Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-06 / 31. szám
Kibővített ülést tartott Módosított határidők a KISZ Központi Bizottsága Mikorra készül el a Mezőkovácsháza -Végegyháza regionális vízmű? Nagyobb összefogásra van szükség Tegnap kibővített ülést tar-1 tott a Magyar Kommunista I Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága dr. Maróthy Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével. Jelen volt Németh Károly, a Politikai Eizottság tagja, a KB titkára. A tanácskozáson Pásztor Gabriella titkár előterjesztésében megvitatták a KISZ tevékenységét a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésében, és javaslatot fogadtak el az ifjúsági szóI vétség feladatairól az V. ötéves I terv megvalósításában. Ezt követően dr. Nagy Sándor titkár előadása alapján megvitatták a fiatal értelmiségiek körében végzett KISZ-munka tapasztalatait és az időszerű feladatokat. ' Ezután a KISZ Központi Bizottsága nyilatkozatot fogadott el, amelyben a magyar fiatalok az ifjúkommunisták nevében cselekvő szolidaritásáról biztosítja a haladó angolai erők harcát. (MTI) Február 3-án tartotta meg együttes ülését a mezőkovácsházi és a végegyházi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Mezőkovácsházán Földi János elnökletével. Megvitatták Kendra Jánosnak, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójának írásos jelentéséi a regionális vízmű építésének üteméről, a munkák . jelenlegi állásáról, az elkövetkezendő időszak feladatairól. Segít a megyei tanács bonyolítja, hogy a kutak fúrásához szükséges acélcsöveket a vállalat nem tudja beszerezni, s így a kivitelezést sem vállalja. A Ceglédi Vízkutató és Fúró Vállalat a második, vagy a harmadik negyedévben tudna hozzákezdeni a munkákhoz. A Á lakosság színvonalasabb ellátásáért A ruházati kereskedelem vezetőinek országos értekezlete A Belkereskedelmi Minisztérium az ötödik ötéves terv időszakában a ruházati kereskedelem forgalmának 40—41 százalékos növekedésével számol. A lakosság keresletének összetételében nem feltételeznek alapvető változást; a korábban korszerűsített termékszerkezet — egyebek között a hurkolt kelme, az ismét általánossá vált szövött férfiing, a harisnyanadrág, a hurkolt fehérnemű — lényegében marad. A várható keresletet figyelembe véve állította össze a Belkereskedelmi Minisztérium a ruházati kereskedelem tennivalóit, amelyeket csütörtökön a Gellért Szállóban országos értekezleten vitattak meg az ágazat vezetői. A minisztérium a lakosság mind színvonalasabb ellátása érdekében változatlanul az első helyre sorolta a csecsemő ruházati cikkek iránti igények maximális kielégítését, a gyermekruházati ellátás lényeges javítását. A vállalatoknak gazdag választékot — egyes termékcsoportokon belül megfelelő áruválasztékot is — kell biztosítaniuk, a jövedelem szerint (Folytatás az 1. oldalról) Létszámnövelés csak az új, kiemelt kereskedelmi és vendéglátó egységek üzemeltetésénél engedhető meg. A nagyobb igénybevétellel párhuzamosan állást foglalt a küldöttgyűlés a szövetkezeti dolgozók jövedelem-színvonalának növelése mellett is. Eszerint a dolgozók átlagkeresete évenként 4-5 százalékkal növekszik. Az V. ötéves terv első évében, tehát az idén is megnövekedett feladatokat kell megoldaniuk a fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak. A mostani nagyobb árbevételek elérésével jól megalapozhatják az 1980-ra kitűzött célok elérését. Ezért a bolti