Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

Munkaterv a köz javára

Sikerek és távlatok a megye közművelődésében

Öt év közművelődési tevékenységének eredményeit öez- Rzegzi a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának köz- művelődési csoportja 1976. évi munkatervének bevezető részében. A csoport vezetője, Csende Béta tájékoztatta lapunk munkatársát a terv részleteiről, és az általános feladatokról.

— Ez évi tervünket jó alapra építhettük — mondotta. — A IV. ötéves tervben meghatározott feladatok döntő többségét sikerült megvalósítanunk. A települések közművelődé« intézményeinek jelentős részében emelkedett a közművelődé« tartalmi színvonala, javult a városi és a nagyközségi szakigazgatási szervek irányító, ellenőrző munkája, s ezt különösen, figyelemre méltónak tartom.

Jelentős és Haszna« változás

történt a munkásság művelődésének, az ifjúság szórakozó sának és nevelésének tervszerűbb biztosításában, és egyre határozottabban kirajzolódnak a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének körvonalai, sőt több helyen már példás eredmények születtek.

— Az elmúlt öt esztendő változást hozott a közművelődési munkatervek rendszerében, kialakultak az egységes, éves köz- művelődési munkatervek elkészítésének legalkalmasabb módszerei. Osztályunk a közművelődési csoport irányításával és közreműködésével tudományos i fényességű, 15 éves távlati, valamint 5 éves középtávú közművelődóst tervet készített A tervekkel kapcsolatos igényfeltárásban tevékenyen működött közre a feladatát mind jobban betöltő megyed közművelődési szakfelügyelet.

— Nem könnyű érzékeltetni

azt a sok változást, melyet az elmúlt öt esztendő hozott A legszembetűnőbb, hogy a korábbi ötéves időszakhoz képest jelentős a javulás a közművelődés

objektív és szubjektív feltételedben.

Felavattunk nyele áj könyvtárat, négy új művelődési otthon jellegű intézményt, két új múzeumi objektum iétesült és a közművelődési intézmények mintegy 30 százalékát korszerűsítettük.

Az 1970. évi kőnyvbesaerzési keret 1974-re 48 százalékkal, a megyei tanácsi fenntartású könyvtárak könyvállománya 18 százalékkal növekedett és a könyvtárakban 12 új zenei részleget alakítottunk ki. Rohamosan növekszik a múzeumlátogatók száma, öt év alatt közel megduplázódott

Az 1978-os esztendő legfontosabb feladatairól szólva a következőket mondotta:

— Elhatározott szándékunk, hogy megfelelő segítséggel a megye valamennyi településén elkészüljön a közművelődés 15 éves távlati, 5 éves középtávú és egyéves egységes terve, melyeket a tanácsok testületi ülésein hagynak majd jóvá. Az egységes közművelődési tervben kiemelt hangsúlyt kap a lakosság világnézeti, közösségi, hazafias és internacionalista nevelése; a művészeti nevelés; az anyagi és szellemi erők koncentrálása; a munkásság, a termelőszövetkezeti parasztság és az ifjúság művelődésének, szórakozásának korszerű biztosítása.

Arra törekszünk, hogy közművelődési csoportunk irányító-ellenőrző és segítő munkája a szakfelügyelettel és a megyei módszertani intézményekkel összhangban még tervszerűbbé váljon.

A közművelődési csoport ellenőrző, irányító és segítő tevékenységének sokoldalúsága, tudományos alapossága, ugyanakkor gyakorlatiassága a sikerek egyik forrása volt eddig is. Milyen feladatokat vállalnak ebben az évben.? I

rozat 10 500 forint Jövedelemadó előírásáról. Megfogalmazták] az újabb fellebbezést a megyére. A válasz: az eljárás törvényes, a fellebbezést elutasítom.

Bírósági tárgyalás. A tsz-tag

beperelte a hivatalt, mert a jö'- vedelemadó-előírást túlzottnak tartotta. Méltányosabb elbírálást kért. Elutasították első fokon. Másod fokot is megjárt az ügy. Helybenhagyták az első fok határozatát azzal, hogy további fellebbezésnek helye nincs.

De van még egy fórum az országban, ahol biztosan meghallgatják az embert.

— Asszony, hallod-e? Hozz papírt meg tollat. Levelet írok a pártnak.

