Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
A távolság nem 200 kilométer — Ka legjobb meghatAreeís. Nem 200 kilométer. Inkább két éa fél óra vagy három, ameddig az utazást tart Berényből Budapestre. Nagy Ferenc, a Mezőberényi 2. se. Általános Iskola igazgatója mondja ezt, amikor arról van szó, hogyan találkoztak össze a lrudapesti Ady Endre Általános Iskolával. — A találkozás szinte elkerülhetetlen volt, hiszen egyik tanárunk, Abelovszky János a hatvanas évek elején Mezőberényben tanított Ügy látszik, a szülőföld vonzása valóban erős, mert elhatározta: osztálykirándulást szervez Mezőberénybe, Petőfi nyomában. A pesti gyerekek ámultak és megszerették az Alföldet A kővetkező évben már az úttörőcsapat vezetője jött, hogy Serényben kellene táborozni. Megértettem, hogy „aki egyszer a Körös vizét issza” —Szóval helyeseltem a szándékot. ®s ha ifnost még azt is elmondom, hogy én is éveket töltöttem Batto- nyán, Eleken, akkor mondok-e újat: az Alföld nem ereszti el az embert, fogva tartja egész életében. Unk Zakariás, a budapesti Ady Endre Általános Iskola igazgatója mondja ezt, amikor arról van sző, hogyan találkoztak össze a mezőberényi általános Iskolával. A történet ezután arról szól, hogy ebből a találkozásból ho- gvan lett barátság, szép kapcsolat? Budán, alig néhány percre a Mártírok útjától valamikor egyházi tanintézet volt a mostani Ady Endre általános iskola. Sárga falai a város fölé emelkednek. Az előcsarnokban úttö- rőnvakkendős kapusok fogadják az érkezőt, és tessékelik tisztelettudóan az igazgatói irodába. Unk Zakariás és Abelovszky János egész kis történetet mesélnek el mezőberényi útjaikról, a táborozásról. — Soha ennyi országjárás nem segítette a pedagógus munkáját, mint mostanában — idézi fel a kezdeteket az igazgató —, és akár elhiszi, akár nem: a pesti gyerek még most, az országjárások, kirándulások tömegéPesti gyerekek a mezőberényi Kőrös-révnél. Közöttük dr. Tóth Józsefné, az úttörőcsapat vezetője ben sem ismeri igazán az Alföldet. Mert hová utazunk előszeretettel? A Balatonhoz, a Bükkbe, Mátrába, egykori történelmi helyekre, városokba, de az Alföld? Az valahogy mindig kimarad a számításból. Itt van éppen Me- zőberény. Petőfi Sándor életének jelentős eseményei kapcsolódnak a községhez. Innen indult utolsó hadi útjára Bem táborába. Itt járt iskolába Szend- rey Júlia. Remek ötlet volt, hogy kapcsolatot kerestünk és találtunk a herényiekkel. A szervező, kezdeményező, oki az egészet kitalálta: Ábe- lovazky János tanár, a hatodikosok osztályfőnöke. Mondják, a tanítványai különösen szeretik, tisztelik. Mert János bácsi mindig velük érez, mindig értük gondolkodik. Az egész azonban természetes számára. — És végtelenül egyszerű. Ismerem a herényi tantestületet, hiszen ott tanítottam. Tudtam, hogy az ottani gyerekeknek mit jelent egy-egy pesti kirándulás, hiszen azok is tanítványaim voltak. Beszéltem Nagy Ferenccel Megegyeztünk és elkezdtük. Az első földrajz-történelmi kiránA Mamedok kalandos hozománykeresése Azerbajdzsán népmese a Jókai Színház színpadán A Jókai Színház gyermekszínháza azerbajdzsán népmesefeldolgozást játszik ezekben a napokban A három Marnod, címmel. A címszereplők egy családot alkotnak: Mamed, a kétbalkezes és szegény foltozócipész, kapzsi felesége és a történet kezdetéig pártában maradt szépséges leányuk, Gülnár, akit férjhez kell adni, de ehhez hozomány is kell. A cipész vándorútra indul. A környék rettegett rablóvezérének is Mamed a neve, ezért a nagyvárosba, Sirván- ba igyekvő cipészt választja meg vezéréül egy atamán nélkül maradt, három