kiskereskedelmi forgalmat 9,4—9,6 százalékkal, a vendéglátóipari árbevételt 8,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,6 százalékkal, az ipar és a szolgáltató tevékenységet 12 százalékkal kell növelniük. Jelentős feladatok várnak a takarékszövetkezetekre is. Kereken 500 millió forinttal szeretnék bővíteni a betétállományt, amely ezzel eléri az egymilliárd forintot. Ebből az összegből mind nagyobb kölcsönt kaphatnak majd a takarékszövetkezet tagjai. A küldöttközgyűlés állást foglalt amellett is, hogy az egyéb különböző kereslet, valamint az életkor szerint differenciált igények kielégítésére. Megállapították, hogy a lakosság ruházati ellátásában növekvő szerepe van az importnak. Ezért keresni kell a külföldi piaci lehetőségeket azoknak a cikkeknek az importjára, amelyekből itthon kevés készül, vagy amelyek gyártása nem gazdaságos, de szükség van rájuk. Az árufedezet megteremtéséhez az eddiginél tervszerűbben kell számításba venni a szövetkezeti és a helyiipari kapacitásokat. A minisztérium felhívta a kereskedelmi vállalatokat, hogy segítsék az ipart a gyártmányösszetétel további korszerűsítésében, tájékoztassák az üzemeket arról, hogy a tervezett és a bejelentett termékszerkezet mennyiben van összhangban az ellátás követelményeivel. A kereskedelem támogatja a korszerű, a könnyen kezelhető, a divatos cikkek termelését, de továbbra sem ért egyet a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen, más forrásból nem biztosítható cikkek — például papénzügyi szolgáltatások széles körű bevezetésével valamennyi takarékszövetkezet váljon területe általános pénzintézetévé. E célok megvalósítása közben valamennyi takarékszövetkezet törekszik az OTP-vel kialakult jó együttműködés fenntartására. A takarékszövetkezetek 1976—80 között új üzletházakat építenek a megyében, ezenkívül néhány betétgyűjtő pénztárt is megnyitnak. A lakásépítő szövetkezetekre is szép tervek megvalósítása vár. 1980-ig 5 ezer szövetkezeti lakással számol a MÉSZÖV a megyében, összesen 217 lakást építenek jelenleg, melyeket 1976 első felében adnak át a tulajdonosoknak. Ezen túl 855 lakás felépítése szerepel a szövetkezetek tervében. Ezek a lakások telepszerűen, többszintes formában készülnek. További programjába vették a lakásépítő szövetkezetek a személygépkocsi-garázsok szövetkezeti keretben való készítését is. **» Sarkadi István beszámolója után Bagi Sándor közgazdász, a MÉSZÖV megbízott ÁFÉSZ- titkára a Kölcsönös Fejlesztési Alap és a Kölcsönös Támogatási Alap kezelésére, fel- használására, valamint a szövetség fenntartására terjesztette be indítványát, majd dr. I Balogh Mihály jogtanácsos, a I műt alsó kötöttáruk, bizonyos rögzített áras termékek, pamut munkásingek, olcsóbb szintetikus kötöttáru stb. — termelésének megszüntetésével, indokolatlan csökkentésével még akkor sem, ha ezeket más termékekhez viszonyítva gazdaságtalannak minősítik. A tanácskozáson bejelentették, hogy a vásárlási feltételek javítására a technikafejlesztési alapból az idén is nyújtanak állami támogaiást a vállalatoknak. Miután küszöbön áll az új méretválaszték bevezetése, a pályázati feltételeket bővítették azzal, hogy anyagi segítséget adnak olyan szakboltok, áruházi osztályok átalakításához, amely az új méretek mind teljesebb bemutatását, értékelését szolgálják. Külön előnyben részesítik a gyermekruházati szakboltok eladóterének hasonló célú bővítését. Ugyancsak kaphatnak állami támogatást