MSZMP Központi Bizottságának, Budapest.

Kedves Elvtársak! Nagy sérelem ért bennünket itt a faluban. Több társamat, velem együtt, mindannyian tsz-tagok vagyunk, zsíros parasztnak neveztek ki. Engem azért, mert felneveltem és az államnak eladtam 3700 pecsenyecsirkét, 3 hízót, 5 pár kisgalambot és 150 kiló burgonyát. Előírtak 10 500 forint jövedelemadót. Könyvelésem szerint — mindenről számlám van — 25 ezer forint körüli bevételt értem el, de ebben benne van a munkadíjam is. Azt mondták, hogy engem úgy számoltak el, ahogyan a rendelet előírta: 40 százalék ráfordítással, ■ 60 százalék haszonnal. Ezt nem tartom igazságának. Én az- államot erősítettem, dolgoztam télen és szabad időmben. Kérem, vizsgálják ki panaszomat.

Egy napon három Volga állt meg a községi pártbizottság előtt. Budapestről, a megyétől és a járástól jöttek.

— Miért csökkent a háztájiban a pecsenyecsirke, a hízósertés-nevelés és a tejtermelés? ezzel a kérdéssel indult a beszélgetés.

A községi pártbizottság titkát« válaszolt.

— Sok minden közrejátszott, ■ de leginkább az adóztatással ! kapcsolatos rosszhiszemű hírek j hatottak a legártalmasabban. ;

— Átnéztem a községből be- I futott jelzéseket. Ezzel a meg- ] állapításával nem találkoztam. ; Ez azt jelenti, hogy a felsőbb ■ pártszerveket erről nem tájé- : koztatták?

— Talán egyetlen jelentésünk ! sincs, amelyből a hangulati : résznél ez hiányozna — vála- ; szólta a titkár.

— Hová küldték ezeket?

— A járásra.

— Van itt valaki a járástól? !

— Igen, a hivatal vezetője :

itt van. i

— Mi lett a jelzések sorsa? j

— Az adóztatással kapcsola- :

tos hangulatot nem engedtem ■ tovább. :

— Miért? Ha nem jeleznek:

ilyesmit, hogyan igazítsuk az jj élethez a politikát? :

— Most pedig menjünk el a ;

levél írójához. ■

A három gépkocsi láttán ősz- : szeszaladt az. utca.

— A panaszos levél kivizsgá- I

lására jöttünk — szólt a buda- : pesti vendég a tsz-taghoz. — ■ Kérem, mutassa meg számláit, j könyvelését... :

Mindent rendben találtam. Az ■ ön adóalapja 24 985 forint. Ho- j gyan lehet erre 10 500 forint : jövedelemadót előírni? •

A megyei pénzügyi megbí- * zott lehajtotta a fejét és két- : három lépéssel hátrább lépett. •

— Kérem, öt napon belül kö- ! zölje a KB osztályával, hogy j a megvizsgált ügyben a rende- ■ let előírásai szerint jártak el. !

Amikor megkapták a megyé- ; ről a papírt, mely szerint ezt ■ az adót szabálytalan kivetés jj következtében törölték, a tsz-tag : megállt felesége előtt.

— Rend van ebben az or- •

szagban! Vedd fel asszony az : ünneplő ruhádat, elmegyünk az • üzletbe és veszünk egy televí- j ziót. :

(Véne)

Dupsi Károly :

— Néhány konkrétan meghatározott ellenőrzés mellett rendszeresen figyelemmel kísérjük a központi, megyei határozatok végrehajtását, a munkások művelődési lehetőségeinek fejlesztését. Ugyancsak állandó vizsgálódás tárgya a közművelődési intézmények világnézeti nevelőmunkája, és szeretnénk ebben az évben befejezni a települések általános szakfelügyeletét.

Külön foglalkozunk a közművelődési vetélkedőben részt vevő szocialista brigádok mű velődésének helyzetével, és a tapasztalatokról a csoport munkatársai összefoglaló elemzést készítenek.

össee hangoljuk munkánkat i

nemzetiségi szövetségekkel an nak érdekében, hogy az anya nyelvi művelődés leghatásosabb formáit és módszereit mindé nütt, ahol erre szükség van, megismerjék. Elemzóanyagot készítünk az ifjúsági klubok belső nevelő munkájáról, a klubmoz galom továbbfejlesztésének lehetőségeiről, szorgalmazzuk és segítjük a cigány lakosság művelődésének bővítését elsősorban Dobozon, Sarkadon és Szarvason.

