Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Kádár János elvtárs Tbilisziben Elutazáskor, a Látogatás Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXV. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség veze­tője, aki pénteken este rövid látogatásra Tbiliszibe érkezett, szombat délelőtt megismerke­dett a grúz főváros történelmi nevezetességeivel. Kádár Jánost városnéző kőrútjára elkísérte: Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommu­nista Párt KB első titkára, to­vábbá a grúz testvérpárt több más vezetője. Elsőként az ősi kápolnát, majd a nyolszázezer kiállítá­si tárgyat őrző grúz nemzeti múzeum anyagát, illetve a középkori grúz városok régé­szeti emlékeit nézte meg. A házigazdák megmutatták a múzeum kincsestárát, a pá­ratlan értékű ötvösművészeti remekeket is az időszámítá­sunk előtti II. évezred és az időszámításunk után I. század között élt mesterek alkotásait. ' Kádár János felkereste a épek Barátsága” Múzeu­--- ★ D élután a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitünte­tett Benin nevét viselő elektro­mos mozdonygyárba látogatott Kádár János. Zúgott a taps, az éljenzés, amikor megérkezett pártunk el­ső titkára, valamint Eduard Se­vardnadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára. Az üzemlátogatás után a gyár 800 személyes kultúrtermében Kádár János; A Szovjetunió, a világ első szocialista országa, a nemzetkö­zi élet döntő tényezője, érthe- 1Ő, hogy most, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kong­resszusának napjaiban az egész világ a moszkvai Kreml kong­resszusi palotájára figyel — kezdte beszédét pártunk első titkára.' — Bennünket, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének tagjait, az a nagy megtiszteltetés ért, hogy a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar nép képviseletében részt vehetünk szovjet testvérpártunk e leg­magasabb fórumának nagy je­lentőségű tanácskozásán. — Küldöttségünk teljes egyet­értéssel fogadta, üdvözölte az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet nagy ba­rátunk, Leonyid lljics Brezsnyev terjesztett elő. Külön öröm számunkra, hogy ez alkalommal mód nyílt ellá­togatni ide, szovjet Grúziába, annak gyönyörű fővárosába, Tbiliszibe, s e kiváló munkás­kollektívához, a tbiliszi Lenin Elektromos Mozdonygyárba. Hálásan köszönöm a meghívást, s azt a meleg, elvtársi, igaz baráti fogadtatást, amelyben ré­szesítettek bennünket. Élve az alkalommal, átadom önöknek, a gyűlés minden résztvevőjé­nek, s az önök személyében a gyár minden dolgozójának Tbi­lissi lakosainak, a Grúz Szovjet a városban mot, ahol képek, tablók, tár­gyi emlékek sokasága mutatja be a Nagy Honvédő Háború hősi harcait. Megrázó doku­mentumok és relikviák idézik az elesettek — köztük három- százezer grúz hős — emlékét. „Megtekintve a grúz nép ősi kultúrájának emlékeit és a felszabadító harcokban küz­dött grúz hősök harcainak do­kumentumait, kifejezzük őszinte jókívánságainkat, bé­két, sok sikert, boldogságot kívánunk a grúz népnek, min­den grúziai nemzetségnek. Nagyon jó érzés arra gondol­ni, hogy a nagy szovjet nép, grúzia népe és a magyar nép ma igazi barátok és együtt küzdenek azért, hogy a né­pek békében és szabadon él­jenek mindig — mindenhol”. — írta a múzeum emlékköny­vébe Kádár János, az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség nevében. A városnéző körút befejező állomása a Győzelmi-park volt­forró hangulatú barátsági gyű­lésen találkozott Kádár János a mozdonygyár munkáskollek­tívájának képviselőivel. Demuri Gaganidze nyitotta meg a gyűlést, majd Eduard Sevardnadze lépett a mikrofon­hoz, Beszédének bevezető részé­ben méltatta Kádár János láto­gatásának jelentőségét. Hosszan tartó nagy taps, me­leg ünneplés közben lépett a mikrofonhoz Kádár János. Szocialista Köztársaság dolgozó népének a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő ma­gyar nép testvéri üdvözletét. Kádár János ezután méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, Grú­zia mai nagyszerű építő munká­ját, majd hangsúlyozta: — Ma. a XXIV. kongresszus békeprogramja sikeresen való­sul meg. Az eredményeket a Szovjetunió dinamikus fejlődé­se, hatalmas gazdasági és ka­tonai ereje, széles körű nem­zetközi tekintélye és megbecsü­lése tette lehetővé, s ebben ben­ne van minden egyes szovjet dolgozó fáradságos munkája, tudatos áldozatvállalása. Nem fér kétség hozzá, hogy az SZKP XXV. kongresszusa az emberi­ség békeharcának