Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
MA »7«. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM — HEJ, NEM ÍGY VOLT HAJDANÁBAN (4. oldal) A VIRÁGOS ÉS TISZTA BÉKÉSCSABÁÉRT (5. oldal) SPORT: AZ MNK KUPÁÉRT (6. oldal) II tavalyi mérsékeltebben javuló eredményekkel is megvalósultak a negyedik ötéves terv több előirányzatai Hosszú lejáratú gazdasági megállapodás Magyarország és Dánia között A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1975. évi jelentése a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről A gazdasági építőmunka 1975. évi eredményei tovább gyarapították a nemzeti vagyont, növelték a megye lakosságának anyagi és kulturális jólétét, erősítették az állami és szövetkezeti tulajdont. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. s az eddigi legjobb és legtervszerűbben teljesített ötéves tervet befejezzék. A negyedik ötéves tervidőszak utolsó évében és a tervidőszak egészében a gazdaság és a lakosság életkörülményeinek fejlődését ágazatonként az alábbiak jellemezték. Beruházás A beruházási tevékenységre 1975-ben Békés megyében — az országoshoz hasonlóan — elsősorban a folyamatban levő létesítmények befejezésére való törekvés volt jellemző. Ez a tervidőszak fejlesztési programjának sikeres megvalósítását és a beruházások hatékonyságának javítását egyaránt szolgálta. Az országosan kiemelt Jelentőségű Gyulai Húskombinát megvalósításában részt vevő valamennyi vállalat és szerv jól szervezett munkájának eredménye, hogy az év végéig a teljesítmények minden tekintetben megfeleltek a gyorsított programnak. A tanácsok 1975-ben az előző évinél 32 százalékkal többet fordítottak beruházásra, s az üzembe helyezett tanácsi beruházások értéke csaknem másfélszerese volt az 1974. évinek. A megyei székhelyű szövetke- , zetek beruházásai 10 százalékkal ; haladták meg az előző évit. Ezen : belül az ipari szövetkezeteknél ■ 22, az ÁFÉSZ-eknél 31, a mező- ■ gazdasági termelőszövetkezetek- ! nél 6 százalékos volt a növeke- j dés. Az utóbbi kettőnél nőtt a : gépi beruházások aránya; a me- ; zőgazdasági tsz-eknél például 53- j ról 60 százalékra. Ipar Az ország és a megye ipari tér- [ melésének növekedésében 1975- j ben — a korábbi évekhez viszo- : nyitva — mérséklődés követke- ; zett be. A szocialista ipar terme- ■ lési volumene Békés megyében j a tervezett 8—9 százalékkal ] szemben 6 százalékkal nőtt. Az : állami ipar 7,2 (ezen belül a ta- ; nácsi ipar 4,3 százalékkal), a sző- j vetkezeti ipar 3,8 százalékkal nö- I velte termelését 1974-hez képest, j Az egy foglalkoztatottra jutó : termelés egy év alatt 5,3 száza- jj iákkal emelkedett, s ez 84 száza- ■ lékban fedezte a termelésnöve- ! kedést. A megyébe te’epült szocialista : ipar termelése a negyedik öt_ ; éves tervidőszakban csaknem el- ! érte az előirányzott 46—48 szá- j zalékot; öt év alatt 45 százalék- ; kai nőtt. Ugyanakkor a szövet- ; kezeti iparban megvalósult a j tervezett 51—53 százalékos ter_ : melésnövekedés. A szocialista ; iparban öt év alatt a termelés- [ növekedésnek 72 százaléka szár- * mázott a termelékenység emeléséből. A fontosabb cikkek termelése A cikk megnevezése Kőolaj, tonna Földgáz, 1000 köbméter Égetett tégla, 1900 db Égetett cserép, 1000 db Konzervipari és háztartási idényiiveg, tonna Húzott síküveg, 1000 négyzetméter öntött síküveg, 1000 négyzetméter Mg-i gép és berendezés, t Teherszállító pótkocsi, db Kötöttáru, tonna Férfiing, 1000 db Kolbászfélék, tonna Vágott baromfi, tonna Feldolgozott tojás, 1000 db Cukor, tonna Gyümölcskonzerv. tonna Főzelékkonzerv, tonna A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése 1975-ben a termelést meghaladó mértékben, 9 százalékkal emelkedett A vállalatok és szövetkezetek külkereskedelmi kapcsolatainak bővítése jelzi, hogy az értékesítésnek növekvő hányada, csaknem 30 százaléka irányult a külkereskedelem részére. A kiviteli forgalom értéke az élelmiszeriparban és a nehéziparban volt a legjelentősebb; az előbbinél 33, az utóbbinál 28 százalék. Az iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 1975- ben 57 709 volt; öt év alatt 11, ezen belül az utóbbi évben 1 százalékkal emelkedett. A negyedik — a kereslet-kínálati viszonyokkal összefüggésben — a következőképpen alakult; A® 1975. évi termelés mennyisége az 1974. év %-ában 1,93 961 107,2 697 759 102,2 157 192 103,3 111 336 102,5 39 362 71,0 5 791 3-szoros 2 323 100.6 4 244 98,3 4 949 85,7 2 591 96,3 3 089 94.8 3 853 100,9 19 718 108,1 115 550 121,8 59 082 105,7 5 809 94,8 31 804 105,6 ötéves tervidőszakra előirányzott 7500 fős létszámnövekedésnek a megyében csak mintegy háromnegyede valósult meg. Igen nagy az eltérés a szocialista iparban a munkások és az alkalmazottak létszám-növekedése között; amíg 1975-ben a munkások száma csak 0,5 százalékkal, az alkalmazottaké 3,4 százalékkal nőtt. Öt év alatt a létszámemelkedés 9, illetve 27 százalékos volt. Az alkalmazotti állománycsoport növekedését elsősorban az adminisztratív létszám nagyarányú — az elmúlt öt év alatti 30 százalékos — emelkedése okozta. (Folytatás a 3. oldalon) A több