— Érdekes részletfeladatunk lesz ebben az évben az ifjúsági művészeti és olvasótáborok meghonosítása Orosházán, Békésen, Békéscsabán és Gyulán;

tervezzük, hogy a hagyományos képzőművészeti bemutató fórumokon kívül újakat is szervezünk, például plakát- biennálét Békéscsabán, zász- lóbeinnálét Gyulán.

Szeretnénk a Kner Nyomdával együttműködve fiatal grafikusok résziére nyári alkotóműhelyt szervezni Békéscsabán és általában is segíteni kívánjuk a fiatal alkotók letelepedését Békés megyében.

A munkaterv a különböző tanácskozások rendjét is tartalmazza. Ügy tűnik ebből, hogy a gyakorisággal szemben az alaposságra, és a hasznosságra törekednek.

— Azt szeretnénk, ha tervezett tanácskozásaink értékes összejövetelek lennének — mondotta Csende Béla. Márciusban a köz- művelődési felügyelők értekezletén például az elmúlt évi egységes közművelődési tervek vég- rehaitását értékeljük, és beszámolókat kérünk az 1976. évi tervezés tapasztalatairól.

Erríy az orosházi, a ervulai tárást és az orosházi városi közművelődési felflírvetök. valamint a nairyszénási és az elek* művelődési házak igazgatói szólnak maid.

A közművelődési felr’Svelók júniusi tanácskozását Pest megvei látogatással kötuik össze és az an vari és szellemi erők eev- ségesífcésének tapasztalatai lesz a téma.

— Tervünk végül a megyei

közművelődési ip+ézménvek kiemelt feladatait összegezi. Ezek szerint. 1976-han az intézmények miinkáíát a korszerű módszerek kutatása, a területtel való rendszeres munkaVariesplat kell Vingv jellemezze^ különös tekintettel a munkások. termelőszövetkezeti norasz+sáz é< ez ifiúség művelődésének alkalmaira. A színház a mesve saiátosságainak lobban megfejelő műsorpolitika kialaki, tásáűal, színvonalasabb előadásokkal; a megyei múzeumi szervezet jó kezdeményezéseinek folvtatásával. az új táiházak (Békés. Endrőd, Méhkerék) berendezésének szakszerű megtervezésével; a levéltár Horthv- korszak levéltári anyagának kutatási előkészítésével; a megyei művelődési központ — többek között — a bázistevékenység ins- pirálásával és módszertani segítésével hatékonyabb továbbképzésekkel : a megyei könyvtár ez iskolákkal és a járási könyvtárakkal való iobb kapcsolat kialakításával: míg a moziüzemi vállalat a filmklubok és baráti körök szervezésével, -filmesztétikái neveléssel iárulhat bozzá az év közművelődési feladatainak magas szintű megvalósításához, a köz javára. g g

Szrrtft tÉmdalOTtfátiitiirTl etwfle* O

A fejlett szocializmus problémája

N

apjainkban a aeocialista

építés tapasztalatainak általánosítása, törvényszerűségeinek kutatása joggal került a szovjet társadalomtudósok komplex vizsgálódásainál; homlokterébe. A szocialista építés sajátos szakaszát jelentő fejlett szocialista társadalom problémáinak kidolgozása az egyik legfontosabb kutatási törekvésük. E problémák a társadalmi élet valamennyi oldalát — a gazdaságot, a társadalmi viszonyokat, az ideológiát, a nevelést, az életmódot — érintik és csak a különböző szaktudományok művelőinek együttes erőfeszítésével oldhatók meg. A kutatások összehangolása és tervezése céljából az utóbbi időszakban ki is dolgozták a Szovjetunióban a tudományos-műszaki haladás és társadalmi következményei című téma 1990- ig szóló komplex programját.

A szovjet tudósok a szocializmust a társadalom szilárd, minőségileg meghatározott állapotának tekintik, amely történeti fejlődésében különböző szakaszokra bontható. Az első fázis a szocialista forradalom megvalósításának különféle útjait foglalja magába, melyek a munkásosztály diktatúrájának a megteremtéséhez vezetnek. A második szakasz a szocializmus alapjainak lerakásaként jellemezhető (habár az egyes szocialista országokban ezzel kapcsolatban különféle terminológiákat használnak), vagyis a szocialista jellegű termelési és társadalmi viszonyok túlsúlyának, győzelmének megteremtéseként. A harmadik szakasz: a szocializmus teljes felépítése, a fejlett szocialista társadalom építése. Ez a szakasz huzamosabb időt vesz igénybe, s a társadalmi élet- valamennyi fő területére kiterjed.

0 fejlett szocialista társadalom létrehozásának döntő feltétele a kommunista építés kibontakoztatásához szükséges anyagi, műszaki alap megteremtése: a termelőerők, a termelékenység legelőrehaladot- tabb színvonalának dinamikus elérése, az élenjáró tudomány és technika alkalmazása és továbbfejlesztése, a termelő tömegek képzettségi szintjének emelése.

Ugyanakkor a kutatók kiemelik a szocialista termelési viszonyok tökéletesítésének és korszerűsítésének elsőrendű jelentőségét. Ebben a tekintetben nem vesztette el időszerűségét a demokratikus centralizmus lenini irányítási elve, a tervszerűség, az anyagi ösztönzők, érték, áru- és pénzviszonyok észszerű, a szocializmus körülményei között sajátosan jelentkező felhasználása; az össznépi (állami) tulajdon magasabbren- dű és meghatározó szerepe a szocialista népgazdaság és a tulajdonviszonyok tökéletesítésében. Kényes probléma a munka szerinti elosztás szocialista elvének ösztönzőbb, következetesebb és igazságosabb érvényesítése.

A fejlett szocializmus komplex rendszerének egyik igen lényeges területe a szocialista társadalmi viszonyok és a szellemi élet problematikája. A kutatók megállapítják, hogy a fejlett szocialista társadalom erősödése közben, ha megszűnnek is az antagoniszti- kus társadalmi ellentétek kialakulásának lehetőségei, ez még nem jelenti, hogy azonnal és automatikusan eltűnnek az osztály- és rétegkülönbségek. A termelési és tulajdonviszonyok fokozataiban, a javak elosztásában, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt különböző helyzetben, felkészültségben és életkörülményekben levő különbségek a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztésének egyik fő feladatává teszik, hogy fokozatosan csökkenteni kell a munkásosztály, annak különböző rétegei, a szövetkezeti parasztság, a falu és a város, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges eltéréseket. A fejlett szocializmus feltételei között már elsősorban a kulturális javak magasszintű elsajátítása a fő cél, olyan szellemi szükségletek és igények megteremtése, amely lehetővé teszi a szocialista személyiség kibontakoztatását. S ez roppant bonyolult, nehéz feladat, amely a kultúra intézményrendszereinek tökéletesítését, fontosságának tudatosítását, a kulturális javak termelésének átgondolt tervezését teszi szükségessé.

E

zek a kölcsönösen összefüggő tényezők alkotják a kommunista termelési módra való áttérésnek, a kommunizmus anyagi-technikai bázisa létrehozásának a feltételeit. E feltételek gyakorlati megerősítése jelenti a fejlett szocialista társadalom legfőbb társadalmi szükségletét, társadalmi haladásunk történelmi perspektíváját.

Mikecz Tamás

Mai tévéajánlatunk:

18.30: A legkeletibb keleten

I. rész. Vlagyivosztoktól a kínai határig

Háromrészes filmsorozatban számolnak be a nézőnek a tévéhíradó munkatársai — Pálfy István szerkesztő és Fülöp Tibor operatőr — arról a távol-keleti utazásról, amelyre a Szovjetunió Külügyminisztériuma hívta meg a szocialista országok sajtó-, rádió- és tv-tudósítóit. Azon a természeti kincsekben nagyon gazdag, de mostoha időjárási területeken jártak, ahol a század

elején még cári fegyenctelepek voltak, s ahol réz- és vasbányák, aranylelőhelyek és tengeri olajbányák sorakoznak. A kamera közvetítésével ellátogathatunk Szahalin szigetére, Vlagyivosztokba, és Kamcsatka vulkánjai közé. Különös természeti jelenségeknek, nagyszerű emberi tetteknek lehetünk tanúi.

197«. FEBRUAR 1.