Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1076. JANUAR 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM MA; AZ EGYETEMI- FŐISKOLAI FELVÉTELIK IDEI RENDJE (3. oldali A NEHEZEBB ÜT A JÁRHATÓ (4. oldal) ERŐSÖDÖTT A KISZ ESZMEI, POLITIKAI EGYSÉGE <5. oldal) Szép új szokásaink Zavarba jöttem a múltkori­ban. Külföldi vendégei voltak a gyárnak, megnézték az üzemkészeket, majd amikor visszafele mentünk az iroda­házba, meglepetten torpantak meg egy számukra különös látvány előtt. Gyerekkocsit toló, pólyásokat dajkáló fiatal­asszonyok lépkedtek velünk együtt az úton. Mellettük férj, nagypapa, nagymama. A han­gulatosan, alkalomhoz illően berendezett tanácsterembe igyekeztek, ahol a nemzetiszí­nű szalagos anyakönyvvezető is ott állt az üdvözlők csoport­jában. Mi a vendégekkel mö­göttük. Végignézték a névadó ünnepséget, tapsoltak az úttö­rők kórusának, gyönyörködtek a kicsikben. Később azonban feltették a kérdést: mi is való­jában ez a névadó ünnepség? Hogyan fonódott össze annyi­ra az emberek élete munkahe­lyükkel, hogy még a legben­sőségesebb családi eseményt is ebben a körben tartsák? Zavarba jöttem — mert annyiféle válasz kínálkozott. Elmondhattam volna, hogy a társadalmi ünnepségek szép, új népszokássá válnak. Beszél­hettem volna a kezdetekről, amikor még értetlenség fogad­ta a próbálkozásukat. Majd a folytatásról, amikor megcson­tosodott szokásokat egyre'töb- ben kívánták felváltani vala­mi újjal, s ehhez már a szak­emberek, a népművelők adtak segítséget. Felismerve az igényt, összeállították az új „illemtankönyvet”, amely a mai emberhez szól, a mi gon­dolkodásunk, fogalmaink sze­rint teremt ünnepélyes kerete­ket az ünnepi alkalomnak — ha nem is mindenben tökéle­tesen. Mesélhettem volna a brigádokról, amelyek ugyan­csak családi eseménynek tart­ják, ha valamelyik társuknál megszaporodik a família. De akkor a brigád mozgalomról is szólni kellett volna, hiszen en­nek története nélkül az is ért­hetetlen, hogyan erősödnek a munkahelyeket és az otthono­kat összekötő ezerféle szálak. De ekkor már az üzemi de­mokráciát, a munkások és ve­zetők kapcsolatának változá­sait sem lehetett volna ki­hagyni a felsorolásból, szólni kellett volna az önálló véle­ményalkotásra nevelő köz­szellemről, hiszen a szálak erő­södésének ez a talaja. A bőség ejtett zavarba, ezért hát inkább a történetet mond­tam el. Az anyakönyvet elő­ször aláírt házaspárt, Margit és Pista történetét. Régen is­merem őket. Az életüket, az indulásukat. Mind a ketten fa­luról kerültek a gyárba, itt ta­nultak szakmát, itt ismerték meg egymást és a munkássor­sot. Évekig éltek albérletben, hajnalban keltek, késő éjjel kerültek ágyba, így végezték el mind a ketten a techniku­mot. Mégsem voltak keserűek soha. Gyűjtöttek, élére állítot­ták a forintokat, remélték, lesz majd nekik is önálló ott­honuk. Tavaly kaptak lakást, saját pénzük és a gyári köl­csön fedezte az előzetes befi­zetést. Tavaly töltötték otthon először a karácsonyt. Máskor mindig a szülőkhöz utaztak, kimenekültek az albérletből, de megfogadták, ha egyszer saját lakásuk lesz, soha többé nem mennek karácsonyi ven­dégségbe, hanem ők várják a családot. Tavaly költöztek, a kicsi nemrég született. A névadó ünnepség előtt be­szélgettem velük, én is azt kérdeztem, miért? Miért ezt választották? Margit és Pista összenézett, mosolyogtak. Őket megkeresztelték annak idején, a szülők tulajdonképpen most is nehezteltek, miért fosztják meg az unokát az egyházi szertartástól; de hát nem az ő dolguk, nem szólnak bele. Ők viszont tudatosan döntöttek a névadó ünnepség mellett. A maguk sorsából tanulták meg, hogy csak saját magukra és munkahelyük közösségére tá­maszkodhatnak. Attól semmi nem lesz könnyebb, semmi nem változik, ha egy csecse­mőt egy vélt, magasabb hata­lom kegyelmébe ajánlanak. Neki is azt kell majd megta- . nulnia, amit a szüleinek, a ma­ga helyét magának kell meg­találnia a világban. Azok kö­zött, akik most tanúskodtak az anyakönyvi bejegyzésnél — rokonok, munkatársak baráti családjában. V. E. Tanácskoztak a szarvasmarha-tenyésztési szakemberek Szerdán Békéscsabán tanács­kozást tartottak Békés megye szarvasmarha-tenyésztési szak­emberei. Az V. ötéves terv idő­szakában, mint többek között elmondották, a . jelenlegi 121 ezerről 130 ezerre növelik a me­gyében a szarvasmarha-állo­mány létszámát. A legnagyobb arányban, több mint 5 ezerrel a tehenek száma növekszik, s így a tervidőszak végére eléri az_ 50 ezret. ■ A tervezett állomány növelé­sével a tervidőszak végére