azok a ruházati vállalatok, amelyek létszám-megtakarítás, a kiszolgálás gyorsítása érdekében hagyományos üzleteiket önkiválasztó. önkiszolgáló rendszerűvé alakítják át, (MTI) MÉSZÖV testületéinek a legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkájáról, valamint a MÉSZÖV alapszabályának módosításáról mondta el javaslatát. A vitában felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese. Elmondta többek között, hogy a Békés megyei MÉSZÖV fejlesztési céljai összhangban állnak az Országos Fogyasztási Szövetkezetek Tanácsának irányelveivel. Ebben a tervidőszakban nagy munka vár a Békés megyei szövetkezetekre, mert a fejlődés feltételei megvannak, ezek jó kihasználására szükséges összpontosítani az erőforrásokat. Példának említette: a IV. ötéves terv idején az ÁFÉSZ-ek 68 százalékkal növelték a háztájiból felvásárolt áruk mennyiségét, forgalmát. Békésben ez a szám 56 százalék! Azt a kiváló munkaszeretetei, amely a kiskereskedelem forgalmát jellemezte, erre az ágazatra is át kellene vinni. Rózsa Imre dicsérően nyilatkozott a fogyasztási szövetkezetek falusi, községi tevékenységéről. Megállapította: tevékenységük nyomán sokat javult a falusi lakosság áruellátása. A vita során felszólalt még Dián András kondorosi, Sávoít Mi- hályné tótkomlósi, dr. Varga Imre békési és Bakos János békéscsabai küldött. Dupsi Károly I A kivitelezést Végegyházán a hálózatépítéssel kezdték meg 1974 júliusában. A következő évben több mint 12 millió forint értékű munkát végzett el a vállalat. Lefektettek csaknem 52 kilométer vezetéket, amely azt jelenti, hogy jelenleg 6 ezer 710 méter megépítése van még hátra a két községben. Vég- egyházán eddig 20 kilométer hosszúságban teljesen kész a hálózat, szerelvényekkel, csomópontokkal együtt. A két víztároló medence kőműves munkáit befejezték, építik a hidroforházat és a géptermet, téliesített munkahelyeken. Nagy gondot jelentett a vállalatnak és a tanácsoknak egyaránt, hogy a csaknem másfél millió forinttal emelkedett a vízmű építési költsége a belföldi azbesztcement nyomócsövek hiánya miatt. A fixáras szerződésben ugyanis hazai anyagárak szerepelnek. Mérlegelni kellett tehát: vagy leállnak az építéssel, vagy a lényegesen drágább import csöveket használják fel. Az utóbbi mellett döntöttek, mint utólag ki- dhelyesen, hiszen a többletköltség egy részét a megyei tanács, másik részét az Országos Vízügyi Hivatal, illetve az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság fedezi. A vízműhöz kapcsolódó üzemvezetőségi épület, műhely, raktár, garázs kivitelezését a községi tanács saját költségvetési üzeménél rendelte meg 1975. december 31-i befejezési határidővel. Ezt a vállalását az üzem azonban nem tartotta meg. Az újabb módosítás szerint az épületeket ez év április 30-ig elkészítik. Ez nagyon fontos lenne, hiszen a vízmű vállalat is csak tetemes időhátránnyal kezdheti meg a mintegy 2 millió forint értékű technológiai szerelési munkákat. Mi lesz a kutakkal? A víz- és csatornamű vállalat mint generál kivitelező az 5 millió 902 ezer forintba kerülő víztorony építését mint alvállalkozóra a Dél-magyarországi Építőipari Vállalatra bízta. Ez a vállalat a cölöpözést 1974-ben megkezdte ugyan, de a szerződésben rögzített kötelezettségének nem tett eleget. Az 1975. december 31-i végleges határidőt berendezések hiányára hivatkozva többször módosította. Legutóbb a múlt év novemberében megtartott tervegyeztetéskor vállalta, hogy 