újabb törté­nelmi jelentőségű állomása lesz, s hogy lendületet ad a béke nemes ügyéért folytatott világ­méretű küzdelemnek. A magyar népet mély baráti érzések fűzik a szovjet nép­hez — folytatta ezután Kádár János — és országaink minden téren fejlődő együttműködése keretében a soknemzetiségű Szovjetunió számos népével, köztársaságaival alakultak ki közvetlen kapcsolatok. Így van ez a Magyar Népköztársaság és Grúzia viszonylatában is. Ha­zánkban jói ismerik és nagyra becsülik a grúziai munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek munkáját. Magyarországon is­mertek és kedveltek az innen származó kiváló minőségű ipar­cikkek, széles körben elterjed­tek és a magyar lakosság által szívesen vásárolt cikkek a grúz mezőgazdaság termékei, köztük a világhírű grúz tea és déli gyümölcsök. Hagyományokban gazdagok a magyar és a grúz nép kulturá­lis kapcsolatai is. A régi idők kulturális öröksége számunkra az, hogy a forradalmi lelkű magyar művésznek, Zichy Mi­hálynak Grúzia ihletet, s egy ideig otthont adott. Büszkék va­gyunk rá, hogy Sota Rusztaveli „Tigrisbőrös vitézének” egyik kiadásához 6 készítette az il­lusztrációkat, hogy emlékét a grúz nép ápolja, gondozza, s Tbilisziben utcát is neveztek el róla. Sota Rusztaveli eposzát irodalmunk nagyjai fordították magyarra. Napjaink kulturális kapcsolatainak jelentős esemé­nye volt Rusztavi város grúz drámai színházának magyaror­szági vendégszereplése. A ma­gyar Katona József Bánk bán című történelmi drámáját a grúz színészek magas művészi színvonalon adták elő, s mél­tán arattak minden fellépésük­kel nagy sikert hazánkban. A Grúz Szocialista Köztársa­ság és népeinek képviselői min­dig szívesen látott vendégek ha­zánkban. így az elmúlt év már­ciusában, pártunk XI. kong­resszusán örömmel üdvözöltük a Leonyid lljics Brezsnyev elv­társ vezette szovjet küldöttség egyik tagjaként Eduard Sevard­nadze elvtársat, Grúzia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkárát. A Központi Bizottság első tit­kára ezután hazánk eredmé­nyeiről számolt be a barátsági nagygyűlés résztvevőinek. — Megállapíthatjuk, hogy a fasizmus felett aratott győze­lemnek a magyar nép is nyer­tese. Élni tudott a szabadság­gal, a történelmi lehetőséggel, szocialista forradalmat hajtott végre és ma elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság­ban szilárd a munkáshatalom, a magyar munkásság, szövetkeze­ti parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk egybeforrt és a fejlett szocialista társadalmat építi — hangsúlyozta többek között. Iparunk, mezőgazdaságunk dinamikusan fejlődik, a tudo­mány és a kultúra virágzik, a szocialista építőmunka érdeke­it szolgálja. Az 1975-ben zárult IV. ötéves tervünket teljesítet­tük. öt év alatt nemzeti jöve­delmünk 35, ipari termelésünk 38 százalékkal növekedett, szo­cialista mezőgazdaságunk ter­melése .18 százalékkal nőtt. Népgazdaságunk fejlődése le­hetővé tette a lakosság életszin­repülőtércn vonalának ütemes emelését. A tervidőszakban a reáljövede­lem 26, a fogyasztás 29 száza­lékkal nőtt. Nagy figyelmet for­dítunk a lakásépítésre, jelentő­sen növekedtek a társadalmi juttatások; felemeltük az ala­csony nyugdíjakat; a családi pótlék összege kétszeresére emelkedett. Ma már minden állampolgár részesül társada­lombiztosításban. Elmondhat­juk: a szocialista Magyar Nép- köztársaság a dolgozó emberek hazája, otthona, él, szépül, fej­lődik. A hitleri-fasiszta iga alól hazánkat felszabadító szovjet nép az áldozatot nem hiába hozta A Magyar Népköztársa­ság a szocializmus országa lett és a Szovjetunióval, a többi testvéri néppel szoros egység­ben, vállt-vállnak vetve halad előre maga választotta történel­mi útján. — A szocialista közösség or­szágaival megvalósuló sokoldalú együttműködésünkön belül is kiemelkedő jelentőséget tulajdo­nítunk a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainknak. A magyar és szovjet kommunisták barátságá­nak kipróbált történelmi múltja van. Pártjaink együttműködését a teljes nézetazonosság, a köl­csönös bizalom és önzetlen segí­tőkészség jellemzi. — Ml sohasem feledjük, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, a szovjet nép történelmünk legnehezebb óráiban is mindig mellettünk állt. A hazánkban napjainkban folyó szocialista építőmunka legszilárdabb, leg­megbízhatóbb támasza szövetsé­günk a Szovjetunióval. Ezért mondjuk mi azt, hogy a magyar nép szocialista törekvéseinek és nemzeti érdekeinek