Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Tudnivalók az új KRESZ-r6l Ki volt valóban Benyovszky Móric? Filmsorozatot vetített a televízió „Vivát Benyovszky” címen. Nagy izgalommal várta mindenki a következő adást, hogy vajon milyen váratlan események. FILATÉLIA A Magyar Posta bélyegkiadási terve A tervezet szerint mu, első negyedév bélyegei a következők: Pénzjegynyomda, vadállatkölykök, íöo éves a méterrendszer, az első távbeszélő összeköttetés centenáriuma, munkavédelem. Erre az időszakra esik idegenforgalmunkat propagáló blokk kiadása. A második negyedévben 5 forint névértékű bélyeg kiadásával emlékeznek meg az INTERPHIL kiállításról. Az Üttörő Szövetség jubileumáról és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házáról 1,— 1,— forintos bélyeg jelenik meg. Ezidőtájt adják ki az olimpiai sorozatot és az olimpiai blokkot, valamint az űrkutatási sort ég blokkot. A MABÉOSZ kongresszusa alkalmával jelenik meg a fcláras bélyegnapi blokk is, míg a sorozat majd csak szeptemberben. Az év második felében kerül kiadásra az írók—költők sor, a Herendi Porcelángyárról, s a Győr—Soproni vasútról megemlékező bélyeg. Októberben a Római bélyegkiállítás alkalmával emlékezünk meg bélyegen. 1976. év utolsó két hónapjában jelenik meg a történelmi festményeket és a hortobágyi madárvilágot bemutató sorozat. Ezután kerül még kiadásra a munkásmozgalmi bélyeg és az 1,— forint névértékű bélyeg, mely megemlékezik az egymilliomo- dik hektár erdősítéséről. Ez a terv természetesen némileg változhat még. Megjelenik 76 érték 245-f-g forint névértékben, ezek közül 5 blokk. A sorozatok általában 16 forint értékben lesznek. Eltér ettől a bélyeg- napi sor és a Költők—írók sor. A blokkok kiadási összege 20 forint névértékű lesz. Vas Tibor BÉKÉS HíEmSzn 1976. JANUÁR 10. fordulatok történnek megint * hős életében. Mert a filmsorozat többnyire azt mutatta be, hogy TÖBB NÉP IS SZABADSAGHŐSÉNEK MONDHATJA, különösen Madagaszkár sziget lakói, a hálás nép még királyának is megválasztja. El kell, ismernünk, hogy egyike volt kora és nemzete legnevezetesebb alakjainak; írta Jókai Mór egyik könyvében. De Benyovszky Móric hazánkfia más területen is szerzett érdemeket. Benyovszky kalandos utazásán értékes megfigyeléseket és a geográfia, a földrajztudomány szempontjából is érdekes kutatásokat végzett, amelyek több vitás kérdés megoldásához vezettek, útjának főleg Kamcsatkából Macaoig terjedő részével. Benyovszkynak még kamcsat- kai fogsága alatt kiváló alkalma volt a kancellária iratait tanulmányozni. Ezen iratok között nagy számban voltak egyes utazók jelentései, akik a Bering tenger, az Alenti szigetek és Amerika északnyugati részeinek megismeréséhez számos adatot szolgáltattak. Benyovszky ezekből a jelentésekből kivonatokat készített és utazásairól készített emlékirataiban, amelyeket Nicholson adott ki Londonban 1790-ben, elsőnek ad.ia hú leírását az említett vidékeknek, ö egyszer s mind az első, aki egész pontosan és határozottan kijelenti a kamesatkai irodában ÖSSZEGYŰJTÖTT ADATOK ALAPJÁN, hogy Szahalin nem félsziget, hanem külön sziget és körülbelül megmondta nagyságát is. Benyovszky június hó 10-én hagyta el az Unimak szorosát és átvitorlázott a Csendes-óceánra. Itt már nem akadályozta útját a jég, amellyel a Bering-tenger- ben annyit kellett küzdenie. Miután a Kadiak szigeten rövid pihenést tartott, hosszabb kóborlás után egy szigeten kötött ki, ahol Kurnecov nevű embere a kínaiakhoz hasonló emberekre talált, akik egy napernyőt és pipát ajándékoztak noki. Az ernyő olajjal pácolt papírból volt készítve és kínai, meg japán figurákkal befestve. Ebből