Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

Nemzeti italunk, a kávé KÄYÄZÖ NEMZETTÉ rít­tunk: isszuk munkahelyen, érte­kezleten, presszóban, otthon, vo­naton, isszuk reggel, délben, es­te, issza mindenki faluban, vá­rosban egyaránt. Érdemes eltű­nődni rajta, hogyan alakult ki ez a népszokás ? A kávézás szokását — akár a fürdőket — a törököktől örö­költük. Állítólag Thököly Imre elfogatásakor mondta a nagy­váradi basa, hogy „hátra van még a feketeleves”, amely a ká­véra utalt. Először kétségtele­nül az Izlám országaiban ter­jedt el a kávézás: az arab volt az első nagy kávéivó nép. De Abesszíniában már ősidők óta fogyasztották a kávét, itt volt a kávécserje őshazája is, in­nen jutott el Arábiába. Az egyik muftinak állítólag sok gondot okozott, hogy a dervisek virrasztás közben elbóbiskolnak. Hallott a kávé frissítő hatásá­ról, s behozatta Arábiába az első kávészállítmányt. S mint­hogy kávéivás után a dervisek­nek játék volt a virrasztás és öröm az imádkozás, a feketeká­vé rohamosan elterjedt az igaz- hitüek között. AZ ELSŐ kávéházak — mint a társasélet központjai — is az arab világ fővárosában. Mekká­ban létesültek. Innen jutott át a törökökhöz, akik maguk is hamarosan megkedvelték és a meghódított országokban is el­terjesztették. A krónika szerint 1541-ben, Buda elfoglalásának az évében létesítették az igaz- hitűek Budán az első török ká­véházakat. Az első magyar ká­véház pedig az 1700-as évek elején nyílt meg Pozsonyban. A kávéivás európai elterjedé­se is a törökökkel függ össze. Bécs nevezetessége például ma is a „melange”, a mézzel éde­sített tejeskávé, amelynek ere­dete 1683-ra, Bécs török ostro­mára nyúlik vissza, Az ostrom­ló török szétverése után jutal­mat kérhettek a zsákmányból a harcban jeleskedők. Egy Kol- schitzky nevű szerb kalmár a török sereg kávérakományát kérte, és ebből nyitotta meg az első bécsi kávéházat, bevezette a „melange”-ot, s mellette a tö­rök holdsarlóra emlékeztető pék­süteményt, a „Kinfel”-t, ma­gvarul kiflit. A törökökkel egy- időben velencei kereskedők is­mertették meg a kávéval Nyu- gat-Európát NEM MEGLEPŐ, hogy a ká­véivás mellett a kávécserje is Arábiából származik. Innen ju­tott el Ceylonba, Indonéziába, majd a 18—19. században Dél- és Közép-Amerikába. Ma a vi­lág legnagyobb kávétermelő or­szága Brazília, de újra előretör­nek az afrikai országok, főleg az Elefántcsontpart és Angola. A fogyasztás fokozódásának az üteme az utóbbi 20 évben ná­lunk a legnagyobb. Ugrásszerű volt a fejlődés 1962-ben, össze­függésben azzal, hogy 1961-ben jelentős árleszállítás történt ná­lunk. Ennek ellenére nem sza­bad azt gondolnunk, hogy ká­véfogyasztás terén a világ él­vonalába tartozunk. A világon az első helyet az USA foglalja el, de jóval megelőz bennünket Svéd- és Finnország is. Mi lehet az oka a kávéivás nagy elterjedésének? Közismert, hogy a kávé alapanyaga, a kof­fein, az agykérget izgatja. Már a gyomorból felszívódik (kb. 15 perc alatt é« hatása kb. 5—6 óráig tart Fokozott működésre ingerli a központi idegrendszert, hatása tehát frissítő. A koffein tágítja az ereket, ezért még