Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
PÁLMAHÁZ Gyulán, a kertészeti vállalatnál nemrégiben fejeződött be egy 1300 négyzetméter alapterületű pálmaház építése. A vállalat dolgozói saját kivitelezésükben készítették él, nemcsak a pálmaházat, hanem az ehhez tartozó központi kazánházat is. Fotó: Béla O. ■ HinilllMMOllMmMHItHHIHaMHIMIIMMMM«« II I ■■■■■■■■■■■■ « Megújul a megye juhászaid Merre tart a hazai oktatásügy? Idei tervek, lehetőségek Mit tartogat az V. ötéves terv első esztendeje a hazai oktatásügy számára? A következő hónapok lehetőségeiről, elgondolásairól az Oktatásügyi Minisztérium tervezési főosztályának vezetői adtak tájékoztatást. A tervek józanok, figyelembe veszik a realitást, és hangsúlyozottan a legfontosabb feladatok megvalósítására fordítják a legjelentősebb anyagi eszközöket. Általában az oktatásra az állami költség- vetés erre az esztendőre 16 291 millió forintot irányoz elő, és ez 1010 millióval több, mint ami a tavalyi, várható teljesítés. Mindezen belül 12 910 millió jut a tanácsi és 3381 millió a központi irányítás alatt álló oktatási intézményekre, illetve az ottani feladatok realizálására. Ezen felül általános iskolai taneszközellátást további 60 millió forint szolgálja. A költségvetés természetesen politikumot takar: differenciáit lesz tehát a felhasználása. A társadalom számára — igényekben is megfogalmazottan — az egyik legfontosabb az óvodahálózat bővítése. De az átlagot meghaladja a növekedés az általános iskolák, továbbá a szakmunkás- képzés területén is, és nem titkolt az alapvető célkitűzés: e két iskolatípusban a tárgyi és személyi feltételeket az - oktatási színvonalat hangsúlyozottan, javítják. Sokat emészt az óvodák fenntartása, működtetési költsége: erre 1961 millió áll rendelkezésre, ami 186 millióval több, mint a tavalyi. A területi tanácsok ebben az évben zömében beruházásból mintegy 15 000 óvodai hely megvalósításával számolnak. S ez még nem a teljes: a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is feltételezik a társadalom hathatós segítségét éppen az elhelyezési lehetőség folytonos javítása érdekében. És ha minden megvalósul: 1976. decemberében már minden 100 kisfiú és kislány közül 80 járhat óvodába. Áz általános iskolában a diákok összlétszáma a következő tanévben 13 ezerrel tovább gyarapodik. A szakrendszerű oktatásban a felsőtagozatosok aránya az eddigi évekénél szerényebben javul, és várhatóan meghaladja a 98 százalékos arányt. Az idén mintegy ezer ói diákotthoni helyet teremtenek meg ám ezen túlmenően tovább javítják a kör. zeti iskolákban történő minden- nfTOs bejárás feltételeit is. Az általános iskolai hálózat fejlesztését mintegy 630 úi tanterem megépítése szolgálja, és ez elsősorban az vu lakótelepek igényét elégíti ki. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a következő tanévben is jelentősen fejlesztik az általános iskolai napközis hálózatot. A tanácsok csaknem 700 új napközis csoport megszervezésével kívánnak javítani a jelenlegi helyzeten, elsősorban az ipari jellegű városokban, illetve a nagyobb városok ipari körzeteiben. Elsősorban az alsó tagozatos kicsinyek napközis foglalkoztatási aránya javul. Az alsófokú oktatási intézményekre az idén — az előirányzatok szerint — 5618 milliót fordítanak, ami 431 millióval több a tavalyinál. A tanácsok hangsúlyozottan támogatják a gyermekintézmények hálózatának bővítését, és ez szemmel látható lesz a tanulószobai, a diákotthoni, továbbá a napközi otthoni előirányzatok növekedésében is. A gyermekvédelem, illetve a gyógypedagógia ügyét szolgálja, hogy az esztendőben befejeződik és átadják a tiszadobi gyermek- otthon 100 személyes új épületét, és várhatóan tető alá hozzák a balatonberényi gyermekotthont is, mindamellett néhány már működő gyermekvédelmi s gyógypedagógiai, intézet kisebb bővítése, korszerűsítése sem maiad el. A nevelő- és gyermekvédő intézmények működésére 738 millió áll rendelkezésre és ez 46 millióval több az elmúlt évinél. Ez az összeg 150 intézetben 18 ezer állami gondozott, bentlakásos fiatal elhelyezésére és 17 ezer állami gondozottnak a nevelőszülőkhöz történő elhelyező, sére nyújt anyagi fedezetet. Az általános iskola nyolcadik osztályát végzők létszáma — a demográfiai helyzetnek megfelelően — további 7COO-rel csökken. A 115 300 általános iskolát végzőnek mintegy 45 százaléka középiskolában és további 45 százaléka a szakmunkásképzőkben tanul majd tovább. A szakmunkástanulók oktatására előirányzott összeg 1725 millió forint. A vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás korszerűsítésére 350 millió forintnyi ösz- szeget jelent majd a szakmunkásképzési alap anyagi forrása. A tanulólétszám a jelenlegi esztendőben majd tovább csökken, a szakmunkástanulók 162 ezren lesznek, ezen belül az elsősök 58 ezren. Kisebb hányadban tovább emelkedik a leány szakmunkástanulók aránya. Az oktatás korszerűsítése érdekében az 1976—77. tanévben már két évfolyamon folyik majd az egységes — tagozat nélküli — képzés. Az elméleti oktatás előirányzata 556 millió forintra emelkedik. Közel 200 tanulóotthoni helyet létesítenek, egyre többen lesznek azok, akik a gyakorlati munkát korszerű, új tan. műhelyekben sajátíthatják el, s az iskolai tanműhelyek előirányzata éppen ezt szolgálva 346 millióra emelkedik. Mezőgazdasági oktatás céljára 188 millió lorintot fordítanak. A középiskolák első osztályaiba valamivel több mint 52 ezer diákot vesznek föl. Az összes középiskolások száma mintegy 3300-zal csökken, és tovább javul a középiskolai oktatás szerkezete is. A szakközépiskolások aránya az első évfolyamon Vár. hatóan 54,1-re emelkedik a gimnazistákéval szemben. Még az idén 59 osztályterem, 24 műhelyterem és 2200 kollégiumi hely létesül. A költségvetés természetesen ebben az esztendőben is hangsúlyozottan fordít figyelmet a munkásszülők gyermekeinek továbbtanulására, illetve a feltételek javítására, és a felnőttoktatás lehetőségeinek további szé. lesi tűsére is. Az 1976—77-es tanévben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatainak első évfolyamaira várhatóan mintegy 16 ezer fiatalt vesznek fel, és ezzel a nappali tagozatosok létszáma meghaladja a 64 ezret. Az egyes fel. sőóktatási intézménytípusok felvételi keretszámainak aránya folyamatosan módosul. A népgazdaság távlati szakemberszükségletének megfelelően a felvétel tovább emelkedik a pedagógusképző intézményekben, csökken az agrártudományi egyetemeken és a mezőgazdasági főiskolákon. Befejezik a Budapesti Műszaki Egyetem 830 személyes kollégiumának építését, elkészül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje és az Állatorvostudományi Egyetem rekonstrukciója is utolsó szakaszához érkezett. Változatlanul tovább épül a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 500 személyes kollégiuma, Veszprémben a Vegyipari Egyetem és az Országos Oktatástechnikai Központ elhelyezésének javítását szolgáló épület, az Egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola 144 személyes és a Budapesti Műsz&i Egyetem 1054 személyes kollégiuma. Ugyancsak folytatódik a tanító- képzés növelése érdekében elhatározott lépésként a Debreceni Tanítóképző Intézet 24 tantermes gyakorló iskolájának építése. Megkezdik a Budapesti Műszaki Egyetem járműgépészeti intézetének építését a tanulmányi épülettel, és hozzáfognak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 500 személyes kollégiumának megvalósításához is. (MTI) N em sok változás tanúsítja a juhtenyésztés javulását — állapította meg Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára a gazdaságvezetők januári aktívatanácskozásán — noha a megye nagyüzemeiben a fejlesztés lehetőségei jelentősek. Az értékesítést nem határolják be a Közös Piac előírásai. A fejlődő arab államók hosszú távon is partnereinknek ígérkeznek a juhfelesleg felvásárlásában. Gondolom, a juhtenyésztő gazdaságok vezetői és a kereskedelmi szervek irányítói nem vál-, lalkoznak e megállapítások cáfolására. De mi is történt tulajdonképpen ezzel az ágazattal? Ahhoz, hogy meghatározzuk a következő időszak legfontosabb tennivalóit, ismernünk kell az előzményeket. Csakis a korábbi években folytatott juhtenyésztési politika ismeretében kerülhetjük el az évek óta ismétlődő hibákat. Kován László, a Gyapjúforgalmi Vállalat kirendeltségének Békés megyei vezetője azt mondja, hogy a juhtartás tulajdonképpen azért jutott a mélypontra, mert évekig egy negatív irányú szelekció folyt. Ennek az a lényege, hogy a gyapjútermelésben és a súlygyarapodásban legjobb egyedek utódaival nem a törzsanyagot gyarapították, hanem az értékesített állatok számát. Ennek következtében öregedett el az anyaállomány. Deák Antal, az OÄF Békés megyei igazgatója szerint a juhanyaállo- mány életkora 6—9 év, tehát igen erősen csökkent tenyészér- tékű. A negatív szelekcióból származó üzemi hátrány anyagi hatását felismerte a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége. Laczó Pál politikai munkatárs szerint az ágazatban rejlő lehetőségeket néhány szövetkezet felismerte, és máris hozzáláttak egy nagyobb arányú fejlesztéshez. Néhány állami gazdaság is napirendre tűzte a juhászat bővítését. A megye jelenlegi anyaállománya 78 ezer. Ebből a tsz- ekben 56 ezret, az állami gazdaságokban pedig 22 ezret tartanak. Másfél évtizeddel ezelőtt 100 ezer juhanyát gondoztak a megyében. Van tehát feladat, munkára, tettre alkalmas terület gazdasági életünkben. Az aktíván is ezért esett erről szó. B ár a juh csak egy minimális részt képvisel a hozamban, de ez a minimális rész mégis maximális termelést és bevételt jelent a nagy legelőterülettel rendelkező állami gazdaságokban, tsz-ekben. E lehetőség kihasználását a kormány segíti. Az MNB hosszú lejáratú hitelt ad a fejlesztésre. A saját erő hozzájárulást a többi beruházáshoz képest minimálisra szorították vissza. Az anyaállomány fiatalítása 30 százalékig és egyben szintentartása esetén darabonként 500 forint, s minden szinten felül beállított anya után 700 forint a támogatás összege ez év január 1-től. A gyapjú alapárát kilónként 20 forinttal vitték feljebb. A fejlesztés lehetőségeit tehát a kormányzat megteremtette. A tartás épületeinek jobb kihasználásával, a folyamatos bárá- nyoztatással járó több üzemi gond vállalásával két-három év alatt 100 eze~ -i.vára lehetne növelni a te étszámot! Tehát épületberuuázás nélkül. A baj csak az, hogy a jelenlegi épületek a határ különböző pontjain állnak, úgy, ahogyan a 10 évvel ezelőtt működő tsz-ek megépítették. Nehéz olyan juhászt találni, aki vállalja a községtől 6-8 kilométerre levő munkahelyet és munkát. Ez különben a hivatásszeretettől, de igen nagy mértékben az anyagi megbecsüléstől függ. összhangba kellene hozni a kettőt. Ebben az esetben nem lenne olyan nagy a juhászhiány, mint jelenleg. H a a meglevő ép „.eteket jól kihasználtuk és az anyagi lehetőségek adottak, csak akkor kerüljön szóba a juhtartás épületének központosítása, az iparszerű termelés körülményeinek megteremtése. Ettől az iparszerű szótól idegenkednek a juh- szakértők. Nos, senki sem akarja a juhot betonépületbe zárni, mint a sertést, hanem igen célirányosan kétfelé kellene osztani ezt a munkát. Egyfelől a legelőn folyna a törzs tartása, elletése, másfelől a választott bárányokat zárt épületben, iparszerűen lehetne és kellene felhizlalni, majd értékesíteni. Szakemberek véleménye szerint a juhtartás és -tenyésztés iránya adott. Ehhez most már csak az szükséges, hogy az ágazat fejlesztésére az érdekelt üzemek bevonásával készüljön megyei program. Lássuk tisztán, milyen akarattal vesznek részt a legilletékesebbek megyénk egyik jelentős gazdaságpolitikai munkájában. A gazdaságok egy részében elkezdték az ágazat fejlesztését. A bélmegyeri Űj Barázda Tsz 1200 anyával növeli 1976-ban az állományát. A szeghalmi Sárréti Tsfc 10 ezer anya tenyésztésbeállítását tűzte célul. A Biharug- rai Állami Gazdaság több éves munka után jut el az idén az anyaállomány 90 százalékos ifjí- tásáig. Ecsegfalván az Egyetértés Tsz épületberuházás nélkül növeli az anyalétszámot. Nagykopáncson és Újkígyóson is hasonló törekvések bontakoznak ki. A fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat és eredményeket érdemes lenne tsz-szövetségi vagy megyei szinten összefogni, segíteni, hogy az eddigieknél nagyobb léptekkel haladjon az ágazat fejlesztése. Dupsi Károly Tudományos ülés a műholdak információinak hasznosításáról Több mint 50 olyan mesterséges hold kering bolygónk körül, amelynek a földfelszínről nyert adatait a különböző tudományágak felhasználhatják. A műbolygók egy része — mintegy 6-7 — Magyarországról is készít értékelhető, hasznosítható információkat. A MTESZ központi asztronautikai szakosztályának hétfőn megkezdődött kétnapos ülésszakán a különböző ágazatok szakemberei — geológusok, hidrológusok, biológusok, meteorológusok — a mesterséges holdakról nyert információk hazai hasznosítási lehetőségeit vitatták meg. Szerte a világon dolgoznak azon, hogyai) lehetne a műholdak adatait a gyakorlat szolgálatába állítani, főként az újabb nyersanyagforrások felkutatásában és a környezetvédelemben kínálkozik erre lehetőség. Hazánkat a nemzetközi asztronautikai szakosztálya képviseli, s a szervezet közreműködésével jutnak hozzá magyar intézmények a szovjet és az amerikai műholdak adataihoz. A gyakorlatban eddig főként a meteorológia használta fel az ilyen adatokat. A meteorológiai előrejelzés azonban — amint a tanácskozás részvevői megállapították — csak töredéke a műholdak információáradata hasznosítási lehetőségeinek. (MTI) 3 ffmuct 1976. FEBRUÁR S.
