Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
Takarékszövetkezeti üzletház ! Háromezer Magyarbánhegyesen Sokéves óhaj vált valóra február 15-én Magyarbánhegyesen. Ekkor nyitották meg a község központjában az öt település — Magyarbánhegyes. Nagy bánhegy es, Végegyháza. Mezőkovácshá- za. Kaszaper — takarékszövetkezeti tevékenységét irányító központi üzletházat. E képen a pénzintézet korszerű üzlelházának egyik részletét mutatjuk be B. I. eves csatorna Üzbegisztán déli részén ősi, háromezer éves csatornát tártak fel, melynek méretei még korunk emberét is lenyűgözik. A mesterséges folyó hossza eléri a 8 kilométert, szélessége pedig 16 méter. A csatorna mentén végighaladva a régészek egy egykori oázisra bukkantak. A települések és erődítmények maradványai alapján a tudósok arra a feltételezésre jutottak, hogy a területnek több felvirágzási korszaka is volt. A környéken feltárt legrégebbi építmények az időszámításunk előtti XI. századból származnak, a „legfiatalabb” pedig — egy égetett téglából épített gát — négyszáz év\fel ezelőtt épült. A leletek között munkaeszközök, ékszerek, kőből, csontból, agyagból és nemesfémekből készült kultikus tárgyak vannak. (BU- DAPRESS—APN) Miért hatékonyak a NEE-vizsfálatok? Beszélgetés Kulkai Sándorral, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével A múlt évben a népi ellenőrzési bizottságok megyénkben 96 vizsgálatot végeztek. Erről a szerteágazó, sokirányú ellenőrzési tevékenységről, valamint az ez évi feladatokról beszélgettünk Kulkai Sándorral, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. Választ kértünk arra is, hogy a vizsgálatok a múlt évben milyen tapasztalattal zárultak. Milyen területen mutatkozik számottevő javulás, és hol van a legtöbb hiányosság? — Megyénkben a népi ellenőrzési bizottságok eleget tettek azoknak a célkitűzéseknek, melyeket az országos és a helyi vizsgálatok megjelöltek. Elvé-' gezték az év közben jelentkező terven felüli feladatokat, megvizsgálták á lakosságtól érkezett közérdekű bejelentéseket és panaszokat. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél folytatott vizsgálatok azt bizonyítják, hogy számottevően javult a számviteli munka fegyelme, a gazdálkodás hatékonysága, a társadalmi tulajdon védelme. Figyelemre méltó eredményekről adnak számot a szociális és a kulturális élet vizsgálatai. A gazdálkodás és a társadalmi élet egyéb területén folytatott ellenőrzések azonban még sok olyan hiányosságra derítettek fényt, amely hatékonyabb irányítással, _ szervezett munkával és ellenőrzéssel elkerülhető lett volna. Ilyen tapasztalatokat szereztünk „az anyaggazdálkodással”, „a vetőmagtermeléssel”, „az alkalmazotti létszám alakulásával” kapcsolatban végzett vizsgálatnál. Sok kedvezőtlen jelenséget állapítottak meg a népi ellenőrök, amikor a korszerű táplálkozást, a főálláson kívüli foglalkoztatást, valamint a népesedéspolitikai határozat végrehajtását vizsgálták. A közérdekű bejelentések többsége a társadalmi tulajdon fokozott védelmére vonatkozott. A bejelentések alapján lefolytatott vizsgálatok azt bizonyítják, hogy gyakori a társadalmi tulajdon védelmének megsértése, a fogyasztók megkárosítása. — Miben rejlik az ellenőrzés hatékonysága? Hogyan fogadták a vizsgált szervek a NEB megállapításait, tettek-c megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok kiküszöbölésére? — A népi ellenőrzési bizottságok nemcsak a hibákat tárják fel, hanem az