bő­séges étkezés után is — amikor az ember egyébként elálmoso- dik — kitágítva az agy ereit frissességet, éberséget eredmé­nyez. Ezenkívül elősegíti a gon­dolattársítást, javítja a megfi­gyelőképességet és az ítéletal­kotást. Ez az oka, hogy főleg a szellemi munkát végzők fo­gyasztják. De a koffein az izom­erőt is fokozza, s átmenetileg elősegíti a fizikai teljesítőképes­séget. A kávét azonban nemcsak fá­radtság esetén vagy bőséges ét­kezés után fogyasztják, hanem a nap minden szakaszában. A napot sokan feketekávéval kez­dik és azzal fejezik be. És nemcsak a szellemi munkát végzők itala a kávé, hanem a falusi piacok „fejkendős néni­jei” között is egyre jobban tért hódít. Azért, mert a kávé első­sorban divatos élvezeti szer, amelyre szervezetünk éppúgy ráhangolódik, mint például a dohányzásra. Élvezeti szerré te­szi nem annyira keserű alapíze, hanem aromája Ivása „kortyol- gatás”, ami az illat- és aroma­érzetet hangsúlyozottá teszi, amihez sok esetben kellemes társalgás, jó környezet kapcso lódik. ÉS MIT SZOL mindehhez szervezetünk, ártalmas-e az egészségünkre? Az orvostudo­mány véleménye szerint a kof­fein a legkevésbé ártalmas él­vezeti cikk. Amíg az alkohol és a nikotin rendkívül káros a szervezetre, addig a kávé fo­gyasztása sok esetben orvosilag is javasolt, sőt gyógyszerként használatos. Az orvostudomány tehát a feketekávé fogyasztását — mértéktartó módon — álta­lában nem tiltja, bár néhány esetben (Basedov-kór, szívbe­tegség) káros lehet. Egyébként csak akkor káros a koffein az egészségre, ha túlzott fogyasz­tása zavarja és megrövidíti a pihenéshez, alváshoz szükséges időt. Cigarettafüst és párválasztás Az első cigarettájukat titok­ban elszívó kisfiúk vagy kislá­nyok gyakran érzik magukat felnőttnek. Egyes jól célzott ci­garetta reklámokban pedig bi­zonyos cigarettafajták füstjét egyenesen „férfiasnak” minősí­tik. Elképzelhető, hogy vannak fiatal lányok, akik nehezen szívle­lik saját lakásukban az áporodott cigarettafüstöt, » körmükön vagy fogaikon nem szívesen lát­ják a sárga nikotin foltokat, de a fiúknak valahogy megbocsát­juk, ha ruhájuk, körmeik, és lehelletük cigaretta szagról árulkodik. Ezért is tarthat kü­lönleges érdeklődésre az a vizs­gálat, amit Nyerges Pál és dr. Vértes László folytatott a közel­múltban a párválasztással és a dohányzással kapcsolatban. Elemezték 1975. április 7-ét követő tíz héten két napila­punk, a Magyar Nemzet és a Népszava házassági hirdetéseit. Keresték, hogy hányszor esik szó ezekben dohányzásról, hány éves az, aki pozitívan vagy ne­gatívan vélekedik a dohányzás­ról, milyen nemű és mit vár a leendő házastárstól. Az összesen 2702 házassági hirdetés közül mindössze 5 hir­dető fél akadt (életkoruk 44 és 54 év között), aki eleve kije­lentette magáról, hogy dohány­zik, tehát nem veszi rossz né­ven leendő feleségétől, ha do­hányzik, vagy legalább elvárja, hogy ezt a szokását ne vegyék rossznéven. Viszont nem keve­sebb, mint 200 hirdető közölte, hogy nem dohányzik. Ebből jog­gal lehet következtetni arra, hogy leendő házastársától is hasonló magatartást vár el. 23- an egyenesen jeligéül