testvérből álló rablóbanda. Gülnár apja keresésére indul, útját Aziz, egy gazdag kereskedő jószívű szolgája egyengeti. S mert érdekes, kalandokban és váratlan fordulatokban bővelkedő meséről van szó, a befejezésben a gonosz elnyeri méltó büntetését, a jó jutalmát, Aziz és Gülnár megülhetik lakodalmukat. Eddig a mese. Ezt a történetet kellett Lovas Edit rendezőnek gyermekközönség elé vinnie. A mese fordulatossága a színpadhoz kötöttség ellenére mit sem veszített sodrásából, izgalmassá- gából. A színrevitel legnagyobb réme az unalom lehetett: ezért aztán túlontúl sok dalbetét igyekszik fűszerezni a keleties hangulatot. Végül is azonban gördülékeny mesepatak futott szét a nézőtéren; a csillogó gyermekszemek kacagva-izgulva segítették a történés folyamatát. Csinády István szellemesen megoldott, pillanatok alatti képváltozást biztosító díszlete, Rima- nóczy Ivonenak a humort és a keleti hangulatot mesterien egy- beötvözö kosztüméi jól szolgálták az előadás sikerét. S végezetül, aminek közvetlenül köszönhették élményüket a gyerekek: az a színészek élvezetes játéka. Sipka László karakterré tudta formálni Mamed, a cipész humoros figuráját. A központi figura kétségtelenül a lány, Gülnár volt. Maday Emőke, kitűnő alakításában bájos, törékeny, igazi keleti lány mozgotténekelt a színpadon. Az előadás legmeseiebben megkomponált alakításait nyújtotta Gyvrcsek Sándor, Polgár Árpád és Pintér Gyula a rablótestvérek szerepében. A kitűnően megírt szerepek szinte adták a lehetőséget a humoros játékra. Szólni kell Bicskey Károly rablóvezéréről, Szendrei Ilona m. v, „a nadrágot az asszony hordja”-lényegű, az együttesbe jól alkalmazkodó anya-alakításáról, Forgács Gábor kedves-derék Aziz-járól és a legjobban sikerült dalbetét-előadásairól, valamint Székely Tamás kicsit bugyuta kereskedőjéről. S ami talán a gyerekeknek még nagyón tetszett: a hol csökönyös, hol jámbor Mamed- szamár koreográfiailag ügyes játéka is szót érdemel. (Nemesi) dulás mély nyomokat hagyott a gyerekekben. Bejártuk Berény történelmi helyeit, üzemeit, termelőszövetkezeteit. Voltunk Gyulán a várban és a várfürdőben, Szarvason az arborétumban. Ennek már négy esztendeje^ 1974-ben a herényiek jöttek hozzánk, és kaptak szállást, ellátást a Tapolcsányi úti nevelőotthonban. Pesti programjukat mi szerveztük. Tavaly már úttörőtábort ütöttünk Berényben, tíznaposat. A kollégiumban kitűnő helyünk volt és mindenki nagy szeretettel fogadott bennünket. Még a tanácselnök, Siklósi Ferenc is eljött közénk. Ütvén pesti gyerek halmozta el kérdésekkel— Unk Zakariás, ax igazgató folytatja: — Amikor sikeresen zárult a herényi tábor, akkor határoztuk el: tovább kell bővíteni ezt a kapcsolatot! Nemcsak egy-egy kirándulócsoport, úttörőtáborozás, hanem a két iskola szintjén. Miért ne jöhetne össze a két tantestület? Miért ne utazhatna fel a herényi tantestület Budapestre, miért ne találkozhatnánk a közös szórakozáson túl akár iskolai nyílt napokon is? A pedagógiai tapasztalatok cseréje hasznára válna mindkét tantestületnek! Mi is szívesen mennénk az Alföldre a mezőberényi kollégákhoz. A nyári tervek most alakulnak. — Úttörőink újra Berénybe készülnek. Június második felében szeretnénk megkapni az úttörőházat, ott lenne az adysok nagytábora... Nyolcvan gyerek várja a választ. Mi pedig a Balatonnál, Alsó-Bélatelepen intézzük el, hogy nyaralni jöhessenek a herényi úttörők. Ügy látszik, mégis igaz a mondás: A Körösök vidéke visszavárja azokat, akik szeretik ezt a tájat. A mezőberényi iskola igazgatói irodájában ugyanilyen a hangulat. Nagy Ferenc igazgató, Rajnai