okokat is. amelyek előidézték azokat. A vállalatok- I nál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél a korábbiakhoz képest bizonyos szemléleti változás is tapasztalható. Többségük szívesen fogadja az ellenőrzéseket, segítségnek tekintik a népi ellenőrök munkáját. Ezzel magyarázható, hogy megállapításaik, javaslataik egy részére még a vizsgálat iaeje alatt intézkedéseket tesznek. A vizsgálat után tett javaslatainkat gyakran változás nélkül elfogadják. Felhívásainkat, melyekre kötelesek intézkedni — fegyelmi, kártérítési eljárás lefolytatása, a törvényesség helyreállítása — végrehajtják. Minderről a népi ellenőrzési bizottságokat tájékozatják. Csak néhány esetben fordult elő, hogy a tett intézkedéseket nem fogadtuk el vagy azokat sürgetni kellett. Sok segítséget nyújtanak a vállalatok, a szövetkezetek, intézmények pártszervezetei. Figyelemmel kísérik a vizsgálatok lefolytatását. Gyakran számon kérik az intézkedések végrehajtását a gazdasági vezetőktől. Ez fokozza a vizsgálatok hatékonyságát. Utó- ellenőrzések során. azonban egyes témákra a népi ellenőrzési bizottságok is visszatérnek. — Milyen társadalmi bázisra épül a népi ellenőrzés szervezete? Hogyan tesznek eleget a népi ellenőrök ennek a nagyon fontos közéleti tevékenységnek? — A megyei népi ellenőrzési bizottságon kívül hét járási, illetve városi szintű népi ellenőrzési bizottság tevékenykedik megyénkben. A múlt évben 1852 népi ellenőr végzett vizsgálatot. A társadalom igen széles rétege vett részt ebben a nagy fontosságú munkában. Politikai, szakmai felkészültségük megfelel a követelményeknek. A népi ellenőrök 54 százaléka párttag, 22 százaléka nődolgozó és 11 százaléka fiatal. Felsőfokú végzettséggel 536-an rendelkeznek, középfokúval 835-en, 481-nek pedig általános iskolai végzettsége van. A népi ellenőrök közül 245 a munkás. Az állami ellenőrzéssel összefüggő közéleti tevékenységüket a párt célkitűzéseinek megfelelően a segítés és a megelőzés szellemében végzik. — Vannak-e kedvezőtlen tapasztalatok, s ha igen. melyek azok? Mi az oka annak, hogy emelkedik a névtelen bejelentések száma? — A kedvezőtlen tapasztalatok elsősorban a vizsgálatok realizálódásával állnak kapcsolatban. Mint már mondottam, javaslataik, felhívásaik fogad tatása megfelelő. Ennek alapján általában hatékony intézkedéseket foganatosítanak. Esetenként azonban tapasztaljuk, hogy elmaradnak azok a saját elhatá- rozású intézkedések, melyet egy-egy vizsgálat befejezése után minden vállalattól, intézménytől felhívás nélkül joggal elvárhatnánk. A múlt év vizsgálatai során nem csökkent a fegyelmi, a kártérítési, a szabálysértési eljárások száma. Néhány esetben büntető eljárást is kellett kezdeményezni. Elgondolkoztató s ugyanakkor figyelmeztető tény, hogy ezeknek az ügyeknek a többsége a hatékonyabb belső és felügyeleti ellenőrzéssel megelőzhető lett volna. A kedvezőtlen tapasztalatok közé kell sorolnom, hogy a közérdekű bejelentések egyre nagyobb száma névtelenül érkezik a népi ellenőrzési bizottsághoz. A múlt évben a névtelen bejelentések elérték az 50 százalékot. A vizsgálatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy ezek a bejelentések a valóságnak megfe- ,lelő hiányosságra hívják fel a figyelmet. A névtelen bejelentések magas száma arra is utal, hogy a bejelentők helyzete még mmdig nem megnyugtató. Erősíteni kell az üzemi demokratikus fórumok szerepét. — Milyen vizsgálatokat folytatnak ebben az évben megyénkben? — Eves munkatervünket a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a megyei, járási és városi NEB-ek vizsgálatai határozzák meg. Figyelemmel kísérjük a párt XI. kongresszusa határozatainak alapján született kormányintézkedések végrehajtását. Felmérjük ezen a területen az eredményeket és a hiányosságokat. Vizsgálatainkkal, javaslatainkkal továbbra is segíteni akarjuk a gazdálkodás hatékonyságának fokozását. Többek között megvizsgáljuk az élelmiszerszállítást, az állat- egészségügy, a belvízvédelem helyzetét, a szarvasmarhaprogram végrehajtását, az általános és középiskolák felkészülését a tanévkezdésre és egyéb olyan témákat, melyek a társadalmi és gazdasági célok elérését hivatottak elősegíteni. Eleget kívánunk tenni továbbra is a lakosságtól érkező közérdekű bejelentések vizsgálatának. (Sered i) Meghitt hangulatban Falugyűlés Szabadkígyóson A HÉT ELEJÉN megyeszerte megkezdődött a községi nép-' frontbizottságok újraválasztása. Az első falugyűlés hétfőn este Szabadkígyóson volt, a kultűr- házban. A kezdés idejére olyan nagy volt az érdeklődés, hogy mintegy félszázan kiszorultak a kultúrházból. Az elnökségben ott volt dr. Fábián László, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője, Nyári Sándor, a HNF megyei bizottságának titkára. A szabadkígyósiak nem teremtettek fényes külsőségeket, mindössze egy dekoráció köszöntötte a falugyűlés részvevőit Mégis hamar meghitté váit a hangulat, amikor az egyenruhás úttörők kissé elfogódottan, lám- palázasan verssel és rövid üdvözléssel köszöntötték a részvevőket és kívántak eredményes tanácskozást. Tóth Istvánná községi párttitkár megnyitója után a Hazafias Népfront községi bizottságának megbízásából Krucsó László tanácselnök adott tájékoztatást a HNF községi bizottságának a négy évvel ezelőtti választás óta eltelt időszak munkájáról, amelyen jelentős községpolitikai és gazdasági fejlődést értek el. Jelszavuk mindig az volt és marad is: a község lakosságával, a község lakosságáért a község lakosságának. Ebben az alig kétezres lélekszámú kis községben a lakosság négy év alatt egymillió forint értékű társadalmi munkát végzett! így épült fel az önkiszolgáló élelmiszerbolt, sok társadalmi munka van a napközi otthon megépítésében, az óvoda és iskolai gyakorlóműhely kialakításában, az utcák fel töltésében, járdák építésében. Jól tükrözi a lakosság saját községének szeretetét, hogy voltak emberek, akik reklamáltak, mert nem hívták őket társadalmi munkára. E kis szépséghiba ellenére a községi tanács anyagi eszközeit növelte az a társadalmi összefogás, melyben nagy szerep jutott a HNF községi bizottság lelkes és jó szervezőmunkájának. A GAZDASÄGI eredményeken túl a népfront kezdeményezésére és szervezésére egészségügyi TIT előadássorozatot tartanak rendszeresen a téli hónapokban. A népfront nőbizottságának gondosságát dicséri a házi betegápolás, az idősek segítése, a velük való törődés, a nyugdíjas klub létrehozása. Megalakult és igen jól tevékenykedik a kertbarátok szakköre. Különböző szakmai tanfolyamokat is rendeznek a hosszú téli estéken, amelyeken 60—80 asszony és leány sajátítja el a tésztagyúrás, szabás-varrás, gépi és népi hímzés fortélyait. Mindezek egyúttal olyan fórumok, ahol a különböző közösséget érintő témákat is megtárgyalják. Ami a jövőt illeti: Ebben az öt évben hétmillió forintjuk van a fejlesztésre. Bár még a tanácsülés nem tárgyalta, így csak a főbb elképzelések váltak ismertté a falugyűlésen. Szeretnék a törpevízművet megépíteni. Második, ugyancsak nem kisebb gondjuk, a gyermekintézmények bővítése. A községben nincs bölcsőde, pedig évente 60—70 gyermek születik. Elgondolásuk, hogy ez évben 25 hellyel bővítik a napközinél levő óvodát. Hasonlóan nagy gond az iskolai tantermi ellátottság hiánya. Sokan kérik, hogy épüljön egy gyógyszertár és egy új postahivatal, mert a meglevő épület már igen elavult állapotban van. Szeretnék korszerűsíteni a köz- világítást a Lenin úton, és keresik a lehetőségét egy zöldség- gyümölcsbolt megnyitásának. A CÉLOK SZÉPEK, távolinak tűnőek, de nem elérhetetlenek. Következetes, becsületes együtt- akarással, a mind eredményesebb társadalmi munka segítségével megvalósíthatók. Nem kellett nógatni az embereket sem, hogy mondják el véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. Bacsa Lajos helyeselte az elképzeléseket. Ezen a véleményen volt Forgó József is, aki emellett még lelkesen támogatta a vízmű építésének ügyét. Kiszely Jánosné a gyógyszerellátás hiányosságát említette. Dankó Györgyné a járdaépítés folytatását sürgette, ugyanúgy Krucsai Mihályné, Gyurkó Miklós és Szabó Sándorné is. Oláh Mátyás az utcájukban tapasztaltakat mondta el, aminek megoldásához segítséget sürgetett. Perlaki Pálné arra buzdította a község vezetőit, hogy kérjenek segítséget az iskolai gondok megoldásához. Mások a község lakosságának támogatását kérték a kígyósi kastély fáinak megőrzéséhez. Elkeseredetten mondták el, hogy a télen 300—400 fát kivágtak és az állandó bolygatással megritkult a park madárvilága is Nyári Sándor, a népfront megyei titkára felszólalásában a községi népfrontbizottság minden tagjának megköszönte a négyéves tevékenységet és eredményes munkát kívánt az új vezetőségnek. EZUTÁN a falugyűlés részvevői megválasztották a HNF községi bizottságának tagjait. A népfront községi bizottságának elnöke ismét Kónya József lett, aki már több mint két évtizede tölti be ezt a tisztséget. Titkárnak és megyei küldöttnek Perlaki Pálnét választotta a falugyűlés. Béla Ottó Békéscsabai diákok KRESZ-versenye Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában nagyszabású KRESZ-vetélkedőt rendeztek, amelyre összesen 112 diák jelentkezett. Az I. kategóriában motorkerékpáron mérték össze tudásukat, a II. kategóriába tartozók pedig segédmotorkerékpáron versenyeztek. A zsűrinek rendkívül nehéz dolga volt. A tanulók ugyanis alaposan felkészültek a nagy eseményre, s igen sok holtverseny halakult ki. Az I. kategóriában végülis Gyaraki Imre lett a győztes, Kadecska László második, Bielik Pál harmadik, Domokos Sándor a negyedik, Lőrinc Lajos viszont az ötödik helyen végzett. Bednár János a IV. b. osztály tanulója a zsűritől ugyancsak az első díjnak megfelelő jutalmat kapta. A II. kategóriában, amelyben segédmotorral indultak a versenyzők, Mochnács András lett a győztes. A nagy „csatái azonban nem tudták lezárni, mert itt is sok volt a holtverseny. A zsűri úgy döntött, hogy másnap folytatják a versenyt. A Kemény Gábor Szakközép- iskolában a diákok igen komoly felkészültségről adtak tanúbizonyságot. Mint közlekedési iskola, méltó bázisa lesz a jövőben is a közlekedési érdekek képviseletének. Bácskai László, a 8. számú Volán Vállalat képviselője, a zsűri tagja kijelentette: érettségi után szívesen látják a legjobb versenyzőket, mint fiatal munkavállalókat. Jurik Kálmán 4 tímmsm 1976. FEBRUÁR 21.