választot­tak, hogy „dohányzó ne írjon”, „nem dohányzom” vagy „nem dohányzunk”, tehát nem do­hányzó voltukra különös súlyt fektetnek. A két szerző hivatkozik arra, hogy a „Négy évszak” házasság­kereső szolgálat, amely hazánk­ban házasságközvetítő intéz­ményként működik, fontos kér­désként kezeli a leendő házas­felek dohányzó vagy nem do­hányzó voltát. Kérdőívünkön nemcsak a dohányzás ténye sze­repel, hanem az is, hogy a fér­jet vagy feleséget keresők na­ponta hány cigarettát szívnak. Ugyanis a csak napi 5—6 ciga­rettát szívó, vagy az alkalmi dohányos a dohányzást ellenző házastárs mellett könnyebben tud leszokni a cigarettáról, mint az, aki napi 20—30 cigarettát szív. Kívánatosnak tartják a kuta­tók még azt is. hogy a házasság előtti tanácsadáson is kerüljön terítékre a dohányzás kérdése. Ez férj és feleség közös érdeke. A nem dohányzó feleséget előnyben célszerű részesíteni azért, mert az esetleges terhes­ség alatt nem kell leszoknia a dohányzásról és eleve kiesnek a magzatot veszélyeztető dohány­zás okozta kockázatok. (Sz. A.) Koktél receptek A koktélokat magas poharak­ban adjuk asztalra, a pohár szé­lét egy-egy gyümólcskarikával díszítsük, vagy a poharak szé­lét vízbe, majd kristálycukorba mártjuk. A poharak szélén meg­tapadó kristálycukor mutatós díszítés. Gyümölcskoktél. 4 evőkanál mézet elkeverünk 8 dl tejben, adunk hozzá 4 evőkanál na­rancslét, 2 tojássárgáját, 2 ba­nánt, 1 evőkanál málnát, tur­mixba öntjük, egy és fél percig mixeljük, jégkockával tálaljuk. Gyermek kedvence. Magnolia koktél. Hozzávalók: 1 mokkáskanál gyümölcsszörp, 1/4 rész tejszín, 1/4 rész citrom­lé, 1/4 rész gin — személyen­ként. Az alapanyagokat keverő­ben, vagy széles szájú üvegben jéggel jól összerázzuk és koktél­poharakba öntjük. Foglalkozási ártalom 8 nmmmshr 1976. FEBRUAR 8. j V Lonctree koktél. Hozzávalók: 1/3 rész gin, 1/3 rész száraz ver­mut, 1/3 rósz édes olasz vermut, 3 evőkanál narancslé, 4 karika narancs. Az alapanyagokat ke­verőedényben elegyítjük, jég­kockákkal lehűtjük és koktél­poharakba öntjük. A poharakat narancskarikákkal díszítjük, (A narancsot vékony karikákra fel­szeleteljük, kissé bevágjuk a szélét és a pohár szélére tűzzük. Nagyon szépen mutat az így feldíszített koktélpohár.) Atmakoktél, 1/2 1 tejet, 2 dl almalevet, kevés citromlevet, íz­lés szerint cukrot vagy mézet a mixerben jól kikeverünk, poha­rakba töltjük, meghintjük tö­röttfahéjjal, lehűtve tálaljuk. A poharakat almaszeletekkel dí­szítjük. öszibarackkoktcl. 1/2 1 tejet, 4 db őszibarackbefőttel, 1 evő­kanál cukrot, kávéskanál cit­romlevet, vaníliás cukrot a mi­xerben jól kikeverünk, majd po­harakba öntjük. Mindegyik po­hárba teszünk két kocka jeget és egy szelet őszibarackot. Sárgarépakoktél. A sárgarépát lereszeljük, citromlével meglo­csoljuk. Fél órát állni hagyjuk Majd 4 dl tejben, két kanál cu­korral vagy mézzel jól kikever­jük. Hidegen tálaljuk. Borkoktél. 