megtudta Benyovszky, hogy a Kurili szigeteken vannak. Benyovszky a Kuriloknak korához és a kora ismeretéhez képest legalaposabb leírását adja. Es még számos szigetről Benyovszky rendkívül becses és érdekes adatokat közöl. A nép békés és szelíd természetéről is a legszebb és legelső képet adja. A Linkin szigetekről Benyovszky Formozára hajózott. Itt egész háborút viselt és egy fejedelmet juttatott győzelemre. Természetrajzi, néprajzi és geográfiai adatai azonban mind vékonyabbak lesznek és ez könnyen érthető is. Benyovszkynak most az volt a főcélja, hogy egy európai kikötőt érjen el. Benyovszky Móric gróf nemcsak hű útleíró, de éles megfigyelő is volt. Kutatásai és útjának eredményei kétségtelenül olyan értékűek, hogy teljesen megérdemlik elismerésünket. De még ITTHON IS VOLT EGY NAGY TERVE II. József uralkodása alatt. Fiúmét, a tengerparti várost világL kereskedelmi kikötővé alakítani. II. József úgy látszik, hogy ezt a tervet felkarolta; mert a maga részéről ennek mintegy kiegészítő tartozékát dolgozta ki egy Budapestet Fiúméval összekapcsoló csatorna tervezetében. Ennek a csatornának a Balatonon keresztül, a Zala folyó mentén a Drávával összekötve kellett volna Fiúmét érinteni. Nevezetesebb akadályt csak a Karszt hegység áttörése képezett volna, de a jóváhagyott terv és a szükséges pénz már készen volt. Mi lehetett volna Budapestből, ha annak már két év7 század előtt egyenes összeköttetése lett volna az Adriai tengerrel! És ez az egész nagyszerű terv, amelyet az akkori miniszter Kaunitz is teljes befolyásával pártfogolt, meghiúsult az akkori maradi nemesek makacs ellenállásán, A magyar „*11arn- bölcsek” azon a véleményen voltak, hogy ha egy ilven csatorna szeli végig az országot egész a tengerpartig, akkor a magvar gabonát mind ki fogiák hordani külföldre. Pedig annak a esator- nának a megleremfésénél se nénzben, se emberedben nem kellett volna nagyobb áldozat, mint amennyit n helvette támadt másik, a török háború elemésztett. Benyovszky Móricról a tudományos munkák is elismerően szólnak, úgy mint szabadsághős- ről, és kiváló geográfusról, aki nemcsak a történelem, de a földrajztudományba is beírta nevét. Zelenák Károly történelem-földrajz tanár Szeghalom Kikerülés KIKERÜLÉS ALATT az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű, vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás értelmezendő. A kikerülésnél értelemszerűen az előzésre vonatkozó (94. § 1—5. bekezdésben foglalt) rendelkezések az irányadóit Ami eszerint nem előzés, az általában kikerülés. Kivételt jelentenek a kitérés már tárgyalt esetei. Ki kell emelni, hogy az eddig szemben haladó, de forgalmi okból megálló jármű melletti elhaladásra is a kitérés, nem pedig a kikerülés szabályait kell alkalmazni. Tekintve, hogy a kikerülésnél az előzés szabályaira utaltam vissza, így a teljesség kedvéért az értelemszerű alkalmazás legfontosabb eseteivel indokolt külön is foglalkozni. A kikerülést végző jármű a szembe jövő forgalmat nem zavarhatja, ezért be nem látható útszakaszon a menetirány szerinti bal oldal igénybevétele kikerülés céljából is tilos. Ha azonban a továbbhaladás csak így lehetséges, a fokozott óvatosság nélkülözhetetlen: ez esetben olyan sebességet kell megválasztani, amely mellett a féktávolsóg a belátható út felének felel meg. Szükség esetén pedig irányító személy közreműködéséről kell gondoskodni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a jármű záróvonalat kénytelen átlépni a tartósan az úttesten levő és másképpen ki nem kerülhető akadály miatt. Ha a szembe jövő járművek egyszerre kerülnek egv-egy akadályt, akkor a kitérés megfelelő szabályát kell alkalmazni. Akadály kikerülése végén sem a szembe jövő jármű* sem a mögöttes, már előzésbe kezdett jármű nem zavarható. A szembe jövő, előzni szándékozó járművel szemben viszont a kikerülésre kényszerülő járműnek elsőbbsége van. Kikerülésnél az oldaitáv — miután a kikerülést végző jármű van csupán mozgásban — kisebb lehet, mint ameny- nyi az előzésnél. Az álló jármű kikerülésénél az úttest felöli ajtó váratlan kinyitására csak akkor kell számítani, ha az — akár csak kis mértékben is — már nyitva van, és az kellő időben észlelhető. Ha a feltételek adottak, kikerülni általában balra kell. Ha azonban az akadály a me"rtirány szerinti jobb oldal közepén van. és mellette jobbre elegendő a hely, a jobbra tartás kötelezettsége folytán jobbra kell kikerülni. Szabad jobbra is kikerülni a menetirány szerinti jobb szélén levő villamossín igénybevételével. Tilos azonban így kikerülni az ilyen sín mellé jobbra kanyarodás végett szabályszerűen besorolt járművet. Ha a menetirány szerinti jobb oldal közepén irónvjel- zés nélkül jármű áll, vagy szabályosan be nem sorolt jármű balra ad irányjelzést álló helyzetben: tisztázatlan forgalmi helyzet, tehát csak úticéljának meggyőződése után szabad a kikerülést végrehajtani. SZIGORÚAN TILOS balról kikerülni a középen levő villamossín mellé balra kanyarodás céljából szabályosan besorolt járművet. Tilos ez akkor is. ha villamos nem közlekedik, és így a balra kanyarodni kívánó jármű a sínre is besorolhatott volna. Egyirányú forgalmú úton az úttest közepén levő sínen álló villamost balról is ki szabad kerülni, ha jobbról ez — akár átmeneti akadály folytán is — nem lehetséges. Kijelölt gyalogátkelőhelynél a közvetlen előtte álló járművet kikerülni is tilos. A gyalogátkelőhely előtt álló jármű mellett a villamos nem haladhat el. Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad. Az autópályát, autóutat csak olyan járm\fi veheti igénybe, amely a 60 km/ó sebesség elérésére képes. Lakókocsit vontató személygépkocsival természetesen igénybe vehetők ezek az utak. Az autópályán és az — arra alkalmas — autóúton a párhuzamos közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. így a jövőben megszűnik a különbség, a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesteken irányadó szabályozás eddigi eltérő esetei között és végre legálissá válik az autópályán folyamatosan végzett előzés tartós irányjelzéssel való jelzésének elhagyása. Autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani tilos. Ki kell emelni azonban azt, hogy kiépített várakozóhelyről és az úttest más részéről (például a leállóvagy gyorsítósávról) természetesen rá szabad hajtani az autópályára. A ráhajtás azonban külön jelzés hiányában is csak jobbra történhet. Az autópálya, illetve autóút folyamatos forgalmának külön jelzés hiányában is (bár mindig jelezni kell hazánkban) feltétlen elsőbbsége van az útra szabályosan ráhajtó járművekkel szemben: így a gyorsítósávon jobbról becsatlakozó járművel szemben is. FORGALMI OK kivételével egyáltalán nem szabad megállni az autópályán vagy autóúton. A műszaki okból megálló járművet a leállósávról, illetőleg az útpadkáról is mielőbb el kell távolítani. A „mielőbb” kitétel annyit jelent, hogy amint ez az adott körülmények között elvárható módon — egyáltalán lehetséges, a járművet el kell távolítani, önerejével vagy segítséggel. Külön ki kell emelni, hogy az autópálya, illetve autóút leállósávján műszaki hiba miatt megálló gépjárművet az elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni; útpadkára ez az előírás, nem vonatkozik. Vargo András ny. r. alezr.
