Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között szerepel a nemrég indított Nemzetközi Zsebkönyvtár második kötete, A maóisták útja című dokumentumgyűjtemény, melyet Várnai Ferenc állított össze. Európai fasizmusok 1919—1939. a címe Ormos Mária és Incze Miklós közös munkájának. Megjelentette a kiadó az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhangzott előadást, amelyet Szabó Kálmán tartott a termelőerők és termelési viszonyok fejlesztésének kérdéseiről. Szovjet közgazdászok elemzéseit tartalmazza az a tanulmánykötet, amely Gazdasági válság a tőkés világban címmel látott napvilágot. A Külügyminisztérium bocsátotta közre azokat a dokumentumokat, amelyek a Varsói Szerződés Szervezetének két évtizedes történetéről szólnak; az érdekes dokumentumkötetet a kiadó a Zrínyi Kiadóval közösen jelentette meg. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt említést érdemel az Al- talánoa nyelvészeti tanulmányok kötete; anyagát Telegdi Zsigmond és Szépe György szerkesztette. A Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat című sorozat 4. köteteként jelent meg Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága, Férge Zsuzsa tollából. A Légifémykép-interpretálás és a természeti erőforrások feltárása című, illusztrációkat is tartalmazó könyv szerzője Mike Zsuzsa. Magyar függelékkel jelent meg és a különböző nemzetközi tanácskozásokon részt vevő delegátusoknak, valamint a többnyelvű tolmácsoknak ad jó segítséget az angol, francia, spanyol, orosz, olasz és német nyelvű Konferenciaszótár. A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó Könyvtár népszerű sorozatában jelentette meg Jókai Mór: Nincsen ördög és Az utolsó budai pasa című kisregényét, valamint A debreceni kastély eímú elbeszélését Miniatűr-kiadványként látott napvilágot — Borsos Miklós illusztrációival — Juhász Ferenc híres eposza, A Sántha család. Vekerdy Tamás két regényét tartalmazza a most megjelent Nagyapám iratai című kötet A Műszaki Könyvkiadó megjelentette a Közlekedésünk az ezredfordulón című, sok. érdekes képpel is illusztrált könyvet, Czére Béla szerkesztésében. A Vizveszély és vízgazdálkodás a bányászatban című szakkönyv szerkesztője Martos Ferenc. Üjabb kiadásban látott napvilágot a Hádiókapcsolások című szakkönyv. Az anyagelőkészítés szakmai rejtelmeivel ismertet meg Alpár Lajos könyve, a Fejezetek a papírgyártásbóL , A Táncsics Könyvkiadó kiadta Bugár Jánosné beszédeinek és írásainak gyűjteményes kötetét, amely Munkásfelelősséggel a szocialista kultúráért, a szövetségi politikáért cimmel látott napvilágot. A rádióban elhangzott vitasorozat érdekes anyagát tartalmazza — Eke Károly szerkesztésében — A ma hullámhosszán című kötet, amely a munkásközvélemény reagálását tartalmazza sok fontos aktuális kérdésben. Ezekből is válogathatok címmel került a könyvesboltokba a gyerekek nevelését jól szolgáló foglalkozási kisszótár. Az Európa Könyvkiadó újdonságai közül Is említsünk meg néhányat. A magyar—csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban jelent meg a nálunk is oly népszerű Karel Capek humoreszkjeinek újabb kötete, a Kulisszatitkok. A gazdag anyagot Hosszú Ferenc válogatta. A Népek meséi sorozat legújabb kötete szamojéd meséket tartalmaz, Tundraföldi öreg címmel. A kötet meséit Hajdú Péter válogatta s ő írta hozzá az utószót is. Alfonz Bednár Kőkalitka című regénye, továbbá Órák és percek című elbeszélése egy kötetben jelent meg. (K. S! Á tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatai Békés megyében „Ina kell összponto itani figyelmünket, hogy a tanköteles korú gyermekek valamennyien elvégezzék az általános iskola 8 osztályát” — fogalmazta meg egyik fontos közoktatási feladatunkat az MSZMP X. kongresz- szusa. Nyilvánvaló, hogy megvalósítása csak hosszabb távon teljesíthető, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy évről évre ne kezeljük az alapműveltséget nyújtó iskola szempontjából kiemelt feladatként. Az általános iskola, mint intézmény: 30 éves. Ha az országos adatokat nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az tanévben a beiskolázás 98,2 százalékos volt. Ez nemzetközileg az élvonalba való elhelyezkedésünket jelenti. A fennmaradó 1,8 százalék 19 055 tanköteles gyermeket jelent. Ebből Békés megyére Is jut jó néhány olyan tanuló, aki eleve nem kezdi meg az általános iskolába járást. Különösen elgondolkodtató, hogy a fi éves korú gyermekek iskolába kerülésének országos aránya még rosszabb, hiszen az 1974/75- ös tanévben csak 95,3 százalékuk nyert beiskolázást. 7163 hatéves gyermek nem került iskolába. Felmerül a kérdés, mi az oka annak, hogy ilyen nagy számban nem kezdik meg a gyerekek az első osztályos tanulmányokat? Egyik: iskolaéretlenség címén felmentettek 3778 tanulót, mintegy 3385 tanuló- pedig rés *ben képezhetetlen, illetve értelmi fogyatékos. Azt sem hallgathatjuk el, hogy jó néhány esetben szülői hanyagság az oka, hogy a gyermek nem kezdi meg tanulmányait. Az örvendetes viszont, hogy az általános iskola 8. osztályát 14 éves korig a tanulók 80 százaléka, 16 éves korig körülbelül 90 százaléka végzi el. Az országos adatok azt mutatják, hogy a 8. osztályt végzett tanulók aránya SÍ .3 százalék. Megyei eredményeinkről megállapíthatjuk, hogy az 1974^75-ös tanév adatai szerint a tanulók 84,4 százaléka végezte el időben a 8. osztályt. Ez jónak mondható, mert az országos összképen belül Békés megye a 7. helyen áll a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. I ROmonü B<zortsáq táspolitikai határozata arra kötelez bennünket, hogy évenként ellenőrizzük és segítsük a tankötelezettségi törvény még eredményesebb végrehajtását. Külön vizsgáltuk azokat az okokat, amelyek alapján nem lehetünk elégedettek még a viszonylag jónak mondható megyei eredményekkel sem, mivel ezek ellenére is számos gyermek ele- j ve nem kerül iskolába, illetve nem végzi el a 8 osztályt. Ma már elengedhetetlen követelmény az élet bármely területén, hogy mindenki rendelkezzék általános iskolai végzettséggel, j Hiszen a termelési feladatok el- j látása is sürgetően igényli a magas szinten elsajátított ismereteket és az ehhez alapot nyújtó általános iskolai tudásanyagot. Nem véletlen, hogy a megyei ta_ | nács korábbi határozatában azt írta elő, hogy 10 000 felnőtt szerezze meg az általános iskolai végzettséget. E határozat időarányos teljesítése megtörtént, és a tervek szerint 1980-ig sikerül is teljesíteni. Különösen jelentős, hogy a minisztériumi vizsgálat óta csökkent a felmentettek aránya. (1971-ben 1,4 százalék, 1975-ben 0,82 százalék.) A csökkenés ellenére sem tartjuk azonban megnyugtatónak a helyzetet, mert az első osztályosok .felmentése még mindig magas, sőt a korábbi évekhez viszonyítva 2 százalékról 2,6 százalékra emelkedett. Azért sem megnyugtatóak e tények, mert ma már olyan lehetőségeink vannak, hogy a fejlődésükben lemaradt és az értelmi fogyatékos gyermekek