Bé­kés megyében a jelenleginél mintegy 23—25 százalékkal több tejet termelnek. Nem lesz veszteséges tsz a dél-békési szövetségnél A jövő héten kezdődnek a zárszámadások A Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetkezetéhez tartozó közös gaz­daságokban is javában tarta­nak a zárszámadási előkészü­letek. Mindenütt befejeződtek a leltárok, amelyek értékelése most folyik. Elsőként — ja­nuár 10 és 20 között — a szö­vetséghez tartozó kilenc közös vállalkozásnál tartják meg a zárszámadásokat, utána a 32 termelőszövetkezet ad számot 1975. évi munkájáról. Az érté­kelések ugyan még tartanak, Kedden Békéscsabán, az if­júsági és úttörőházban ülést tartott a Magyar Úttörők Szö­vetsége Békés megyei Taná­csa. Pataki József, a MUSZ me­gyei tanács elnöke ismertette a résztvevőkkel az úttörővezetök VI. országos konferenciájának állásfoglalását, az úttörőszö­vetség időszerű feladatiról. Elmondotta, hogy a konfe­rencia kedvező társadalmi, po­litikai légkörben végezte mun­káját. Legfőbb megállapítása az volt, hogy a gyermekek szó- cialista nevelése csak az egész társadalom együttes és egysé­ges hatásaként valósítható meg. A szocialista nevelés egész rendszerében új, korszerű és növekvő szerep jut az úttörő­közösségeknek. Ezt a feladatot csak akkor tudják teljesíteni, ha a gyere­kek szocialista nevelése érde­kében jobb társadalmi munka­megosztás, arányosabb feladat- vállalás, a gyermekek nevelé­sét saját ügyének tekintő szem­lélet alakul ki — társadalmi méretekben. Az úttörőszövet­ség politikai szerepét növekvő feladatait a jövőben is csak úgy láthatja el, ha a párt-, a KISZ-, az állami, és társadalmi szervezetek, a pedagógusok és a szülők még fokozottabban és sokoldalúbban segítik az úttö­rőközösségek és vezető szerveik munkáját. A dolgos emberi életre való felkészülés legfon­tosabb feladata a tanulás, ezért a közösségnek segítenie kell, hogy mindenki képessége ma­ximumát nyújthassa. Az orszá­gos úttörőparlament felhívása nyomán kell megindítani a „Bukásmentes őrsök” és a „Vé­gezzük el együtt a 8 osztályt” mozgalmakat. Törekedni kell arra, hogy az úttörőközösségek élményt kapjanak a szocialista építőmunkából. Erejükhöz mér­ten vegyenek részt a társadal­mi munkában. Az úttörőveze­tőknek ismertetniük kell a munkavégzés célját, eredmé­nyét és hasznát. i A MUSZ kiemelt feladata: felkészíteni az úttörőket a KISZ-életre. Ennek alapfeltéte­annyi azonban máris bizonyos, hogy a dél-békési szövetséghez tartozó tsz-ek közül egy sem lesz veszteséges. Az előzetes számítások szerint a termelési érték az 1974. évihez hasonló lesz, ami — figyelembe véve a tavalyi rossz időjárást —, vá­rakozáson felüli. Más módon is folyik az 1975- ös esztendő értékelése. A szö­vetség versenybizottsága rövi­desen összegzi a kukoricater­mesztési verseny eredményeit. Néhány imponáló adat máris ségek életének fejlesztése a mozgalmi élet megszerettetése, a testvérkapcsolatok fejleszté­se, gazdagítása. A további fej­lődés alapvető feltétele a gyer­mekszervezeti jelleg erősítése. Munkájukat szője át a játékos­ság, de közben nem szabad el­feledkezni, hogy a ma úttörői a holnap munkásai és rajtuk múlik majd szocialista céljaink valóráváltása. tanúskodik arról, hogy a kö­zös gazdaságok világszínvona­lat megközelítő hozamokat ér­tek el. Az orosházi termelő- szövetkezetekben például a ku­koricatermelés városi átlaga 76,7 mázsa volt hektáronként. A szövetségi átlag — 45 ezer hektáron — 66 mázsa, a me­gyei pedig 56 mázsa. Hazánkba érkezett Romesh Chandra Az Országos Béketanács meg­hívására szerdán hazánkba ér­kezett Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára és N.Vos- csinyin, a Béke-világtanács* tit­kára. Repülőtéri fogadásukon megjelent Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitká­ra és a magyar békemozgalom több vezetője. Romesh Chandra-t a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székházá­ban szerdán fogadta Biszku Bé­la, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Sebestyén Nándorné és Papp Anna, a KB alosztályvezetője. (MTI) röéli tyípfaiútih A békéscsabai Szabadság Tsz-ben is javában folyik a téli gép­javítás. Ezenkívül műszaki szemlére készítenek elő 17 darab MTZ-traktort és 45 pótkocsit. Képünkön Botyánszki Pál trak­toros egy szántóföldi kultivátort, a háttérben /Szász József gépkezelő E—280-as silózót javít Fotó: Demény Fejlődjön tovább az úttörőmozgalom gyermekszervezeti jellege Ülést tartott a MUSZ Békés megyei Tanácsa le a kisdobos- és úttörőközös-

Next

/
Thumbnails
Contents