leghűbb szolgálata a magyar—szovjet ba­rátság és együttműködés szün­telen erősítése, amire mi a jö­vőben is mindig törekedni fo­gunk. A külpolitikai kérdésekről szólva a következőket hangsú­lyozta Kádár János: — Európa sokat szenvedett népeinek történetében először fordult elő, hogy sor került a legmagasabb szintű biztonsági és együttihűködési értekezletre az elmúlt év nyarán Helsinki­ben. Az értekezlet részvevői el­fogadták a záróokmányt, amely meghatározza a kontinens álla­mai közötti kaocsolatok és együttműködés normáit. Az ér­tekezlet és dokumentumai a szocialista országok és Em-óna minden békeszerető ereiének na év sikere. Most a legfőbb fel­adatunk, hogy a záróokmány­ban rögzített alanelvek ne írott szavak maradiának. hanem vál­janak a nemzetközi élet min- dnnnanee gyakorlatává. A ezoci. allste közösség országai eddig is a most elfogadott elveknek meg­felelően igyekeztek fejleszteni nemzetközi kapcsolataikat, tö­rekvéseink azonban gyakran meghiúsultak a tőkés államok egyes monopolista köreinek el­lenállásán. Mint ahogy hosszú út vezetett Helsinkiig, a jövőben is szívós, következetes harcot kell folytatnunk Európa béké­jének és biztonságának megszi­lárdításáért, a kölcsönösen elő­nyös, megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, a társadalmi ha­ladás ügyéért. Abban, hogy az enyhülés lég­köre uralkodó tendenciává vált az egész világon, jelentős szere­pet játszott a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok vi­szonyának normalizálása. Nap­jainkban az emberiség békéjé­nek és biztonságának ügye sür­getően követeli, hogy az enyhü­lés tovább mélyüljön és széle­sedjen. A politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegé­szíteni, meg kell fékezni a fegy­verkezési hajszát, hathatós lé­péseket kell tenni az általános és teljes leszerelés irányában. Az ENSZ-közgyűlés XXX. üléssza­kán a Szovjetunió ismét konst­ruktív javaslatokat tett ennek érdekében, az emberiség béké­jének védelmében. Feladatunk, hogy az enyhülés légkörét Euró­pán kívül kiterjesszük a többi kontinensre is. Ezért is támogat­juk az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszer létrehozásának gon­dolatát. Bizonyos szélsőséges imperia­lista körök fokozzák támadásai­kat Európában és a világ más térségeiben. A helsinki csúcs- értekezletet követően erősödött és éleződött a szovjetellenes, an- tikommunista, hidegháborús propagandahadjárat. Egyes bur- zsoá körök a lomtárból előrán- cigált, régen hitelüket vesztett módszerekkel szeretnének ismét bizalmatlanságot kelteni a Szov­jetunió és a szocialista közösség országainak együttműködési készsége iránt. Ezek a próbálko­zások azonban kudarcra vannak ítélve, a nemzetközi helyzet megváltozott, a realitások, a bé­kéért folytatott küzdelemnek kedveznek: a népek békeakara­ta győzni fog. Beszédét így fejezte be Kádár elvtárs: — Ez, a Lenin elektromos mozdonygyári gyűlés is fényes bizonyítéka a magyar és a szov­jet, a magyar és a grúz nép test­véri barátságának. Annak tuda­ta, hogy a Szovjetunió népei ilyen meleg érzéseket táplálnak dolgozó népünk, szocialista ha­zánk iránt, újabb ösztönzést ad ügyünk folytatásához. Biztosít­hatjuk grúz barátainkat, hogy minden erőnkkel folytatjuk a fejlett szocialista társadalom építését hazánkban, s a Magyar Népköztársaság a Szovjetunió­val és a szocialista közösség töb­bi testvéri országéval közösen küzd a kommunista eszmék tel­jes diadaláért, a társadalmi ha­ladásért, az emberiség békéjéért. — Még egyszer köszönöm a szívélyes fogadtatást, a magyar kommunisták és egész dolgozó népünk nevében kiemelkedő si­kereket kívánok Grúzia Kom­munista Pártjának, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság népének a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresszusa határozatainak, az új ötéves tervük megvalósításához a test­véri Szovjetunió népei, a szocia­lista közösség országai, az egész haladó emberiség javára. Éljen a Szovjetunió dicső le­nini kommunista pártja! Éljen a szocializmus, a társa­dalmi haladás, a világbéke leg­szilárdabb támasza, a nagy Szovjetunió! Éljen Grúzia Kommunista Pártja és a Grúz Szovjet Szocia­lista Köztársaság! Éljen a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság! Hatalmas taps fogadta Kádár János beszédét, a gyűlés részt­vevői helyükről felállva hosz- szan ünnepelték a két nép test­véri barátságát Hazánk nagyra becsüli Grúzia népének építőmunkáját

Next

/
Thumbnails
Contents