1 liter jóminőségű fehérbort, 30 dkg cukrot, 2 db őszibarack, vagy mandulaaromát hidegen jól összekeverünk, majd adunk hozzá 1 dl gint vagy al­koholt Aranciata koklél. Hozzávalók: 3 narancs és 2 citrom leve, 4 evőkanál kristálycukor, 2 pohár víz, 3 kávéskanál narancslikőr, jég, narancsszelet. A narancsot megmossuk, s a héját a cukor­ral szétmorzsoljuk, vagy apróra felszeleteljük. Azután ráöntjük a vizet és mixeljük, majd hozzá­adjuk a többi anyagot és poha­rakba szűrjük. Hűtve, narancs­szeletekkel tálaljuk. F. K. beszélik... ... hogy táncosléptű nemzet vagyunk, különösen ilyenkor farsang derekán. Mielőtt még bárki is félreérthetné, kijelen­tem: egyáltalán nem történel­münk sötét foltjaira gondolok, amikor is úgy táncoltunk, ahogy mások fütyültek. Egészen más­ról van szó! Nézzük csak meg Békéscsabán hány bált rendez­nek a napokban! Jogászbál, mű­szaki bál, a középiskolák diák­báljai, no és nem maradhat ki a sorból a sajtóbál sem. A többi táncos mulatság lebecsü­lése nélkül merem állítani: ez utóbbi lesz az igazi. Nem is tu­dom, miért nem azzal a jel­mondattal reklámozzák a Nép­újság és a Lapkiadó Vállalat KISZ-esei, hogy „Ilyen még nem volt!". Nyugodtan megte­hetnék, hiszen tényleg február 14-én, szombaton lesz a békés­csabai Körös Hotelben a lap történetében első ízben ilyen tollasbál szerű sajtóbál. A jól értesültek persze tud­nak az esemény nagy jelentősé­géről, s már jó előre asztalt foglaltak maguknak, hogy min­denképpen ott lehessenek. Hi­szen élvezetes lesz a műsor, s nem utolsó dolog az sem, hogy a jelenlevők leellenőrizhetik a bál után a lapban megjelenő tudósítást: vajon igazat írnak-e magukról az újságírók?! Azt is beszélik, sokan be akarnak lép­ni a Sygma együttesbe, csakis azért, hogy ők is elhúzhassák a riporterek nőtt!tét. Ezt a hírt kicsit kétkedve fogadom, mert ugyan kik haragszanak a Békés megyei toliforgatókra?! Ráadá­sul az újságírók szombatról va­sárnapra virradó éjszaka még- csak nem is a tollúkat, hanem táncpartnerüket forgatják majd. Emlékezetes időszak lesz ez, ugyanis ekkor senki se ir bíráló cikket senkiről. Aki hálózik, az nem. ír, így aztán aki nem hálózik, az nyugodtan alhat, nem lehet vitát keltő toliforgatás, csupán békés szórakozás, legfeljebb va­lakik fejét csavarják el valakik, de ez már más lapra és a far­sangra tartozik. Apropó, „más lapra”! Szóval más lapra sem tartozik, mert mi köze ehhez más újságoknak, az efféle dol­gok magánügyek, még ha a sajtó tudtával történnek is, nem kerülhetnek a nagy nyil­vánosság elé. Am ez mellékes, az viszont lényeges, hogy biztosan hatal­mas bál lesz a Körösben. Pon­tosabban a Körös Hotelben, úgy­hogy senki alatt sem szakad be a Körös jege, bár tengeribeteg­séget állítólag itt is lehet kap­ni. Tehát hatalmas bál elé né­zünk, s nincs igazuk azoknak, akik azt mondják: naná, per­sze, hogy hatalmas, mert a saj­tó nagyhatalom. Már előre óri­ási az érdeklődés, pedig még majdnem egy hét hátravan. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy aki ott lesz, az a több száz ember jól fog szóra­kozni. És ha így történik, jövő­re már a 11. jubileumi sajtóbá­lon táncolhatunk. Második? Bo­csánat, tévedtem: ahhoz, hogy jubilálhassunk, legalább ötször kell csinálni nálunk valamit. Vitaszek Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents