Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

Sarkadiszékek svéd, finn, NSZK rendelésre Sarkadon az Építőipari Szövet­kezetben sok mindennel foglal­koznak. A nevében is jelzett te­vékenységen kívül asztalos- és lakatosipari munkákat is Végez­nek és ezek komoly hasznot hoz­nak a szövetkezetnek. Nemrég fejeződött be az az 5 millió fo­rintos beruházás, melynek kere­tében új épületbe költözött az asztalosrészleg és modern faipari gépeken dolgoznak már a mun­kások. Ezzel a beruházással sikerrel teljesítették az elmúlt ötéves tervidőszakot. A tavalyi év végé. re érték el, hogy 37 millió forint­nyi árut termeljenek meg egy év alatt. Ennek, egy része exportra kerül, mert a szövetkezet svéd, finn és NSZK megrendelésre ülőbútorokat gyárt. A szép, gya­lult deszkából kialakított székek iránt nagy a kereslet. Kiveszi vé­szét a termelésből a lakatosrész. leg is. Itt-a különböző csővázas székek és nyílászáró szerkezetek készülnek. Az utóbbiakat egyedi megrendelésre is gyártják. Most munkálkodnak a szövet­kezet vezetői az V,. ötéves terv fejadatainak kidolgozásán. Főleg a termelékenység növelésével akarják fokozni a termelést, mert nagyobb beruházásokra most nem futja. A dolgozók szor­galmát, odaadó munkáját ismer­ve biztos, hogy új gépek és be­rendezések nélkül is eleget tud­nak tenni a megnövekedett kö­vetelményeknek. L L. Hamar megszerették a cigányklubot Dobozon Ez év januárjában alakult a cigányklub Dobozon. Tekintettel arra, hogy többen eljárnak dol­gozni a faluból s csak hét végén tartózkodnak odahaza, szomba­ton délután fél 4-től tart nyitva a klub. A cigányok hamar meg­szerették a szépen berendezett, tiszta helyiséget, ahol jó meleg­ben hallgathatják az előadáso­kat, beszélgethetnek, dalolhat­nak, táncolhatnak ba úgy tetszik. Karsai Ervin klubvezető gondos, kodik a programról. Rendszerint 25—30-an hallgatják az előadá­sát. Eleinte a cigányok történe­téről tartott előadásokat, ame­lyeket igen figyelmesen hallgat­tak. Mivel a klubvezető jól be­széli a cigány nyelvet, a fiatalok kérésére nyelvtanulással is fog­lalkoznak majd. Magnót visznek a klubfoglal­kozásra, cigánydalokat énekel, nek, s később visszajátsszák. A jól működő klub érdeme, hogy újabb beat-zenekar .alakult Do­bozon. A cigányok — akik azelőtt nagy ívben elkerülték a művelő­dési házat — most szívesen be­mennek nemcsak klubfoglalko­zásra, hanem beszélgetésre vagy közérdekű előadások megliallga- tóséra is. Szocialista Kultúráért kitüntetések honismereti munkáért A honismereti mozgalom szer. vezett kibontakozásának 15. év­fordulója alkalmából február 13—14-én Kecskeméten rendez­ték meg a második országos hon­ismereti konferenciát. Békés megyét kilencen képvi­selték az országos tanácskozá­son. Már hagyományossá vált, hogy ez alkalomból a Kulturális Minisztérium kitüntetéseket és elismerő okleveleket ad át a mozgalom aktív munkásainak kiemelkedő tevékenységükért. Ezúttal is többen kapták meg az ilyen elismerést, megyénk kül­döttei közül ketten. A Szocialis­ta Kultúráért kitüntetésben ré­szesült Mázán Mátyás, elsősor­ban a békéscsabai szlovák táj- ház megvalósításában végzett munkájáért és több évi fáradha­tatlan Honismereti tevékenysége elismeréséül. Dr. Zielbauer György, a Hazafias Népfront gyulai járási honismereti mun­kabizottság irányításában, vala­mint a Kétegyházán végzett te­vékenységéért kapta meg a ki­tüntetést. A tanácskozáson a Békés me­gyei küldöttek közül dr. $zgbő Ferenc szólalt fel. de még nem végeztek minden találmánnyal. A rengeteg új lát­nivalótól elfáradt bizottsági ta­gok már alig állnak a lábukon, amikor az eldugott kis mellékte­rembe érnek. „Uram isten, ez beszél!" Bell feláll, előzékenyen a pult­ja felé invitálja a tudós társasá­got. — Ez mi ? — kérdi fáradtan tő­le az egyik úr. — Messaaszóló — mondjá iz­gatottan Bell, és; már nyújtaná is a kagylót. — Ahá, szóval olyan gyermek­játék. Nö, ez kedves 1 intézi el könnyedén a bizottsági tag, s társaival együtt lép a következő pulthoz; legtöbbjük pillantásra' sem méltatja Bell találmányát. A bizottság már a terem vé­gében jár, amikor egy magas, elegáns férfi áll meg a bánatos Belinél, A felszólításra füléhez szorítja a kagylót, a feltaláló pedig néhány lépéssel odébb fe1- eméli a másikat és beleszól a készülékbe.