Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

Májú» 8—9: rédnöhnégi nap Á KISZ Központi Bizottsága is figyelemmel kíséri a gyulai védnökséget A hét elején, kedden tartotta Gyulán ülését a KlSZ-védnök- ség operatív bizottsága. A párt­székházban megrendezett érte­kezleten részt vett Csordás Ist­ván az MSZMP városi bizottsá­gának munkatársa, Árgyelán János, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa. Elsőként Szőke Lajos, az operatív bizottság titkára adott jelentést az 1975/76-os mozgal­mi évben végzett tevékenység­ről. Elmondta, hogy a megyei KISZ-bizottság védnökségvál­lalása a húskombinát építése felett már eddig is eredményes volt. Ugyanis amint arról be­számolt, a tíz kiemelt beruhá­zás közül a gyulai áll legkedve­zőbben és remélhető, hogy a hat hónappal előbbre hozott át­adási határidőt is teljesíteni tudják. Ebben nem kis része van a KISZ-fiatalok eddigi ál­dozatos tevékenységének. Az építés első szakaszában a fiata­lok, szám. szerint 430-an csak­nem 4 és fél ezer társadalmi munkaórát dolgoztak — 33 ezer forint értékben — bontásban és tereprendezésben. A bontott gnyagot fiatal házépítők vehet­ték meg, s az anyagért kapott pénzből a húsipari vállalat la­kásépítési alapot létesített. A második szakaszban, a köz­ben már megalakult operatív bizottság szervezte, irányította és mozgósította a fiatalokat a kombinát építésére. Kilenc véd- nökségi műszakot rendeztek, amelyeken ezer fiatal vett részt. A teljesített csaknem 8 ezer társadalmi munkaóra alatt 1000 köbméter kavicsot, 400 köbmé­ter földet, és 50 köbméter fa­anyagot mozgattak meg, illetve szállítottak a rendeltetési he­lyére. Ugyancsak sikeresnek lehet értékelni azt az építőtá­bort, amelyet szintén a VOB szervezett és hozott létre azzal a feladattal, hogy a fiatalok hosszabb időn át folyamatosan vegyenek részt az építkezésben. Ezt követően a titkár ismertet­te a soron levő mozgalmi év feladattervét. Elmondotta töb­bek között, hogy március 1-től — az előző tábor sikerén fel­buzdulva — új tábort szervez­nek, amelynek munkájában 100 fiatal vesz részt. Fontosnak ítél­te meg, hogy minél többen te­vékenykedjenek egyéni és bri­gádversenyben. Ennek támoga­tására, népszerűsítésére védnök- ségi híradót indítanak és ha­vonta képes híradót állítanak ki az építkezés területén. A tábor mellett továbbra is szorgalmaz­zák az eddig jói bevált védnök- ségi napokat. Különösen ki­emelkedőnek ígérkezik a május 8—9-i védnökségi nap, amelyet a KISZ-kongresszus tiszteletére rendeznek meg, és amelyen 100 —100 fiatal vesz részt. Meg­szervezik a „kiváló ifjúmunkás, kiváló szakmunkás” verseny­mozgalmat a kombinát építésé­ben résztvevők körében. Az ismertetés után többen szólaltak fel. Árgyelán János elmondotta többek között, hogy a gyulai védnökség ebben a formában országosan is egyet­len és az itt folyó munkát a KISZ Központi Bizottság is fi­gyelemmel kíséri. Lipcsei Sán­dor, az Állami Építőipari Vál­lalat KISZ-bizottságának titká­ra arról tájékoztatta a résztve­vőket, hogy a KISZ-bizottságuk két önálló Védnökségi napot tervez. Csíki József, a VOB el­nöke az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatója elisme­rően nyilatkozott a védnökség­ről, aminek köszönhető például, hogy a határidő előtt elkészült állatszállást raktári célra lehet felhasználni. Kérte, hogy a véd­nökség az építés gyorsítása mel­lett terjedjen ki a minőség szorgalmazására is. Szóba ke­rült ezzel kapcsolatban, hogy hasznos lenne bevezetni az if­júsági Radar mozgalmat. El­hangzott az is, hogy meg kell alakítani a védnökségi klubot, amely az Erkel Művelődési Központban kapna helyet. Be­jelentették, hogy júliusban két­szer két hetes turnusban tábort hoznak létre, amelyben a me­gyénkben tevékenykedő szak­munkásképző intézetek tanulói vennének részt. Az operatív bizottság ezúton is felkéri a fiatalokat, hogy az építőtáborba még lehet jelent­kezni február 25-ig az illetékes községi és városi KlSZ-bizott- ságokon. Béla Ottó Demográfiai problémák Lengyelországban Lengyelországban — a többi szocialista országhoz hasonlóan —, intézkedéseket hoznak a lakos­ság számának növelése érdeké­ben. E célból 1975-ben kormány- szervet alakítottak, amely össze­hangolja a különféle miniszté­riumok intézkedéseit. A lengyel szociálpolitikai program fontos vívmányai közé tartozik a törvényes fizetett sza­badság meghosszabbítása és a kisgyermekes anyák számára biztosított három év fizetés nél­küli szabadság. Módosították a családi pótlék rendszerét is, amely így az alacsony jövedel­mű, több gyermekes családok számára igen kedvezővé vált. Komoly ösztönzést jelentenek a fiatal házaspároknak nyújtott, lakás- és bútorvásárlásra fordít­ható állami kölcsönök is. Ezek a kedvezmények lehetővé teszik, hogy leküzdjék a születések szá mában a 60-as évek óta tapasz­talható fokozatos csökkenést. Az előrejelzések szerint a születések száma hamarosan ismét mégha ladja az évi 600 ezret. Öntözés — 15 millió tonnáért Az öntözéssel foglalkozó szov­jet szakemberek kidolgozták a Szovjetunió gabonatermesztésé­nek további ötéves programját, amely mintegy kétmillió hektár vetésterület öntözését irányozza elő. A legnagyobb munkálatokat a Volga vidékén, az Orosz Föde­ráció déli részén és Ukrajnában végzik. E területek földjei jók, további javításuk az időjárás káros hatását ellensúlyozza majd, hogy a jó termés garan­tálható legyen. Az új öntöző berendezések eredménye; évi 15 millió tonná­val több gabona. A talajjavítási költségeket az állam fedezi, s a feljavított földeket díjtalanul adják át a termelőszövetkezetek nek. (BUDAPRESS—APN) Kohón György kiállítása Dunaújvárosban Kohán György Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész ki­állítása február 6-án nyílt meg Dunaújvárosban, az Uitz Béla kiállítási teremben. A művész halálának 10. évfordulója al­kalmából rendezett tárlatot Koszta Rozália festőművész, a gyulai múzeum igazgatója nyi­totta meg, aki a kiállítás ren­dezőinek a KohánDiagyatek válogatásában is nagy segít­séget nyújtott. Az emlékkiállí­tást február 29-ig tekinthetik meg az érdeklődök Dunaújvá­rosban. * * * Tanulmányok, freskóvázlatok, skiccek vezetik be a látogatót Kohán György festményei közé, a rendező dunaújvárosi Bartók Tanácskozott a megyei klubtanács Békéscsabán, a KISZÖV szék­házában megtartotta első ne­gyedévi ülését a megyei klubta­nács. Megállapították, hogy az el­múlt években színvonalasabb lett a klubok munkája. Jobban betöltik 'szelepüket, s ebben köz­rejátszott az is, hogy javultak a feltételek, biztosabb anyagi ala­pokon állnak, és javult felsze­reltségük. A testület megvitatta, hogy a kiváló cím. elnyeréséért versengő klubok közül melyeket javasolják a KISZ KB-rak a ki­tüntetések odaítélésére. Ezt köve­tően elfogadták a klubtanacs idei munkatervét, majd a ta­vasszal sorra kerülő tapasztalat­cserékről esett szó. Ez utóbbi, háromnapos látogatás során va­lamely környékbeli megye klub­jaiba látogatnak el. A tanács végezetül jóváhagyta a Klubok a kongresszusért pá­lyázat kiírását. Mint ismeretes, a KISZ májusban tartja IX. kong­resszusát. Az ifjúsági mozgalom fontos eseményére való felké­szülésébe, majd a kongresszuson elhangzottak széles körű ismer­tetésére szeretnék bevonni a klubokat is. Ezt szolgálja a pá­lyázat, melyre röég lapunkban visszatérünk. Növekvő fogyasztás a Szovjetunióban A Szovjetunióban az elmúlt öt év alatt 27 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom. A szovjet emberek hús_ és haláru­ból egyharmaddal, tojásból 72 százalékkal, kulturális és köz­szükségleti cikkekből pedig 50 százalékkal vásároltak többet, mint az előző öt évben. Különö­sen nagy keresletnek örvende­nek a tartós fogyasztási cikkek, így például gépkocsik, szőnye­gek. színes televíziók, bútorok. (BUDAPRESS—APN) A kedvezőtlen jelenségek mel­lett meg kell említetünk a len­gyel demográfiai mérleg alaku­lásának egyik kedvező oldalát is: az ország lakosságának száma három évtized alatt, a felszaba­dulástól napjainkig 24 millióról több mint 34 millió főre emel­kedett. A népességnek több mint 50 százaléka városokban él, ami azt mutatja, hogy Lengyelország 30 év alatt mezőgazdasági né­pességű országból ipari állam­má lett. A háború óta eltelt idő­szak másik vívmánya az átlagos életkor emelkedése. A nők átla­gos életkora a 30 évvel ezelőtti 51,4 évről 73,8 évre, a férfiaké pedig 48,2 évről 66,8 évre emel­kedett. Ugyancsak jelentős — el­sősorban az újszülöttek és a gyermekek között — a halálozás arány csökkenése, ami a háború előtt 18 százalék volt, ma pedig 2-3 százalékot tesz ki. A hosszútávú előrejelzések szerint Lengyelország lakossá gának száma 2000-ben 38—4í millió körül lesz. (BUDAPRESS —INTERPRESS) Fiatalokról — fialaloknak A Budapesti Zenés Színház bemutatója Békéscsabán Jelenet az És ... című beatoratóriumból A hónap rendhagyó kulturális eseményének ígérkezik a Buda­pesti Zenés Színház békéscsabai vendégjátéka. Február 27-én, pénteken este az ifjúsági és út­törőházban Nagylaki József; És ... című darabját játsszák. Szokatlan már a zenés, táncos előadás műfaji meghatározása is: beatoratórium. A darab író­ja, az EX VÉR együttes vezetője, Nagylaki József mondja: „Cé­lunk a zene és a szöveg újszerű­ségével a klasszikus beatnál igé­nyesebbet produkálni.” Az ,,És ..premierje két év­vel ezelőtt volt, Miskolcon, mos­tani formájában tavaly június­ban láthatta először a közönség a Fővárosi Művelődési Házban. A kétórás darab történetét egy- mond atban így lehetne összefog­lalni: a zene, a szöveg, a vers és a tánc eszközeivel bemutatni valamit abból a harcból, amit az őszinte, nyílt szívű ember vállal, ha szembenéz korunk problé­máival. Akik pedig közreműködnek a beatoratóriumban: az EX VÉR együttes (Nagylaki József, Raj­nai Tamás, Spengler József, Várnai Csaba, Schwartz András, Fáy Krisztina), továbbá Cser­háti Zsuzsa, Kosa Zsuzsa és Sankó László. Művelődési Központ húsz grafi­kát és húsz festményt válogatott ki a művész gazdag, gyulai ha­gyatékából. Nemcsak Kohán György halálának, közelgő, 10 éves évfordulója ad külön aktu­alitást a dunaújvárosi tárlatnak, hanem az is, hogy az alföldi pik_ túra e markáns képviselőjének eddig a fővároson és külföldön, valamint Gyulán kívül másutt ki­állítása nem volt. A monumen­talitásra és a humánum megőr­zésére egyszerre törekvő Kohán sajátos hangulatú és hatású mű­vei Tornyai János és Koszta Jó­zsef szellemi örökségét is tük­rözik, mégis egyéni és eredeti. Elegendő, ha ehelyütt is idéz­zük Móricz Zsigmond kissé túlzó megállapítását a fiatal Kohán- ról, az első pesti kiállításról: „Megszületett a magyar Miche­langelo.” Valóban, némelyik vázlata, skicce emlékeztet Michelangelo tanulmányrajzaira. A grafikák egyszerre anatómiai tanulmá­nyok és kitörési kísérletek a két­dimenziós világból. Mértéktartó absztrahálással, a színek már- már konzervatívnak ható hasz­nálatával az alföldi életforma lényegét sikerült kifejeznie. A különleges színhatás az olaj- és víaszpasztell képeknél a ragyogó fények és ezek meghökkentő kontrasztjainak alkalmazásával jön létre, valósággal a nézőt ma­gával ragadó módon. Igaz és jel­lemző ez a .Hűvös alkony* vagy a „Villámlás előtt” faluképeiben, az alkony szürkéje, a házfal tisz­ta fehére és a lombok zöldje ese­tében is. lem válik illuzórikus­sá, sőt kissé sajnáljuk az élénk kontrasztok elfakulását, halvá- nyulását a művész későbbi ké­peinél. A tárlaton bemutattak néhá­nyat Kohán kubista kísérletei­ből is, így a teáskannás, gyer- tyás csendéletet, a napraforgós és csellós enteriőrt. Megkapó színhatásaik ellenére ez az irány­zat csak futó szeszély volt Ko- hánnál, igazi hatását, ábrázoló erejét nagy méretű portréiban érte el. Talán a legjellegzetesebb közülük A háború emléke című, feketeruhás nőalak, aki a vidám színű bútorok között gyászol, va­lósággal dacol a fájdalommal. A művész Parasztasszony című portréja pedig az alföldi, sokat kibíró, méltóságteljes asszonyo­kat idézi, csakúgy, mint a „Pa­rasztasszony, zöld kendővel” jel­legzetes magyar arca és a Ke­mencénél című kép megtört öregasszonya. Talán a dunaújvárosi kiállítás valamelyest hozzájárul Kohán Gvörgy újrafelfedezéséhez, mél­tóbb megbecsüléséhez. Zsíday Csaba Az ÁRION új száma Megjelent a CORVINA kiadó több nyelvű Nemzetközi Költői Almanachjának, az ARION-nak 8. száma. A kiadvány élén há­rom szovjet költő — A. Tvar- dovszkij, O. Bergholz és L. Per. vomajszkij — versei emlékeztet­nek a felszabadulás 30. évfordu­lójára. A tanulmányokban neves szakemberek foglalkoznak -töb­bek özött Miroslav Krleza írói pályájával, a modem — elsősor­ban a lengyel — színházi törek­vésekkel, a kelet-európai művé­szek szerepével az európai avantgarde mozgalmakban, a magyar népi-szűrrealista költé­szettel, Jancsó Miklós filmmű­vészetével. Az ÁRION 8 — hí­ven a hagyományokhoz —, az előző év Robert Graves-díj nyer­tesének, Orbán Ottónak „Chile” című versét több nyelven is közli. 4 simmmsr. 1976. FEBRUAR Iá.

Next

/
Thumbnails
Contents