takarmányért A dombiralosi Béke Tsz-ben nitrogénműtrágyát szórnak a lucernatáblára, hogy tavasszal bőséges zöldtakarmányl tudjanak betakarítani. Felvételünkön a tsz dolgozói a műtrágyaszórógépet töltik meg (Fotó: Demény) Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Ivar Norgaard dán külgazdasági miniszter szerda délben Budapesten aláírta a magyar—dán hosszú lejáratú gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapodást, amely 10 évre biztosít jogi kereteket a két ország vállalatainak és intézményeinek együttműködéséhez. Megjelöli az együttműködés főbb formáit és azokat a gazdasági területeket, amelyeken a felek az együttműködés továbbfejlesztését különösen kívánatosnak tartják. A megállapodás aláírásával egyidejűleg érvényét vesztette a két ország kormánya között 1969-ben kötött hasonló megállapodás. Mindkét ország — törvényes állami rendelkezéseinek keretében — biztosítja a legkedvezőbb elbánást a gazdasági, ipari, tudományos és műszaki együttműködés számára. A két kormány támogatni fogja a magyar és dán vállalatok együttműködését harmadik piacon is. Megállapították, hogy magyar és dán vállalatok termelési és műszaki-tudományos együttműködése az elmúlt években megélénkült. Számos kooperációs szerződés jött létre elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az élelmiszeripari gépek, valamint a környezetvédelmi berendezések gyártásának területén. A dániai magyar gépipari exportban ma már számottevően részesednek a kooperációban gyár. tott termékek. Az aláírás után a dán külgazdasági miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának- Reményét fejezte ki, hogy a mostani megállapodás alapján még nagyobb lehetőségek nyílnak a két'ország vállalatai számára az együttműködésre. Véleménye szerint harmadik piacokon, mindenekelőtt a közel- keleti országokban kulcsrakész üzemek létesítését is vállalhatnák közösen a két ország cégei. Kifejtette azt is, hogy Dánia a kereskedelem fokozásának akadályai ellen is harcol valameny. nyi fórumon, beleértve az európai gazdasági közösséget is. Reményét fejezte ki, hogy a magyar—dán árucsere is mielőbb növekedni fog a múlt évi visszaesés után. Kitért a KGST és az Európai Gazdasági Közösség lehetséges kapcsolataira. A dán miniszter emlékeztetett arra, hogy 1973- ban az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának soros elnökeként módja volt az első nemhivatalos kapcsolatot felvenni Nyi- kolaj Faggyejewel, a KGST-tit- kárával. Mint mondotta, azóta mind a KGST-ben, mind az Európai Gazdasági Közösségben megbeszélések, eszmecserék voltak a kapcsolatok kialakításának kérdésében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST az Európai Gazdasági Közösségnek most konkrét megállapodást javasolt — úgy véli — mondotta, hogy ez a javaslat jó alapul szolgálhat a tárevalásokra. a kapcsolatok kiépítésére. (MTI) Az élelmiszeripar ötödik ötéves tervéről tárgyalt az ÉDOSZ központi vezetősége Az élelmiszeripar ötödik | ötéves tervéről tárgyalt szerdán! az ÉDOSZ központi vezetősége. A tervidőszak feladatait dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára ismertette. Az élelmiszeripar az elkövetkező öt évben 28,5 százalékkal .növeli a termelést. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztása évente mintegy 4 százalékkal fokozódik. Az eddiginél is jobban előtérbe kerülnek a táplálkozás-élettani szempontból értékesebb élelmiszerek. A fogyasztói igényeknek megfelelően fokozzák a félkész, konyhakész termékek, iparilag elkészített élelmiszerek gyártását. Az ipar elsőrendű feladata továbbra is a növekvő belföldi élelmiszerszükséglet kielégítése, ugyanakkor eleget kell tenni az élelmiszerexport megrendeléseknek, miután a termék-, és élelmiszerkivitel a népgazdaság fizetési mérlegét jelentősen javítja. A termelés fokozására a tervidőszakban 34,8 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, ebből 28 milliárd forintot vállalati erőből. A fejlesztést főként a már meglevő üzemek bővítése teszi lehetővé. Azok a rekonstrukciós beruházások részesülnek előnyben, amelyeknél az építési hányad lehetőleg kicsi, s a kapacitás nagy teljesítményű gépek beállításával bővíthető. A tervidőszakban azonban nem lesz lehetőség valamennyi indokolt rekonstrukció s bővítés megvalósítására, ezért különös jelentősége van a már meglevő állóeszközállomány fokozott karbantartásának, s az üzemeltetéshez szükséges feltételek biztosításának. Néhány iparágban — miután az átlagosnál nagyobb a lemaradás — nagyobb erőket mozgósítanak a szociális beruházások megvalósítására, a munka- körülmények javítására. Az ilyen jellegű fejlesztés különösen a hús-, a konzerv- és a cukoriparban fontos. A tervidőszakban új üzemek is épülnek, főként ott, ahol a szükséges kapacitás növelését rekonstrukcióval gazdaságosan nem lehet megvalósítani, illetve, ahol a mezőgazdasági termelés olyan mértékben növekszik, hogy mindenképpen bővíteni kell az ipar állóeszközálio- mányát is. Néhány kiemelten fontos ágazatban, például a hús-, a cukor- és a növény- olajioarban ezért új üzemek kezdik meg a termelést. (MTI)