Márton, az úttörőcsapat vezetője ugyanúgy a nyári terveket kovácsolja. A balatoni táborozás ritka, szép, élményt ígér, ugyanakkor a pesti pajtások itteni programját is részletesen kidolgozzák. Tavaly a vetélkedőknek volt nagy sikere, ezt az idén is megszervezik. Bejárják majd a község nevezetességeit, kirándulnak a Körös-parti révhez, ahol Petőfi átkelt a folyón, amikor a tragikus utolsó útjára indult az erdélyi honvédsereghez; várja őket Szarvas, Gyula és Békéscsaba számos látnivalója. — Négy éve, amikor az első kirándulócsoport érkezett Budapestről, nem gondoltuk volna, hogy ilyen közel kerülünk egymáshoz. Fedig ez még csak a kezdet. Búcsúzásnál mindkét igazgató rám bízta, hogy üdvözöljem nevükben a másik iskolát. A legközelebbi viszontlátásig... Sass Ervin Smfet frmihHomtaOfnáHTt ctmflet A szocialista életmód kutatása A legutóbbi években szemlátomást fokozódott a szovjet társadalomtudósok érdeklődése az életmód problémája iránt. Ennek egyik alapvető oka abban rejlik, hogy a fejlett szocialista társadalomban megteremtődnek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek életmódjában olyan alapvető változások menjenek végbe, amelyek a szocialista személyiség kibontakozására utalnak. Az életmód problémáinak kidolgozása — vallják a szovjet életmódkutatók — arra hivatott, hogy feltárja az emberről szóló marxista—leninista tanítás aspektusait, konkretizálja az új ember kialakításával ösz- szefüggő feladatok megoldásának útjait. Mivel az életmódot a szovjet szakemberek objektív kategóriának tekintik, fontosnak tartják szerkezeti elemeinek meghatározását. Az életmód fontos eleme kétségtelenül a mindennapi élet, világos azonban, hogy nem szűkíthető le csupán erre. Minthogy a mindennapi életen általában a társadalmi élet nem termelő szféráját értik, azaz az ember anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének területét, az életmódnak a mindennapi létre való leszűkítése a munka kizárását jelentené. Ez pedig alapvetően helytelen. Az életmód szerkezeti formái, szociális jelentősége az adott társadalomban, továbbá a mindennapi lét szervezete, a szabad idő felhasználásának módja, az anyagi és kulturális szükségletek kialakításának formái, melyek szintén magukon viselik a társadalmi rend jeleit. Az emberek életmódja magában foglalja a politikai és társadalmi életben, a társadalmi ügyekben való részvételük formáit is. A társadalmi rend megteremtheti és kifejlesztheti, vagy ellenkezőleg, elnyomja azt. Mindezekből következik, hogy a szovjet társadalomkutatás alapvető különbséget tesz a szocialista és a kapitalista életmód között, hiszen az életmód itt vázolt elemei sajátos arculatot vesznek fel a szocialista és a kapitalista társadalomban. a szovjet életmódkutatás kritikusan elemzi a polgári szociológusok életmódelméleteit. Felhívják a figyelmet arra, hogy sok burzsoá szociológus felcseréli az életmód fogalmát az „életstílussal”, amelyet minden ember maga választ. Így tehát az életmód fogalmát kiüresítik, megszabadítják attól a tartalomtól, amely az életmódot meghatározza. Másik — utóbbi időben a nyugat-európai országokban rendM kivin elterjedt — életmódkoncepció az úgynevezett „élet minősége”, amely szorosan kapcsolódik a nyugat-európai szociáldemokrata pártok reformista elképzeléseihez. Ez a koncepció voltaképpen válaszkeresés a tőkés országok gazdaságában és infrastruktúrájában mutatkozó válságjelenségekre. A koncepció hívei hangsúlyozzák, hogy a gazdasági növekedéssel szemben szükséges a természeti erőforrásokat racionálisabb módon kihasználni, az emberhez