megfelelő, differenciált oktatásban részesülhetnek. Igaz, hogy azt is meg kell említenünk, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok alapján — amit egyre felkészültebben végeznek —, nő az olyan gyermekek száma, akiket nem tartanak alkalmasnak arra, hogy megkezdjék tanulmányaikat; de az is igaz, hogy a kiszűrés lehetősége mellett nem sikerült azonos ütemben fejleszteni ezeknek a gyermekeknek az elhelyezését a korrekciós osztályokban. a kisegítő iskolákban és a gyógypedagógiai intézetekben. Ma Békés megyében 9 korrekciós osztály és 68 kisegítő tanulócsoport működik, de ez nem elégíti ki az igényeket. Jó néhány településen indokolt lenne kisegítő osztályok szervezése, ezt azonban ebben az ötéves tervben csak helyi erőforrásra támaszkodva lehet megoldani. Rz általános iskolába kerülő gyermek első kudarca, induló iskolai életének nagy törése korábban az volt, amikor évismétlésre utasították. A széles körű kísérletek bevezetésével 217 olyan osztály működik, amelyekből gyakorlatilag az első osztályosok törésmentesen, bukásmentesen léphetnek a 2. osztályba. Nyilván ezeket az eredményeket kimagasló alsótagozati tanítói munkával lehetett és lehet elérni. A továbbhaladás útjához hozzátartozik az is, hogy a jövőben az első három I osztályt is törésmentesen, bukás nélkül kellene, hogy elvégezzék a gyerekek. De ehhez az szükséges, hogy mind a nevelő, mind a gyermek, mind a szülő, de nem utolsósorban az ifjúsági szervezet, a különböző munkahelyek, a közművelődési intézmények sokoldalúan segítsék az alsó osztályba járó gyermekek ismereteinek gazdagítását, a szilárd alapok lerakását. Ha az alsó tagozatban még nagyobb eredményeket sikerül elérni, akkor jó alapot teremtünk ahhoz, hogy gyermekeink a későbbi években a nehezebb és magasabb követelményekkel meg tudjanak birkózni. A tankötelezettségi törvény végrehajtását akadályozzák a cigánygyermekek is. Van amikor be sem kerülnek az iskolába, illetve nagyon sokan közülük nem jutnak el a 8. osztály elvégzéséig. Hogy iskolába járásuk és tanulásuk eredményesebb legyen, ehhez a helyi tanácsok nagy segítséget nyújtanak. Mindemellett az szükséges, hogy meggyőző szóval, de a törvény következetes végrehajtásával is elősegítsük a cigánygyermekek rendszeres iskolába járását és sikeres tanulását. Jelentősen segítette a un. kötelezettségi törvény végrehajtását a napköziotthon-hálózat, hiszen ma már 14 363 napközis tanulónk van, ez a tanulók 33 százaléka. (Az országos átlag 27,7 százalék.) A százalékos arány jónak mondható, azonban emögött zsúfoltság, korszerűtlen konyhák és elhelyezések is meghúzódnak. Az általános iskolai diákotthoni hálózatot sikerült kiépítenünk és azt az ötödik ötéves terv első felében teljessé tesszük. Ez azt jelenti, hogy a IV. ötéves tervben 300, az V. ötéves tervben újabb 200 tanuló számára biztosítottunk, illetve biztosítunk elhelyezést, örvendetes, hogy Békés megyében, ahol ugyancsak magas a tanyák száma, a tanyai iskolák fokozatos megszüntetésével, a körzetesítés folyamatos megvalósításában elértük, hogy ma már csak 81 felsős tanuló jár külterületi tanyai iskolába. E gyermekeket 1976/77-re osztott iskolában helyezzük el. Ezzel gyakorlatilag Békés megyében úgy, ahogy azt a megyei párt- értekezlet is meghatározta, a körzetesítést befejezzük. A tankötelezettségi törvény sikeres megvalósítását segíti az a tény is, hogy a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1976. február 24-én megtárgyalta a tankötelezettséPfllanatkép a kémiaóráról. Felvételünk a Békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában készült. Varga Lajos tanár az elektrolízis és az alumíniumgyártás folyamatát szemlélteti (Demény Gyula felv.) gi törvény végrehajtásának tapasztalatait és megjelölte a legfontosabb feladatokat. Elsősorban azt, hogy a jövőben az általános iskolát 8 év alatt a tanulóknak legalább 90—92 százaléka végezze él. E cél elérése érdekében tovább javítjuk az általános iskola nevelő munkáját, korszerűsítjük a tanítási módszereket. Rendszeresen és folyamatosan elemezzük az elért eredményeket, a hiányosságokat és a bukások okait. Ki kell alakítani a társadalom nagyobb felelősségét az általános iskolás korú gyermekekért, kidolgozni megfelelő módszereket, hogy széleskörűen mozgósítani lehessen az általános iskola elvégzésére. A törvény eredményesebb végrehajtása azt is igényli, hogy a szabálysértési eljárások lefolytatásánál nagyobb következetesség érvényesüljön. A rendszeres iskolába járás, a munka- fpgyelem javításához elengedhetetlen az ifjúsági szervezet, a szülői munkaközösségek további aktív támogatása. Fontos, hogy a termelési egységek, a különböző munkahelyek is kísérjék figyelemmel dolgozóik gyermekeinek iskolába járását, előrehaladását. Segítsék elő, hogv igazán általános legyen az általános iskola. A helyi tanácsok kétévenként tűzzék napirendre és tárgyalják meg a tankötelezettségi törvény végrehajtását, és jelöljék meg a tennivalókat. I törvény még következetesebb végrehajtását a társadalom széles körű összefogásával érhetjük el. Meggyőződésünk, hogy sikerül a végrehajtó bizottság által megjelölt feladatokat megvalósítani és elérjük azt, hogy egyetlen gyermek sem kallódjék el, és lehetőleg minden gyermek tanköteles koron belül sikeresen végezze el az általános iskolát. Dr. Gácsér József Fotókiállítás a Knerhen Februar 23-tól 28-ig — tehat ma utoljára — van nyitva a békéscsabai Kiíer Nyomdában a Vídovics István fotóművész képeiből rendezett kiállítás. A vendégkönyvben szereplő sok név és az elismerő sor is arról tanúskodik, hogy Vidovics képeinek nem kis sikere van külföldön és belfölön egyaránt A meghívóban olvashatjuk, hogy az anyagot először Helsinkiben, a Finn Építészeti Múzeumban mutatták be. A képek a magyarországi népi, szecessziós ós modern építészet különösen szép és érdekes alkotásairól készültek Falusi templomok belseje, harangláb, parasztházak és tornácok fotói igazolják a fiatal művész igényes témaválasztását. Feltűnő a színek gazdagsága, harmóniája; a fény és árnyék kontrasztjának kifejező ereje, amely az esztétikai élmények belső átélésére késztetik a látogatótA népi építészet egy-egy remekét megörökítő színes felvételek alkotják a kiállítás gerincét. Az emberi munka szépsége és az alkotás harmóniája különös örömmel tölti el mind az alkotót, mind a befogadót, vagyis magát a nézőt. A tipikus építményeket, a népi élet jellegzetes tárgyait a művész a maga egyéni látásmódjával fö- tografálta le. Felvételeinek nagyítása és precíz kidolgozása is az ó nevéhez fűződik. Az ötletes képkivágások nem bontják meg a tartalom és forma egységét. Őszintén elmondhatjuk, hogy Vidovics nagy igényességgel készült fotói valóban szépek. Művészi tisztánlátása és leleményessége révén sikerült felfedeznie a magyar valóságban, jelen esetben a>népi építészetben azt a szépet, amelyet I régóta keresett, s amelyre szün- | telenül váervott. _ __
