Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LA 1976. FEBRUÁR 10.. KEDD Ara: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 34. SZ4M MA; A SOK BÁBA KÖZÖTT NE VESSZEN EL A GYEREK! (3. oldal) „M—2”-ES MUTATÓ (4. oldal) PONGRÁCZ JÁNOSÉK TÉLI BIRODALMÁBAN (3. oldal) Nemcsak pénzkérdés A közgazdasági fogalmak lexikona azt mondja, hogy az életszínvonal szőkébben ér­telmezve, társadalom tagjai szükségletének kielégítésére fordított anyagi javak és szol­gáltatások mennyisége, minő­sége és összetétele”. A Tömeg­kommunikációs Kutatóinté­zet, a közelmúltban közvé- mény-kutatást végzett az élet- színvonal fogalmáról és meg­állapításai szerint az embe­rek a következőképpen véle­kednek: „az életszínvonal a pénztől függ, amit megkere­sek. Minél többet keresek, annál miagasabb lehet az élet- színvonalam, ha közben nem emelik az árakat.. Legyen szabad visszaidézni az iménti lexikonból származó definíció második felét: „ .. .és szolgáltatások mennyi­sége, minősége, összetétele”. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nemcsak az a fontos mit vásárolunk és fogyasztunk, ha­nem azt is — sőt egyre in­kább! —, hogy milyen körül­mények között. Még egysze­rűbben fogalmazva: lehet ma­gas a jövedelmem, nem érzem és nem érezhetem magasnak, sőt még kielégítőnek sem az „életszínvonalamat”, ha a pénzt nem tudom igényein: szerint elkölteni, ha nem tu­dok kulturált körülmények között hozzájutni azokhoz a javakhoz — és nem csupán árucikkekhez —, amikhez sze­retnék. S a tétel fordítottja is igaz: sokkal magasabbnak ér­zem az életszínvonalat és jobb a közérzetem, ha esetleg a nem éppen zavarbaejtő bősé- gű árukészlet mellett magas- színvonalú, jól szervezett és megbízhatóan dolgozó szol­gáltatóintézményekkel állok szemben. Szolgáltatáson persze nem feltétlenül a cipőjavitó ktsz-t vagy a GELKÁ-t, a Patyola­tot kell érteni, hanem vala­mennyi társadalmi szolgálta­tást: az oktatásügyet, az egész­ségügyet, a különféle — jobb magyar kifejezés híján —, „infrastrukturális” ágazato­kat, intézményeket, sőt — uram, bocsá’ —, talán még azt is, hogy miként foglalkoznak, törődnek velünk, állampolgá­rokkal ezekben az intézmé­nyekben, hivatalokban. Vagyis: bonyolult dolog az életszínvonal, s akik hosszabb, vagy rövidebb távú tervezésé­vel, alakításával foglalkoznak, régóta és jól tudják: nemcsak a pénztől, a keresettől függ, hogyan élünk. Ha visszatekintünk az el­múlt egy-másfél évtizedre, könnyen bizonyítható, hogy soha ekkora reálbér és reál- jövedelem növekedés nem volt Magyarországon, mint éppen ebben az időszakban. S. miközben emelkedtek a bérek és jövedelmek, miközben soha nem remélt rekordösszeg gyűlt össze az OTP-fiókokban „lakossági betét” címen, kicsit megfeledkeztünk az életszín­vonalemelés egyéb lehetősé­geiről és módszereiről. Még- csak nem is különböző társa­dalmi szolgáltatásokra gondo­lok, amelyek erőteljes fejlesz­tése, bővítése és korszerűsítése hatalmas összegekbe kerül, s éppen ezért csak hosszabb idő alatt megvalósítható feladat, hanem a társadalmi közhan­gulatot, és áttételesen vagy éppen közvetlenül az életszín- vorialat befolyásoló intézke­désekre és gyakorlatra. Arra például, hogy ki kellett talál­ni a szakszervezeti jogsegély- szolgálatot ahhoz, hogy embe­rek ezreinek kíméljék a hiva­talokkal való hadakozásban megrokkant idegeit. Arra, hogy nem nagy befektetések­kel könnyíteni lehet a gyár­ban dolgozó asszonyok helyze­tén, nem kell hozzá más, csak megállapodni az illetékes ke­reskedelmi vállalattal, települ­jenek már be a gyárba vagy legalább a gyár mellé, állja­nak az asszonyok rendelkezé­sére. Arra, hogy egy üzem gondolkodó és lelkiismeretes vezetői nagyon sok apró ötlet­tel segíthetik munkásaik élet- körülményeit, a hétköz­napjaikat, következésképpen emelhetik az életszínvonalu­kat. De gondolok — például — arra is, hogy bizonyos társa­dalmi szolgáltatások, amelyek szocialista társadalmunk tra­díciói szerint mindenki szá­mára ingyenesek vagy csak­nem ingyenesek, kicsit diffe­renciáltabban osztódjanak szét; kinek-kinek jövedelme szerint differenciáltan. Az át­lagosnál magasabb jövedel­műek nyugodtan megvásárol­hatnák mondjuk a gyógy- üdüléshez, a gyermekek napi­közi elhelyezéséhez való jogot, nemcsak azért, mert így kí­vánja a társadalmi igazságos­ság, hanem azért is, hogy ily módon több pénz jusson ezek­nek az intézményeknek a fej­lesztésére, és több hely jusson - ingyen! — a rászorultab- baknak. Ez is az életszínvo­nal emelésének egyik — s egyelőre kihasználatlan — módszere. Érdekes, hogy mindez fel­ismert szükségszerűség, ami­vel elvileg