1976. december 30-ig átadja a víztornyot. A vízműépítés beruházási programjában megfelelő menv- nyiségű víz biztosítására — a meglevők mellett — négy új kút fúrása is szükségessé vált. Ezek a kutak naponta 1344 köbméter vizet szolgáltatnának, amely az összes szükséges mennyiség 45 százalékát tenné ki. Az érvényben levő rendelkezések szerint ezen munkák költsége a fixáras szerződésben nem szerepel, következésképpen a megrendelés, az engedélyek beszerzése, a két községi tanács feladata. A kutak azonban ez- idáig nem épültek meg. A végegyházi tanács elkészítette két új kút terveit, megkapta a vízjogi engedélyeket és megbízást adott a víz- és csatornamű vállalatnak a kivitelezésre. A mezőkovácsháziak három hónappal ezelőtt kértek engedélyt az ATIVIZIG-től, amely a mai napig sem érkezett meg. A dolgot víz mennyiségi és minőségii ismeretére pedig minél előbb nagy szükség lenne, annál is inkább, mert ezek pontos felmérése nélkül az esetleg szükséges gáztalanítási és víztisztítási technológiát nem tudják megtervezni, ezek figyelmen kívül hagyása viszont újabb gondok forrása lehet: növekednek a költségek, kitolódik az átadás határideje. Plusz mHlték A Mezőkovácsháza—Végegyháza regionális vízmű nem kis beruházás a maga nemében, mire megépül, az eredeti 35,5 millió forinthoz néhány millió még hozzá jön, a többletköltséget nem lehet, és nem is akarják a lakosságra hárítani. A vízmű egy dinamikusan fejlődő járási székhely és a hozzá tartozó települések mintegy 10 ezer lakóját látja majd el egészséges, jó ivóvízzel. Nem közömbös tehát a megvalósítás üteme. Az elmúlt esztendőben átlagosan 25-en dolgoztak naponta az építkezésen. Közülük sok a vidéki, mindössze hárman helybeliek. A munkások többsége törzsgárda- és szocialista brigádtag. A hiányzó 10 embert azonban nem tudják pótolni, kevés a kubikos és a kőműves szakmunkás. A meglevő nehézségek miatt a kivitelező vállalat kezdeményezte, hogy az 1976. december 31-i átadási határidőt 1977, augusztus 31-re módosítsák, amelyet a testület elfogadott. * * * Hogyan lehetne röviden summázni a vb-tilésen elhangzottakat? A beruházás kulcskérdése a víztorony. Erre épül az összes technológia, ha nem készül el időben, a vízmüvet nem lehet üzemeltetni. A DÉLÉP azonban úgy látszik fittyet hány mindenre. Az évi hárommilliárdos termelési értéket produkáló mammutvállalatnak mit sem számít a benyújtott kötbér, hiszen azt a mellényzsebből kifizeti, miközben nagyobb hasznot hozó munkát vállal. És most túl a jogi formulákon, felvetődik a dolog erkölcsi oldala, nevezetesen az, hogy melyik az elsődleges a társadalmi vagy a vállalati érdek? A mezőkovácsházi és a végegyházi emberek azért fizettek hétezer forintot családonként, hogy minél előbb élvezhessék a közüzemű vízszolgáltatás előnyeit. Csodálkozhatunk-e azon, hogy egyre többen felvetik a felelősség kérdését. Ami pedig a víz- és csatornamű vállalatot illeti: nem könnyű a dolga. Az anyaghiány, a munkaerőgondok mellett az alvállalkozókkal is meg kell „küzdenie”. A továbbiakban arra lesz szükség, hogy munkájukat hatékonyabban, szervezettebben lássák el, ha másként nem megy a munkaerő-átcsoportosítás lehetőségével is éljenek. Nagyon sokat segíthet az összefogás, a jó együttműködés a két tanáccsal, a vízműtársulattal, az alvállalkozókkal. Ha ez meglesz, úgy véljük talán nem kerül sor újabb határidő-módosításokra. Seres Sándor 3 mumm 1976. FEBRUÁR 6. Küldöttközgyűlés a MESZÖY-ben
