Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

Javul az ellátás Intézkednek Január 31-1 számunkban az okányi kisvendéglővel kapcsola­tos észrevételeket közöltünk. A Körösmenti ÁFÉSZ válaszolt Vésztőről. Oláh Béla elnök kö­zölte, hogy a szövetkezet súlyos személyi gondokkal küzd. En­nek következtében az üzletháló­zat bővítése akadályokba ütkö­zik és a kiszolgálás színvonalát sem tudják emelni. Több eset­ben kénytelenek kényszermeg­oldáshoz folyamodni. Ez a hely­zet az okányi kisvendéglőben is, ahol a vezetés és a kiszolgálás is a szakmai kívánalmak alatt van. A cikk után vizsgálatot tar­tottak, s megállapították, hogy a jelzett időben az üzlet hűtő­berendezése rossz volt, annyi hús sem volt, hogy a napi elő­fizető étkezőknek — ami álta­lában 70—80 személy — a húsos menük főzését biztosítani tud­ják. Ezért azon a napon tész­tát főztek. A községben egyéb­ként az étlap szerinti étkezés­re nincs igény, s hogy az átuta­zókat ellássák, az előfizetéses étkezés létszámára plusz öt ada­got számítanak. Az üzletvezető egyébként hi­bát követett el, mivel az önki- szolgáló boltból, ahol a húst ideiglenesen tárolták, hozott át húst, így a megrendelést nem teljesítette. Egyéb okok miatt jelenleg fo­lyamatban van az itteni gondok megoldása, s remélik, hogy a jö­vőben jobban tudják biztosiam az ellátást. A felelős szervek képviselői nézzék meg Békéscsabán, az Orosházi út és Gyár uW környékének állapotát. Az 1-es és a 2-es téglagyárból a kocsik nap mint nap hordják az árut a vagonokhoz. Az út viszont olyan rossz — 15 centiméteres lyukak vannak —, hogy nem tudnak szabályosan közlekedni, át kell térniük a másik oldalra, ha be akarnak fordulni a szomszédos utcába. Ha ugyanis a buktatókon mennek, általában 4—5 cserép leesik a kocsikról. Na­ponta legalább negyvenszer közlekednek az ilyen kocsik, könnyű hát kiszámítani, hogy hány cserép esik le és ez milyen veszteséget jelent a vállalatnak. Mindez csupán az út miatt, amit nem javíta­nak meg. Mitykó Andrásné Figyelmesség és szerelet Lapunk február 14.-i számá­ban a körös tárcsái Halász .Csár­da és környékének állapotáról írtunk. A válasz nem késett so­káig. Smiri Lajos tanácselnök és Paczuk József ÁFÉSZ-igazgató- sági elnökhelyettes közölte, hogy gondoskodtak az átjáró rendsze- i rés takarításáról, a Halász Csár- j dában tapasztalt kellemetlen il­latok megszüntetéséről, a tiszta­sági előírások megtartásáról, és a helyiségek rendszeres szellőz­tetéséről. S mivel a tanácselnök és az ÁFÉSZ elnökhelyettese is egyet­értett írásunkkal, megtette a szükséges intézkedést. Segítséget várnak Régi olvasója vagyok a Népújság­nak. Évekkel ezelőtt elhatároztam feleségemmel, hogy összegyűjtöm a szükséges pénzt és bevezettetem a villanyt. Ez meg is történt, 1975. szeptember 16-tól 1976. január 16-ig dolgoztak a szerelők. A tervrajzo­kat január 30-án vittem be a DÉ- MASZ-hoz. Ott megígérték, hogy rövidesen pénzesutalványt adnak, hogy kifizethessük a villanyórát, azután bekapcsolják a világítást. Azóta is hiába várunk. Nagy áldo­zattal szereltettük be a villanyt, azonban még mindig nem világit. A többszöri sürgetés után már türel­metlenek vagyunk. Kérjük segítsé­güket. Téglás Gábor Békéscsaba A bizonyíték megtekinthető Nagyon sokat foglalkoznak mostanában — és nem ok nél­kül — egyes postai dolgozók nem éppen feddhetetlen munká­jával. Az én problémám is ve­lük kapcsolatos. Márciusban lesz négy éve, hogy elköltöztünk Szabadkígyósról, a Lenin út 18. szám alól. Hasonló nevű lakos éppen elég maradt még a köz­ségben, de más címen. Nem tu­dom elképzelni, hogyan lehet összetéveszteni a kilencet a ti­zennyolccal. Ha egyszer-kétszer elő is fordul, ez megmagyaráz­ható. De négy év óta sorozato­san, az viszont már sok. A mel­lékelt levélből világosan kitű­nik, miért bosszankodom, és ké­rem a segítséget. Tóth Mihály kisiparosnak ugyanis Szabadkí­gyóson a Lenin út 9. szám alatt van műhelye. A címére küldött levelet mégis nekünk kézbesítik már évek óta. Kaptunk már ajánlott levelet is, s amikor a postán nem akartam átvenni, nem tudták megérteni miért vo­Jól „nevelt” kutyák Barna Lajosné békéscsabai le- vélírónk kutyatémát hoz nyíl. vánosságra, mégpedig nem is éppen újat. Lapunk e hasábjain már sokszor szóvá tettük, hogy a kutyatulajdonosok jól nevelt állatokat tartsanak a bérházi la­kásokban. Sétáltatásukat pedig a szabályoknak megfelelően szervezzék meg. Barna Lajosné ugyanis arra panaszkodik, hogy a lakótelep virágágyásai, úttes­tei sokszor az ilyen sétáltatások során kissé furcsa képet mutat­nak. Ezen sürgősen változtatni kell, hiszen a Penza lakótelepen is szeretnének tiszta környezet­nakodom ettől. Hiába mondtam, hogy nem a mi nevünkre szól. Nagyon kérem segítsenek vala­hogy helyrehozni ezt az évek óta húzódó bosszúságot. Nekem is egyszerűbb lenne a szemétbe dobni ezeket a nem nekem szóló leveleket. De nem tudom megtenni, hogyan árt­sak egy másik embernek, aki az egészről semmit sem tud? T. M.-né, Békéscsaba, ör u. D. 7. Megjegyzésünk: Az eset való­ban furcsa. Az a levél nálunk van, bármikor megtekinthető. A posta helyett mi kérünk elné­zést Tóth Mihály, Szabadkígyós, Lenin út 9. szám alatti címzet­től. hogy nem kapta meg a meg­hívót, amelyet a KlOSZ-tól küldtek, s így nem tudott meg­jelenni a meghívó szernti érte­kezleten. A helyi postának pedig java­soljuk, vessen véget az áldatlan állanotnak, mégpedig a pontos kézbesítéssel. A MÁV Békéscsabai Vontatá­si Főnökségének 10 nőből és egy férfiből álló Martos Flóra Szo­cialista Brigádja havonta csak­nem 6 ezer vontatási teljesítmé­nyi lapot értékel. Vállalásuk homlokterében a hibátlan mun­ka, az önképzés és a tanulás mellett mások segítése álL Már 1969, a brigád megalakulása óta olyan vasutas árvákat vettek pártfogásba, akik a Békéscsabai MÁV Leánynevelő Intézetben tanulnak. Így jutottak kapcso­latba a nyírségi Ajak község­ben élő F. Kovács vasutas csa­láddal, ahol az apa tragikus ha­lála miatt kilenc gyermek ma­radt árván. F. Kovács Margitot 1969-től 1972-ig, húgát, Erzsébe­tet 1972-től 1974-ig karolták fel, Veronikáról pedig 1975-től gon­doskodnak addig, amíg le nem érettségi zik. A köszönő leveleket, meghí­vókat a brigádnaplóban őrzik. Nemrég észrevették, hogy a nagy hóban egy idős, botra tá­maszkodó ember ételhordóval a kezében az üzemi étkezdébe igyekszik. Kiderült, hogy ő a 92 éves Péter Ignác nyugdíjas vas­utas, aki a 81 éves beteg fele­ségének és önmagának naponta viszi haza az ebédet Ludvigh ut­cai lakásukba. Azóta Péter Ignác bácsinak nem kell fáradoznia. A Martos Flóra Szocialista Brigád tagjai az idős házaspárhoz naponta el­juttatják az ebédet. Ilyenkor persze mindig van egy kis meg­beszélni-, néha meg valamilyen elintéznivaló is. És milyen jó ez az apró figyelmesség! T. 5. Jelentkezzen az „Illetékes" Kun Zsigmond, békéscsabai levélírónk már többször fordult hozzánk a Ludvigh utcai pa­naszával. Legutóbb az elmúlt év november 15-1 számunkban eré­lyesebb intézkedést remélve kértük az illetékesek segítsé­gét. Ez levélírónk szerint csak óhaj maradt, mert minden úgy van, mint régen. A motorkerék­párosok ma is a járdán közle­kednek, a szemét pedig * szinte ellepi az embereket, a környék lakóit. Az utca végén kialakított tiltott szeméttároló-telep ugyan­is még ma sem tűnt el. Aggódva kérdezi, vajon mi lesz, ha jön a meleg idő és a sok kihordott hulladék elkezd bomlani? Sze­rinte mielőbb intézkedni kelle­ne. Levélírónkkal együtt mi is várjuk, hogy jelentkezik az „Il­letékes”. Kereki tanya 17S1 ben élni. Legalább Venezuelából jönne! Mellékelten küldöm a hozzám tizedikén érkezett, szerencsével kecsegtető és egyúttal halállal is fenyegető irományt. Ez már az ország minden részében elterjedt. Erre lehet következtetni abból, hogy hozzám többek között Szegedről, Csorvásról, Nyírbátorból, Budapestről és Palotásról érkezett. Húszéves vagyok. Szeretnék még sokáig ékít. Azt sem taga­dom, hogy életem hátralevő részét szeretném szerencsésen leélni. De hogy lehet így, ha mindig csak kilenc nap az élelem? Eddig ugyanis még nem volt felesleges forintom, amit e célra fordíthat­tam volna, hogy tovább küldjem a leveleket. Most azon gondolkozom, bogy hagyjam-e ott a munkahelyemet, és teljes fizikai és szellemi energiámat a „nemes cél" érdekében a levelek szolgálatára fordítsam? Mivelhogy eddig egyet sem küld­tem tovább. De még élek, amit ez a levél is bizonyít' Ügy érzem, hogy most már csupa ajándék az egész életem. Csak azt nem tu­dom miért van ez a badarság? Sajnos, hogy ilyen levelekkel trak- tálnak sok hiszékeny fiatalt. Persze azért drukkolok, hogy majd csak iön Venezuelából is egy levél, attól legalább a bélyeggyűjteményem szaporodik egy különleges bélyeggel. Ha más nem, legalább ez a szerencse érjen! Tisztelettel hű olvasójuk: Minya Ilona, Békés Ismét a porondon »Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a február 14-i számukban is­mét porondra kerültünk. A cikkben szereplő kabát tulajdonosát az oká­nyi vállaló útján több alkalommal értesítettük, s kértük eziveskedjen pontos leírást adni a keresett Kabát­ról. Célszerűbb lett volna, ha a T. ügy­fél reklamációjával a központunkhoz fordul, ahol személyesen kiválaszt­hatta volna a kabátját. A tisztítás során a jelzés lesza­kadt, ez tíz százalékban előfordul. Az azonosítás időközben megtör­tént, azonban mindkét fél rugalma­sabb hozzáállásával ehhez néhány nap is elég lett volna. Knyihár János igazgató Békés megyei Patyolat Vállalat Ezt válaszolta a patyolat igazgató­ja és mi örülünk, hogy a panaszos levélíró ügye rendeződött. Azonban megjegyezzük, hogy ez közel sem megfelelő elintézési mód. Az „ügy­fél*’ megfizeti a patyolat által meg­szabott díjat, joggal várhatja el te­hát, hogy megfelelő szolgáltatást is kapjon. Ne kelljen a kabátért, vagy ágyneműért és a tisztításra leadott egyéb holmiért ilyen kanosszajárást tennie. így kénytelenek vagyunk időnként „ismét porondra” tűzni a vállalat munkáját. Az elmúlt évben Szarvason történt, hogy B. S-né december 2-án adta be „gyors mo­sásra’" az ágyneműjét és csak 1976. január 2-án, (?!) hosszas keresés után kapta mieg. Ha csak első eset lenne, | szó sem érné a patyolatot, de mos- j tanában sorozatosan előfordul, és ez egyáltalán nem öregbíti a vállalat hírnevét. ■ A Szerkesszen vetünk rovatot összeállította: Kasnyik Judit Azt kérdezem, ki a felelős a jár­dák tisztaságáért Almáskamaráson. Nemrég ugyanis olvastam a Népúj­ságban, hogy Gyulán a hatóság fe­lelősségre vonta az egyik kisiparost, mivel lakása előtt nem takarította e! a havat. Szerintem ez helyes in­tézkedés volt. Almáskamaráson, a Széchenyi utca sarkán, a presszó portáján hasonló állapotok vannak, vagyis voltak. Vajon ki a felelős azért, hogy február 15-én a hó- és jégrétegen keresztül menve eles­tem, és a bal váltam eltört? Azt sze­retném megtudni, hogy a táppénz ideje alatti bérkiesést ki fogja ki­egyenlíteni? őré Mihály Almáskamarás Javasoljuk: Kárigényével fordul­jon a Mezőkovácsháza és Vidéke AFÉSZ-hez. Emberség is kell Február 16-án Békéscsabán kerékpárral hazafelé igyekez­tem a Szerdahelyi úton. Nagy pocsolya volt, de a 10/A jelzésű helyi autóbusz a keskeny út el­lenére is olyan sebességgel jött, hogy az előttem haladó idősebb férfit, s jó magamat alaposan összefröcskölt. Hazaérve két- órai munkámba került mire a ruhámat kitisztíthattam. A busz vezetőjének vajon miért volt olyan sürgős az út? Csupán egy kis emberség kellett volna, fi­gyelve azokra is, akik kerékpá­ron vagy gyalogosan közleked­nek. Draskó Lajos Békéscsaba 7 békés mm nmusACt W 1976. FEBRUÁR 2S.

Next

/
Thumbnails
Contents