve­zetésnél, hogy vajon Nyilasi tényleg berúgja-e majd a pi- ros-fehér-zöldek harmadik gól­ját, amint azt a rádió már ko­rábban közvetítette. Ugyanis — talán mondanom sem kellene — a meccset a tv-adás előtt, már lejátszották, ám hátha a rádióriporter elszámolta magát, s a képernyőről kiderül: mégis más az eredmény. De nem akarok tv-kritikát ír­ni, csak ismétlésekbe bocsátkoz­nék, hiszen az effajta „felvéte­les” közvetítések rendszeresíté­se óta sokan megírták már — és hiába —, hogy ez egy nagy... szóval nagyon jó lenne ismét egyenes adásokat látni. Mind­egy. örüljünk annak, ami van. És ha már a sportnál tartunk, le a kalappal férfi teniszcsapa tunk előtt, amely megnyerte az Európa Kupát. Kétségtelenül hatalmas siker ez, s biztos va­gyok benne, hogy nagyon so­kan szívesen megnéztek volna még felvételről is Taróczyék küzdelmeiből csak egy irinyó- pirinyót is. Nem beszélik, csak rebesgetik, hogy azért nem volt pénz a hat»» fordulók köz­vetítésére sem, mert a téli olimpián való televíziós rész­vétel „elvitte” az anyagiakat. Tudniillik a Magyar Televízió ott volt a téli olimpián, igen sűrűn láttatva, mit csinálnak a külföldi síelők és bobosok, bár az egész rendezvénysorozaton hazánk tiai és lányai — egy ke­zemen megszámolhatnám őket — csupán a korcsolyázásban voltak érdekeltek. Nem baj! Nem kell\légedet- lenkedni, hiszen olyan sport­ágakkal is jó megismerkednünk, amilyeneket itthon nagyon ke­veset és csak a felnőtt ebihal egyik testrészéhez viszonyított szinten űznek. Ezek után — úgy vélem — minden remé­nyünk megvan arra, hogy ta­lán nem is olyan sokáig kell várni valamilyen golfmérközes tévéközvetítéséig sem. Azt vi­szont csak a rossz nyelvek mondják, hogy erre esetleg ép­pen akkor kerül majd sor, amikor a nyári olimpián döntő mérkőzést vív focicsapatunk. Ja, tényleg, labdarúgóink sajná­latosan ismert okok miatt nem mehetnek Montrealba. Sebaj, lesz még olimpia, például Moszkvában. Azt a kis időt — négy évet — már meg tudják várni, s így legalább nem kell félkész stadionokban játszaniuk aranylábú fiainknak. Moszkva egyébként is közelebb van hoz­zánk, s legfeljebb korábban ke­lünk mint eddig, mivel az idő náluk két órával előbb jár. De itt valami nem egészen pon­tos. mert a Nemzetközi Olim­piai Bizottság egyik neves kép­viselője úgy fél évvel ezelőtt azt mondta: Moszkva már most képes lenne megrendezni egy jó olimpiát. Tehát mégsem csak két órával vannak ott elő­rébb?! v Vilaszek Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents