Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! *4* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA UKPUJSAD 1976. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Ara 1 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM MA; EGYSÉGESEN ÉS MÉLY FELELŐSSÉGGEL (4. oldal) MUNKATERV A KÖZ JAVARA (5. old.) NÁLUNK is van „ÓZDI PÉLDA” (6. oldal) II Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése mellett külső tényezőknek is szerepük volt Így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tőkés országokban bevezetett import- korlátozó rendszabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is töretlenül fejlődött a népgazdaság. A Szovjetunióval és a többi KGST-arszággal tovább bővült gazdasági együttműködésünk. Az év folyamán került sor a KGST-országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosítására is. A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó behozatal és az árveszteség miatt passzívummal zárult Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a kiadások — az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. Hz 1975. évi népgazdasági terv fö előirányzatainak teljesítése Terv Tényaz 1974. év százalékábau Nemzeti Jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi 105—165,5 105 felhasználása 103—100,3 104—105 Ipari termelés 106 105 Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek 10« 108 termelése 103—104 101—102 Egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak 103,5 104 egy keresőre jutó reálbére 192,5 104 A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom 104,1 104,5 (összehasonlítható árakon) A szocialista szektor beruházásai 104,8 105,4 (folyó árakon), milliárd Ft 129—13» 141—142 Lakásépítés 1000 db 90,2 98—99 (A jelentés adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás ■arán kismértékben még változhatnak.) Nemzeti jövedelem A terv a nemzeti jövedelem 5,— 5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható árakon — 5 százalék volt A nemzeti jövedelem az iparban 5-6 százalékkal, az építőiparban kb 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban kismértékben csökkent A megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva, 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi felhasználásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3-3,5 százalékos növekedésével számolt. A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mértékben 4-5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság ösz- szes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4-5 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelésből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974- ben. A belföldi célú értékesítés — a terv előirányzatának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szocialista országokba irányuló ipari export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az értékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0,2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott: Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. Az ipar állóeszköz-állománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. A villamosenergia-kapacitás 750 megawattal bővült. Elkészült a „Testvériség” szovjet—magyar földgázvezeték országhatár—Le- ninváros közötti I. szakasza, 400 kilovoltos távvezeték épült Győr és Litér között. Megnyitották a rákhegyi bauxitbánya második részéi 125 000 tonna kapacitással. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve, amely évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén gyártására alkalmas. Üzembe lépett a Hejőcsabai Cementgyár, amely évi 1,6 millió tonna portlandcementgyártó kapacitással rendelkezik. A Cement- és Mészművek nyergesújfalui gyáránál évi 22 millió négyzetméter tetőfedőanyaggyártó kapacitást hoztak létre. Ózdon határidő előtt üzembe helyezték a Rúd- és Dróthengermű rúdsorát. Megkezdte üzemszerű termelését a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerműve. Az év végén felavatták a Péti Nitrogénművek 428 000 tonna kapacitású új műtrágyagyárát. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. Befejeződött a Szerencsi Csokoládégyár, valamint a Százados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Üzembe helyezték a Miskolci Húskombinátot. (Folytatás a 2. oldalon) Február: mezőgazdasági könyvhónap (Demény felv.) ■ •■■■■■IBI Gyorsmérleg a téli vásárról Három nap alatt csaknem 14 millic- forintos forgalom megyénkben A megyei tanács kereskedelmi osztályára befutottak a jelentések a téli ruházati vásár eredményéről. Ezek szerint megyénk állami és szövetkezeti kereskedelmében az első három napon | összesen 13,7 millió forint érté- ' kű árut adtak el 20—30—40 szó- J zalékos árengedménnyel, ami azt jelenti, hogy a lakosság 2,5 millió forintot takarított meg. Felnőtt és gyermek alsó, felső kötöttáruk, valamint divatcikkekből az állami kiskereskedelem 3,5, millió, konfekcióból 2 millió, méteráruból 1,2 millió, Öntözéses legelőgazdálkodás — Új tésztaüzem — Nagy teljesítményű szárító A dévaványai Aranykalász Tsz terveiről A dévaványai Aranykalász Tsz-ben is elkészítették az ötödik ötéves terv fejlesztési programját. Egyik legfontosabb fel- í adatuk lesz az öntözéses legelőgazdálkodás megvalósítása. Ugyanakkor 400—500 hektáron megkezdik a rizstermesztést. Felújítják a két darálómalmot és a háztáji gazdaságok megsegítésére terményboltot nyitnák. A már meglevő húsüzem mellett létrehoznak egy nőket foglalkoztató tésztakészítő üzemet is. Az állattenyésztési ágazatban a kéthalmi sertéstelep rekonstrukcióját szeretnék megvalósítaL—L' ni. Az első ütemben megépítenék az 56 férőhelyes fiaztatót, az évi ötezer süldő nevelésére alkalmas ólakat és a 280 férőhelyes kocaszállást. A második ütemben sertéshizlalót, növendék- és hízómarha-istállót hoznának létre. A juhtenyésztés fellendítésére újabb juhhodályok építését tervezik. Az állattenyésztési ágazat fejlesztésével párhuzamosan a jelenlegi közép, távú tervidőszakban takarmány- tároló, nagy teljesítményű szárító- és takarmánykeverő-telep építése valósul meg. cipőből pedig 1 millió forintot forgalmazott. Egyébként a kereslet jóval meghaladja az egy évvel .korábbit. hiszen méteráruból 80, kötött- és divatcikkekből 30, konfekcióból 20, cipőből 60 százalékkal adtak el többet, mint tavaly. _ Az ÁFÉSZ-ek forgalma 25— 30 százalékkal nagyobb a múlt évinél, összes bevételük mintegy hatmillió forintra tehető. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. A napirendnek megfelelően beszámoló hangzott el a negyedik ötéves terv végrehajtásának értékelése kapcsán a munkaerő- helyzet alakulásáról, a szakmunkásképzés és továbbképzés helyzetéről, majd áttekintették az ötödik ötéves tervidőszak munkaügyi feladatait. Ezt követően dr. Papp Lajos államtitkár ismertette a párt XI. pártkongresszusának határozataiból adódó tanácsi feladatokat, különös tekintettel az ötödik ötéves terv előkészítésére, és végrehajtásának megszervezésére. (MTI)