­—■ Uram isten, ez beszél! —ki­áltja a férfi, és hangja betölti az egész helyiséget. A szakértő bi­zottság tagjai a kiáltásra vissza­fordulnak, majd ketten is oda­sietnek Bell pultja elé: — Parancsol, Felség? — kérdi az egyik. S Don Pedro, Brazília esászá­i l ra, tue elegáns látogató odanyűjt- * ja a kagylót a szakértő bízott- j ság tagjainak. Hódító út — magyar segédlettel \ m — Kolosszális, ez tényleg be- : szél! Uraim, jöjjenek csak visz- ; sza! — kiáltják távozó társaik ; után. Azok is visszafordulnak. ! Néhány perc múlva Sir Henry ! villamhssági szakértő bejelenti: : a találmány a kiállítás szenzáci- : ója! Lord William Thomson, a • híres tudós odalép Belihez, át- ! karolja és melegen gratulál. A telefon elindul diadalútjára. ; Tegyük rögtön hozzá: magyar ■ segítséggel. • Mielőtt e diadal út magyar vo- : natkozására kitérnénk, emlékez- ■ tessünk arra, hogy Bell a telefon- ! nak csak fizikai alapjait találta • fel. Továbbfejlesztésében nagy : szerepet játszott Edison, aki te- : lepáram alkalmazásával fokozta ■ a hangerőt és szénmikrofonjával ■ már torzításmentes beszéd köz- ; vetítésére is alkalmassá tette, A j telefon azonban ebben az időben * mégsem volt több, mint beszé. • des táviró, két pont közötti be- : széd továbbítására alkalmas ké- * szülék. Általánosan használható- ! vá a magyar Puskás Tivadar ta- • lá’mánya tette. 1877-ben ő ve- j tette fel Edisonnak a telefonköz- ; pont ötletét s ez elválaszthatat- : lan lett a telefon fogalmától. s Hogyan intézik a kisajátítási ügyeket? A nagyarányú lakásépítés és iparosodás szükséges velejárója a kisajátítási ügyek számának növekedése. Szemléltetően tükrö­zik ezt a békéscsabai adatok is. A múlt évben 25 kisajátítási ké­relem érkezett a városi tanacs igazgatási osztályához, mely 114 ingatlant és 254 tulajdonost, ha­szonélvezőt, bérlőt é® albérlőt érintett. Ki a ludas? A kisajátítók között első he­lyen áll a Békés megyei Beruhá­zási Vállalat, a Tanácsi Tervező Vállaiat. a KFM Békéscsabai Közúti Igazgatósága és a DÉ- MÁSZ. A kérelmek a legkülön­bözőbb jogcímekre alapítottak. Így útkorszerűsítésre, vásárcsar­nok építésére, nvelőotthon, isko­la, raktár-, telephely bővítésre, A lista élén a lakásépítés áll. Összesen 70 ingatlant sajátítottak ki a múlt évben a megyeszékhe­lyen. A jogszabály kimondja, hogy ingatlant csak közérdekből lehet kisajátítani, meghatározott terű. leien pedig csak lakásépítés cél­jából. Az ügyek elbírálása tehát nagy körültekintést igényel. Ugyanakkor a határidőt is meg kell tartani. A sok huzavona bi­zonytalanná teszi a vállalatokat A kisajátítási eljárás befejezé­sétől függ ugyanis, hogy mikor Képek a sziklafalon Tadzsik régészek 1. e. III—I. századbeli rajzokat fedeztek fel a Nyugat—Pamir egyik folyójá­nak sziklapartjain. A művészi j gondossággal megalkotott képek tematikája meglepően változatos- j Különösen megkapóak a vadász- j jelenetek és a „tájképek”. Aj sziklarajzok tudományos jelen- ’ tősége abban rejlik, hogy bizo-; nyítékul szolgálnak arra. hogy az akkori lakosok telepes életmódot. folytattak, ellentétben a korábbi feltevéssel, mely szerint ezen a területen nomádok életek. (BU­dapress—apni láthatnak hozzá a beruházáshoz. Vitathatatlan tény, hogy az ügy­intézés néha kínosam hosszadal­mas. De ki a ludas ebben? Első tekintetre úgy tűnik, az igazga­tási osztály. Az esetek azonban az ellenkezőjét igazolják. A múlt évben többször előfordult, hogy a kisajátítást kérő vállalat, in- ' tézmény nem eléggé megalapo­zottan, illetve foghíjasán nyúj­totta be a kisajátítási kérelmet a? osztályhoz. Természetesen hiány­pótlásra visszaadták. Az eljárás elhúzódásához vezet az is, hogy a kérelmezők a kisajátítandó in­gatlan tulajdonosának adatait a telekkönyvre alapozták. A telek­könyvi adatok viszont nem tar­talmazzák az időközben bekövet­kezett változásokat. Előfordul, hogy a tulajdonos ismeretlen he­lyen tartózkodott, s ügygondno­kot kellett kijelölni. Minden harmadik ügyfél Az eljárás legvitatottabb fá­zisa a kártalanítás. Biztosítani kell ugyanis, hogy a kisajátítás miatt az állampolgár ne kerül­jön hátrányos helyzetbe. Azaz, hogy a tényleges kára megtérül­jön. Az elv világos. A kivitelezés azonban esetenként ellentmon­dásokat eredményez. Gyakran az kerül hátrányos helyzetbe, aki kártalanít, A kártalanítási ügyek közül minden negyedik egyezséggel zá­rult 1975-ben. Az előbbi évekhez képest ez örvendetes eredmény. A többletkártalanítás miatt in­dított ügyek száma viszont még mindig jelentős. A múlt évben minden harmadik Ügyfél peror­voslattal élt. Ennek a magyará­zata pedig az hogy a jelenlegi i irányár-rendszer elavult. Ebből adódik a legtöbb súrlódás. Ez a gyakorlatban oda vezetett, hogy egyesek „nagyon jól” jártak, má­sok pedig hátrányt szenvedtek. Van rá példa. Eladhatatlan, ro­mos vagy elhanyagolt ingatlan kisajátításáért a tulajdonos űj, összkomfortos bérlakáshoz jutott, sőt ezenkívül még jelentős össze­gű pénz is ütötte a markát. Mindez jogosan sérti a társada­lom igazságérzetét. Ugyanakkor előfordult, hogy jó állapotban levő lakásért a tulajdonos csak hosszas bírói eljárás után jutott az ingatlan tényleges forgalmi értékének megfelelő kártalanítás­hoz. Sok esetben maga a kisajá­títást kérő „provokálja” ki a bí­rói utat, Nevetségesen keveset ajánl fel az ingatlanért, mond­ván: a többit majd a bíróság megítéli. Nem csoda, ha idege- gítően hosszúra nyúlnak a per­lekedések. A tanács kényszer­helyzetben A jogszabály a tanácsot csalt arra kötelezi, hogy kártalanítsa a kisajátított ingatlan tulajdono­sát. A tulajdonost viszont sem­mi sem ösztönzi arra, hogy ebből az összegből lakást vásároljon vagy építsen. Egy részük inkább cserére vár. S akik várnak, azok kapnak is, hiszen a tanács kény­szerhelyzetben van. A kisajátí­tott ingatlant ugyanis üresen kell átadni. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlan hasz­nálója egy másik lakásba költö­zött. Békéscsabán az elmúlt év­ben a kisajátított ingatlanban la­kóknak mintegy 40 százaléka ta­nácsi bérlakást kért. Megtörik az az elv te, hogy olyan lakást kell biztosítani ré­szükre, amilyet kisajátítottak. A kisajátított lakások zöme ugyan, is alacsony komfort fokozatú Ezekből pedig nagyon kevéssel rendelkezik a városi tanács. Kénytelen tehát összkomfortos lakást adni. Ebből adódnak az­tán a szélsőséges esetek. A kár­talanításra jogosult teljes kárta­lanítást kap és tanácsi értékesí- tésű lakást te. mégpedig rögzí. tett fix áron, amely magába fog­lalja az állami támogatást is. Ah­hoz, hogy egy ilyen lakásba be­költözhessen, csak a rögzített la­kásár 40 százalékét kell befizet­nie. A mérleg nyelve valóban a kisajátított ingatlan tulajdonosá­nak a javára billen. A ma érvényben levő kisajá­títással kapcsolatos jogszabályok 1965-ben jelentek meg, melyeket 1970-ben módosítottak. Az idő túlnőtt rajtuk. Ebben az évben jelennek meg az új rendelkezé­sek, amelyek bizonyára helyre­billentik a mérleg egyensúlyát, (S eredi) IMiaiHHIMIIHUflIIIUMlMMMIHkMI«« Korszerű önkiszolgáló étterem épül Békésen Mintegy hat és fél millió forint : költséggel korszerű éttermet ala- • kítgnak ki a békési Fényes szál- : loda földszintjén, az egykori élei- • miszerbolt és a régi étterem he- • lyén. A hagyományos éttermi • rész mellett modem önkiszol- j gáló-éttermet rendeznek be. A ■ korszerűen felszerelt konyhában : naponta 1700 adag ételt főznek, ■ á la carte pedig 150—200 vendég : étkezhet. Három hűtőkamra, j tésztakészítő és hidegkonyhai S rész számára is biztosítanak he- • lyiségeket az épületben. Az át- [ építési munkálatok a múlt év J szeptemberében kezdődtek. A s részleges átadásra nyáron, a sző. ■ vetkezeti napok kezdetére, ® tel- S jes átadásra pedig augusztus 20- ■ án kerül sor. : ■ 197«. FEBRUÁR II. 1 Az Oxigén- és Dissousgázgyár győri gyárában az idén mintegy 4 millió köbméter oxigén előállítására vállalkoztak. A Dunán­túl jelentős gyárainak igényét a fontos alapanyagból a győri, ek elégítik ki (MTl-íotó; Matusz Károly felvétele — teát) Négy millió köbméter Győrből

Next

/
Thumbnails
Contents