mindenki, minde­nütt egyetért, s azt is okkal tételezhetjük fel, hogy bizo­nyos intézkedésekhez még csak kormányrendeletekre, párthatározatokra sem lenne szükség. Csupán némi kezde­ményezőkészségre, annak fel­ismerésére, hogy az életszín­vonal nem csak pénzkérdés. V. Cs. Befejeződött a cukorgyártás Mezőhegyesen és Sarkadon Megyénk két gyárában esaknem 5.500 vagon cukrot állítottak elő A Mezőhegyesi Cukorgyár leállásával a hét végén befeje­ződött a szezon megyénk cu­korgyáraiban. Mezőhegyesen a 155 napig tartó kampány idején 41 ezer 494 vagon ré­pát dolgoztak fel — napi át­lagban több mint 268 vagont —, s összesen 2875 vagon cuk­rot állítottak elő. A leállást követően rövidesen megkez­dődik az a 25 millió forint ér­tékű rekonstrukció, melynek keretében felújítják a cukor­vonalat, kicserélik az elhasz­nált, régi gép>eket. Ezzel nem elsősorban a kapacitás nő, ha­nem biztonságosabbá válik a termelés a jövő szezonban. Sarkadon is a felújítás elő­készítésénél tartanak, miután a 158 napig tartó kampány nemrég befej ezdődött. Itt 36 ezer vagon répát dolgoztak fel, amelyből 2600 vagon cukrot nyertek. Megyénk két gyára tehát így együttesen csaknem 5500 vagon cukrot állított elő ebben a szezonban. A sarkadi gyár az V. ötéves tervben je­lentős rekonstrukció elé néz: öt esztendő alatt mintegy 500 millió forintos költséggel szinte megújul az üzem. A program a rép>afeldolgozó vo­Tegnap, hétfőn délelőtt Bé­késcsabán, a Pedagógiai Tovább­képző Intézetben tartották meg Békés megye járási és városi művelődésügyi osztályvezetőinek ez évi első értekezletét. A megjelenteket dr. Gácsér Jó­zsef. a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője üdvözölte, majd részlete­sen tájékoztatta az osztályveze­tőket az V. ötéves terv közokta­tási és közművelődési célkitűzé­seiről, a rendelkezésre álló lehe­tőségekről, a megyei feladatok­ról. Közoktatásnak két nagy fel­adatot kell megoldania. Az első: a tanulási feltételek közötti lé­nyeges különbségek felszámolá­sa; ezért a következő időszak­nál felújításával kezdődik, melynek eredményeként a je­lenlegi napi 300 vagonos kapa­citás 470 vagonra nő. ban az általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fej­lesztésére kell az anyagi és a szellemi erőt összpontosítani. A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásának segítését az anyagiak megfelelő átcsoportosí­tásával, takarékos és ésszerű gazdálkodással lehet csak bizto­sítani. A második nagy feladat: az iskolák segítsék elő a szocia­lista embertípus kialakítását. A feladat a magyar oktatáspolitika elkövetkezendő öt esztendejének alapvető meghatározója. Minden vezető pedagógusnak biztosíta­nia kell az iskolai nevelőmunka egységét, emelni a társadalmi és politikai ismeretek oktatásának, és a fiatalok munkára nevelésé­nek színvonalát. Osztályvezetői tanácskozás az új ötéves terv oktatáspolitikai célkitűzéseiről Nők a tészta üzemben A körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz tészta üzeméből 160 nő állandó foglalkoztatását oldják meg. Az elmúlt évfewi 24 millió forint értékű tésztát készítettek. Felvételünk az üzem csomagolóját mutatja be (Fotó: Demény) Békés megyében kétezeregy­száz szakmunkásképzői férőhely várja az általános iskolát vég­zett fiatalokat. A középfokú ok­tatás elterjedésében a szakmun­kásképző intézeteken át vezethet az út; mindezt társadalmunk egészséges fejlődése is így köve­teli. Az osztályvezetők értekezle­tén többek között még szó esett a tankötelezettségi törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól, a közoktatási és közművelődési in­tézmények együttműködéséről, nevelési kérdésekről, az iskolai testnevelés és tömegspwrt prob­lémáiról. A Békés megyei Ta­nács és a végrehajtó bizottság több kérdés megyei megvalósu­lását tűzi következő üléseinek napirendjére. Délután az értekezlet részve­vőinek Pataki József, a Magyar Üttörők Szövetségének Békés megyei elnöke adott tájékozta­tást a VI. országos úttörővezetői konferenciáról, az „Egvütt-egy- másért” elnevezésű. 1976—77-es tanévben induló úttörőmozgalom célkitűzéseiről, valamint a veze­tőképzés gondiairól. A járási és városi művelődésügyi osztály- vezetők az értekezleten hallot­takat a következő hetekben az iskolák igazgatóival ismertetik. Arkagyij Rajiéin kitüntetése Hétfőn délelőtt a Barátság Házában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke a társaság arany­koszorús jelvényével tüntette ki Arkagyij Rajkint, a leningródi Állami Miniatűr Színház művé­szeti vezetőjét, a Szovjetunió népművészét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents