Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
-Aeegyeflen lehetőség: Tartós és jó közszellem a medgyesegyhází pedagógusok párfalapszervezetében Medgyesegyháza egyik legkisebb pártalapszervezete a pedagógusoké. Tizennégyen voltak ott a beszámoló taggyűlésen, és az ezzel a létszámmal határozatképes volt. Kis alapszervezet, de tevékenysége annál fontosabb, sók vonatkozásban kihat az egész község életére. Az egyéves munkáról Kocsis Sándorné titkár olvasta fel a vezetőség beszámolóját. Később valaki említette: régen hallottak ebben az alapszervezetben ilyen reális, józan, részletekre is kiterjedő, mégis a nagyobb összefüggéseket vizsgáló, őszinte jelentést a párttagok munkájáról. A titkár egy éve titkár. Azelőtt Igen sok időt fecséreltek az alapszervezet kommunistái személyes vitákra, mondva csinált problémák tisztázására; úgy tűnik, a vezetés változása jót tett, és olyan irányba terelte a szervezet életét, mely jelentős eredményekhez vezethet. „Alapszervezetünk fontos feladatnak tekinti a párttagság és a pártonkivüliek politikai fel- készültségének fokozását. Ezt a eélt szolgálja az 1975. októberében megkezdett politikai oktatás is, melyen iskolánk dolgozóiból 16-an vesznek részt, 10 pedagógus mellett 6 fizikai dolgozó." „A pártmegbízatások átszövik egész oktató-nevelő munkánkat, a tömegszervezetekben való tevékenységet, társadalmi kapcsolatainkat és a párttagok és a párton- kívüliek kapcsolatát. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésétől nagymértékben függ a munkahelyi légkör milyensége is." „A párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtásáért iskolánk dolgozói ez évben igen sokat tettek, igyekeztünk feladatainkat részletesen kidolgozni és teljesíteni." Az előbbi néhány mondat egy- egy elemző részt vezetett be a beszámolóban, megfelelő tájékoztatást adva a tagságnak, és ugyanakkor a többoldalú megvilágítás, kiegészítés, vita alapjait is képezte. Kiderült, hogy a medgyesegyházi általános iskolában alacsony színvonalú az iskolai könyvtár fejlesztése, a tantermi ellátottság sem megfelelő, és 4 tanteremben váltott tanítás folyik. Ugyanakkor azt is aláhúzta a beszámoló, hogy 4 szak- tanteremben már a lehető legkorszerűbb az oktatás, ezek bővítése elsőrendű feladat lenne. Az is. említésre méltó és a beszámoló is hangsúlyozta,.hogy a medgyesi tantestületben az oktaFebruár 19—20: Tanácsküzás a növényvédelem és talajerő-gazdálkodás idei leiadatairól A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének rendezésében csütörtökön, február 19-én reggel kétnapos tanácskozás kezdődik a Békés megyei Növényvédő Állomás békéscsabai előadótermében. A megye agrár szakemberei esen a tanácskozáson dr. Kovács Gábor, Borbély László, Komlódi József és Bagyinka Tamás előadásai alapján az 1976. évi növényvédelmi feladatokat és a talajerő-gazdálkodás idő- Miurfl teendőit vitatják me" tó-nevelő munka személyi feltételei javultak, hogy megvalósították a testi nevelés reformját, ebben az iskolai évben már két testnevelő tanár foglalkozik a tanulóifjúsággal. Ugyanakkor a szakos ellátás is megfelelő. „Nevelőinkben él az új megvalósítása utáni vágy, pedagógiai, módszertani, pszichológiai felkészültségük fokozása," — állapította meg a beszámoló, és utána máris megjelölt egy feladatot, mondván, ha ez így van, ha a fentiek jellemzőek a medgyesi pedagógusokra, akkor közreműködésükkel lényeges fordulatot kell elérni a. felnőttoktatásban is. „Nagy erőfeszítésekkel tudtunk csak tanulókat verbuválni az esti tagozatokra" _ k özölte leplezetlen nyíltsággal a vezetőség és jól tette. Szó esett még az úttörőszervezetről, a pedagógusok és a szülők kapcsolatáról, melyek jobbításában a kommunista nevelőknek kell példát mutatniuk. A figyelmet keltő beszámoló a hozzászólásokban is a kommunista közösség erejének kibontakoztatását inspirálta, többen szóltak a munkahelyi légkör, az iskolai demokratizmus bővülő jelenlétéről, de kisebb-nagyobb részkérdésekről is, általános tennivalóik nézőpontjából. Kovács László tanár például a nevelőtestületi értekezletek jobb kihasználását sürgette, melynek legjobb módszere a tudatos és építő vitaszellem, az adott témák tökéletes, de legalábbis tájékozott^ ismerete. Nem tartotta kielégítőnek a továbbképzés színvonalát. Mint mondotta, különösen a szaktárgyi munkaközösségek tevékenységét szükséges javítani. A felnőttoktatásról szólva hangoztatta: „A vállalatok, szövetkezetek vezetői nem törődnek eleget azzal, hogy dolgozóik S általános iskolai végzettséget szerezzenek. Itt kezdődnek a problémák." „Megnyugtató, hogy a pártvezetőség figyelemmel kíséri az iskolavezetést, az ifjúsági munkát, és javaslatokkal élnek. Az első év bemutatkozása jó és reményekre jogosít a továbbiakban is" — mondotta Hubai András igazgató, majd a felnőttoktatás nehézségeit elemezte, végül a világnézeti nevelés sokoldalúságára irányította a figyelmet. „Ez a nevelésközpontú iskola megteremtésének előfeltétele." Keresztényi Tibor hozzászólásából két jelentősebb gondolatsort említünk. Az«egyik: a személyeskedések, és az abból adódó viták megszűnése megerősítette a pártalapszervezetet; a másik; a nőpolitika megvalósítása ne legyen formális, mert annak semmi értelme sincs, sőt visszatetszést eredményez. „Erre állandóan gondolni kell" — mondotta. Laczai Dezsőné, a nagyközségi pártvégrehajtó bizottság tagja, az alapszervezet patrónusa felszólalásában ezeket mondotta: „A pedagógusok alapszervezetének vezetésében minőségi változás tapasztalható. A vezetőség egységre, kollektivitásra törekszik, és ebben a tagsag segíti. 1975. évi munkájukért az alapszervezetet dicséret illeti." A beszámoló taggyűlés után még együtt maradtak az alapszervezet tagjai és arról beszéltek, hogy a fiatalok, felnőttek nevelése, oktatása egész embereket, példamutató kommunistákat kíván, és elképzelhetetlen egységes, tettekre serkentő közszellem nélkül. A pártvezetőség egyéves munkája a biztosíték, hogy az egység és a jó közszellem tartós és őszinte lesz. Sass Ervia R Központi Statisztikai Hiratal Bökés megyei Igazgatóságának 1975. évi jelentése a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista iparban a munkások havi átlagkeresete 2560 Ft volt, 6,5 százalékkal több, • mint 1974-ben és 32 százalékkal több, mint 1970-ben. A keresetek az állami iparban a szövetkezeti iparnál nagyobb mértékben emelkedtek. A könnyű-, valamint az élelmiszeriparban, ahol a bérszínvonal viszonylag alacsony volt, az elmúlt öt év során 40 százalékkal nőttek a keresetek. Építőipar A szocialista építőipar a negyedik ötéves terv legeredményesebb évét zárta 1975-ben. A saját építőipari termelési érték 10 százalékkal haladta meg a tervezettet illetve 18 százalékkal az előző évit. A tervidőszak elején Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése 1975-ben Békés megyében nem érte el az előirányzottat. A növénytermelés 1974-hez viszonyítva kb. 5 százalékkal csökkent. A szélsőséges időjárás következtében az egyes növények hozamai jelentősen eltértek az 1974. évitől. Búzából az előző évinél 23 százalékkal kevesebb, kukori1966— Növény 1970 Búza 25,0 Rizs 21,5 Kukorica 35,8 Cukorrépa 343,2 Napraforgó 10,9 Lucernaszéna 43,0 tapasztalt stagnálás, illetve visz- szaesés miatt öt év alatt a termelés 24 százalékkal nőtt. A szocialista építőiparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 1975-ben 6200 volt; öt év alatt alig változott. Szektorá- lisan azonban a szövetkezeti szektor felé eltolódott. A munkások havi átlagkeresete mindkét szektorban 1971—1975 között évente átlagosan 5 százalékkal nőtt; 1975-ben meghaladta a 2860 forintot. A szocialista építőipar lakásépítő tevékenysége egyre jelentősebb. 1975-ben 1471 lakás építését fejezték be, több mint másfélszer annyit, mint 1970-ben. öt év alatt mintegy 6300 lakást adtak át, s ennek háromnegyedét a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építette. — Értékesítés cából 3 százalékkal több termett. Jelentős mértékben növekedett a rizs-, a napraforgó- 'fralaminta iucernaszéna-termés. Cukorrépából az 1974. évinél többet takarítottak be, de alacsony cukor, tartalommal. A fontosabb növények termésátlagai (q/ha) a következőképpen alakultak: 1971— 1975 1974 1975 34,1 36,9 31,7 25,0 21,2 28,0 49,8 52,6 53,2 327,5 347,0 302,1 12,0 9,3 10,8 47,1 49,8 56,2 Az állattenyésztés termelése sem érte él az 1974. évit. Kedvezőtlen, hogy csökkent a szarvasmarha-állomány, valamint a tejtermelés. A vágósertés-termelés az előző évj magas bázishoz viszonyítva 1,3 százalékkal emelkedett, az évvégi sertésállomány azonban 17 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Az 1975. évi visszaesés ellenére a negyedik ötéves tervidőszak a mezőgazdasági termelés növekedésének legdinamikusabb időszaka volt; az előirányzott 16 százalékos növekedéssel szemben, a termelés kb. 30 százalékkal meghaladta az 1966—1970. évek átla. gát. Mindezt a munkaerőlétszám és ezzel együt az élőmunka Megnevezés Búza, tonna Vágómarha, tonna Vágósertés, tonna Vágóbaromfi, tonna Tehéntej, 1000 liter Tyúktojás, 1000 db mennyiségének fokozatos csökkenésével érték el a megye mezőgazdasági üzemei. 1975-ben a megye mezőgazda- sági üzemei növényi termékekből 12 százalékkal kevesebbet, állatokból és állati eredetű termékéből azonban 3 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az összes értékesítés 2-3 százalékkal kevesebb volt az 1974. évinél. A visszaesés ellenére a negyedik ötéves tervidőszakban a tervezett 20—22 százalékkal szemben 47—48 százalékkal nőtt a felvásárlás volumene az 1966—1970. évek átlagához képest. A fontosabb cikkek értékesítése 1975-ben a következőképpen alakult: Értékesített mennyiség 246 356 25 990 90 371 25 020 68 135 138 508 1975 1971 %-ában 73 120 101 103 89 119 Az értékesített mennyiségnek vágómarhából 26, vágósertésből 34, vágóbaromfiból 10 és tyúkto. jásból 52 'százalékát a kisüzemi gazdaságoktól vásárolták fel. Foglalkoztatottság — Jövedelmek 1975-ben — a megfigyelt területeken együttesen — a létszám- emelkedés a korábbi évekhez viszonyítva mérséklődött. Tovább csökkent az állami mezőgazdaságban és az építőipar állami szektorában dolgozók száma, és valamivel kevesebbet foglalkoztatott a szövetkezeti ipar, valamint az állami kereskedelem is, mint egy évvel korábban. A negyedik ötéves terv időszakát a tercier ágazatok dinamikus létszámfejlesztése jellemezte. A kereskedelemben és a szállításban a forgalomtól függő alkalmazottak, illetve a forgalmi személyzet növekedése volt a legdinamikusabb. Kedvezőtlen azonban, hogy a termelőágazatokban az adminisztratív alkalmazottak száma erőteljesen megnövekedett. 1975-ben lényegében minden 10 munkásra jutott átlagosan egy adminisztratív dolgozó. A megye szocialista szektorában — mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — az átlag- > keresetek növekedése csaknem mifiden ágazatban mérsékeltebb volt 1975-ben, mint a korábbi években. A megye lakosságának központi forrásból származó pénzbevétele, 1975-ben folyóáron, az előző évinél és az országosnál is valamivel mérsékeltebben, 8,2 százalékkal emelkedett. A pénzbevétel növekedésének reálértéke az 1974. évi 7,8 százalékkal szemben 1975-ben 4,2 százalék volt. A negyedik ötéves tervidőszak egészét tekintve a lakosság részére 1975-ben kifizetett összeg több mint másfélszerese az 1970. évinek; ami reálértékben 36 százalékos emelkedést jelent. Kiskereskedelmi forgalom — Áralakulás A megye kiskereskedelmének eladási forgalma 1975-ben folyó- árwt 1J,S, változatlan áron 7,9 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az eladási forgalom öt év alatt folyóáron 64, változatlan áron 42 százalékkal emelkedett; s az áruforgalom szerkezetének változása, az egyes árufőcsoportok forgalomnövekedése összhangban volt az országos tervkoncepciókkal. Az áruforgalom 1975. évi növekedése a szocialista szektoron belül az állami szektorban voit jelentősebb. Az egyes árufőcsoportok folyóáras adatai alapján a vegyes iparcikkek eladása, volumenét tekintve viszont az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma volt dinamikusabb. A ruházati cikkek eladása mind fo- lyóáron, mind volumenében — az 1974. évihez hasonlóan — a legkevésbé emelkedett. Az idényáras cikkek, különösen a zöldség- és főzelékfélék második félévi árai az 1974. évinél nagyobb mértékben emelkedtek. A zöldségfélék december havi együttes átlagára már 59, a gyümölcsféléké 23 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Lakásépítés A megye negyedik ötéves kommunális fejlesztési tervét 1975 végéig sikeresen megvalósították, illetve túlteljesítették. Öt év alatt 17150 lakást építettek a megyében, 44 százalékkal többet, mint a harmadik ötéves tervidőszakban, s 26 százalékkal többet a tervezettnél, öt év alatt azonban — elsősorban az ár- és belvíz miatt — a lakásmegszűnések száma is meghaladta az előirányzottat: 7730 lakást bontottak le. 1975-ben 3360 lakást vettek használatba a megyében 12 százalékkal többet, mint az előző évben és 25 százalékkal többet az 1970. évinél. A használatba vett lakások 95 százaléka két- és többszobás. 85—90 százaléka víz- és csatornavezetékkel ellátott. A lakások 55 százalékát a városokban (ezen belül 21 százalékát Békéscsabán) építették. Társadalmi szolgáltatások A kommunális ellátás legdinamikusabban fejlődő területei a negyedik ötéves tervidőszakban a vezetékes gázellátás és a csatornázások voltak. 1975 végén a megyében 5 településen volt ver zetékes gázt fogyasztó háztartás, 53 településen pedig közüzemi vízellátás és 20 településen csatornahálózat. A tervidőszak elején 43 településen volt víz-, illetve 13 helyen csatornahálózat. 1975-ben 1286 lakást kapcsoltak be a vezetékes gázellátásba, s ezzel az év végéig 9740-re nőtt a háztartási gázfogyasztók száma. A lakosság egészségügyi ellátottsága 1975-ben sem érte el a tervezett szintet. Az orvosok száma egy év alatt 3 százalékkal emelkedett, a körzeti orvosoké azonban ismét kevesebb lett; az év végén 15 általános és 1 gyermekorvosi körzet volt betöltetlen, közülük 10 a városokban. A szakorvosi rendelőintézetek igénybevétele tovább fokozódott, a szakorvosi rendélőórák száma ezzel szemben valamelyest csökkent, a kórházi ágyak száma pedig alig változott. A gyermekintézményekkel való ellátottság 1975-ben is tovább javult: mind a bölcsődék, mind az óvodák befogadó képessége 6—6 százalékkal bővült. Az óvodák zsúfoltsága enyhült, a hely- kihasználás 109-ről 106 százalék, ra csökkent. 3 muMBssi 1976. FEBRUÄB 19.