méltó környezet és munkakörülmények megteremtését sürgetik — vagyis elismerik a „fogyasztói társadalom” tehetetlenségét az emberi értékek viszonylatában. De ugyanakkor az „élet minőségének” megteremtését a kapitalizmus keretein belül vélik elérni, holott a hagyományos profit elvén alapuló kapitalista rendszer nem tudta és nem tudja a beruházásokat a szükséges mértékben az újratermelési folyamat azon pontjaira irányítani, amelyektől a dolgozók egészsége, iskolázása, lakásviszonyai stb. függenek. indezek a koncepciók *4- sősorban a szocialista és a kapitalista életmód lényegi különbségének elfedésére szolgálnak és komoly szerepet játszanak a tőkés országok ideológiai fegyvertárában. A szocialista életmód fontos sajátossága a nyilvános és a privát magatartás közeledése, a közélet és a magánélet történelmi szétválásának megszüntetése. Ennek egyik lényeges feltétele a szocialista demokrácia különböző formáinak és szintjeinek megvalósítása, a cselekvésben és döntésben való részvétel. Fontosnak tartják a kutatók olyan meghatározó szocialista értékrendszer kialakítását, amely megszabja a szükségletek kielégítésének jellegzetességeit, hiszen az alapszükségletek magukban nem határozhatják meg az elosztást, a szükségletek kielégítésének sorrendjét, mennyiségét és minőségét. Ez az érték- rendszer a szocialista társadalom lényegére vonatkozó emberi törekvéseket és célokat foglalja magába. S itt rendkívül nagy jelentősége van a tudatos tervezésnek, a szocialista fogyasztási modell létrehozásának. T ermészetesen a szocialista életmódmodell elemei a gyakorlatban fokozatosan létrejönnek, de a társadalomkutatóknak ezeket tudatosítani kel], a pozitív tendenciákat erősítve, a negatív visszahúzó elemeket megszüntetve kell segíteni megvalósulásukat. Mikecz Tamás Béke és Szocializmus ’7 berg, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Mel Dóig, Kanada Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának tagja. Ezt a beszélgetést most az tette időszerűvé, hogy a gazdasági válság, a munkanélküliség, az infláció nemcsak balratolódást idézett elő a tőkés országok társadalmában, hanem a jobboldali erőket is aktivizálta, felszította a nacionalista érzelmeket és a sovinizmust. A Béke és Szocializmus januári száma közli továbbá Meir Vilnernek, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának A cionizmus elleni osztályharc című cikkét. Az Izraeli Kommunista Párt erélyesen szembeszáll mindazokkal, akik megkísérlik, hogy a cionizmust Izrael népével, vagy más országok zsidó lakosságával azonosítsák, a cionizmus elleni harcot pedig úgy tüntessék fel, mint Izrael népe és a világ zsidósága elleni küzdelmei, mint antiszemitizmust. A Béke és Szocializmus idei első számának élén találjuk Rcjdney Arismendinek, Uruguay Kommunista Pártja első titkárának cikkét, aki az utóbbi évek egyik legnagyobb horderejű eseményét, a helsinki értekezletet méltatja. Jóllehet az értekezlet színhelye Európa volt, az egész világ nemzetközi kapcsolatainak fejlődésében zárt le egy történelmi korszakot, nyitott új szakaszt. Tudomány és kommunizmus annak a cikknek a címe, amelyet Szergej Trapeznyikov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos és oktatási osztályának vezetője irt. A tudomány soha nem volt még ilyen sokoldalú, szerteágazó, soha nem hárult rá ilyen óriási szerep és felelősség, mint a kapitalizmus bukásának, a szocializmusba való átmenet korában. Sokakat foglalkoztató témáról, a kommunisták hazafiságáról és internacionalizmusáról beszélgetett a Béke és Szocializmus szerkesztőségében Friedel Fürn-
